Magyar őstörténet

Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.

Radványa

Állandó Tag
Állandó Tag
Szeretném ezt megosztani veletek.

A MENÓRA TITKA


"Csak térbe fér a fény."

1. A MENÓRA EREDETE

A hanuka (más írásmóddal: Chanuka vagy Chanukka) az egyik legnagyobb zsidó ünnep, mely nyolc napig tart decemberben (mozgó ünnep). A szó jelentése megszentelés, megtisztítás, felavatás. Ez a fény ünnepe, a felszentelés ünnepe vagy a makkabeusok ünnepe, amely során arról emlékeznek meg, hogy Júdás Makkabeus újra felszentelte a jeruzsálemi templomot Kr. e. 165-ben, három évvel azután, hogy IV. Antiokhosz Epiphanész szír király megszentségtelenítette azt. Ilyenkor a hagyománynak megfelelően nyolc napon keresztül meggyújtják a nyolcágú, kilenc gyertyát tartalmazó menóra (Chanukkia) egy-egy újabb gyertyáját.


menoraf1.gif
menoraf2.gif

Antiokhosz azért szállta meg Júdeát és foglalta el a jeruzsálemi templomot, hogy eltörölje a zsidó vallást. A templomból elhurcolta az arany menórát és a templomi edényeket, majd az Izrael Istene iránti megvetését kifejezendő, disznót áldozott fel a Templomban Zeusz tiszteletére, megfőzve azt és levét a szent Tóra tekercsekre öntötte. Egyben megtiltotta a zsidó nép számára a körülmetélkedést, a sabat megtartását és a kóser étkezési szabályok gyakorlását. Katonáinak megparancsolta, hogy a rendelkezéseit tűzzel-vassal tartassák be a néppel.


menoraf3.jpg

Emiatt hamar kitört a makkabeus lázadás, melynek vezetője, Júdás Makkabeus végül a katonai győzelem után kiszlév hónap 25.-ik napján újra felszentelte a templomot. Amikor azonban meggyújtották az örökmécsest, csak egy napra való megszentelt olíva olajat találtak hozzá. Csodálatos módon mégis az olaj nyolc napon át égett, amíg sikerült utánpótlást szerezniük. Azóta számít a hanuka ünnepnek, mely során közhírré kell tenni a csodát a menóra ablakba helyezésével.


menoraf4.jpg

A vallási szertartásokhoz használt menóra az egyik legősibb zsidó jelkép, melynek az évszázadok során több változatát is használták: öt, hat, hét és nyolckarú gyertyatartókat. A jeruzsálemi szentély hétágú gyertyatartója a teremtés hét napját szimbolizálja, de értelmezik Életfaként is. A szentély pusztulása után megtiltották a hétkarú menóra használatát, így a mai hanukai gyertyatartó nyolckarú, kiegészítve egy kilencedik gyertyával, amit a többi meggyújtására használnak. Ezt samesznek (templomszolga) hívják, amiről az ünnep során minden este eggyel több lángot gyújtanak meg, mert - a Talmud kifejezésével élve - "a szentség dolgában csak növekedni lehet".


menoraf5.jpg

2. A MENÓRA IDŐFIZIKAI JELENTÉSE

Alapvetően kétféle menóra létezik, melyek a két energiakvantumot (szerinót és fotinót), az egyszerű időhurkokat szimbolizálják a teremtésben. Ezek annyira fontosak (szakrálisak és szentek), hogy a világ minden vallásában és kultúrájában megtalálhatók valamilyen formában ősidőktől kezdve, így a zsidó vallásban is. Ezoterikus jelentésükről persze csak a beavatottak tudnak többet-kevesebbet, jól-rosszul. Vagy már ők sem, mert az évezredek alatt elvesztek ezek az információk, így feltétlenül érdemes újra felelevenítenünk ősi és egyetemes titkaikat.
Az első a térszerán gyertyatartója (misztikus hajlamúak kedvéért a men-óra: mozgó idő!), amely hatágú és hét gyertya van rajta. Ez a Mindenható (Isten, Jahve, Zeusz, Allah, Visnu, az univerzum ura) szimbóluma, és egyben a helytartó istenségek (pl. Napisten) és az angyalok (térlények) jelképe is. Ebben a hetedik TŰZ-nek mindig középen a helye, akár sorban (szálszerűen), akár körben (síkban) helyezzük el a gyertyákat. Ha térben akarjuk elhelyezni, akkor egy oktaéder csúcsaira kell tennünk őket, ahol minden gyertyaláng egy-egy tachionnak felel meg az időhurokban, míg a sameszgyertya a királylány forrást jelképezi a testátlók metszéspontjában. A samesz folyamatos használata (égetése) azt jelenti, hogy a Mindenható térszerán a Teremtő Anya hullámterében létezik, Aki megtartja Őt, s egyben lehetővé teszi az időhurok keletkezését azáltal, hogy a Teremtő Atya forrását egy bukfencre (az első okságsértésre) készteti.
A tachion gyertyák sorban történő meggyújtása az időhurokban egymás számára sorra felvillanó virtuális jelenpontok keletkezését szemlélteti, a téridő születését az őskáoszban. Ez az Isten születésének rituáléja, ezért használták a zsidók csak a jeruzsálemi templomban (egy helyen, mert egy az Isten), s tiltották be később a szentély pusztulása (és az Istennel való szoros kapcsolatuk megszakadása) után, hisz Ő az első és megismételhetetlen élőlény, aki minden későbbi teremtmény szülője.


