I
ionon
Vendég
Mesélj az anya+nyelvedről 1000év távlatában melik lesz az igazi. Eltudsz szakadni a valóságtól?
Ja és az apanyelvedről tudsz mesélni?
Magyar őstörténet
- Téma inditó Ivan
- Kezdés dátuma
- Státusza
Ja és az apanyelvedről tudsz mesélni?
Szeder Fábián: A palóczokról
Nemzetünk' bővebb ismerete végett szüksé­ges volna hazánknak; minden tájabéli nevezetesebb népeit egyenként szemre vennünk, és azoknak valamennyi különösségeit feljegyeznünk. Többe­ket és több ideig fárasztana ez a' becses munka; devégre egy olly Gyűjtemény lenne belőle , melly-ben hasznunkat és dicsőségünket valójában felta­lálnánk. A' miengemet illet, csekély tehetségem szerént ezen czélra ügyelvén, szívesen kinyilat­koztatom tapasztalásimat , és a* Palócz Magya­roknak, a' kik köztt születtem és nevekedtem, és a* kikeránt, tölöktávúllétemben is szüntelen való figyelemmel voltam, nyelveket és szokásaikat hí­ven ábrázolom. Ismertetni , nem pedig kinevet­tetni akartam ezen becses jószívű földünket ; és a*józan Olvasónak eszébe se juthat csúfot űzni valakiből azért , hogy másutt lett a' világra, és honnyi szokásait, akármillyenek legyenek azok, követi ; sem a* derék Palócz nem neheztel, midőn rólamások tudományos czélból tudakozolódnak. Azomban csak a' köz nép lészen mindenhol szememelőtt a' nagyobb házaknál, szinte mint egyébb tájbéli főbb rangúaknál is a' pallérozott­sághoz van szabva a' nyelvnek és a' szokásnak új iz szerént való csínosodása. Hozzá kezdek tehát kisded munkámhoz, és elsőben a' Palóczok* nyel­vét adom elé , azután szokásaikat.<O
A' Nógrád, N. Honth, Gömör, Borsód és Heves Vármegyei Magyarok többnyire Palóczok-nak neveztetnek, Szóejtésekböl ismerni reájok......<O
A tanulmány először 1819-ben volt kiadva.
A' Palóczok.
Nemzetünk' bővebb ismerete végett szüksé­ges volna hazánknak; minden tájabéli nevezetesebb népeit egyenként szemre vennünk, és azoknak valamennyi különösségeit feljegyeznünk. Többe­ket és több ideig fárasztana ez a' becses munka; devégre egy olly Gyűjtemény lenne belőle , melly-ben hasznunkat és dicsőségünket valójában felta­lálnánk. A' miengemet illet, csekély tehetségem szerént ezen czélra ügyelvén, szívesen kinyilat­koztatom tapasztalásimat , és a* Palócz Magya­roknak, a' kik köztt születtem és nevekedtem, és a* kikeránt, tölöktávúllétemben is szüntelen való figyelemmel voltam, nyelveket és szokásaikat hí­ven ábrázolom. Ismertetni , nem pedig kinevet­tetni akartam ezen becses jószívű földünket ; és a*józan Olvasónak eszébe se juthat csúfot űzni valakiből azért , hogy másutt lett a' világra, és honnyi szokásait, akármillyenek legyenek azok, követi ; sem a* derék Palócz nem neheztel, midőn rólamások tudományos czélból tudakozolódnak. Azomban csak a' köz nép lészen mindenhol szememelőtt a' nagyobb házaknál, szinte mint egyébb tájbéli főbb rangúaknál is a' pallérozott­sághoz van szabva a' nyelvnek és a' szokásnak új iz szerént való csínosodása. Hozzá kezdek tehát kisded munkámhoz, és elsőben a' Palóczok* nyel­vét adom elé , azután szokásaikat.<O
A' Palócz Magyarságról.<O
A' Nógrád, N. Honth, Gömör, Borsód és Heves Vármegyei Magyarok többnyire Palóczok-nak neveztetnek, Szóejtésekböl ismerni reájok......<O
A Melegvizek Birodalma
<TABLE class=module cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0 module_id="31222811"><TBODY><TR><TD class=modtitle>Termálvizek előfordulása mostani térképen.
<TABLE class=module cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0 module_id="31222811"><TBODY><TR><TD class=modtitle>Termálvizek
</TD></TR></TBODY></TABLE>
</TD></TR><TR id=module_body_31222811 opened="true"><TD class=modbody>
</TD></TR><TR><TD class=modbottom></TD></TR></TBODY></TABLE>
<TABLE class=module cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0 module_id="31222811"><TBODY><TR><TD class=modtitle>Termálvizek előfordulása mostani térképen.
