Magyar őstörténet

Apor Péter:Metamorphosis Transylvanie

Részlet:Aport olvasva, a változások méreteit érzékeljük. Egy századdal előbb a nagy reformátor és a keresztény erkölcsök védelmezője, Magyari István, még prédikációjában is megbélyegezte a nemességet: „Az fejedelmek és urak gondviseletlenek. Az magistrátusoknak is kell csak a jóllakás, henyélés, perpatvar, kevélység, irigység és sok gonoszság. [...] A vitézlő nép – amely a töröktől védi a népet – [...] kóborol, dúl, foszt és minden latorságot cselekszik. [...] A városbeliek, falubeliek, kereskedők és mesteremberek sem jobbak, ők is fösvények és álnokok, [...] nézd el immár a törvénytevőket, írástudókat, prédikátorokat és notáriusokat; ajándékban telhetetlenek...” És amit Magyari itt kimond, azt a XVIII. században is meg lehet ismételni. De miért is nem, mikor kegyes szavakkal, nyomatékosan hangoztatja az ellenreformátor Pázmány Péter: „... a gazdagoknak nagyobb szükségük van a szegényekre, mert ezek a földdel bánnak, a baromtartásban fáradnak, ruhákat, házakat, ételeket, italokat készítenek, a föld gyomrából aranyat, ezüstöt vájnak, és pénzzé verik. Egyszóval a gazdagoknak semmijük se volna, ha a szegényektől nem volna...”

Ezek mondatok ugyanúgy érvényesek a mára is.

estfen írta:

Kedves Sándor!

Ehhez:Tamás, István azt nem tudjátok véletlenül, hogy miért pont 5 fokú pentatonra épül a zenénk? Milyen valóságra épült rá?
-sajnos nem nagyon tudok hozzászólni.Szívesen hallgatok népzenét-folkrádió-csak úgy aláfestésként is amikor dolgozok,vagy pihenek,de ennyi az egész ismeretem.

A magyarsággal foglalkozó kérdések ezoterikus,vagy asztrológiai megközelítése elég távol áll tőlem.Az ezotéria ezt mondja nekem:éSz a TeR íJa.Megcélzom a TeR-eM- Tövét kapcsolódok,mindenféle közvetítő nélkül,majd kérek,kapok és adok.

A mai asztrológiával sem tudok mit kezdeni.Elvesztette a dinamikát mikor,talán ie.500-ban leállították az égboltot.Tamás is írja a tavasz az a Kos!Szerintem volt, ugye valamikor,de lehetett a Nyilas vagy Skorpió is a 26000 éves dinamikus körforgás miatt.Ma ez nincs beleszámolva, mert az üzlet az üzlet!Minnél kevesebb munkával,minnél több haszon.Mennyit kellene dolgozni,ha a táblázatokba belekéne venni a tavaszpont elmozdulását?

Ha megírod a pentatóniáról amit tudsz szívesen olvasom.

Üdv:István

Kattints a kibontásához...

Kedves István!

A mai asztrológiából tényleg kihagyták a lényeget, a csillagfényt. Azonban két fajta ciklusról beszélünk. Az egyik, az esztendőkörös változásrend. Mondhatni:
Kerek Istenfája,
szép tizenkét ága.
Tizenkét ágán
három aranyalma.
A "kerek Istenfája" a kerek esztendő. A "tizenkét ága" az állatöv. A "három aranyalma" Karácsony, Húsvét, Pünkösd. Ezen a szinten az állatöv, állapot öv stációi működnek.

Aztán van a nagyév, ami a precessziós mozgásból adódik, 26 000 év. Ez az ősi asztrológia. Ott már a csillagképek a fontosak.

Mindannyiunk számára mindegyiknek megvan a maga üzenete.

Vagyis a Kos jegye továbbra is a tavaszt, a kezdetet jelöli, még akkor is, ha a tavaszpont a Halak csillagképben van - mellesleg kb. 800 év múlva éri el a Vízöntő első csillagát.

Talán azt mondhatnám, hogy az állatövi jegy a lélekminőség, lelkiség, a csillagkép pedig a miért, az OK, Isten üzenete.

Szeretettel:
Tamás.

Pentaton!

Kedves Tamás!