menorat1.jpg

A másik a fényszerán gyertyatartója, amely nyolcágú és kilenc gyertya van rajta. Ez a Lucifer (a fény hordozója, Fényhozó, Phoszphorosz vagy Éószphorosz) szimbóluma, és egyben a fénylények és az emberek (anyagba zárt fénylények) jelképe is. Ebben a kilencedik TŰZ-nek mindig középen a helye, akár sorban (szálszerűen), akár körben (síkban) helyezzük el a gyertyákat. Minden gyertyaláng egy-egy tachionnak felel meg az időhurokban, míg a sameszgyertya a királylány forrást jelképezi, ugyanúgy, mint a szerinónál. A fény a térben született tér, a világ világossága, aminek időhurka eredetileg négy dimenziós és geometriailag egy hiperoktaéderrel ábrázolható. A mi három dimenziós világunkban azonban ennek kockává redukált változatában ismerjük, aminek síkvetülete a misztikusok által jól ismert nyolcágú fénycsillag.


menoraf6.jpg

A Mindenható térszeránja által keltett másolati szerinók (istenségek, angyalok) csak a téridőben képesek kelteni a fotinókat, amik csak ebben tudnak megmaradni a szerkezeti felépítésük okán. A nyolcágú gyertyatartót azért használják a zsidók nem csak a zsinagógákban, hanem az otthonaikban is, mert a fények, mint az Isten teremtményei mindenhol jelen vannak, betöltve a világegyetemet. Az emberi lelkek centrumában is fénykvantum egzisztál, hisz lényünk legmélyén mindannyian fénylények vagyunk - szó szerint.


menoraf7.jpg

A hanuka ünnepe szoros fogalmi kapcsolatban áll a keresztény karácsonnyal, pontosabban a téli napforduló ünnepével, amikor a fény újjászületését ünneplik szinte minden vallásban a Földön. Ezt az is bizonyítja, hogy karácsony első napja, december 25.-e épp nyolc nappal van újév (január 1.) előtt, így elvileg a keresztények számára is adva van a nyolc napos fényünnep gyakorlásának lehetősége. Ők azonban valamiért inkább karácsony előtt ünnepelnek, adventnek nevezve a fény (valójában tér) születésére való felkészülést. Ennek során készítik fenyőágakból az adventi koszorút (kört azaz hurkot), melyet négy gyertyával díszítenek (a szükséges hét helyett). Ebből három kék színű és férfi fogalmat szimbolizál: Ádámot, a zsidó népet és Keresztelő Szent Jánost. A negyedik rózsaszínű és női fogalmat jelenít meg: Szűz Máriát. A gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg, minden héten eggyel többet, ami szimbolizálja a növekvő fényt (Jézust).

3. A TÉR MENÓRA SZAKRÁLIS MŰKÖDÉSE

A térszerán gyertyatartója tehát háromféle formában készíthető el a térbeli kiterjedését (geometriai szerkezetét) tekintve. Az első a szálszerű (1D), egymás mellé sorba helyezett gyertyákkal (hatágú, hét gyertyával). A második a síkszerű (2D), körbe helyezett gyertyákkal (hat körben, egy középen). A harmadik pedig a térszerű (3D), egy oktaéder csúcsaira helyezett gyertyákkal (hat a csúcsokon, egy a testátlók metszéspontjában).


menorat2.png

Látható, hogy a szálszerű változat lényegében a síkszerű kihajtogatásával készült, amit a térszerűből meghatározott elforgatások révén nyerhetünk. A 3D-s és 2D-s változatok közti átmenetről (évekkel ezelőtt) készített (python nyelven írt) szimuláció a programok között található (lásd: 12. quantdll.zip és quantexe.zip). Emellett ajánlott még elolvasni Az energiakvantumok geometriája című írást, ami részletesen foglalkozik a szerinó és a fotinó geometriai szerkezetével egy, kettő és három dimenzióban.
A gyertyák meggyújtási sorrendje a mellékelt rajzon látható mindhárom formában. A folyamat pontosabb megértéséhez készítettem egy táblázatot is, mely azt mutatja, hogy lépésenként mely gyertyáknak kell égniük a rituálé elvégzése során. A királylány gyertyája itt azért nem ég folyamatosan, mert az időhurok közepén felvillanó, álló jelenpont sem látszik állandóan létezni, csak a testátlót ugrás pillanataiban. Ez ciklusonként három alkalom, minden páratlan számú lépésnél.


menorat3.png

Mivel a térszerán időhurkában órairányban (balról jobbra) keringenek a tachionok, a gyújtási sorrendet is ennek megfelelően kell betartani. A szálszerű (és síkszerű) változatnál a balról jobbra történő lépegetés lépésközei: 1-3-1-3 felváltva, a királylány kihagyásával, majd a sor végére érve ugrás vissza az elejére. Közben minden páratlan számú lépésnél a királylány gyertyáját is meg kell gyújtani, majd a következő lépésnél eloltani, ezzel jelezve a pislogását.
A gyertyák alakjának és színének megválasztása szintén szimbolikus jelentőségű. A tachionok a tüzek, ezért kúpos és csavarodó felszínű gyertyákat célszerű alkalmazni. A kúp akkor tökéletes, ha a csúcsszöge azonos a teremtési szöggel (36 fok 52 perc), a csavarodása órairányú (a csúcstól kiindulva) és kék színű (mivel a kék a fiúk nemi jelzőszíne). Sajnos jelenleg a boltokban csak jóval hegyesebb, hosszúkásabb, balos csavarodású gyertyákat (csavart gyertyának hívják) lehet kapni és nem mindig van belőle kék színű. Akinek lehetősége van rá, hogy készítsen vagy készíttessen magának geometriailag pontos gyertyákat, az ügyeljen még arra is, hogy a csavar menetemelkedése 45 fokos legyen és a csúcstól kiindulva nyolc teljes fordulatot tegyen meg az aljáig (a 8. eseményhorizont rétegig).
A királylány szívpontja állni látszik a hurok közepén, ezért ez VÍZ típusú forrás lesz, amit gömb alakú gyertyával célszerű szimbolizálni. Legyen piros színű (a lányok nemi jelzőszíne), sima felülettel. A körbe rakott gyertyák egymástól való távolságát célszerű úgy megválasztani, hogy kényelmesen hozzá lehessen férni a középen lévő királylányhoz is.
Az egyes lépések időköze a rituálé jellegétől függően változhat. Ha például karácsony előtt akarunk tér menórát gyújtani a Mindenható Fiának születése alkalmából, napi egy lépés esetén december 19.-én kell indítanunk a ciklust, hogy 24.-ére (szenteste) elkészüljön, azaz mind a hat tachion világítson. De az is jó megoldás, ha a karácsony esti (éjféli) nagymise során a pap hat részre osztja a szertartást és mindegyik elején meggyújt egy gyertyát.
Amint az látható, az adventi koszorú, mint szimbólum akkor volna fizikailag pontos, ha hat kék gyertya lenne rajta körben, míg középre kerülne a rózsaszínű hetedik. Ez esetben viszont nem csak vasárnaponként, hanem hét közben is tennünk kell egy lépést, mondjuk szerdánként vagy öt héttel aranyvasárnap előtt kell elkezdenünk a rítust.