<TABLE class=module cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0 module_id="31222811"><TBODY><TR><TD class=modtitle>Termálvizek
</TD></TR><TR id=module_body_31222811 opened="true"><TD class=modbody>
</TD></TR></TBODY></TABLE>
</TD></TR><TR id=module_body_31222811 opened="true"><TD class=modbody>
</TD></TR><TR><TD class=modbottom></TD></TR></TBODY></TABLE>
Mivel anya csak egy van,így csak a szülőanyámra gondolhatok.Ő pedig nem ezer évvel ezelőtt élt,hanem él a mai napig is egészségesen!Nálam ráadásul az apanyelv is ugyanaz a nyelv.ugyanennek a nyelvnek a helyesírását tanultam az általános iskolától kezdve felfelé.ezt a nyelvet ma magyar nyelvnek nevezik.
szerintem echo és ionon már inkább magatoknak játszotok,és a dolgott inkább oposur személyére hegyezitek ki....
üdv !
gabi bácsi
üdv !
gabi bácsi
I
ionon
Vendég
Gabi bá hegyezik azt a karót amin Oposur fog trónolni? (ki tenné ezt a saját szavai)?
Melegvizek Birodalma...
Talán egy kis geológiai ismeret szükséges ahhoz, hogy erről a témáról értékelhetően lehessen beszélni.
A kismélységben található karsztvizek -laikusok számára- szintén lehetnek "termálvizek". Ezekre gondol főként az Arvisura, amikor Melegvizek Birodalmaként emlegeti a jégkor E L Ő T T I Kárpátmedencét. Ugyanis ezek a vizek ha nem is 50 fokos, vagy nagyobb hőmérsékletűek, de közöttük vannak elég melegek, olyan testhőmérséklet körűliek. Ma pl Miskolcon, Tapolcán kétféle karsztvíz fordul elő: a hideg és a jóval melegebb..
Az "igazi" termálvizek pedig ma is nagyobb mélységű fúrásokkal tárhatók fel általában. Talán legmélyebb a cserkeszőlői jó 2 km mélységről a felszínre kerűlő termális víz.
Arról van szó egyébként az Arvisura említésében, hogy ezek a karsztbaól előtörő melegvizek csaknem eltüntek a jégkor után, azaz a megelőző 120 forrásból talán 20 db-ot találtak meg az ordoszi felderítők. A többieket eltemette a jégkorban keletkezett un lejtőtörmelék.
Ismételnén: a "meleg karsztvíz" nem azonos a fúrásokkal felszínre hozott termállis vizekkel. Ez utóbbiak persze nem is pótlódnak, így felhasználásuk unokáinkat is érinti majd, pláne ha rablógazdálkodást folytatnak velük.
A karszvizek pótlódásáról a csapadék gondoskodik...forrásaik vízhozama ezért ingadozó.
Itt élő hajdani őseink pedig még nem furtak kutakat, forrásvizeket (is) használtak sokmindenre..
Talán egy kis geológiai ismeret szükséges ahhoz, hogy erről a témáról értékelhetően lehessen beszélni.
A kismélységben található karsztvizek -laikusok számára- szintén lehetnek "termálvizek". Ezekre gondol főként az Arvisura, amikor Melegvizek Birodalmaként emlegeti a jégkor E L Ő T T I Kárpátmedencét. Ugyanis ezek a vizek ha nem is 50 fokos, vagy nagyobb hőmérsékletűek, de közöttük vannak elég melegek, olyan testhőmérséklet körűliek. Ma pl Miskolcon, Tapolcán kétféle karsztvíz fordul elő: a hideg és a jóval melegebb..
Az "igazi" termálvizek pedig ma is nagyobb mélységű fúrásokkal tárhatók fel általában. Talán legmélyebb a cserkeszőlői jó 2 km mélységről a felszínre kerűlő termális víz.
Arról van szó egyébként az Arvisura említésében, hogy ezek a karsztbaól előtörő melegvizek csaknem eltüntek a jégkor után, azaz a megelőző 120 forrásból talán 20 db-ot találtak meg az ordoszi felderítők. A többieket eltemette a jégkorban keletkezett un lejtőtörmelék.
Ismételnén: a "meleg karsztvíz" nem azonos a fúrásokkal felszínre hozott termállis vizekkel. Ez utóbbiak persze nem is pótlódnak, így felhasználásuk unokáinkat is érinti majd, pláne ha rablógazdálkodást folytatnak velük.
A karszvizek pótlódásáról a csapadék gondoskodik...forrásaik vízhozama ezért ingadozó.
Itt élő hajdani őseink pedig még nem furtak kutakat, forrásvizeket (is) használtak sokmindenre..
Nimródtól a Titánokig...
