Magyar őstörténet

Magam la írta:

Drága Piroska!
A magyarok mindig is fehér bőrszínűek voltak, mivelhogy mi, mai magyarok is ilyenek vagyunk. Színtisztán európaiak! A gének gondoskodnak arról, hogy akinek az ősei feketék voltak, az ma is fekete legyen, akinek meg sárgák, azok pedig ma is sárgák legyenek. (Stb.) Csak buta emberekkel lehet elhitetni azt, hogy a magyar az egyedüli kivétel ezek közül!

Kattints a kibontásához...

Ha színtisztán európaiak vagyunk,akkor bizony nem a bibliából kell keresni az ősapánkat,ősanyánkat, hanem inkább a vértesszőlősi Samu ősanyánk felé kellene keresgélni,aki már használta a kőszerszámokat,meg a Miskolc által Kemi asszonytól ellopott tüzet,úgy 350 000 évvel ezelőtt. Népünknek van egy története a még régebbi időből,ahol ősapánk Magyar Miklós, az ősanyánk,meg Tündér Ilona.Jóval távolabbi időkig keresgélhetünk visszafelé,mint Atlantisz,vagy Ataisz.Magyar Adorján szerint, érdekes térség a Csallóköz is.

kurucfalva1 írta:

tud valaki feltenni a témával foglalkozó írásokat?Köszi

Kattints a kibontásához...

Van itt feltöltve rengeteg írás, javaslom: olvasd végig az eddigieket! Az persze meglehet, hogy 20 hozzászólásig nem férsz hozzá ezekhez, de az is, hogy ez a korlátozás csak a feltöltésre vonatkozik. Próbáld ki!

estfen írta:

Ha színtisztán európaiak vagyunk,akkor bizony nem a bibliából kell keresni az ősapánkat,ősanyánkat, hanem inkább a vértesszőlősi Samu ősanyánk felé kellene keresgélni,aki már használta a kőszerszámokat,meg a Miskolc által Kemi asszonytól ellopott tüzet,úgy 350 000 évvel ezelőtt. Népünknek van egy története a még régebbi időből,ahol ősapánk Magyar Miklós, az ősanyánk,meg Tündér Ilona.Jóval távolabbi időkig keresgélhetünk visszafelé,mint Atlantisz,vagy Ataisz.Magyar Adorján szerint, érdekes térség a Csallóköz is.

Kattints a kibontásához...

Magam is ilyenformán gondolom!
Nagyjából ismerem Magyar Adorján írásait. Egy-két dologtól eltekintve, (mint pl. a beszélő szarvas) el is tudom fogadni őket. Ugyanakkor az a véleményem, hogy az újkőkornál régebbi időkben ősöket keresgélni csak úgy érdemes, ha legalább addig vissza tudjuk vezetni a saját kultúránkat, a jelenleg elfogadott módszerekkel is. (Régészet, stb.)

Ázsiából származunk, ezt a genetika kutatás már kimutatta. Érdemes a Pörzs Sándor féle Csillagösvényen című dokumentum sorozatot beszerezni és megnézni. Minderről szó van vmelyik részében.

termodor írta:

Ázsiából származunk, ezt a genetika kutatás már kimutatta. Érdemes a Pörzs Sándor féle Csillagösvényen című dokumentum sorozatot beszerezni és megnézni. Minderről szó van vmelyik részében.

Kattints a kibontásához...

Már többször megírtam, hivatkozásokkal bizonyítottam, hogy ez nem így van. El kell olvasni például a Magyar Tudomány 2008. októberi számát, abban részletesen foglalkoznak az eredetünkkel. Többek között ezt írják:
„A recens minták azt mutatják, hogy a 132 magyarországi és 99 székelyföldi férfitól, valamint ugyanolyan 113, illetve 84 nőtől nyert minta összetétele nem különbözik egymástól, és valamennyiüknek jó kilenctizede az európai őslakosságéval egyezik meg. Ez egyértelműen a mai magyarság genetikailag európai eredetét jelzi.”
Továbbá:
"...a mai magyarság szerológiai, és genetikai összetételében egyértelműen kimutatott európai jelleg, ugyanakkor az ázsiainak hiánya nem egyedül az eltelt ezer év keveredéseinek köszönhető, hanem már a honfoglalás- és Szent István-kori Magyarország lakossága is szinte kizárólag biológiailag európai eredetűekből állt."
"A Kárpát-medencébe érkező ázsiai eredetű csoportok genetikai lenyomata természetes módon kihígulhatott. Kérdés azonban, hogy ez a hígulási folyamat egyenletes módon, évszázadonként csökkenő tendenciát mutatva ment végbe, vagy már az Árpád-kor első évszázadának végére minimálisra csökkent az ázsiai eredetű népességcsoportok aránya. Ez utóbbi esetben ugyanis arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a Kárpát-medence népessége nagyságrendileg múlta felül az újonnan érkezők számát."<O</O
<ONem vagyunk tehát ázsiaiak!!!
<OEttől függetlenül a Csillagösvényen-t valóban érdemes megnézni, ebben egyetértünk.

estfen írta:

Ha színtisztán európaiak vagyunk,akkor bizony nem a bibliából kell keresni az ősapánkat,ősanyánkat, hanem inkább a vértesszőlősi Samu ősanyánk felé kellene keresgélni,aki már használta a kőszerszámokat,meg a Miskolc által Kemi asszonytól ellopott tüzet,úgy 350 000 évvel ezelőtt. Népünknek van egy története a még régebbi időből,ahol ősapánk Magyar Miklós, az ősanyánk,meg Tündér Ilona.Jóval távolabbi időkig keresgélhetünk visszafelé,mint Atlantisz,vagy Ataisz.Magyar Adorján szerint, érdekes térség a Csallóköz is.