4. A FÉNY MENÓRA SZAKRÁLIS MŰKÖDÉSE

A fényszerán gyertyatartója szintén háromféle lehet a kiterjedését tekintve. Az első a szálszerű (1D), egymás mellé sorba helyezett gyertyákkal (nyolcágú, kilenc gyertyával). A második a síkszerű (2D), körbe helyezett gyertyákkal (nyolc körben, egy középen). A harmadik pedig a térszerű (3D), egy kocka csúcsaira helyezett gyertyákkal (nyolc a csúcsokon, egy a testátlók metszéspontjában).


menoraf8.png

A gyertyák meggyújtási sorrendje a mellékelt rajzon látható mindhárom formában. A táblázat megmutatja, hogy lépésenként mely gyertyáknak kell égniük a rituálé elvégzése során. A királylány gyertyája itt sem ég folyamatosan, mert az időhurok közepén felvillanó, álló jelenpont sem látszik állandóan létezni, csak a testátlót ugrás pillanataiban. Ez ciklusonként négy alkalom, minden páratlan számú lépésnél.


menoraf9.png

Mivel a fényszerán időhurkában órairányban (balról jobbra) keringenek a tachionok, a gyújtási sorrendet is ennek megfelelően kell betartani. A szálszerű (és síkszerű) változatnál a balról jobbra történő lépegetés lépésköze mindig három, a királylány kihagyásával, majd a sor végére érve ugrás vissza az elejére. Közben minden páratlan számú lépésnél a királylány gyertyáját is meg kell gyújtani, majd a következő lépésnél eloltani, ezzel jelezve a pislogását.
A gyertyák alakjának és színének megválasztására majdnem pontosan ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint a térszerán esetében. A tachionok a tüzek, ezért kúpos és csavarodó felszínű gyertyákat célszerű alkalmazni. A kúp akkor jó, ha a csúcsszöge kisebb (azaz hegyesebb) a teremtési szögnél (nagyjából 20 és 35 fok között, itt nem kell pontos értéket betartani). Továbbá a csavarodása órairányú (a csúcstól kiindulva) és kék színű. A királylány szívpontját gömb alakú gyertyával szimbolizáljuk, ami legyen piros színű, sima felülettel.
Az egyes lépések időköze a rituálé jellegétől függően változhat. Ha például karácsonykor akarunk fény menórát gyújtani a téli napforduló után ismét hosszabbodó nappalok alkalmából (fényünnep), akkor napi egy lépés esetén december 25.-én kell indítanunk a ciklust, hogy január 1.-ére (újév) elkészüljön, azaz mind a nyolc tachion világítson. De az is jó megoldás, ha az újévi mise során a pap nyolc részre osztja a szertartást és mindegyik elején meggyújt egy gyertyát.
A rendesen (vallásos szakértelemmel) elkészített zsidó menórákon nem véletlenül található középen (vagy alul) egy hatágú tércsillag, esetleg egy oktaéder, hisz ez jelzi, hogy a fény a térben születik, az adja a létének alapját. Amint a fenti képeken látható, az egyik menóra csúcsára még egy kis Főnix madarat is odatettek, hogy a vak is egyből láthassa, miről, minek a szimbólumáról van szó (lásd A Főnix titka című írást).

5. HÁZI FELADAT

Ahhoz, hogy a teremtés ezen alapvető fontosságú titkai fennmaradjanak az emberiség számára hosszú távon, és ne vesszen feledésbe a megoldás, szükség van rá, hogy általános szokássá váljon - vallástól függetlenül - minden népcsoport számára a fényünnep. Mindkét energiakvantum működésének módja, matematikai pontossággal, hisz ez a lényeg és a legfőbb szentség. Egyetlen csoport sem sajátíthatja ki magának, és senki sem utasíthatja el azzal az ürüggyel, hogy ez valamely csoport szimbóluma, mert itt egy sokkal alapvetőbb és egyetemesebb jelenségről van szó, a létünk alapjainak ismeretéről.


menorate.gif

Ma ugyan még nem vagyunk technikailag elég fejlettek hozzá, hogy gyakorlati hasznát lássuk ennek a tudásnak, de idővel biztosan eljön majd az a kor, amelynek emberei nem csak érteni, de hasznosítani is tudják az energiakvantumokban rejlő lehetőségeket. Mert erre a tudásra van szükség az univerzum megértéséhez, a csillagközi űrhajózáshoz, a magasabb dimenzióvilágok fizikájának feltárásához, a párhuzamos univerzumok közti közlekedéshez, az anyagot teremtő gépek működéséhez és még sok más fontos műszaki megoldáshoz, amit ma elképzelni sem tudunk.


