Magyar őstörténet
- Téma inditó Ivan
- Kezdés dátuma
- Státusza
Bihar
Kitiltott (BANned)
Hagymázás...éppen az hagymáz, aki ennek ellenkezőjére biztat? Ez hasadásnak tünhet.
Ha a magyar őstörténettel kapcsolatban valaki a mult eseményeit objektívan említi az nem hagymázas vöröshagyma. Lehet, hogy a tanulságokra ma nincs szükség?
Az sem hagymáz, ha tudjuk, hogy a környező népek -és más népek is- a történelmüket költötték, teljesen vagy részben. Sok esetben a mi rovásunkra. Ez fontos, időnkét röviden erről is megkell emlékezni, mert kiterjedt dologról van szó. Ennek ugyanis a pszichológiai okon kívűl más hozadéka is van.
A magyarok pedig már túl sok hazugságot elviseltek, ezért ebből, elég, az igazi történelmük megismerése nagyon fontos.-
Ha a magyar őstörténettel kapcsolatban valaki a mult eseményeit objektívan említi az nem hagymázas vöröshagyma. Lehet, hogy a tanulságokra ma nincs szükség?
Az sem hagymáz, ha tudjuk, hogy a környező népek -és más népek is- a történelmüket költötték, teljesen vagy részben. Sok esetben a mi rovásunkra. Ez fontos, időnkét röviden erről is megkell emlékezni, mert kiterjedt dologról van szó. Ennek ugyanis a pszichológiai okon kívűl más hozadéka is van.
A magyarok pedig már túl sok hazugságot elviseltek, ezért ebből, elég, az igazi történelmük megismerése nagyon fontos.-
Kár, hogy a te általad tálalt "igaz történelemre" semmi bizonyíték sincs, és finoman szólva baromság...
Látom Oposur még mindig mesedélutánt D z avisuránól!
))
Nem ártana egyeseknek elolvasni az alábbi írást!
Egy másik fórumból.
"
Nyelvünk rendkívül maradandó, szinte időtlennek nevezhetjük. Ez elsőre meglepő lehet, de oly egyszerű belátni – mint meggyőződhetünk erről az alábbiakban –, hogy bárki felfedezhette volna előttem. Bár sok esztendőnyi írástörténeti kutatásaim is segíthettek engem e tény felismerésében. Természetesen nyelvünk időtállósága nem puszta érdekesség, hanem ebből sok további felfedezésre juthatunk. Mindenesetre ami alább olvasható, mélyen összefügg azzal, amit „A magyar ész” című tanulmányomban leírtam. (Demokrata 2010. október 13.)
Időutazóként induljunk el a múltba. Ugorjunk át úgy 400-450 esztendőt, mert a változások ekkor már szembeötlőbbek lesznek.
Az 1500-as évek végén megállva menten össze is futunk a magyar Balassi Bálinttal és az angol Sekszpír Vilmossal (William Shakespeare). Csaknem egyszerre születtek: 1554-ben, illetve 1564-ben. Azt tapasztaljuk, hogy az eltelt bő 400 év alatt annyira megváltozott az angol nyelv, hogy a mai angol közönségnek már nem adhatók elő Sekszpír művei úgy, ahogyan megírta őket.
No, de mi a helyzet a Sekszpír korában beszélt magyar nyelvvel? Csak bele kell olvasnunk Balassi Bálint „Egy katonaének” című költeményébe (részlet):
„Vitézek, mi lehet ez széles föld felett
szebb dolog az végeknél?
Holott kikeletkor az sok szép madár szól,
kivel ember ugyan él;
Mező jó illatot, az ég szép harmatot
ád, ki kedves mindennél.”
Megállapíthatjuk: az eltelt 400 év alatt a magyar nyelv nem változott, míalatt az akkori angol nagyobb részt érthetetlenné vált mára. Ez annyit mindenképp bizonyít máris, hogy a magyar nagyon lassan változó nyelv. Azonban mielőtt tovább lépnénk, szólni kell három dologról:
1) Minél régebbiek, annál nehezebben olvashatók a magyar szövegek. Azért, mert csak lépésről-lépésre bővült az átvett, számunkra roppant szűk latin ábécé (24 betű a szükséges 43-47 helyett). Íme egy mondat az 1500-as évek végéről: Eÿel ÿol lath, de delbe awagÿ nappal keweseth. Hát ez bizony nem egyéb, mint: Éjjel jól lát, de délbe avagy este keveset. Csak az ábácé régies, de nem a vele leírt mondat.