Kattints a kibontásához...

Igy igaz, hisz miről is ir az Arvisura? A Melegvizek Birodalmából (Kárpát medence) a hideg miatt elvándolt őslakók ,ők és a később visszajöttek. alkotják a mai Kárpát medencei népeit.
A Csallóközről lenne valami elérhető irodalom?

Valami miatt lemaradt, de ismét felteszem egy érdekes gondolat a puliról és Armogurról, Ilduról és nem az Arvisurából. Bár ott ezekről is bőven van ir.


"A PULI ÚTJA ERIDUTÓL BUGACIG"
címen számol be dr. Schedel Andor a megnevezett budapesti újságban arról a csendes, de nagyszerű kutatásról, melyet hosszú éveken át folytatott a sumir-magyar kapcsolatok bizonyításában. Tekintve, hogy én voltam az első, akihez eljuttatta eredményeit, a következő kötetben is közölni fogok Tőle eredő olyan bizonyítékokat, melyekkel Bárczi Géza Szófejtő Szótárában "ismeretlen eredetűnek" vagy "szláv kölcsönszónak" minősített szavaknak sumir vagy babilóni eredetét mutatja be. Itt szolgáljon ízelítőnek a PULI, a magyar népnél emberszámba menő okos és hűséges társ. A PULI- kutatásait így vezeti be dr. Schedel:
"a legrégibb pulit ábrázoló adatok Mezopotámiából származnak, s a múzeumokban számos oly több ezer éves dombormű és szobrocska található, melyeken a puli minden kétséget kizáróan azonosítható. Friedrich Müller és Martin Tellmann 1882-87 közt ERIDU városában végzett ásatásaiknál találták az iraki Nemzeti Múzeumban őrzött 12.5 cm magas és 15 cm hosszú, pulit ábrázoló fehér szobrocskát. Ezt egy állítólag TAR-MOG-UR nevű sumér uralkodó - a feliratok szerint IL-DU, vagy IL-DI nevű - 8-10 éves 1eányának sírjában találták. R. C. Thompson Jarmo-i ásatásainál talált, egy jelenleg a bagdadi múzeumban látható, sumér ékírásos, napon szárított agyagtáblát, amelybe egy élethű puli-figura van bevésve. - E leletek korát 4-5000 évesre becsülik.
ILDI sírjában talált fehér, alabástrom Puli (Eriduból - Kr. e. 4000)
Pusztán azt a tényt, hogy a magyarság körében ma is él egy kutyafajta, mely 4-5000 évvel ezelőtt Mezopotámiában is honos volt, még nem lehet bizonyítéknak elfogadni arra, hogy az a magyarokhoz a sumérektől került volna. Ha azonban sikerülne bizonyítani azt, hogy a puli élettere és hasznosítási körülményei az 5000 év előtti Mezopotámiában hasonlók voltak a puli használatával kapcsolatos magyar viszonyokhoz, úgy valószínűsíthető, hogy a puli a magyarokhoz a sumérektől, vagy pedig mindkét néphez azonos elődöktől került. Ha pedig a puli élettere sumér szavainak egy része is fellelhető a magyar nyelvben, úgy ez további következtetésekre is tág lehetőségeket nyújt. "
Az olvasó ezekben a szavakban biztosan érzi azt a nagy óvatosságot, melyet a magyarországi kutatóknak feltétlenül követni kell, ha azt akarják, hogy írásaik napvilágot lássanak. Nem szabad "állítani" - csak "feltételezni". De az a sok bizonyíték, amit dr. Schedel ebben a rövid cikkben felsorol - túlmegy a "feltételezés" - vagyis a hipotézis lehetőségén és a feltett kérdésekre minden kétséget kizáró, pozitív választ ad. Különösen akkor, amidőn a pulira és környezetére, valamint gazdájára - a juhászra vonatkozó sumir-magyar azonos kifejezéseket is közli. Ezeknek a közléseknek a nagyszerűsége pedig abban rejlik, hogy a szavak származástani világossága megsemmisíti Bárczi Géza Szófejtő Szótárában szereplő igen feltételes és nem bizonyított vonatkozásokat.
Igen érdekesen vezeti le dr. Schedel a három magyar kutya nevét a sumir elnevezésből, és ezt R. C. Thompson angol archeológus adataiból veszi, amikor a kutyára vonatkozó sumir gyűjtőnevet is megtalálja. Ugyanis a magyar KUTYA, - sumirul KUD-DA, vagy KUTTA. A magyar KOMONDOR sumirul KU-MUN-DUR és a KUVASZ sumirul KU-ASSA. De nézzük át tüzetesen dr. Schedel szógyűjtését, úgy, amint azt három csoportba osztja.
A kapcsolat a sumirral és az Arvisurával az itt irtak miatt nagyon érdekes.

Piroska49 írta:

A Csallóközről lenne valami elérhető irodalom?

Kattints a kibontásához...

Elsősorban Az ősműveltség ill. a Csodaszarvas című Magyar Adorján könyvek. Az utóbbi megvan elektronikus változatban is, nemrégen itt is kitette valaki.

Piroska49 írta:

"A PULI ÚTJA ERIDUTÓL BUGACIG"

Kattints a kibontásához...