menorats.gif

Éppen ezért azt szeretnénk, ha minden egyház templomaiban és az emberek otthonában is gyertyák gyúlnának az év végén a fentebb megadott szabályok betartásával. Legyen ez általános, ökomenikus népszokás szerte a Földön, a mindannyiunkat összekapcsoló egyetemes rituálé, melynek során mindenki a maga módján és nyelvén imádkozhat az univerzumunk fenntartójához egy szebb és bölcsebb jövő érdekében.


menorafe.gif

Házi feladatnak adjuk tehát az Eseményhorizont olvasói számára a következőket.: Készítsetek szép, esztétikus menórákat magatoknak otthon minden karácsonyra és gyújtsátok meg őket, ezzel is emlékezve a teremtés alapját képező kétféle energiakvantumra. Ha bárki kérdezi, magyarázzátok el mi ez és miért fontos úgy csinálni, ahogy csináljátok. A kézműves hajlamú emberek megfelelő gyertyatartókat is készíthetnek erre a célra a rendelkezésükre álló anyagokból. Akár árulhatjátok is őket, mint kegytárgyakat, a megfelelő használati utasítással együtt. Várjuk továbbá a grafikus hajlammal megáldott olvasók rajzainak, festményeinek vagy szobrainak fotóit, illetve animált gif képeit a menórákról az Eseményhorizont címére, hogy közzé tehessük őket a galériában.


menorafs.gif

forrás: Eseményhorizont
 

estfen

Állandó Tag
Állandó Tag
Markos Gyula:Az Úr szava magyar volt

Számomra elég érthetetlen a hozzáállás Seelie által idézet japán levélhez.Azt mondhatom sajnos tipikus.Beleolvastam pár ezzel foglalkozó fórumba és mindenütt azon vitáznak,hogy létezett-e Shohotu Faisi.Ez a mellék kérdés,akit ez érdekel az kérdezzen rá a budapesti egyetemeken,hogy volt -e-ilyen nevű japán náluk az 1925-1940-es években.Minket az a kérdés kellene,hogy izgasson vannak-e magyarul értelmezhető nevek,dolgok a bibliában.A lezárt történelmi topicban közöltem,hogy volt magyar aki ezzel foglalkozott már az 1918-as években.Markos Gyulának hívják.Tanulmányából többször merítenek magyarázatokat Szántai Lajos és társai az előadásaikban,de a nevét és a tanulmányt már nem nagyon népszerűsítik. Egy internetes oldalon található meg a www.kincseslada.hu -n.A tanulmányt vehetjük viccnek,de vehetjük komolyan is, mert elég érdekes összefüggéseket elemez a magyar és különböző idegen nyelvek között.Akinek van kedve és ideje próbálja meg alkalmazni Markos metódusát sok meglepetésben lehet része.Markos ezt nem írja,de lehet -e a -biblia-szót magyarul értelmezni.Az angol azt írja bible-azt mondja bajböl,a német die bibel.A papok azt mondják olvassátok a bibliát mindennap,tanulmányozzátok bibelő-djetek vele.Azután van a tórah,tórach,vagy tóra-nos ez a rót rész amiről már több külföldi tudós is állítja,hogy a suméroktól habarták át.Végezetül van a biblia magyarázata a talmud.Az orosz parlament parlament neve ma is duma. Sokat beszélünk azt mondják:ne dumálj annyit. Befejezem én is: dum-á-lat. Remélem kedvet kaptok a magyar nyelv tanulmányozásához.Vannak érdekességek Radványa Menórájában is.Üdv mindenkinek estfen!
 

estfen

Állandó Tag
Állandó Tag
Kolozsvári G.Endre:Aranykincsek hulltak Hargitára /részlet/

ures.gif
ures.gif
e.gif
r.gif
d.gif
n.gif
e.gif
_space_.gif
e.gif
r.gif
r.gif
e.gif
i.gif
p.gif
d.gif
n.gif
a.gif
r.gif
g.gif
_space_.gif
i.gif
r.gif
a-.gif
v.gif
zs.gif
o.gif
l.gif
o.gif
k.gif
ures.gif


ures.gif
ures.gif
a.gif
r.gif
a-.gif
t.gif
i.gif
g.gif
r.gif
a.gif
h.gif
_space_.gif
k.gif
a.gif
t.gif
l.gif
l.gif
u.gif
h.gif
_space_.gif
k.gif
e.gif
cs.gif
n.gif
i.gif
k.gif
ny.gif
a.gif
r.gif
a.gif
ures.gif

Háromezer éves mondák szólnak a szkíták eredetéről. Mon­dák, miknek homályos pontjai, talányai fölött valahogy átsiklott a kutató tekintet. Nem csoda hát, ha a szkíták eredete, kiléte, hovatartozása körül teljes a zűrzavar.
Könyvtárnyi munkák halmazában a legkülönfélébb és legel­lentmondásosabb nézetek és vélekedések ütköznek S a szkíta rejtély tisztázódás helyett még csak sűrűsödik.
Valamennyi kérdés felfejtésére itt természetesen nem vállal­kozhatunk. Munkánk szűk keretei között főleg az eredetmondák vizsgálatára szorítkozunk.
 

estfen

Állandó Tag
Állandó Tag
Dr.Nagy Ákos:A vércsoportok jelentősége a magyar őstörténet kutatásban

Tisztelt Hallgatóság!
1

A jelen munka,


„A vércsoportok jelentősége a magyar őstörténet kutatásában” Dr. Nagy

Ákos, adelaidei honfitársunk előadása. Ákos bátyánk közvetve küldi üdvözletét a
hallgatóságnak, kora miatt a Sydneybe utazást nem vállalja, ezért az előadását személyesen
megtartani nem tudja. Az előadás teljes terjedelmében elkészült, hozzá a megfelelő diaanyag
is rendelkezésünkre áll, és ezt fogom most Önöknek bemutatni. Az előadás végén, ha
kérdések merülnek fel, Dr. Cser Ferencnek van felhatalmazása, hogy azokat megválaszolja,
amennyire tudásából telik, ill. azokat szükség esetén Ákos bátyánknak továbbítja, és így
azokra esetleg utólagos választ adunk az érdeklődőnek.
 