Nimród bacsa sámánnak és Tuli nevű feleségénak a birodalmában már ie. 4000 körűl sűlthúst fogyasztottak, mert rájöttek, hogy a sütéskor eltávozik belőle a méreganyagok jórésze. Ebben az időben a primitívebb népek még nyershúst ettek.
Nimród teljesítette az Ordosz által kitűzött feladatait, az akkor nyugatnak nevezett (Ordoszhoz képest) területeken 8 régiót szervezett meg ( Ganna, Hétvár, Hattus, Szidon, Árpádvára, Marina, Etruszk telepek stb) Ninive központtal. Többcélú területek voltak ezek, főleg a Földközi tenger térségében... Nemrégen láttam az N. Geograficson, hogy találgattak...ugyan Szidonban ill. tőle kissé keletre mit kerestek a sumérok?? De nem a sumérok voltak itt, hanem mások, akiknek sumér szobraik, "kőtábláik" voltak..de ez messze vezetne.
Nimródnak és Tulinak az öszes gyermekét nem sorolja fel az Arvisura, de néhányuk: Bábel, Dániel, Tabira volt, a két utolsónak felsoroltak ikrek voltak. Tabira volt a közülük a legjámborabb.
Etur (az etruszkok névadójának) néhány gyermeke Ordoszban tanult, egyszer meglátogatta őket. Legkiemelkedőbb volt gyermekei közűl a Szentétől született SIKILA, aki magasfokozatú beavatott volt, sámán és beavatottképzéseken is résztvett.
Sikila féltestvére, a kis Aháj is Ordoszban tanult, jóeszű gyermekként, Ő még az apjával is értekezett hitbeli kérdésekről..
Egy rege Nimród-Etur korából:
Erős ( görögűl Éros) és Tétisz házasságából születtek az istenek.. Az Ida hegye (Etur egyik lányának Ida volt a neve) mellett keletkezett rege: Gaja hozta a világra Uránost és az összes titánt. Ők: a Gonosz, Tétisz, Biontész, Seteropész és Argész voltak...Ezt még igen sokáig lehetne folytatni. Észre lehet venni a továbbiakban, hogy a görögök (későbbi) istenei sem náluk születtek, még Zeusz sem..hanem átvételek. A tengerpart közelében sajátos etruszk-őslakó nép élt..
Nimród bacsa sámánnak és Tuli nevű feleségénak a birodalmában már ie. 4000 körűl sűlthúst fogyasztottak, mert rájöttek, hogy a sütéskor eltávozik belőle a méreganyagok jórésze. Ebben az időben a primitívebb népek még nyershúst ettek.
Nimród teljesítette az Ordosz által kitűzött feladatait, az akkor nyugatnak nevezett (Ordoszhoz képest) területeken 8 régiót szervezett meg ( Ganna, Hétvár, Hattus, Szidon, Árpádvára, Marina, Etruszk telepek stb) Ninive központtal. Többcélú területek voltak ezek, főleg a Földközi tenger térségében... Nemrégen láttam az N. Geograficson, hogy találgattak...ugyan Szidonban ill. tőle kissé keletre mit kerestek a sumérok?? De nem a sumérok voltak itt, hanem mások, akiknek sumér szobraik, "kőtábláik" voltak..de ez messze vezetne.
Nimródnak és Tulinak az öszes gyermekét nem sorolja fel az Arvisura, de néhányuk: Bábel, Dániel, Tabira volt, a két utolsónak felsoroltak ikrek voltak. Tabira volt a közülük a legjámborabb.
Etur (az etruszkok névadójának) néhány gyermeke Ordoszban tanult, egyszer meglátogatta őket. Legkiemelkedőbb volt gyermekei közűl a Szentétől született SIKILA, aki magasfokozatú beavatott volt, sámán és beavatottképzéseken is résztvett.
Sikila féltestvére, a kis Aháj is Ordoszban tanult, jóeszű gyermekként, Ő még az apjával is értekezett hitbeli kérdésekről..
Egy rege Nimród-Etur korából:
Erős ( görögűl Éros) és Tétisz házasságából születtek az istenek.. Az Ida hegye (Etur egyik lányának Ida volt a neve) mellett keletkezett rege: Gaja hozta a világra Uránost és az összes titánt. Ők: a Gonosz, Tétisz, Biontész, Seteropész és Argész voltak...Ezt még igen sokáig lehetne folytatni. Észre lehet venni a továbbiakban, hogy a görögök (későbbi) istenei sem náluk születtek, még Zeusz sem..hanem átvételek. A tengerpart közelében sajátos etruszk-őslakó nép élt..
Újgúr és utódai. Az avar kezdetek..