Nyelvészeink minden állítása ellenére, a szumir és a magyar nyelv kétségtelenül rokon egymással. A szóegyeztetésekkel viszont valóban csínján kell bánni, ahogy azt pl. Padányi Viktor írásában is olvashattuk Bobula Ida kritikáját illetően.
A rokonság persze nem csoda, hiszen ahogy Varga Csaba mondja az Ősnyelv című internetes nyilatkozatában, valaha mindenütt egy nyelv volt, ebből keletkezett minden mai nyelv, legalábbis Eurázsiában.
Remélem, működnek a linkek:

http://www.angelfire.com/realm3/hmult/cikkek/padanyi.htm<O</O
<O</O

http://video.google.com/videosearch?sourceid=ie7&rls=com.microsoft:en-US&oe=utf8&q=Varga+Csaba+%C5%91snyelv&rlz=&um=1&ie=UTF-8&ei=P77iSpTaM9P0_AaX3p2LAg&sa=X&oi=video_result_group&ct=title&resnum=4&ved=0CBoQqwQwAw#

Piroska49 írta:

Igy igaz, hisz miről is ir az Arvisura? A Melegvizek Birodalmából (Kárpát medence) a hideg miatt elvándolt őslakók ,ők és a később visszajöttek. alkotják a mai Kárpát medencei népeit.
A Csallóközről lenne valami elérhető irodalom?

Kattints a kibontásához...

A magyar népemlékekben két Csallóköz is található az egyik Erdélyben a másik meg Szlovákiában,de ezzel én sem foglalkoztam részletesebben:

Tündérek a magyar hitvilágban



<CENTER>

</CENTER>




<CENTER>Az ősmagyar hitvilág rendkívül gazdag különböző lényekről szóló mondákban - nem hiányoznak a tündérekről szóló mesék sem.
Ami a tündér szó eredetét illeti, egyik valószínű eredete, a "tűnni" ige, ami kifejezheti a tündéri természet fel- majd eltűnő jelenségét. Erre utalnak az olyan szólásmondások, kifejezések is, mint "eltűnt, mint a tündér", "tündér szerencse", "tündér világ".
Másik lehetséges eredete a szónak a "tündöklő", "tündöklik" kifejezések, melyek a tündérek világának pompájával, a tündéri fénnyel, szépséggel, boldogsággal hozható összefüggésbe.

A régi néphit Erdélyt tartja a tündérek lakhelyének, ahol a néphagyomány egyébként a mai napig számos várat régen tündérek által lakottnak vagy általuk építettnek tart. Ezek a régi várak az aranyi, dévai, kecskekői, firtosi, tartodi, torjai és a kolozsvári várak.
A tündérek társas viszonyban élnek, és érdekes, hogy a mondák többnyire csak tündérlányokról mesélnek, férfiakat csak nagyon ritkán emlegetnek.
Az egyik legfontosabb jellemzője a magyar tündérlegendáknak az arany szín központi szerepe - lépten-nyomon találkozunk sarkig érő aranyhajú tündérekkel aranyos ruhában. A tündérek "Arany Boldoghonban" élnek és arany oroszlán áll őrt a palota kapujában, ahol minden aranyból van. Az Aranyka, mint tündérnév is meglehetősen gyakori.
Mindez valószínűleg az idillszerű életkörülményeket hivatott szimbolizálni. Az Arany Boldoghonba a réz, ezüst és arany erdőkön át vezet az út, ahol a fákon ragyogó csillagok teremnek, ezüst források folynak, és ahol a varjúkárogás is rigódal. A palota ablakaira madarak repülnek és énekükre a tündérek táncra kelnek. A tündérgyermekeknek ajkára az égből csöpög a tej és bölcsőjük hóból és napsugárból van. Ha könnyeznek, szemükből gyöngy hull és ha mosolyognak, ajkaikról rózsák.
Másik szembetűnő jellemzője a magyar tündérmeséknek a hetes szám fontossága. Legnyilvánvalóbb erre utaló jel, hogy tündérhon hetedhét országon, hét tengeren, vagy hét világon is túl található - ez az "útleírás" mondhatni rendszeres a magyar tündérmítoszokban. Néhány más hasonló kifejezés még a "hét mély völgy" és az "égig nyúló hét hegylánc".

Tündérországba mindazonáltal csak nagyon ritkán juthat el halandó, ehhez a tündérek kegyeltjének, választottjának kell lenni, és akkor is csak kemény próbák kiállása és megingathatatlan hűség tanúságtétele után juthat el hozzájuk. Aki hűtlenséget mutatott, varázslattal visszaküldték és gyakorta sanyarú pásztoréletmódra ébredt fel az ilyen, soha nem tudván, hogy került ki tündérhonból.
A monda viszont azt tartja, hogy régen a tündérek éjjelente rendszeresen átjártak a mi világunkba Csallóközben, mikor annak még nem ez volt a neve, hanem Macskarév. Egy öreg fűzfa alatt terítették meg asztalukat, és bárki csatlakozhatott hozzájuk, és annyit szedhetett, amennyit akart és miután fölállt, a tündérek sarujából aranypor hullott a nyomába. Miután egy gazember egyszer hálátlanul viselkedett a tündérekkel, azok nem jöttek többet. Amíg a tündérek erre a helyre jártak, annyira szép volt, hogy "aranykert"-nek hívták, de miután eltűntek, Csallóköz lett a neve.
Más legendák szerint a hajdani erdélyi tündérvárakban időközönként a mai napig megjelennek néha a tündérek, akik az adott várban laktak. Így a Mezőbánd melletti Pogányvárban kilencévente megjelenik két tündér, a Déva várában lakott tündér pedig hétévente tér vissza.