fürkész

Állandó Tag
Állandó Tag
ajánlanék egy jó könyvet: Magyarságtudományi tanulmányok (főszerkesztő: Botos László) sok minden megtalaálható benne: őstörténet, népzene, ősi magyar írás stb.
 

siriusB

Állandó Tag
Állandó Tag
Tisztelt Hallgatóság!
1

A jelen munka,


„A vércsoportok jelentősége a magyar őstörténet kutatásában” Dr. Nagy

Ákos, adelaidei honfitársunk előadása. Ákos bátyánk közvetve küldi üdvözletét a
hallgatóságnak, kora miatt a Sydneybe utazást nem vállalja, ezért az előadását személyesen
megtartani nem tudja. Az előadás teljes terjedelmében elkészült, hozzá a megfelelő diaanyag
is rendelkezésünkre áll, és ezt fogom most Önöknek bemutatni. Az előadás végén, ha
kérdések merülnek fel, Dr. Cser Ferencnek van felhatalmazása, hogy azokat megválaszolja,
amennyire tudásából telik, ill. azokat szükség esetén Ákos bátyánknak továbbítja, és így
azokra esetleg utólagos választ adunk az érdeklődőnek.

Na ezt megnézzük, hogy én, mint AB Rh negatív mennyire vagyok "igazi"....:p
 

estfen

Állandó Tag
Állandó Tag
Sajnovics János:Demonstráció-A magyarok és a lappok nyelve ugyanaz 1770

Érdemes beleolvasni ebbe a könyvbe.Ez nem a mai finnugor nézet. 1.Példa:
Hogy pedig művemet ebben a kutatásban helyesen írtam meg, alig kételkedhetem, ha elgondolom: annak a népnek nyelvével foglalkozom, amely a történészek egyetértésével, ezen az igen széles északi országon egykor elsőként telepedett le és átfogta uralmával hatalmas tájékát a földnek. Amely ma is Európa legszélső szögletéből tekint vissza nyugatra és északra, Finmarkon, Lappónián, Finnországon, Tatárországon keresztül egészen Ázsiáig, meg nem szakított láncolatában terjeszkedik. És mégis a népek között, akiket lappoknak nevezünk, ugyanazt a nyelvet több évszázadon keresztül homályban rejtegették és minden kiképzés fogytán már-már azt lehetett hinni, hogy tönkre megy; mégis erős javulás tapasztaltatott Finnországban, Svédország tartományában; az igenvirágzó Magyar királyságban pedig messze a legjobban, ahol már Attila és Szent István, első király idejétől fogva megerősítve és megszilárdítva, annyi évszázadon át kiválóan művelve, mind a szóbőség gazdagsága, mind tömörségben kerekded, mind pedig a legbennsőbb lelki érzelmek kifejezésére ügyességben semmivel sem alacsonyabb rendü egy keleti vagy nyugati nyelvtől sem, sokaktól pedig bizonyosan magasabbrendüen kiemelkedett. A Sajnovics még tudta,hogy már Attila alatt is magyarul beszéltek.Ma meg azt állítják,hogy törökül. 2.Példa Habár legkevésbé sem az én dolgom az első nyelvek eredetét kikutatni, se nem várja el ezt tőlem senki, mégis azt hiszem az olvasó hálás lesz, hogyha egy kis időre letérek a tárgyamról, és előadom amit HELL tisztelendő atya, az ő kitűnő tehetségével, és a dolgok összeállításának ügyességével, nem annyira lelkesedéssel, mint inkább elmésen kigondolva, nemrég levelekben velem közölt. Az ő véleménye szerint: a kínaiak, vagy ősei minden ázsiai népnek, ugyanúgy a magyaroknak is, vagy legalább is az ázsiai nyelveknek, azaz: a magyarok legősíbb nyelvjárását a kínai nyelvjárásban kell keresni. A bizonyítékok, melyekkel ezeket hitelessé teszi, a következők: I. A kinai kiejtés és a szavak hangzása ugyanolyannak látszanak mint a magyar nyelvben. II. A magyar nyelvben a szótövek éppúgy mind egytagúak mint a kínai nyelvben. III. A szavak összetétele ugyanúgy egytagúakból áll mindkét nyelvben. IV. A nép, melyet DEGUINESIUS Hunnak nevez, senki sem kétli, hogy szomszédos volt a kínaival. V. végül: a tartár+ nyelv megközelítőleg megegyezik a kínaival, továbbá megegyezik a törökkel, és a török a magyarral, tehát, a kínai is a magyarral. Ehhez az érveléshez tartozik egy másik is, melyet HELL tisztelendő atya mondott, és megengedte hogy leírjam: "Kíváncsian kerestem (mondta) a jelentését és eredetét a lapp szónak same, sabme vagy samelets, ahogyan a lappok magukat nevezik... A kínai nyelvrokonságot se erőltetik ma,mert még összejönne a hun kapcsolat.Vannak még a könyvben érdekességek!
 

estfen

Állandó Tag
Állandó Tag
ures.gif
k.gif
o.gif
n.gif
a-.gif
v.gif
i-.gif
k_.gif
_space_.gif
t.gif
ny.gif
o.gif
cs.gif
a-.gif
r.gif
ak.gif
_
_space_.gif
s.gif
e-.gif
k.gif
e-.gif
b.gif
_space_.gif
s.gif
e-.gif
_space_.gif
g.gif
o.gif
d.gif
l.gif
o.gif
b.gif


ures.gif
k.gif
a.gif
n.gif
o-.gif
t.gif
a.gif
g.gif
o.gif
t.gif
a-.gif
l.gif
e.gif
d.gif
i.gif
_space_.gif
n.gif
e.gif
d.gif
n.gif
i.gif
m.gif

Füle Lajos: Karácsonyi könyörgésffice:office" /><O:p></O:p>


Mint Betlehemben, zsúfolt a város,
megszállta tenger idegen.
Uram, szállásra hol találsz most?
Nem maradsz-e a hidegen?