"Élvezet volt olvasni." Örülök, ha segített. Célom, hogy csak akkor szóljak, ha mondani valóm van, s az teremtő, igaz legyen. "Aurám, kb. 4-szeresére nőtt! " . "Emelkedett lélek", mondja a nyelvünk. A felemelkedés, fölülemelkedés jó dolog és érdekes tapasztalás. Egységélmény, kitágulás kicsit magasabb szinten

Kedves István és Tamás!

A pentaton eredetét nem ismerem, de lényeginek vélem. De még nem is kutattam. Sok ilyen kérdés kering bennem pl. "Mi a három magyar igazság"? "Magyarok Istene kifejezés" stb.
A zene világában kevésbé vagyok otthon. pl. nem tudtam hogy a dó az megfelel ion-nak....
Van "sejtésem" persze felőle.

• Saját tapasztalásom alapján. A zenét többnek érzem, mint a beszédet! Fololdódás, ugyanakkor benne van az egész életem, érzésem. Lelkemből jön, s szárnyként repít Énemhez, az Istenhez, Mindenhez. Segít is kikerülni egy csabdát a gondolkodással szemben, akkor is ha mélabús, csendes, halálról szól. "Azt, hogy aki felfelé halad a sziklán, lenézzen a mélybe, s beleszédüljön, visszahulljon". "A magyar népzene pedig az égi-földi teljesség zenéje." Nem jutott eszembe így megfogalmazni. Ám a dal nem is lehet más, mint amikor a teljes ember szól az emberségéről, hisz konkrét dologból indul ki, majd felemelkedik, repül és alakul. Ritmikája, akárcsak mozgása leképezzi a lény természetét. Összeolvadok abban az egy pillanatban mindennel és minden érzésemmel és még is külön maradok. Sejtésem szerint, bár nem értek a zenéhez, nincs benne szabály. Valami más lehet. A szkítákról feljegyezték, hogy egyszerű, alázatos, szerény emberek, még ha szilajak is. Szóval sejtésem, hogy ezen a hangszíneken játszik a lélek is valamiképpen maga, ezeken találja meg önmagát. (pl. Voltam már úgy, hogy csak úgy elkezdtem énekelni, egyedül. Nem tanult szövegeket, dallamokat. Ott születet meg, ahogy a lelkemből kijött. Ez a gondolkodásnál magasabb volt, elmerengtem valamin. Jó érzés volt. Valaki meghallotta. Oda jött, s megkérdezte, mit énekeltem, mert nagyon szép volt. Azé érdekes, mert 10 éves korom óta nem nagyon énekeltem. Persze nem tudtam volna visszamondani, a szöveget, rögtön utána sem. De az érzése máig bennem van. A feloldódás.... Szóval érdekes kutatás, hogy a lélek magától milyen hangokon szólal meg, vagy a hangok milyen hatással van a lélekre.)
  
• Tánc is pont ilyen, akár lassú, akár szilaj. S a kettő kapcsolata is természetes. Hisz mindkettő áramlásokat képezz le. Kéz, láb, test, arc, minden együtt. Van, amit nem is érdemes, vagy nem is lehet szavakban csak árnyékként visszaadni. Sokkal kifejezőbb egy ének dalama, vagy egy tánc. "Boldog lelkek tánca"
  

"Magyar népzene pedig az égi-földi teljesség zenéje. Érdekes, ugye? Most azzal akarok foglalkozni egy kicsit, hogy ezt az égi-földi dolgot az érzésen kívül más módszerrel is alá tudjam támasztani." Módszert nem tudok javasolni. Túl keveset tudok. Egy kicsit úgy érzem Tamás, hogy olyan bizonyítékot keresel, ami érthető, s az értelemre hat. A zene több, mint az érzés, vagy az értelem, ért-ett-elem. Szerintem. Bár nem akarom misztifikálni, elvonatkoztatni. Egyszerűen sztem a lelkünknek még érnie kell hozzá. Önmagunk, s a világ megismerésében. Majd a zene maga megadja a módszert is. (Kicsit, úgy vagyok vele, mint amikor hajdanában a barátaimmal vitatkoztunk a nyelvek fejlettségéről. Egészen más minőség volt azután, hogy elkezdtem megízlelni a magyar nyelv természetét. Mert az maga megmutatta az utat.)