"Föllegibol nézé garaboncás Hábor a két párt
Hadseregét, s mélyen sebezé többsége az ellen
Tábornak. Bizonyos vala veszte a házi adónak.
Ezt megelozendo, nem láta egyéb szabadító
Módot, mint legelobb Armídát és vele minden
Éji boszorkányit megrontani teljes erovel.
E célból hivatá Karakányt, a nagyfülü tátost,
És ily útasitást ada e hu szolgai lénynek:
"Menj Karakány, hívem, gyüjtsd össze a tátosi népet:
Három perc mielott kezdetlen voltba merulne,
Itt legyenek mind, mind. Te pedig, jó régi cselédem,
Fogd be a déli szelet felho-szekeredbe: keresd föl
A büvös Armídát és mondjad néki nevemmel:
Büszke boszorka, gonosz csábszelleme a maradásnak,
Engem uram küldött, a hatalmas föllegi Hábor,
S ezt izené tolem: ma, midon eltunnek a földrol
Árny és fény, s kiterul bakacsinja sötéten az éjnek,
Majd, ha sirok közzol reszketve kibúvik a félénk
Éji lidérc s elkezd táncolni a légi zenéhez,
Majd mikor a föld rejtekiben régóta penészlo
Kincsek fölhányják lángnyelveiket, jelül adván
A föld népének, hol kelljen fekete macskát
Ölni le áldozatul, hol kezdeni éjjeli ásást:
Akkor várja hadam sokaságát, légi csatában
Víni velünk ádáz viadalt életre-halálra." "

/Arany János/



<CENTER>

</CENTER>


Tündérek a Magyar Mythologiában
A magyar tündérek valós, létező lények, akik csak abban különböznek Tőled, hogy képesek az átváltozásra, tündökölnek, fényességet ontanak magukból és használják a harmadik szemüket, azaz a hatodik érzéküket. Ezeket a tulajdonságokat mutaja nevük: tűnik, tünékeny, tündököl… Ezeket a képességeket bármikor előhívhatod magadból a mágikus tündértanok segítségével. Ugyanúgy sírnak, nevetnek, kacagnak, mint Te. Ha kell az ördöggel is cimborálnak. Óvják és védik a természetet, saját ősi tündérhagyományaikat, melyek a Te hagyományaid is. A tündérek a mi ősmagyar hitvilágunk főszereplői.

A magyar tündér mitológiában az aranyszínnek központi szerepe van éppen úgy, mint földi világunkban a Napnak. Mindkettő fényesen ragyog. Ismerünk aranyhajú tündéreket, aranyos ruhában járó tündéreket és ismerünk olyanokat is, akik aranykönnyet ejtenek, ha sírnak, ha mosolyognak rózsa hull az ajkukról és aranyoroszlánok őrzik a kapujukat. Ez a sok fényesség természetesen idilli életkörülményeikre utal. Dalolnak, kacagnak, mulatnak, táncolnak s „minden éjjel egy pár sarut elnyűnek”. Hogyan is nevezhetnénk másképpen Tündérországot, mint Arany Boldoghonnak? A fákon ragyogó csillagok teremnek, ezüst patak folyik. A mi célunk az, hogy megtaláljuk ezt a boldog hont itt ebben a földi életben, hiszen a tündérek mi magunk vagyunk csak már egy kissé elfeledkeztünk ősi mívoltunkról. Elvesztettük az átváltozás és a tündöklés képességét.

Ahhoz, hogy újra megtaláljuk Arany Tündérországunkat sok-sok viszontagságon kell még átmennünk, szellemek, ármánykodók és állatok hadait kell leküzdenünk. Az odavezető úton keresztül megyünk a Réz-erdőn és az Ezüst-erdőn is, azaz életünk apróbb örömein.

Hol is van Tündérország? Hetedhét országon, hét tengeren, hét világon, hét mély völgyön is túl. Ne felejtsük el a hetes szám fontosságát, mely a magyarok és egyben a mágusok száma is. Isten hat nap alatt teremtette a világot és a hetediken megpihent. A sárkánynak hét feje van, hét ága az életfának, a szivárványnak hét fő színe és testünkbe hét főkapun keresztül lép be a Forrásból jövő isteni energia.

A magyar tündérmitológia legszebb pillanatait Orbán Balázs, Benedek Elek, Vörösmarty Mihály és Ipolyi Arnold ősvalláskutató pap örökítette meg korunknak.
„Ez emlékek tanúsítják, hogy Erdély és hétvára, a héterdő, nem ok nélkül tartatott a tündérek regés honának, rá a tündérek honát jelölő hetes szám utalt már, vagy hogy e számok értelme ránézve ily mythosi alapból alkalmaztatott, mint a hol bizonyára az egész magyar földön legrégibb, és legeredetibb ősvallási pogány cultus létezett, ha felvesszük hogy az attilai székely maradékok által ez az újabb bejövetig élénken és szakadatlanul gyakoroltatott, mint pedig a Magyarországban megerősült kereszténység idejében, amannak Pogány váraiban még sokáig dívott; a papi jósnői szertartások, és az őshit emléke sokáig fentartatá az általunk képviselt tündéri képzetek emlékét is, minélfogva természetes, hogy a tündér emlékek még élénkebben fenmaradtak e helyekhez tapadva, a minthogy már általában is a legbecsesebb néhány mythosi emlékünk.”