ORDOSZBAN Újgúr fősámán szerkesztett úja rovásjeleket, Farkas sámán pedig a mongoloknak készít néhány új jelet, követendő az élőbeszédet.
Farkas Újgúr veje volt, Tolna pedig Újgúr unokája....utánnuk pedig Karcsú lett a fősámán. Karcsút kapzsisága miatt megölték. Újgúr ükunokája Ujgúr-Báj volt, akinek az avar feleségétől 12 gyermeke született, Szelegárd, Szekeszárd, Igal, Báta...
Szekeszárd az avarok fősámánja lett, az avar honfoglalás idején (56, Baján fejedelem mellett.
Ebben az időben az avarok 3 helyen éltek Ázsiában: a Balhas (Bolhás) tó alatt és fölött, továbbá a Turgaj környékén.
Baján a Turgaj avarokkal érkezett ide, azonban kilenc törzsükből csak 5 törzs indult el Bajánnal.
Szekeszárd felesége Keszőke, Baján huga és Szekeszárd felesége volt. Csát -a Kárpátmedencében élő hunok fősámánja- a Jász síkságon várta Bajánékat, itt találkoztak.
Baján hamarosan Csát lányát -az ittélő hunok fejedelmét- kérte feleségűl..Ilona miatt készült el a Csörsz árok, legalábbis egy szakasza...de ez más történet. Baján első felesége -aki hamar meghalt- Balog-Bolári családtag volt, Bajalán volt a neve.Közös gyermekük Győr volt. Baján hugai: Keszőke és Telena voltak. A baján-Ilona házasságból hat fiú származott: Pécs, Bécs, Décs...
Az avarok első Nagyszalája 600.-ban Pécsen lett megtartva.
Mint olvasható, több magyar településnév származik az avaroktól...de a legtöbbet itt nemlehet felsorolni...pl Százhalombatta ( száz-halom-báta..azaz száz avar pap halma-sírhalma..)
Az avarok története a továbbiakban is nagyon mozgalmas és -szerintem- érdekes. Ki gondolná pl hogy a pécsi "ókeresztény" sírok nem avarok által készítettek-e...?
ORDOSZBAN Újgúr fősámán szerkesztett úja rovásjeleket, Farkas sámán pedig a mongoloknak készít néhány új jelet, követendő az élőbeszédet.
Farkas Újgúr veje volt, Tolna pedig Újgúr unokája....utánnuk pedig Karcsú lett a fősámán. Karcsút kapzsisága miatt megölték. Újgúr ükunokája Ujgúr-Báj volt, akinek az avar feleségétől 12 gyermeke született, Szelegárd, Szekeszárd, Igal, Báta...
Szekeszárd az avarok fősámánja lett, az avar honfoglalás idején (56
, Baján fejedelem mellett.Ebben az időben az avarok 3 helyen éltek Ázsiában: a Balhas (Bolhás) tó alatt és fölött, továbbá a Turgaj környékén.
Baján a Turgaj avarokkal érkezett ide, azonban kilenc törzsükből csak 5 törzs indult el Bajánnal.
Szekeszárd felesége Keszőke, Baján huga és Szekeszárd felesége volt. Csát -a Kárpátmedencében élő hunok fősámánja- a Jász síkságon várta Bajánékat, itt találkoztak.
Baján hamarosan Csát lányát -az ittélő hunok fejedelmét- kérte feleségűl..Ilona miatt készült el a Csörsz árok, legalábbis egy szakasza...de ez más történet. Baján első felesége -aki hamar meghalt- Balog-Bolári családtag volt, Bajalán volt a neve.Közös gyermekük Győr volt. Baján hugai: Keszőke és Telena voltak. A baján-Ilona házasságból hat fiú származott: Pécs, Bécs, Décs...
Az avarok első Nagyszalája 600.-ban Pécsen lett megtartva.
Mint olvasható, több magyar településnév származik az avaroktól...de a legtöbbet itt nemlehet felsorolni...pl Százhalombatta ( száz-halom-báta..azaz száz avar pap halma-sírhalma..)
Az avarok története a továbbiakban is nagyon mozgalmas és -szerintem- érdekes. Ki gondolná pl hogy a pécsi "ókeresztény" sírok nem avarok által készítettek-e...?
Piramisok, Boszniában.
A bulvár szerint35 000 évesek ezek a piramisok...
A Magyar Törzszövetség iu. 181.-ben alakult meg és ekkortól léteznek -nagyjából- a magyarok ill. törzseik. A magyarok kialakulásáról-azaz két hunfajú nép véletlenszerű összeolvadásáról- azthiszem kimerítően írtam már aránylag.
Ezek a boszniai dombok természetes képződmények, barlangjukban pesze vannak rovásírások. Lépcsők is vezetnek a barlanghoz, azért mert ennek a nagyobbacska dombnak a barlangjában emberek éltek...