Újjászületésnél arra céloztam korrábban, hogy az értelmemmel el lehet jutni egy határig. De attól, még nem jelenek meg új minőségként, bennem lesz, de külön áll. Asztrológia, Ezoterika..... Tudom miről beszéltek. Hamvas Béla írta, vagy 50 éve, hogy "az ismeretek halmozása veszélyes! Nem a dologi tudást kell növelni, hanem a személyes élet színvonalát kell emelni. Ha a dologi tudás nő, a személyes élet színvonala süllyed, de ha a személyes élet színvonala emelkedik, nem a dologi tudás csökken, hanem megvilágosodik és leegyszerűsödik az egész, nem úgy, hogy szimplább lesz, hanem úgy, hogy az ember minél magasabbra lép, annál mélyebbre és távolabbra lát. Egyetemes tájékozódás, s átlátszó egzisztencia.(Tabula Smaragdina)" H. Béla nagy koponya volt, barátja halála után áttanulmányozta az emberiség gondolkodási hagyatékát. Ám Müller Péter írja Hamvas Béláról, hogy nagyon sokat tudott a szeretetről, de még sem tudott szeretni! -Ha jól emlékszem így írta.- (S ezt annak kapcsán, hogy a barátaitól eltávolodott, azoktól, akik "behódoltak" a rendszernek.) Sok érdekes dolgot felvettek egymással folytatott beszélgetésetekben (három halom, csillagfény, Istenfája....), de ezért van az, hogy nem szólok hozzá mindenhez.

Érdekes, hogy egy történelmi tárgyú fórum topikba, miért kerül szóba ilyenek. Hatással vannak a dolgok egymásra. A tér adottságai az emberre, s az ember gondolkodása mindenre.... A mai magyarság eljutott egy pontra, vagy újjászületik minőségileg vagy a század végére szakadákban köt ki. Látni kell, hogy ennek az útja alulról jön. Azaz neked, nekem, neki kell újjászületni. Elérkezett az idő, recseg-ropog minden. S a fenti gondolat kiegészítem, egy idézettel a Mestertől: "Ha odafigyelnél, hogy lelked mélyén mit mondok, sokkat többet tudnál meg, mint a világ könyveimből." Akkor, is, ha a sakkozáshoz, meg kell tanulni az elemi lépéseket is.

István a könyv felét már sikerült elolvasnom. Nem feledtem el az "igazak törzsét."

Szeretettel:
Sándor

Noszlopi Németh Péter:Az Árpád-kori Buda nyomai a Pilisben



<STYLE type=text/css>#cursor { BACKGROUND: url(http://rvs.hu/gif/ures.gif); WIDTH: 20px; BORDER-BOTTOM: 1px solid; HEIGHT: 1px}</STYLE><STYLE type=text/css>#cursor2 { BACKGROUND: url(http://rvs.hu/gif/ures.gif); WIDTH: 15px; HEIGHT: 1px}</STYLE>

Ősbudavár, Attila városa

Kedves István!

Nem tudom, hogy hallottad-e
[SIZE=+1]
[/SIZE]


[SIZE=+1]Dr. Lánszki Imre nevét. Ha nem, figyelmedbe ajánlom. Videók... vannak fenn a neten. Úgy nézz ki, ő megtalálta a varost, pontos helyét is. Műholdfelvételek nem semmi róla. Sőt ő még bement az alagútrendszerében, addig amíg gyorsan építkezési törmelékkel bé nem fedték. Többszörösen meghaladja a mai Buda méretét.[/SIZE]

Sándor714 írta:

Kedves István!

Nem tudom, hogy hallottad-e




[SIZE=+1]Dr. Lánszki Imre nevét. Ha nem, figyelmedbe ajánlom. Videók... vannak fenn a neten. Úgy nézz ki, ő megtalálta a varost, pontos helyét is. Műholdfelvételek nem semmi róla. Sőt ő még bement az alagútrendszerében, addig amíg gyorsan építkezési törmelékkel bé nem fedték. Többszörösen meghaladja a mai Buda méretét.[/SIZE]

Kattints a kibontásához...

Köszi.Igen ismerem,láttam az utolsó légifelvételeket.Aki akarja megnézheti itt: http://www.youtube.com/watch?v=26eAiM27yS0 ,meg itt: http://video.google.com/videoplay?docid=-4896500013513720354 .

Dr.Záhonyi András:Égi szarvasvadászat a pristinai és tatárlaki korongon

Dr.Záhonyi András próbálja bizonyítani,hogy a pristinai korong felirata egyezik a tatárlakiéval.