(Ipolyi Arnold: Magyar Mythologia, IV. fejezet, részlet)


AZ ŐSMONDÁK VILÁGA

Még a történelmi előidőkben keletkezett az a rengeteg néprege, mely a Csallóközben évszázadokon át élt az egykor itt megtelepedett nép ajkán. A táltosoknak vélt pásztorok és a boszorkánysággal kacérkodó vagy azzal vádolt vénasszonyok mesélték a hosszú téli estéken, hogy a Csallóköz szigetét az ősidőkben földöntúli hatalommal bíró tündérek, jóakaratú vízi manók, lápvilágot gyújtogató csalfa lidércek, mesebeli viliik, bömbölő sárkányok, fanyűvő óriások és más efféle csodalények lakták.
Ipolyi Arnold, a csallóközi születésű katolikus pap és történész, aki könyvet írt a magyar nép őshitéről, mítoszairól, az 1800-as évek közepén kiadott Magyar Mithologia címmű művében így ír a Csallóközről:
„A Csallóköz tája a régi időkben olyan csodaszép volt, hogy Aranykertnek nevezték. A Duna megszámlálhatatlan szigeteit tündérek lakták, kiknek királynéjuk: Tündér Ilona, hófehér hattyú képében úszkált a Dunán, hogy megtalálja szíve párját, Árgyílust, a csodaszép királyfit. A tündérek palotáiban földi halandók által sohasem látott fény, pompa uralkodott. Aranytól-gyémánttól ragyogott minden. Kertjeikben aranyalmák csüngtek az ágakon. A fűszálakon harmat helyett gyémántcseppek csillogtak. Asztalaik roskadoztak a világ minden tájáról hozott ínyencfalatoktól, és alkonyattói hajnali kakasszóig minden éjszakán messzire hangzó zene verte föl a tájék csendjét.
Hogy mikor hagyták el a tündérek a Csallóközt, nem tudja senki, de emlékük él a magyar nép meséiben. Élt abban a tömérdek árvalányhajban is, amely valósággal ellepte a fenyéres helyeket, mert a rege szerint nem egyebek azok, mint az egykor itt élt tündérek aranyszőke hajszálai, és hajdani itt lakásuk bizonyítékai azok az aranyporok is, amelyeket nemzedékek mostak ki a Dunából. Az arany szemcsék egykor a tündérek ruháiból hullottak a vizekbe...".


A Tündértó titka

A Duna mentén, Szigetközben, Csallóközben minden faluban mesélik a öregek, hogy valamikor tündérek éltek itt a szigeteken. Nagyon jó világ volt még akkor, Aranykertnek is hívták ezt a vidéket. Cikolasziget határában, a Vörösfüzesen van egy régi medermaradvány, a nép Tündértónak mondja. Partját sás, nád szegélyezi, közte vízililiomok pompáznak, s a víz tükrén tündérrózsa nyílik. Azt tartják róla, hogy itt volt régen a tündérek palotája. Csillogott-villogott a víz színén, ha rásütött a nap, mert még a zsindelye is aranyból volt.
Egyszer aztán megromlott a világ. Háborúk jöttek, az emberek gyilkolták egymást, így a tündéreknek nem volt maradásuk. Elköltöztek innen messzire. De az itteni embereket szerették, ezért ajándékot hagytak itt nekik.

Azt mondják, hogy a hajukból lett az arany a Dunában, a palotájuk helyét pedig megbabonázták. Azt hagyták az itteni emberekre, hogy aki lány Anna napját követő holdtölte éjjelén megfürdik a Tündértó vizében, az szebb lesz, egészségesebb lesz, mint volt, és azé a legényé lesz, akit szeret. Nos, azóta minden nyáron kijártak sokan lányok, hogy megmártsák magukat a Tündértó vizében.

Ágnes csúnya lány volt. Piszle-poszlának csúfolták a vele egyidősek, olyan hitvány, vékonyka volt a lelkem. Nagyon fájt neki a csúfolkodás. Szeretett volna ő is olyan lenni, mint a többiek, szép, vidám, mindenkivel barátkozó. De az emberek nem vették komolyan, csak élcelődtek vele még a legények is.

Különösen Pista, a szomszédék fia, aki nagyon tetszett neki, és úgy szerette volna, ha legényes napokon hozzájuk is átjött volna beszélgetni. De mindig csak üldögélt otthon, nem kereste fel senki. Így következett el a Anna napját követő holdtölte ideje. A lányok minden este lesték a holdat, mikor kerekedik ki a képe, és súgtak-búgtak, hogy bizony megmártják magukat a Tündértó vizében. Ágnest is csalták, de hozzátették: kár kimennie, rajta az sem segít. Nem is mert velük tartani. Lefeküdt, de mikor hallotta az ablakuk alatt elsuhanó lányok lépteit, fölkelt, és kiosont a házból. A tornácon sírdogált.

De egyszer csak gondolt egy nagyot: azért is megfürdik a Tündértó vizében! Dacosan dobbantott egyet a lábával, és futni kezdett kert alul a Duna felé. Egyedül akart maradni, nehogy kinevessék a többiek. Eloldotta ladikjukat, és átevezett a Vörösfüzesre. A lányok már vidáman lubickoltak a vízben. Ágnes egy bokor mögül vetette magát a vízbe ruhástul, szégyellt levetkőzni. Mély volt a víz. Egy-két karcsapással úszni próbált, de lábára tekeredett a hínár. Hiába kapálódzott, húzta lefelé, nem tudott tőle szabadulni. Kétségbeesetten kiáltott segítségért.