Rovásírásos ősi sírkő még Crna Gorában (Montenegró) a temetőben is létezik!
Rovásírást még Sába temploma mellett is találtak...
A rovást nem a magyarok találták ki, hanem a hunfajú népek egykori birodalmi központjában -Ordoszban- az első fejedelem kreállta..ie. 4040 körűl.
A bulvár szerint35 000 évesek ezek a piramisok...
A Magyar Törzszövetség iu. 181.-ben alakult meg és ekkortól léteznek -nagyjából- a magyarok ill. törzseik. A magyarok kialakulásáról-azaz két hunfajú nép véletlenszerű összeolvadásáról- azthiszem kimerítően írtam már aránylag.
Ezek a boszniai dombok természetes képződmények, barlangjukban pesze vannak rovásírások. Lépcsők is vezetnek a barlanghoz, azért mert ennek a nagyobbacska dombnak a barlangjában emberek éltek...
Rovásírásos ősi sírkő még Crna Gorában (Montenegró) a temetőben is létezik!
Rovásírást még Sába temploma mellett is találtak...
A rovást nem a magyarok találták ki, hanem a hunfajú népek egykori birodalmi központjában -Ordoszban- az első fejedelem kreállta..ie. 4040 körűl.
Ménes, arpach és On...meg a többiek..
Buda fejedelem -Úr és Uruk alapítója- egyik lánya (Aran) Ten vitézhez ment feleségűl aki Alsó Egyiptomban élt. Az Ő fiaik: Ménes (Menésznek mondja nyugat) On és Arpach voltak..Ménes fiai: Nap-Kira, Narmen, Hór Aba és Kadhafi...Narmen volt Téba alapítója, amely elkészültekor Ménes meghalt, itt is temették el..
Nap Kira apósa Szakhara volt (a mai Szakkara viseli nevét), az ismert mágus.
Hór Aba története kacifántosabb...Bothon (Alsó Egyiptom keleti része) urának, Őrsúrnak ugyanis csak lányai születtek. Ezért rokonától, Ménestől elkérte Hór Abát (ma:Hórusz) hogy majd legyen utódjuk...Örsúr felesége Isis volt. Hór Aba fia pedig Ámon volt...
Namost mi köze a magyaroknak a felsoroltakhoz? Hát a koptok rokonaink, ők az "egyiptomi maradványok" ...mert ma az arabok lakják ezt a tájat...és eladják a túristáknak Egyiptomot mintha...pedig nincs mintha.
Amikor Bagdadban jártam, nagy plakátok hírdették (Szaddam idején) hogy mi vagyunk az ősi civilizáció népei...Talán ez nem így van, az arabok nem sumérok.
Namost miket hírdetnek mondjuk a tótok és a románok...Az utóbbiak mondjuk a Szibiánokról, holott ők -a Csák nemzetségen keresztűl- Zsoltra "hajaznak". Zsolt (Solt) pedig Árpád legifjabb fia, a második feleségétől. Eperjestől..Éppen az augsburgi esemény évében halt meg Zsolt...persze van továbbis: miért nem támadta meg az örökké támadó nyugat a magyarokat Augsburg után? Nem volt katonai kapacitása? Á, dehogy...
Buda fejedelem -Úr és Uruk alapítója- egyik lánya (Aran) Ten vitézhez ment feleségűl aki Alsó Egyiptomban élt. Az Ő fiaik: Ménes (Menésznek mondja nyugat) On és Arpach voltak..Ménes fiai: Nap-Kira, Narmen, Hór Aba és Kadhafi...Narmen volt Téba alapítója, amely elkészültekor Ménes meghalt, itt is temették el..
Nap Kira apósa Szakhara volt (a mai Szakkara viseli nevét), az ismert mágus.
Hór Aba története kacifántosabb...Bothon (Alsó Egyiptom keleti része) urának, Őrsúrnak ugyanis csak lányai születtek. Ezért rokonától, Ménestől elkérte Hór Abát (ma:Hórusz) hogy majd legyen utódjuk...Örsúr felesége Isis volt. Hór Aba fia pedig Ámon volt...
Namost mi köze a magyaroknak a felsoroltakhoz? Hát a koptok rokonaink, ők az "egyiptomi maradványok" ...mert ma az arabok lakják ezt a tájat...és eladják a túristáknak Egyiptomot mintha...pedig nincs mintha.
Amikor Bagdadban jártam, nagy plakátok hírdették (Szaddam idején) hogy mi vagyunk az ősi civilizáció népei...Talán ez nem így van, az arabok nem sumérok.