Szívem istállójába, amely
szálást csak barmoknak adott
térjél be hát! Számodra van hely,
találsz egy csendes jászlat ott.

Csillogó arannyal, drágakővel
nincs ékesítve ez a ház.
Mégis, ne rettenj vissza tőle,
ha szénát, pozdorját találsz,

Ha nem lehet méltó tehozzád,
Kinek egek örvendenek...
Lásd, ez vagyok... térjél be hozzám,
s hozd el számomra fényedet!<O:p></O:p>


Boldog és békés karácsonyt kívánok minden idelátogatónak.</O:p
 

estfen

Állandó Tag
Állandó Tag
Szilveszter Jenő:Karácsony eredete

Szilveszter Jenő



Karácsony eredete


„Dies Natalis dei invicti Solis” – a Győzhetetlen Napisten születésnapja volt a régi rómaiaknál, dec. 25-e, illetőleg az annak megfelelő dátum. Nagy örömünnep volt, -- vendégeskedéssel, ajándékok kicserélésével egybekötve – a Nap új erőre ébredésének az ünnepe, Újév Napja. A Karácsony az emberiség legősibb ünnepe. Ha 10.000 évre tesszük Karácsony ünneplésének korát, akkor valószínűleg mérsékelt feltevéssel élünk. A valóság lehet ennél régebbi is. Mi is történik Karácsonykor? Vizsgáljuk meg csillagászati szempontból. A tavaszi és őszi napéjegyenlőség (márc. és szept. 21-e.) elmúltával az őszi hónapok alatt az északi féltekén a nappalok rövidülni kezdenek. Nem kell sok képzelő tehetség ahhoz, hogy el tudjuk képzelni, hogy az őskori embert ez a hónapokon át tartó folyamat milyen iszonyatos félelemmel töltötte el. Nem értette, hogy mi megy végbe a Földgolyóval, (a föld tengely elferdülése, a Naptól való eltávolodás, stb.) de az nagyon jól tudta, hogy ha a folyamatot valami meg nem állítja, és pedig minél előbb, akkor ő rá a legborzalmasabb fagyos halál és örök sötétség vár, amiben végeredményben a felfogása helyes volt, még tudományos szempontból is. Amit az ember nem ért, azt elképzeli, vagy megpróbálja elképzelni. Elképzelte tehát az ősember a Napot, az éltető meleget és világosságot adó csodálatos valamit az égen (Istent?), amelynek sugarainak hatására fák rügyeznek, az egész természet megújul, állatok kölykeznek, gyümölcs és termés beérik stb. S valami szörnyűséges Sötét Hatalom támadja meg és el akarja pusztítani minden évben. A tusa borzalmas kell hogy legyen, mivel a Nap napról-napra gyöngül, és már úgy látszik, hogy setét ellenfele (amelynek neve az ókori vallásokban Seth, Arimán, Taifun, Sátán stb. és más név volt) diadalmaskodik. Az egyiptomiaknál Osziris Napistent Taifun nevű gonosz Isten marcangolja szét darabokra, a szumiroknál Tammuz (talán Tavasz) Napistent és a termékenység Istenét egy vadkan tépi szét szintén. Mindegyik esetben azonban a széttépett testű Istenek csodálatos erővel újjászületnek és újjászületésükkel megmentették az emberiséget, amely nélkülük, a Nap melege és termékenyítő ereje nélkül elpusztult volna.
A római pogány hit szerint a Nap, az-az Jóvé, későbben pedig Jóvé fia, december 20-án naplementétől kezdve negyven órát a sötétben fekszik és 22-én reggel új erővel kell életre. Természetesen ez tudományos szempontból is végeredményben helyes. Az Északi Féltekén december 21-én a legrövidebb egész évben a nap, de december 22-én már hosszabbodni kezd, azaz a „krízis”-nek vége van. Mindezt szabad szemmel is már tisztán lehet látni három nappal később, azaz dec. 25-én, amelyen a kereszténység sem tudott változtatni a Római Birodalom területén. Így magáévá tette. A zsidó vallás ugyanilyen természetű ünnepe szinte teljesen azonos volt. A főpap december 20-án este egy delfinbőrrel díszített sátorba visszavonult, (delphos delfin görög jelentése anya méh. Így a delfin bőrök jelképesen újjászületést, a sírból – héber sheol – való feltámadást jelképezték.) És onnan negyven óra elteltével, mely időt természetesen