Meg is fulladt volna, ha nem ér oda éppen idejében Pista, aki hazafelé tartva hallotta a szomszédból Ágnes sírását, és látta, hogy egyszer csak nekiszalad a Dunának. rosszat sejtve utána indult. Nem teketóriázott, beleugrott a vízbe, és kihozta a fuldokló lányt. Ahogy Ágnes magához tért, és rányitotta szemét, csodák csodája, Pista szépnek látta. Rámosolygott, és úgy vitte a haza.

Megfogant a Tündértó titka. Eljárt hozzájuk a legényes napokon, és megszerették egymást. Nemsokára megtartották a kézfogót, aztán a lakodalmat is, és boldogan éltek, míg meg nem haltak. </CENTER>

Nagy Ákos: A kor halad a vér marad

AZ OLVASÓ MEGKÖVETÉSE
Hálásan köszönöm az Urnak, hogy nyolcvanhét éves koromban könyvalakban adha&shy;tom át honfitársaimnak tanulmányomat. Szakembereink elnézését kell kérném az elő&shy;forduló hiányosságok miatt, nevezetesen: az AB kialakulását csak leegyszerűsítve kö&shy;zölhettem, amaz összehasonlítási adatok alapján, amelyeket a vércsoportokkal foglalkozó szakemberek szolgáltatni tudnak.
Harminc évvel ezelőtt, amikor tanulmányom született, felolvasásokban, folyó&shy;iratokban közöltem részleteit. Így akkor elegendő volt az idézet szerzőjét megnevez&shy;nem. Tudom, könyvben mindenütt pontos közlés és utalás volna szükséges. Néhol ez könnyen ment, de sajnos Ausztráliában élvén az is előfordult, hogy még az eredeti szöveget sem találtam meg.<O
<O
MI MINDENT KÖSZÖNHETÜNK A MAGYAR PARASZTSÁGNAK?<O

Ebben a könyvben a magyarság fizikai antropológiájához szerettem volna hozzátenni valamit. Népünk törzse a parasztságunk.Véleményem szerint a következőket köszön&shy;hetjük neki: tárgyi és szellemi néprajzunk számtalan hagyománykincsét, a viselettől ősi gyermekjátékainkig, mondáinkig, anyanyelvünket - a zeneit és a táncbelit is értve alat&shy;ta kultúránk, valamint tudományosságunk nagyjait, kiváló államférfiakat, kenyerün&shy;ket, zöldségeinket, állatainkat, hazánk és nemzetünk katonai védelmét, a földhöz ra&shy;gaszkodást, szokásainkat. A parasztság keveredett a legkevésbé, sokat átörökítve fajta&shy;beli vonásainkból, istenfélőségünkből.<O
1919-ben ezek a tulajdonságaik tették őket a kommunizmusnak éppen olyan el&shy;lenségévé, mint igazi értelmiségünket. Természetes földéhségüket kihasználva csap&shy;ták be a „földosztással", hogy könnyebben alacsonyíthassák le újfajta agrárproletár&shy;sággá, kiszakítva legtöbbjüket évezredes környezetükből, szétszaggatva a családokat is! Holott a mi parasztságunk őrizte meg a magyar szót; neki köszönhetjük nagyrészben, hogy még van Magyarország, magyar nemzet, mert ha megtépázták-nyomorították is, mindenekelőtt átmentették őseink vérét, hiszen megvan a Kárpát&shy;medence őslakóinak vére ereinkben, hazánk birtoklása kétségbevonhatatlan jogának döntő bizonyítékául!<O
Úristen, áldd meg a valamiképpen ma is létező magyar parasztságunkat erővel, egészséggel, békességgel az emberiség korának legvégső határáig!<O
<O
<ONagy Ákos szebben megfogalmazta azt amit én vallok.

Nagy Ákos: A kor halad a vér marad

folytatás.

Nagy Ákos: Akor halad a vér marad

folytatás.

estfen írta:

<O
<O
MI MINDENT KÖSZÖNHETÜNK A MAGYAR PARASZTSÁGNAK?<O

Népünk törzse a parasztságunk.Véleményem szerint a következőket köszön&shy;hetjük neki: tárgyi és szellemi néprajzunk számtalan hagyománykincsét, a viselettől ősi gyermekjátékainkig, mondáinkig, anyanyelvünket - a zeneit és a táncbelit is értve alat&shy;ta kultúránk, valamint tudományosságunk nagyjait, kiváló államférfiakat, kenyerün&shy;ket, zöldségeinket, állatainkat, hazánk és nemzetünk katonai védelmét, a földhöz ra&shy;gaszkodást, szokásainkat. A parasztság keveredett a legkevésbé, sokat átörökítve fajta&shy;beli vonásainkból, istenfélőségünkből.<O
...a mi parasztságunk őrizte meg a magyar szót; neki köszönhetjük nagyrészben, hogy még van Magyarország, magyar nemzet, mert ha megtépázták-nyomorították is, mindenekelőtt átmentették őseink vérét, hiszen megvan a Kárpát&shy;medence őslakóinak vére ereinkben, hazánk birtoklása kétségbevonhatatlan jogának döntő bizonyítékául!

Kattints a kibontásához...

Ehhez csak gratulálni tudok! Ez a beszéd!
(Na persze a tündérekről szóló összeállítás is nagyon szép volt!)