Namost miket hírdetnek mondjuk a tótok és a románok...Az utóbbiak mondjuk a Szibiánokról, holott ők -a Csák nemzetségen keresztűl- Zsoltra "hajaznak". Zsolt (Solt) pedig Árpád legifjabb fia, a második feleségétől. Eperjestől..Éppen az augsburgi esemény évében halt meg Zsolt...persze van továbbis: miért nem támadta meg az örökké támadó nyugat a magyarokat Augsburg után? Nem volt katonai kapacitása? Á, dehogy...
Jankovics Marcell - Fehérlófia
Az ősi múltba, a mítoszok és népmesék világába, a magyar és a világ több más népének mondái közé vezet el ez a gyönyörű történet. A fehér kanca megellik és erőtől duzzadó fia születik, akit féltő gondoskodással nevelget. Mesét mond neki egy királyi párról, annak három fiáról és szörnyű sorsot megélt asszonyaikról, a Rézhajúról, az Ezüsthajúról és az Aranyhajúról. A három nő ugyanis csillapíthatatlan kíváncsisága miatt kiváltja a három alvilági sárkány haragját, akik dühükben megölik a férfiakat és földig rombolják várakat, a királykisasszonyokat pedig a föld alatti birodalmukba hurcolják.
Fehérlófia a történetet hallva megfogadja, hogy felkerekedik és ezernyi veszélyen és olyan ellenségeken, mint a Kőmorzsoló, a Vasgyúró vagy a Hétszűnyű Kapanyányimonyók is áttörve megkeresi és megmenti a három leányzót...
Részletek a filmből:
- a fehér kanca meséje
- meséjének második fele
- Kőmorzsoló és Vasgyúró
- ugyanitt további részek is
A teljes film: Jankovics Marcell - Fehérlófia
Az ősi múltba, a mítoszok és népmesék világába, a magyar és a világ több más népének mondái közé vezet el ez a gyönyörű történet. A fehér kanca megellik és erőtől duzzadó fia születik, akit féltő gondoskodással nevelget. Mesét mond neki egy királyi párról, annak három fiáról és szörnyű sorsot megélt asszonyaikról, a Rézhajúról, az Ezüsthajúról és az Aranyhajúról. A három nő ugyanis csillapíthatatlan kíváncsisága miatt kiváltja a három alvilági sárkány haragját, akik dühükben megölik a férfiakat és földig rombolják várakat, a királykisasszonyokat pedig a föld alatti birodalmukba hurcolják.
Fehérlófia a történetet hallva megfogadja, hogy felkerekedik és ezernyi veszélyen és olyan ellenségeken, mint a Kőmorzsoló, a Vasgyúró vagy a Hétszűnyű Kapanyányimonyók is áttörve megkeresi és megmenti a három leányzót...
Részletek a filmből:
- a fehér kanca meséje
- meséjének második fele
- Kőmorzsoló és Vasgyúró
- ugyanitt további részek is
A teljes film: Jankovics Marcell - Fehérlófia
Ez a fórum téma nekem nagyon fáj...
Magyar Adorján magyarázza az Őstörténetünk c művében:
Heraklesz, akit a legrégibb görögök és a föníciaiak még széltére Makar és Magar néven is neveztek, és aki a mi Magyar Napistenünkkel azonos, az erőt megszemélyesítő istenség volt; azt pedig tudjuk, hogy a földműves munka, a kapálás, aratás a testi erőt nemcsak megköveteli, de igen fejleszti is, és hogy ennélfogva a földműves ember valóban nemcsak egészséges, de rendesen igen izmos és erős is szokott lenni. Említettem, hogy az ősmagyarok a legrégibb időkben tisztán csak növényi anyagokkal és tejjel táplálkoztak, ismeretes pedig hogy az így táplálkozó emberek többnyire szintén nem csupán egészségesek, hanem rendkívül erősek is, mint a híres "vegetárius" magyar Bicsérdi is. Valamint a görög hitrege szerint is Heraklesz Hera tejétől lett oly csodás erejűvé, ugyanúgy a magyar népmese szerint a Heraklesszel azonosítható Fehérlófia is azért lett oly emberfölötti erejűvé, mert anyja, a Fehérló, háromszor hét esztendeig szoptatta, ami bár természetesen csak mesebeliség, de összevág azzal, hogy az egészséges, fiatal férfi valóban e korában (3x7=21) és még nem sok évvel ezután szokott a legerősebb lenni. E népmesénkbeli Fehérlófia pedig nem más, mint a Napisten, a Fehérló pedig a Tejút egyik költői megszemélyesítése. A görög rege szerint a Tejút Hera Istennő kicsurrant tejéből keletkezett, de a görögök ugyane regéjéből az is kitűnik, hogy ők azt már nem tudták, hogy hiszen Hera maga is a Tejút egyik költői megszemélyesítése. De mi, íme, tudjuk, hogy Hera is csak a mi ősvallásunk égi nagy Anyag-Istennője, vagyis a Nagyboldogasszonyunk, volt: az Istenszülő Nagy Asszony. Valamint a görögöknél, zavaros mythologiájukban, elhomályosult már az is, hogy Heraklesz tulajdonképpen a Napnak mint erőnyforrásnak költői megszemélyesítése. De ugyanígy azt sem tudták már a görögök, hogy a Nap a Tejút egyik Csillaga, hogy így tehát jelképesen a Tejút fiának mondható. Nem tudták már azt sem, hogy a náluk Alkmenenek nevezett királyné sem más, mint a nagy Fehér Szarvastehén (a Fehérló), vagyis: Hera maga a Tejút; csak arra emlékeztek mégis, hogy Heraklesz apja a nagy Égisten: Zeusz, vagy is az őserő: a Csodaszarvas. (A "Fekete Mén", a "Menny".) A görögök ugyanis átvették volt az általuk elfoglalt Félsziget általuk leigázott őslakói regéit, de anélkül, hogy e regéket igazán meg is értették volna.