imádsággal és böjtöléssel töltötte, azaz megint december 22-én, helyesebben annak megfelelő dátumakor, szertartásosan előbújt nagy örömrivalgások és általános ujjongás közepette, az Új élet, az Újév születését jelképezve. Amikor azonban a zsidó főpap és a római pontifix maximus ezeket a szertartásokat végezték, akkor azok már sok-sok ezer éves múltra tekintettek vissza. Talán nem érdektelen megemlíteni James Ballantine Hannay orientalistának idevonatkozó véleményét, aki a The Source of Christianity c. művében, 110 old. a következőket mondja: „Azok a népek, amelyek kezük nyomát hagyták a vallások kialakulásán, és amelyek lerohanták Indiát, Nyugat Ázsiát és Európát, az ázsiai steppék népei voltak. Ott az élet feltételek kemények lévén, az embernek alapos tanító mestere volt a létfenntartásért folytatott szakadatlan harc. Úgyszintén az évszakok különbsége ezeken a vidékeken, amelyet a Föld tengelyének az elhajlása okoz, valamint az Óceántól való nagy távolság, amely másutt a nagy hőmérsékletkülönbséget enyhíti – nagyon is megértették a néppel a nap áldásos hatásának a fontosságát.”
Gyönyörű képet lehetne festeni a régi magyar karácsonyról, ahogy azt a régi magyarjaink még az Árpádok korában is ünnepelni szokták. Mindenki ismeri a sólyommal való vadászat nemes sportját, vagy legalább is halott róla. Őseinknél a kerecsen sólyom volt erre a célra a legkedveltebb ragadozó madár. Ennek a sportnak a titka azonban a madár betanítása, megszelídítése volt, az urához való hűsége és engedelmességre való rászoktatás. Hogy ez milyen nehezen mehetett egy vad madárnál, amely mindennek a tetején még ragadozó is volt tehát semmiféle hűségre, ragaszkodásra, szeretetre természeténél fogva nem volt hajlamos, azt különösebb nehézség nélkül is el tudjuk képzelni. A beidomítás egész nyáron és egész ősszel tartott. Az idomító karján vastag bőrkesztyű amelyen a madár mint egy faágon pihent. A madár fején, hogy ne lásson elrepülni, kis bőrsapka, amit csak zárt területen vettek le, rendszerint csak etetéskor. A gondos, fáradságos és szakadatlan idomítás „betrainingezés” vagy hat hónapig tartott. Az idomító addig tartotta magát nagy akaraterővel ébren, amíg a sólyom a karján el nem aludt, mert csak ilyen és hasonló módszerekkel lehetett remélni, hogy a sólyom az emberi kart megszokja és azt a szószoros értelmében otthonának fogja tekinteni, tehát a vadászásból, amikor annak az ideje eljön, vissza is fog térni. El kellett jöjjön azonban az a nap, amikor ki kellett próbálni, hogy a szabadban eleresztett madár visszatér-e a gazdájához, különben soha sem lehetett volna vele vadászni. Őseink egy napsütötte téli napot választottak december végén, rendszerint dec. 25-ét. Az összes solymárok kerecsen (ősi magyarsággal karasun) sólymaikkal kivonultak ezen a napon egy nagy rétre, és ott egyszerre levették madarai fejéről a kis bőrsapkát, valószínűleg vallásos szertartással egybekötve. Képzeljük el az addig egész életükben zárt helyen, illetőleg sötétségben tartott vad madarak kitörő örömét és boldog vijjogását: a Napfelé törték fel a magasba, vad szívüknek minden ujjongásával üdvözölve a Napot, az élet jelképét, amíg apró pontokként nem keringtek a magasban gazdáik feje felett, majd azok hívására, vagy elfáradva visszatértek. Gyönyörű látvány lehetett, pogány de szép és emberi érzéseket kifejező. Elpusztított őskultúránk romjait gyűjtögetve, csak sejthetjük, hogy ennek a szertartásnak erősen vallásos jellege is kellett, hogy legyen. Erősen erre mutat a nagy keresztény ünnep, az Új Remény, az Új Élet, a Megváltó Újraszületése ünnepének nevére megtartott ősi szavunk a Karácsony, a kerecsen sólymok napja.