Grandpierre K. Endre Magyarok titkos története Királygyilkosságok

http://www.canadahun.com/forum/showpost.php?p=1315670&postcount=6030

Földvári Gábor:A nippuri Matyi










Az előadás célja 1) a szegény nippuri polgár ismertetése Csordás Antal fordításában: 2) Az ókori mezopotámiai mese összehasonlítása Fazekas Mihálynak a Ludas Matyi-jával; s 3) Az ásatások és tanulmányok hatása a tudományos, dilettáns és az általános körökre.
Az előadó beszámolt az 1951-52-ben történt szultantepei ásatásokról, az ehhez kapcsolódó nippuri és ninivei leletekről, melyek a mese terjedelméről és Kr. e. 701-es szultantepei agyagtábláknak egy korábbi forrásáról tanúskodnak. Sultantepe Anatóliában van, a mai Törökország legdélibb szélén közel a szíriai határhoz, az ókori Mezopotámia északi végében, az Eufrátesz folyó felső folyásához közel (a Rakka, vagy Ragga nevű mellékfolyónál), Úrfától (Edessától) kb. 50 km-re keletre és Harrantól északra, egy patak és a Rakka vagy Belikh folyó összefolyásánál található. Úrfa, római néven Edessa, ó-arameus nyelven Urhai, ősrégi arameus város, mely sok történelmi viszontagságon esett át: Suméria idáig nem ért el, a hetiták sem Anatolia felől, viszont beletartozhatott I. Sargon Akkád birodalmába (K. e. 2003 körül), Hammurábi Babyloniának északi széléhez (K.e. 1700 körül, valószínűleg összetűzések helyszíne lehetett a Hurrikkal), később az asszír birodalomhoz került (pl. Assurbanipal uralma alatt, K.e. 650 körül), azután a seleukidák fennhatósága alá került, majd a Párthús Birodalomhoz. A Római Birodalomhoz csak K. u. 200 és 250 között került. 608-622 között Perzsa kézre kerül, röviddel ezután, 639-ben már az iszlám urai parancsolnak benne, de rövid ideig a XI. század végén Flandriai Baldouin önálló keresztény fejedelemséget létesített itten és a később folytatódó iszlám (oszmán török) uralom ellenére a város a szíriai kereszténység fontos központja volt, püspökséggel.
Csordás Antal megjegyezte, hogy magyar részről is foglalkoztak e tárgyról (a nippuri Matyi mesével), névszerint Julov Viktor már 1963-ban és Farago József 1966-ban de ennek ellenére irodalom tudósaink úgy Magyarországon, mint külföldön, még mindig a Katona Lajos (folklorista és irodalom történész, 1862-1910) és Halász Ignác (1855-1901, a kolozsvári egyetemen a magyar és finn-ugor tanára) XIX. századbeli kutatásai eredményeit használják tényként a Ludas Matyi eredetével kapcsolatban. Ez az álláspont – az előadó szerint – átvizsgálásra méltó, ha figyelembe vesszük, hogy a Ludas Matyi elemeiben és szerkezetben közelebb áll „a szegény nippuri” meséhez, mint a Katona Lajos által említett Trubert regény, római, provencei, norvég, toscanai, lotharingiai, francia és siciliai mesékhez. A mese terjedelme Mezopotámiából egyenesebb utakon is jöhetett magyar tájakra és Fazekas Mihály (1766-1828, író és botanikus, legismertebb műve az 1850-ben kiadott Ludas Matyi.) figyelmébe, mint nyugati utakon. Fazekas nem csak Nyugaton (a francia háborúban) katonáskodott, de Galíciában is, majd később a török elleni háború idején Moldvába helyezték. Nem kizárt, hogy itteni mesék alapján írta 1804-ben a Ludas Matyi-t.
Röviden összefoglalva „a szegény nippuri polgár” meséje így szól:

A szerencsétlen asszír Ludas Matyi, vagyis Gimil-Ninurta, ruhája árán, nem ludakkal akart szerencsét próbálni, hanem egy kecskével ajándékozzá meg a polgármestert, azt remélve, hogy őt vendégül látja. Mikor csalódottan kitessékelték a polgármester lakhelyéről, egy sípcsonttal engesztelésül, Gimil-Ninurta fogadást tett, hogy háromszorosan fogja visszafizetni sérelmet az igazságtalan polgármesternek. A polgármester, akárcsak Döbrögi urunk a fenyegetést hallván hahotára fakadt.
Gimil-Ninurta nem ácsként látogatja meg kártevőjét, hanem mint egy úr, hadiszekéren, derék kötőt viselve s ajándékul egy ládikában madarakat vitt, amire csalafintán azt mondta, hogy aranyat tartalmaz. Mind ezeket a királytól kapta bér ajánlat cseréjében. A polgármester asztalához fogadta, mint Matyit Döbrögi. A polgármester hamarosan elszundikált, ez alatt Gimil-Ninurta a madarakat szabadon engedte, s a ház népét vádolta, hogy az aranyat ellopták. Jóvá térítésként elveri a vendéglátóját s a költségei feletti összeggel, távoz a háztól. Üzenetet hagy, hogy a három tartozásból egyet lerótt, kettővel tartozik még.
Akár csak Ludas Matyi, a második tartozást orvosi öltönyben hajtja végre. Mindkét mese hőse a ház népét ürüggyel távolítja el a verés színhelyétől. Gimil-Ninurta azt mondta, hogy mestersége teendőit sötétségben, magánban végzi. Ezúttal is jól elverte a polgármestert és hagyott üzenetet, hogy még jár egy verés.
Mindkét furfangos főhős cselhez folyamodva egy másik személy közreműködésével csalták el az őrséget, s amíg az őrök távol voltak, addig eleget tettek ígéretük harmadik részének is.
A két elbeszélés nemcsak alap formáiban azonos, hanem kisebb részleteiben is.

A Magyar Múlt, Vol. XV. évfolyam. No. 37-38, 1987-88, 87old

Tóth Imre: Génjeink

Ma jelent meg Tóth Imre nagyon érdekes írása.

Részlet:
A külföldi vizsgálatok közül a legismertebb a Semino-féle, 2000-ben elvégzett sorozat, mondhatni mérföldkő a nemzetközi összehasonlítások területén. Az általuk elvégzett Y-kromoszómás vizsgálatok szerint: "A magyar férfiak 60 %-a az EU-19-es - őskőkorszakbeli - ősapa leszármazottja. ...A magyar férfiak további 13,3 %-a az EU-18, 11 %-a az EU-7, és 8,9 %-a az EU-4 ősapa utóda. Mindez azt jelentheti, hogy a jelenlegi magyar férfiak 93,3 %-a négy ősapától ered, és 73,3 %-a már az őskőkorszakban itt élt férfiak utódja." (Dr. Czeizel Endre: A magyarság genetikája 235. oldal, 3. bekezdés.)
Népünk vonatkozásában az alábbi megállapításokat tették:fficeffice" /><O></O>
1. A magyar nép ősei a napjainktól számított 40-35 ezer évvel ezelőtt Európában elsőnek megjelent europoid őstelepesek között voltak. <O></O>

Tóth Imre: Nyelvünk

A tegnapi írás folytatása!

Tóth József:Mit kapirgál egy pásztor a pipaszárába?

Részlet:Számosságok is adódnak a pipán.
Ismert a Fibonacci számsor, ami az aranymetszés számsora. Ez egyszerre számtani és mértani sorozat. Amikor számtani a sorozat, az első két tag összege adja a harmadik tagot. Amikor mértani a sorozat, az előző tag 1,618-szorosa a következő tag, illetve, a nagyobb 0,618-szorosa a kisebb tag. Ezek az értékek némileg szórnak, de a 6. elem után, már igen szűk határok között. Arany Aránynak, az Aranymetszés számsorának nevezik, és Isteni Aránynak tartják.
A számsor a következő: 0; 1; 1; 2; 3; 5; 8; 13; 21; 34….
Ez a számosság található a pipaszáron. A Teremtő Istent idézi meg, és a Lélekutat.

Itt érdemes megjegyezni,hogy ma már csak aranymetszésről beszélnek,pedig ez félrevezető,mivel a metszés az Isteni Arány,Aranyatya Aránya szerint történik,vagyis először az arányokat kellett felismerni,akkor ez helyesen ARÁNYMETSZÉS.Ezután lehetett csak az aránymetszés szerint készíteni a festményeket,szobrokat,aranytárgyakat.S pontosan az "aránymetszés" szót hagyta ki Tóth József is.