Heraklesz, akit a legrégibb görögök és a föníciaiak még széltére Makar és Magar néven is neveztek, és aki a mi Magyar Napistenünkkel azonos, az erőt megszemélyesítő istenség volt; azt pedig tudjuk, hogy a földműves munka, a kapálás, aratás a testi erőt nemcsak megköveteli, de igen fejleszti is, és hogy ennélfogva a földműves ember valóban nemcsak egészséges, de rendesen igen izmos és erős is szokott lenni. Említettem, hogy az ősmagyarok a legrégibb időkben tisztán csak növényi anyagokkal és tejjel táplálkoztak, ismeretes pedig hogy az így táplálkozó emberek többnyire szintén nem csupán egészségesek, hanem rendkívül erősek is, mint a híres "vegetárius" magyar Bicsérdi is. Valamint a görög hitrege szerint is Heraklesz Hera tejétől lett oly csodás erejűvé, ugyanúgy a magyar népmese szerint a Heraklesszel azonosítható Fehérlófia is azért lett oly emberfölötti erejűvé, mert anyja, a Fehérló, háromszor hét esztendeig szoptatta, ami bár természetesen csak mesebeliség, de összevág azzal, hogy az egészséges, fiatal férfi valóban e korában (3x7=21) és még nem sok évvel ezután szokott a legerősebb lenni. E népmesénkbeli Fehérlófia pedig nem más, mint a Napisten, a Fehérló pedig a Tejút egyik költői megszemélyesítése. A görög rege szerint a Tejút Hera Istennő kicsurrant tejéből keletkezett, de a görögök ugyane regéjéből az is kitűnik, hogy ők azt már nem tudták, hogy hiszen Hera maga is a Tejút egyik költői megszemélyesítése. De mi, íme, tudjuk, hogy Hera is csak a mi ősvallásunk égi nagy Anyag-Istennője, vagyis a Nagyboldogasszonyunk, volt: az Istenszülő Nagy Asszony. Valamint a görögöknél, zavaros mythologiájukban, elhomályosult már az is, hogy Heraklesz tulajdonképpen a Napnak mint erőnyforrásnak költői megszemélyesítése. De ugyanígy azt sem tudták már a görögök, hogy a Nap a Tejút egyik Csillaga, hogy így tehát jelképesen a Tejút fiának mondható. Nem tudták már azt sem, hogy a náluk Alkmenenek nevezett királyné sem más, mint a nagy Fehér Szarvastehén (a Fehérló), vagyis: Hera maga a Tejút; csak arra emlékeztek mégis, hogy Heraklesz apja a nagy Égisten: Zeusz, vagy is az őserő: a Csodaszarvas. (A "Fekete Mén", a "Menny".) A görögök ugyanis átvették volt az általuk elfoglalt Félsziget általuk leigázott őslakói regéit, de anélkül, hogy e regéket igazán meg is értették volna.
Mi fáj? Gyere mesélj!