* * *

Őseink hittek minden év elmúltával egy új Élet, vagy Új Remény, Új Kezdet, Új Nekifogás szentségében. Mi belőlünk civilizált magyarokból ez a hit kiveszett, talán csak ide kint, talán odahaza is. Nem bízunk magunkban, Új Kezdetekben. A „nép” a dolgozó ember előásta ezeréves mulasztását a „passzív rezisztenciát”, amiben mi magyarok mindenkinél nagyobb mesterek vagyunk. Nyugaton a helyzet változatlan! A „befutottak” közül sokan angol, amerikai, svájci, francia stb. családokba nősülnek, de mit is kezdenénk ugyan magyar rokonsággal? . . . Soha magyar emigrációnak ilyen nagy feladata és lehetőségei – mint a mienknek – nem volt. Az otthoni tíz millió szabad lelkiismerete vagyunk, helyesebben kellene, hogy legyünk. Ezt mindnyájan érezzük. Azt is, hogy ebből kiutat kell találnunk! Legyen előttünk példa az ősi karácsony értelme és jelentősége, az örökké Újnak induló és Megújuló – velünk, de nélkülünk is – Új Élet, Új Kezdet, a KARÁCSONY!

Forrás: A Nap Fiai, 1970. nov-dec.
 

estfen

Állandó Tag
Állandó Tag
ŐSKORI KARÁCSONYUNK


Kivonat Tomory Zsuzsa Kezdeteink című művéből​


Karácsonyunk, a fény és világteremtés szent ünnepének két fontos hagyományunk őrizte meg. Az első, a kárpátmedencei ősnép Csodaszarvas regéje, a másik a tágas, fűves síkságok emberének Napmadara a Turul, kit később kerecsenünk helyettesítette.
Csodaszarvasunk a teremtett világ anyagi részének megszemélyesítője, agancsai között hordozza a napot, homlokán az esthajnal csillagot, szűgyén a holdat, s „ahány szőre szála, annyi csillag rajta”. Fénynek és a Teremtő dalának hordozója.
Turulunk ősi imáink szerint kebelében hordozza Krisztus urunkat, szárnya alatt Boldogasszonyunk kápolnáját. Mind a Turul, mind Kerecsen madarunk körkörös röpte a Nap pályáját mintázza, s szárnyain a Napot hordozza, hozza föld- és emberközelbe, hogy élet születhessen e földön.
Kezdeteink című írásomban a Csodaszarvas rege általam legősibbnek ismert változatát közlöm, s egy részét alant hozom. (A képeket sajnos műszaki nehézségek miatt most nem hozhatom.)
„Evan Hadingham, a Harvard egyetem embertan tanára és az európai jégkorszak szakértője könyve 239. oldalán lévő, 12.000 éves, Laugerie Basse lelőhelyű „La Femme au Renne” elnevezésű, 1860-ban talált sziklarajz-leletet különlegesen érdekesnek tartja.
A könyvében mutatott másolat szerint a kép szereplői a következők: óriásszarvas lába mellett egy erősen terhes női alak. Bal karjával egy másik alak irányába nyúl, esetleg át is karolja. Karját karperec ékesíti. Mellette guggoló tartásban egy ember körvonalas rajza. A képpel foglakozó ősföldrajz szakértők (palaeográfusok) korábbi magyarázata szerint egy szőrös hasú asszony óriásszarvassal közösül. Ezt Hadingham igen helyesen elveti, de teljes magyarázatot adni nem tud. Noha se műveltségünket, se néphagyományainkat nem ismeri, a következőket mondja: „Így a bestialitás gondolatát elvetve egy másik, sokkal érdekesebb lehetőség felé nyílik út: a kép valamiképpen gondolati egységet teremt a rénszarvas és az emberi közösülés között, s ezt két különböző technikával, két különböző időben örökítették meg. Ha e karcolt kép a nemi varázslás, vagy az EMBERI FAJ SZAPORODÁSÁNAK MYTHOLOGIÁJA, az sokkal komplikáltabb, mint azt Piette és sok más elképzelte.”(V.13) Nagyszerű ráérzéssel egy mythologia megörökítését látja e képben, mely olyan fontos volt, hogy későbbi korokban is megőrizték, átrajzolták a képet.
A 12.000 éves ábrázolásban azonnal Csodaszarvas regénket ismerjük fel. Ősregénk szerint Csodaszarvasunk a csillagos ég jelképe. Aggancsai között hozza közénk éltető napunkat, a téli napforduló idején. A magyar első szelidített állata a szarvas, magyarul ágas. Szarvasháton úsztatva jönnek gyöngyvirágnyílás idején a magyar ifjak a Csallóköz szent szigeteire nászünnepet ülni. A szarvasok ugyanezen időben keresik szigetek védett területeit, hogy megszülhessék magzataikat. Az ember és szarvas terhességi ideje körülbelül egyezően tíz holdhónap. Amikor az ember gyermeke születik a téli napéjegyenlőség hideg napjaiban, a szarvasok, illletve később más istállózott állatok melege védi. Ennek emlékét őrzi a sokkal későbbi keltű Kalevala, melynek ide vonatkozó sorait idézem.(V.5)
Mariatta magasztos magzat
Viszont bölcsen válaszola
Nagy fiat fogok én szülni
Nemes nemzetűt nevelni...

Sebbel-lobbal tovainal
A fenyvesi házikóba
A Tápió menti ólba...
Odaérkezve aztán
Maga szóval igyen szólal:
Lehelj rám, te jámbor kis ló,
Lehelj rám, te húzó csitkó
Fújj fejemre fürdőt enyhét,
Küldd reám a gőz melegjét...
Kis fiacskát szül ott aztán
Gyönge gyermeket a szalmán,
A lovacska lába mellett....

Titkon a kicsikét tartja,
Szépségesét dajkálgatja,
Ápolja az arany almát,
Ezüstből való botocskát...

A Kalevalát 3-5.000 évesnek tartják a nyugati szakemberek, közöttük Crawford, mely rege már hatalmas értelmi romláson ment át sok tekintetben. A fenti leírás szarvas helyett már lovacskáról beszél, de felismerhetően kapcsolódik Csodaszarvas regénkhez. Az új anya kicsinye itt éppen úgy aranyalma, mint népünknél még napjainkban is...
A 12.000 éves „Femme au Renne” képében Csodaszarvas regénk első ábrázolását kell látnunk, s a „szent születés” ünnepének ősi emlékét. Az asszony-alak hasán látszó vonalkák a terhesség alatt a bőrön/izmon mutatkozó csíÍkok. Karján lévő karikák, a mozdulat karoló volta köröseink jelenlétéről árulkodik, s a karol — karika szavak Karácsonyunk Korasszonyával való kapcsolatát is megőrizték.
Hasonló ősi Csodaszarvas emlékünk maradt fenn a kőkorszakból a „Varázsló”-nak elnevezett szarvas-álruhás ember alakjában Les Trois Freres Volp barlangjában. Nyugati tudósok nem tudtak egyöntetű véleményre jutni ez alak mi és kiléte felől. Tekintettel arra, hogy e kép a barlang alig elérhető szelelő-nyílását díszítette, ahonnan nyílt kilátás van a csillagok és az ég felé, mondánk ismeretében könnyű megállapítani, hogy a téli napforduló szarvasálarcos szereplőjével van dolgunk, akivel gyermekkorom falúiban még találkozhatott az érdeklődő. Az alak vízszintges helyzetű, de mellső „lábai” nem érik a földet: itt is a repülés ábrázolásával van dolgunk, mint oly sok más Csodaszarvas ábrázolásnál is; ezen ábrázolások a kőkorszaktól a jelenkorig, azonos gondolati egységet fejeznek ki. Idegen nép gyermeke ezekben viszont csak „vadászmágiát” lát.


Irodalom


Magyar Adorján Az ősműveltség, Magyar Adorján Baráti Kör kiadása, Budapest
Magyar Adorján a Csodaszarvas, Magyar Adorján Baráti Kör kiadósa, Bp., 1961
Vikár Béla, Kalevala, Európa Könyvkiadó Budapest, 1962
John Martin Crawford, Kalevala, Robert Clarke and Co. Cincinnati, 1898
Evan Hadingham Secrets of the Ice Age Walker and Co. New York, NY 1979
 
Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
Oldal tetejére