Heltai Gáspár:Krónika az magyaroknak dolgairól

Irodalomtörténészeink a XVI. század legeredetibb és legnagyobb prózai elbeszélő tehetségének tartják Heltai Gáspárt, akinek stílusművészete, mesélő haj&shy;lama, fogékonysága a képek, hasonlatok, népies szólások, közmondások iránt csodálatra méltó és a maga korában egyedülálló. Bátran hozzátehetjük, ebben azóta is kevés vetélytársa akadt. Ha most már azt is hozzátesszük, hogy a Chronica Heltainak legnagyobb, legérettebb, leggondosabban csiszolt, több mint húsz éven át fontolgatott, dédelgetett munkája, melyet szinte halála napján adott sajtó alá (kinyomatását meg sem érte már), akkor talán nem is kell több szót pazarolnunk a munka művészi értékének méltatására.fficeffice" /><O></O>
Mielőtt azonban az olvasó beállítaná a mércét, sietünk a figyel&shy;meztetéssel: a XVI. század harmadik negyed ének végén vagyunk, mindössze nyolcvannyolc esztendővel 1486, vagyis az első ránk maradt egybefüggő, magyar nyelvű, profán tartalmú prózai szöveg, egy levél keletkezése után. És a szerző sem tartozott azok közé, akik a magyar nyelv ízét az anyatejjel szívták magukba: német volt a jámbor, erdélyi szász. Felnőtt korában kezdett magyarul tanulni. És egyáltalán nem azért, hogy nevét megörökítse a magyar irodalom történetében. Egyik oldalról a hitterjesztés fanatizmusa, a másikról üzleti számítás vezette.<O></O>

Homonnay Ottó János: Ezeréves haláltusa


<STYLE type=text/css>#cursor { BACKGROUND: url(http://rvs.hu/gif/ures.gif); WIDTH: 20px; BORDER-BOTTOM: 1px solid; HEIGHT: 1px}</STYLE><STYLE type=text/css>#cursor2 { BACKGROUND: url(http://rvs.hu/gif/ures.gif); WIDTH: 15px; HEIGHT: 1px}</STYLE>

Püspöki Nagy Péter: A tények erejével

Thúróczy János: A Magyarok krónikája


Az 1486-ban Augsburgban nyomtatott, az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött ősnyomtatvány színezett fametszeteinek hasonmásával illusztrálva &shy;fficeffice" /><O></O>
Fordította Horváth János:<O></O>
„Magyar Helikon"--1918<O></O>
<STYLE type=text/css>#cursor { BACKGROUND: url(http://rvs.hu/gif/ures.gif); WIDTH: 20px; BORDER-BOTTOM: 1px solid; HEIGHT: 1px}</STYLE><STYLE type=text/css>#cursor2 { BACKGROUND: url(http://rvs.hu/gif/ures.gif); WIDTH: 15px; HEIGHT: 1px}</STYLE>

Tomory Zsuzsa: Az Arthur legendakör magyar kapcsolatai



_

<STYLE type=text/css>#cursor { BACKGROUND: url(http://rvs.hu/gif/ures.gif); WIDTH: 20px; BORDER-BOTTOM: 1px solid; HEIGHT: 1px}</STYLE><STYLE type=text/css>#cursor2 { BACKGROUND: url(http://rvs.hu/gif/ures.gif); WIDTH: 15px; HEIGHT: 1px}</STYLE>

Sziasztok!
Köszönöm a feltöltött izgalmas anyagokat! Jelenleg a rovásszámok után kutakodok illetve a műveletekkel. Ha valaki tudna segíteni nagyon megköszöném.