Ellopott őstörténet

[SIZE=+1] Az emberi lényt jellemzi, hogy érdeklődik eredete iránt: tudni akarja, hogy kiktől származik, hol volt őshazája, ahol kialakult az a természetes közösség, amelyben világot látnia rendelt a végzés. [/SIZE]
A nemzet élő történelmi alany: feltűnik, hogy "százezrek és milliók közös származásukra hivatkoznak ... A múlt vonz, misztikus hatása van." "Az a mítosz, amelyet egy nép léte értelméről, a világban elfoglalt helyéről kialakít magának, nem függvénye ugyan politikai, szociális és kulturális adottságainak, mindenesetre azonban azokkal összehangzó lelki képződmény, mely az életmagatartás ösztönös mélységeiből tár a tudat világossága felé." "A legtöbb nép alig tud eredetéről valamit, azonban ha már egyszer megeredt a közösség tudata, akkor keres közös származást is, hogy ennek gondolati erejével megerősítse a maga fennálló közösségét ... Mert mítosz kell."
"A nemzetnek történeti jellegéhez tartozik a történelme folyamán szerzett élettapasztalata. Ezt a történelmi tudást kell a közösség sorsába építeni. Így a történetírás lesz a legelevenebben ható aktív hatalom a nemzeti közszellem ápolásában s a nemzet életképességének igazolásában. Ebben az irányban hat egy történelmi publicisztika is ..." (Dékány)


Az ellopott őstörténet

A kínaiak tettei...Ordosz részei...
Emőd aki az ordoszi ifjak vezére volt, éppen nyugaton kalndozott az ifjak egyik csapatával, amikor Ordoszt kínai támadás érte (ie. 1112.-ben).
Kassa fősámán is Ózdra menekült ekkor, majd innen a kabarokhoz Kassára.
(Úzd Ordosztól keletre volt, Kassa pedig még keletebbre).
A hunok ekkor támadást intéztek a kínaiak ellen és győztek. Az egész ordoszi területet újra birtokbavették.
Ezen a területen -ekkor már- vegyes (hun és kínai) lakosság élt.
Kusán, a jászok ifjú vezére pedig végiglátogatta a törzseket a harci szellem erősítése érdekében. Kusán azonban nem állt meg az ordoszi fennsíkon, hanem egészen elment csapatával a hikszoszolig, akik ekkor igázták le éppen az északi feketéket, akik háborgatták birodalmukat.
Kuszán (Kurszánnak is mondják) a látogatás után hazatért, de előbb még a szabíroknál megnősűlt, elvette Enéhet, ezenkívűl megkötötte a hun-szkíta szövetséget.
Az általa hozott búzafajtát ezután termesztették Ordosz környékén is.
Ebben az időben is kevés volt már a pusztákon a legelő, így az elvándorlások is folytatódtak ny-ra. A suomák ekkor vándoroltak végleg a tavaikhoz...(jóval előtte már elhegyták a törzsszövetség területét, de egy közbenső helyen éltek ugynis). A suomák területe a kunoké lett. A suomák rézműves műhelyeiben a kabarok dolgoztak tovább. A rézművesek a kínaiakkall folytattak élénk kereskedelmet, akiktől selymet, gyöngyöket kaptak cserébe.
(A suomák korai, többlépcsős elvándorlása az oka annak, hoggy a finn rokonsággal kapcsolatosan sok a vita)
Ebben az időben lettek a parszi szkíták a Hun Törzsszöv. tagjai.
A valaha Biharban élő (Indusnál) mari, mordvin , udmurt töredékekből új nép lett, ők a mundák népe lettek.
A hikszoszoktól elvándorolt töredék (szabír) pedig az Etil kétoldalán telepedett le, őket kazár néven "adoptálta" a Hun Törzsszövetség, melynek a 30. népe lettek.
A Hun Törzsszöv. ekkor 3 egységre oszlott, a nagy távolságok miatt, Ordosz maradt azonban a központ. Ekkor három Pusztaszer is működött (Ordoszban, a Turgajban és a Kuma folyónál)..Kusály ie. 1075-ig élt.

Az Aba név az ősmagyar vallásban papi méltóságot, beavatottságot jelentett, egy cím volt. Aba Sámuel nagyon sokat tett az ősmagyar kereszténység megtartásáért.