Azért fáj ,mert az itt olvasott dolgok, amiket sokan tényként kezelnek, durvábbak, mint például a dák-román elmélet, ami persze egyértelmű zagyvaság. Szerintem az itt megvetett "akadémiai tudásra" kéne hagyatkozni és nem összeesküvés elméleteket kitalálni, hogy az miért nem igaz. Elhihetitek nekem, hogy a történészeknek nem céljuk, hogy a magyar népet történetét minél rosszabb színben tüntessék fel. Csak, hogy egy példát hozzak, ők bizonyították be, hogy az előbb említett dákoromán elmélet mekkora hülyeség és, hogy a románok nem a rómaiak hanem az albánok rokonai
Ősmagyarok
Az ősmagyarokról sokmindent olvastam már ezek között igen sok biozöldséget. Ugyanis a görög kultúra virágzása idején pl az "ősmagyarok" a legjobb esetben is még csak embrionális állapotban léteztek az Uralnál. De inkább még embrióként sem, mert csak iu. 181.-ben alakult meg a Magyar Törzsszövetség. Névadónk pedig (Magyar fejedelem) kb 210 körűli időkben kezdett "regnálni". Persze lehettek és lehetnek ógörög látnokok, akik előre látták a jövendőt, pl az ősmagyarok megjelenését is a színen és erről regéltek, meséltek másoknak. Mint Platon az Atlantiszról...a regék korában.
Azt, hogy M A ki a magyar, pedig még nem sikerűlt sehol megtalálnom, mert ennek a meghatározás régen késik..
Véleményem szerint -ami azért lehet- az az ember a magyar, akinek az ősei hunfajúak voltak. Ennyi. Egységes őstörténetünk -van ilyen- alapján merem ezt kijelenteni.
Megint: Álmosék négy magyar, három kabar és a több "kevert" törzzsel érkeztek ide. Ide, de hová? A hun és avar maradékok, a kb Jézus idején letelepedett jászok, jazigok, szarmaták és Atilla hun maradékai közé. Azonban éltek itt már ekkor a sok hullámban érkezett úzok ( palúzok, vagyis palócok) is. A széki hunok (székelyek) is több hullámban érkeztek ide( jellemzően eleinte Pozsony, Szeged környékére, a Barcaságba, Aranyosba stb..). Voltak itt kisebb népcsoportok is: szkíták (pl Szihalmon, Borsodban), vepszék (Vác, Észak-Balaton, Veszprém), de mordvinok és hantik (Nógrád) is...sőt még -kis létszámban- sumérok is, ez utóbbiak már sokkal korábban szétszóródtak őshazájukból. Kis létszámú mordvin is élt itt Álmos idejében. A kunok kétszer érkeztek ide: először még kb a jászok idején (iu. 20 körűl) majd IV. Béla korában...
A felsoroltakból (és néhány kihagyottból) áll a mai magyarság.
Hogy miért jött ide annyi hunfajú népelem...én nem is tudom..mintha ez őshaza lett volna, még a jékor előtt is..a Melegvizek Birodalmaként??
Az ősmagyarokról sokmindent olvastam már ezek között igen sok biozöldséget. Ugyanis a görög kultúra virágzása idején pl az "ősmagyarok" a legjobb esetben is még csak embrionális állapotban léteztek az Uralnál. De inkább még embrióként sem, mert csak iu. 181.-ben alakult meg a Magyar Törzsszövetség. Névadónk pedig (Magyar fejedelem) kb 210 körűli időkben kezdett "regnálni". Persze lehettek és lehetnek ógörög látnokok, akik előre látták a jövendőt, pl az ősmagyarok megjelenését is a színen és erről regéltek, meséltek másoknak. Mint Platon az Atlantiszról...a regék korában.
Azt, hogy M A ki a magyar, pedig még nem sikerűlt sehol megtalálnom, mert ennek a meghatározás régen késik..
Véleményem szerint -ami azért lehet- az az ember a magyar, akinek az ősei hunfajúak voltak. Ennyi. Egységes őstörténetünk -van ilyen- alapján merem ezt kijelenteni.
Megint: Álmosék négy magyar, három kabar és a több "kevert" törzzsel érkeztek ide. Ide, de hová? A hun és avar maradékok, a kb Jézus idején letelepedett jászok, jazigok, szarmaták és Atilla hun maradékai közé. Azonban éltek itt már ekkor a sok hullámban érkezett úzok ( palúzok, vagyis palócok) is. A széki hunok (székelyek) is több hullámban érkeztek ide( jellemzően eleinte Pozsony, Szeged környékére, a Barcaságba, Aranyosba stb..). Voltak itt kisebb népcsoportok is: szkíták (pl Szihalmon, Borsodban), vepszék (Vác, Észak-Balaton, Veszprém), de mordvinok és hantik (Nógrád) is...sőt még -kis létszámban- sumérok is, ez utóbbiak már sokkal korábban szétszóródtak őshazájukból. Kis létszámú mordvin is élt itt Álmos idejében. A kunok kétszer érkeztek ide: először még kb a jászok idején (iu. 20 körűl) majd IV. Béla korában...
A felsoroltakból (és néhány kihagyottból) áll a mai magyarság.
Hogy miért jött ide annyi hunfajú népelem...én nem is tudom..mintha ez őshaza lett volna, még a jékor előtt is..a Melegvizek Birodalmaként??
- Státusza