Tóth Imre: Vucedol vagy Zók

Hazai kultúráink ritkán említtetnek önmagukban. Rendszerint hozzákötik őket valamely peremvidéki, vagy Kárpát-medencén kívüli kultúrához, és a megnevezéseknél rendre az idegeneket helyezik előre. Így például az Istállóskő „Aurignac”-i, a Körös „Starcevo”, A Balaton „Lasinja”, a Zók „Vucedol”, és a Pécel-i „Baden” néven ismeretes. (A sort folytathatnánk.) Az ilyen elnevezés kimondatlanul is azt hivatott elhitetni az érdeklődővel, hogy ide mindezek kívülről kerültek be, és az itteniek csupán kései, peremvidéki lerakatai amazoknak. Nyilván, így is lehetne, ha azok volnának a korábbiak, és ha az itteni lelőhelyek valóban függetlenek lennének egymástól. A valóság azonban az, hogy szinte kivétel nélkül az itteniek az öregebbek, és a Kárpát-medence kutúrája – eltekintve a tájegységenként változó divattól – nagyjából egységes volt már az újkőkorban is. Elvileg persze logikus a hazai és a hasonló külföldi leletcsoportok összekapcsolása, mert valóban rokon kultúrákról van szó. Elnevezésük viszont csak akkor lenne korrekt, ha mindig a legkorábbi helyszín: a kiindulópont nevét vennék névadónak. Így világossá válhatna, honnan hová áramlott a kultúra. Korábban, amíg a kormeghatározási módszerek lehetővé tettek bizonyos mértékű szubjektivitást, a nagyobb tekintély könnyen felülírhatta a valószínűt, és bizony, nem egy esetben az unokától származtatták a nagyapát. Ma viszont már valóban objektív eszközök állnak a kutatók rendelkezésére, ezért ideje lenne ezen a téren is rendet teremteni. Legalább idehaza! A múlt eltulajdonítása persze nem újkeletű dolog, és az ilyen névadás csak egy példája a hasonló eseményeknek. Az viszont, ami a zóki leleteinkkel történt 1919-ben, túlmegy minden elnevezésbeli huncutságon: egyszerűen elrabolták a leleteinket! fficeffice" /><O></O>

estfen írta:

Hazai kultúráink ritkán említtetnek önmagukban. Rendszerint hozzákötik őket valamely peremvidéki, vagy Kárpát-medencén kívüli kultúrához, és a megnevezéseknél rendre az idegeneket helyezik előre. Így például az Istállóskő „Aurignac”-i, a Körös „Starcevo”, A Balaton „Lasinja”, a Zók „Vucedol”, és a Pécel-i „Baden” néven ismeretes. (A sort folytathatnánk.) Az ilyen elnevezés kimondatlanul is azt hivatott elhitetni az érdeklődővel, hogy ide mindezek kívülről kerültek be, és az itteniek csupán kései, peremvidéki lerakatai amazoknak. Nyilván, így is lehetne, ha azok volnának a korábbiak, és ha az itteni lelőhelyek valóban függetlenek lennének egymástól. A valóság azonban az, hogy szinte kivétel nélkül az itteniek az öregebbek, és a Kárpát-medence kutúrája – eltekintve a tájegységenként változó divattól – nagyjából egységes volt már az újkőkorban is. Elvileg persze logikus a hazai és a hasonló külföldi leletcsoportok összekapcsolása, mert valóban rokon kultúrákról van szó. Elnevezésük viszont csak akkor lenne korrekt, ha mindig a legkorábbi helyszín: a kiindulópont nevét vennék névadónak. Így világossá válhatna, honnan hová áramlott a kultúra. Korábban, amíg a kormeghatározási módszerek lehetővé tettek bizonyos mértékű szubjektivitást, a nagyobb tekintély könnyen felülírhatta a valószínűt, és bizony, nem egy esetben az unokától származtatták a nagyapát. Ma viszont már valóban objektív eszközök állnak a kutatók rendelkezésére, ezért ideje lenne ezen a téren is rendet teremteni. Legalább idehaza! A múlt eltulajdonítása persze nem újkeletű dolog, és az ilyen névadás csak egy példája a hasonló eseményeknek. Az viszont, ami a zóki leleteinkkel történt 1919-ben, túlmegy minden elnevezésbeli huncutságon: egyszerűen elrabolták a leleteinket! fficeffice" /><O></O>

Kattints a kibontásához...

Az eset nem egyedi, sőt! nagyon is gyakori. Csak az, aki Vucedolt mond, valamit nem tud. Azt nem tudja, hogy a megértés benne csak akkor születhet meg, ha Zókot mond. Vagyis az igazságot. Vucedollal esélye sincs rá. Márpedig azért vagyunk itt a Földön többek között, hogy ezek a megértések megszülessenek. Nekünk, Zókot mondóknak viszont órási esélyünk van arra, hogy ne csak szemünk legyen, de lássunk is.

Az a hír járja, hogy akit Isten a legjobban szeret, annak saját sorsát adja. A gyémántot is kemény kő fényesíti. De ne irigyelje a gyémánt a szenet! - írja Wass Albert. És nagyon igaza van.