<table class="MsoNormalTable" style="border: 1pt outset rgb(204, 204, 204); width: 100%;" border="1" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"> <tbody><tr> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt; width: 20%;" width="20%" valign="top"> Kr. e. 7000 körül:[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt; width: 80%;" width="80%" valign="top"> a magyarok ősei és a rokonnépek Kisázsiában, Észak-Mezopotámiában és Kánaán területén (Jerikó): juhtenyésztés és árpatermesztés.[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> </tr> <tr> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Kr. e. 4000 körül:[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Egyiptom (Magan ország, Keme) első uralkodója: Mén (v. Ménes).[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> </tr> <tr> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Kr. e. 4000 körül:[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Sumérföldön Eridu (Ered?- az első város), Ur, Lagas, Uruk megalapítása.[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> </tr> <tr> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Kr. e. 2400:[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> az akkádi Szargon (Sarrukin) meghódítja Sumért. Az első "szemita" invázió és zsarnokság.[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> </tr> <tr> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Kr. e. 2000:[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> "indoeurópai" eredetű hódítók foglalják el az ősi kisázsiai Héth ("hatti") királyságot.[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> </tr> <tr> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Kr. e. 1200:[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Sekeles, peleset (székely és palóc) törzsek a "tengeri népek" között.[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> </tr> <tr> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Kr. e. 1200 körül:[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> az ún. józsefi (magyar és magyar-rokon: Makhir és Manasse) törzsek beköltözése Egyiptomból Kánaán (a későbbi Izrael) területére.[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> </tr> <tr> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Kr. e. 883-612:[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> az ún. Újasszír Birodalom garázdálkodása (az akkád eredetű Szargon [Sarrukin] dinasztia vezetésével), irtóhadjáratai a magyar népek ellen. Erre az időre tehető a szkíták, az északra menekült magyar és magyarrokon törzsek Kárpát-medencei betelepedése is. [FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> </tr> <tr> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Kr. e. 722:[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> az asszírok, a júdaiak (zsidók) felkérésére elpusztítják Izrael királyságot, és elesik Izrael fővárosa, Szamaria is.[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> </tr> <tr> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Kr. e. 614-612:[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> a káld-méd (=madai) szövetség végez Asszíriával. 614: Assur, 612: Ninive pusztulása. A Méd Birodalom.[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> </tr> <tr> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Kr. e. 550:[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Kyros perzsa uralkodó meghódítja Médiát. A magyarok ezután még 1200 évig élnek Iránban.[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> </tr> <tr> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Kr. e. 247:[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> A Parthus Királyság megalakulása, a dák-szkíta Arsak (Arsag) uralkodásának kezdete. A magyarok ismét függetlenné válnak és uralkodó helyzetbe kerülnek.[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> </tr> <tr> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Kr. u. 226:[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> A parthus Arsag dinasztia bukása. Iránban a hatalom a perzsa Szaszanidákra száll át.[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> </tr> <tr> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Kr. u. 609-619:[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Kangar-szabir háború. Szabir águnk kettéválása.[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> </tr> <tr> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Kr. u. 651-ig:[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> az arabok elfoglalják Iránt. A szabir-magyarok és rokonnépeik a Kaukázuson át északabbra költöznek és megalapítják a Kazár Birodalmat.[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> </tr> <tr> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Kr. u. 677-700:[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> A szabír törzseink (= fehér magyarok) honfoglalása a Kárpát-medencében, ahol a Kr. e. VII. században betelepült magyarul beszélő székelyeket találják.[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> </tr> <tr> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Kr. u. 791 és 796:[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> a szabirok (avarok) elleni frank hadjáratok, a vezéri központ elfoglalása. [FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> </tr> <tr> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Kr. u. 803:[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Újabb frank hadjárat. A szlávok behatolása a Kárpát-medencébe.[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> </tr> <tr> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Kr. u. 839:[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> A fekete magyarok felkelése Iránban az arabok ellen Mažjar vezetésével. A felkelés leverése után a fekete magyarok elhagyják Iránt.[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> </tr> <tr> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Kr. u. 872-882:[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> A fekete magyarok felszabadítják a Kárpát-medencét és 970-ig tartó védelmi hadműveleteikkel megalapozzák a magyar uralmat.[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> </tr> <tr> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Kr. u. 997:[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> István (Vajk) lesz a fejedelem.[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> </tr> <tr> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Kr. u. 999:[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Koppány lázadása, majd elfogása és feldarabolása.[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> </tr> <tr> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Kr. u. 1001. jan.1.
</td> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Istvánt királlyá koronázzák. A Fekete Kor kezdete.[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> </tr> <tr> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Kr. u. 1038:[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> István utódjának, Orseolo Péternek az uralmával nyíltan magyarellenes hatalom jön létre Magyarországon.[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> </tr> <tr> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Kr. u. 1041-1044:[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Legnagyobb szent királyunk, Aba Sámuel uralkodása. 1044-ben a ménfői csata után a király az árulók és idegenek áldozatául esik.[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> </tr> <tr> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Kr. u. 1044-1046:[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> A függetlenségét elvesztett Magyarország újra Péter zsarnoksága alatt. [FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> </tr> <tr> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Kr. u. 1046:[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Nemzeti felkelés Vata vezetésével az idegen uralom és az antikrisztusi álkereszténység ellen.[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> </tr> <tr style=""> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> [FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> <td style="border: 1pt inset rgb(204, 204, 204); padding: 2.25pt;" valign="top"> Endre a magyar táltosokat és vezéreket orvul legyilkoltatja és így a krónikások szerint a "legkeresztényibb" királyok egyike lesz.[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
</td> </tr> </tbody></table>

Köszönöm , hogy felhivtátok a figyelmemet Csallóközre .

Olvasva Csallóköz történetét arról irnak, hogy a honfoglaláskor a Lél törzs foglalta el. Ez egybeesést mutat azzal, amit az Arvisura is ir erről.
<O

István és Gizella azért települt a Csallóköz keleti részén lévő Nyitrára, mert itt beszélték legszebben az ősi nyelvet. Ezt István Lél vezértől örökölte .<O
<O
Arról is irnak, hogy a Csallóköz tündérek lakta .Erről is található az Arvisurában hivatkozás,. Azt irja Bősárkány (ilyen nevű település található Győr alatt) Atilla nagynénje volt, itt lett eltemetve. Mint tudjuk találtak Csornán hun fejedelmi koronát.. Bősárkány és „Tündér” Ilona (foggal született)aranyasszony között pedig rokoni kapcsolat áll fenn. Azért már ez kicsit elgondolkoztatja az embert. Ennyi véletlen azért nem lehet.<O
<O
Sirius B által feltett könyvből érdekes kiemelések melyek kapcsolódnak az Arvisurákhoz.. Érdemes beleolvasni, mert sok hasonló párhuzamot lehet találni.<O
<O
Káspi-tó keleti partján a szkíta "dahá'-

. Íme ezek ama legrégibb keletű, s egyszersmind a legősibb korba visszanyúló történeti emlékek, amelyek legelőször adnak hírt egy on-ujgur, vagy on-ugar népről az Orkhon, Tula és Szelenga folyó mellékén.
<O