2) Jobbára mindenki saját tájejtése szerint írt egykoron. Márpedig a magyar igen szertelenül bánik a magánhangzókkal, mert teheti, lásd az í-ző, ö-ző, a-zó stb. nyelvjárásokat. De ez semmit sem jelent, mert nem mindegy-e, hogy seprő vagy söprű, csoda vagy csuda? A magánhangzók efféle eltéréseit kiegyenlítem. A szó ezzel nem változik meg, de akadálytalanabbul tanulmányozható a szöveg. Pl. a Köningsbergi töredékben (1300!) így áll: tudhotjuk, esmérjük (mint ma is sokfelé hallhatjuk így), de én így szerepeltetem: tudhatjuk, ismerjük.
3) Tudnunk kell, hogy az „úri népek” sokszor igyekeztek szerkezetében „nyugatosítani” (latin, német) a magyart s egyben iszonyú mennyiségű idegen szót kevertek bele. Néha meg oly régiesen zengővé alakították, amilyen soha sem volt (pl. Károli Gáspár). Ám eközben mindvégig ott parázslik a háttérben a változatlan magyar nyelv, a nép nyelve. Pl. Veresmarti Mihály írta az 1500-as évek végén: „Karó hegyén tar varjut nékem ne mutassatok”, „Egér nem fér likába s tököt köt a farkára”.
Nyelvünk kitérőiről nem szólok. Minden kor magyar nyelvű írásemlékei közül itt most csak azokat vesszük számba, mégpedig időben egyre hátrébb lépdelve, amelyek nyelvezete legkevésbé különbözik mai nyelvezetünktől. Szükségszerű, hogy e vizsgálati móddal nyelvünk fő áramlatát, mintegy "vörös fonalát" kapjuk meg, attól az időtől kezdve, amióta a szerencsének köszönhetően maradtak fenn nyelvemlékeink. Ezt a "vörös fonalat" a magyar nyelv törzsnyelvének nevezhetjük. Minden további nyelvemlékünket pedig – a bármi kori nyelvjárásokat, avagy a jobban eltávolodott leány-nyelveket – akként kell értékelni, hogy e körül a törzsnyelv körül zsongnak-zsibongnak, s az idők múlásával ettől már csak távolodni tudtak (és tudnak) tovább és tovább, olyannyira, hogy gyakran önálló útra tértek, vagy kihaltak, avagy visszaolvadtak a törzsnyelvbe (mint pl. ma a palóc), mert visszaút nincsen. (Emiatt a végzetes elszakadások száma sok évezred alatt hatalmasra nőtt.)
Most pedig lássuk, hogy a "vörös fonal" miként alakult máig, hiszen nyelvünk valódi múltját ennek és csakis ennek formálódása mutatja meg.
Folytatjuk időutazásunkat, s az 1400-1500-as évek fordulóján állunk meg. II. Ulászló a király. Egy kolostor ablakából ritmusos beszéd szűrődik ki, behallgatózunk (részlet a 4000 soros Szent Katalin legendából): „Hogyha volnál fényes angyal / És feltámadnál, mint a hajnal / téged mégsem hinnélek.” Nyelvi változás még mindig: semmi.
Hátrálunk tovább. Amikor 1370-ben, Nagy Lajos királyunk idejében kiszállunk az időgépből, csata kezdődik éppen, s egy katona káromkodása harsan föl: „Veszteg, kurvanőfia szaros német, ittátok vérünket, ma isszuk ti vérteket.” 1370-ben vagyunk! Olvasási gyakorlatként íme ugyanez korabeli ábécével: „Wezteg kwrwanewfya zaros nemeth, iwttatok werenkewht, ma yzzywk thy wertheketh.” E káromkodás a Dubnici Krónikában (1485) maradt fenn, de tudjuk, hogy egy 1370-as keltű szövegből másolták át.
Tovább hátrálunk, s 1310-ben, Károly Róbert uralkodása alatt üsmét megállunk, mert észre veszünk egy ferences szerzetest, aki beszédre készülvén épp főbb témáit szedi pontokba. Papírjára lesünk (Gyulafehérvári sorok, részlet):
„Háborúságban valóknak kegyessége,
élőknek öröksége,
kórságban valóknak egéssége,
szükségben valóknak bősége,
éhezőnek elégsége. /.../”
A meglepődötteknek mondom: ez az 1310-ből származó szöveg sem valamiféle fordítás, így áll a papíron. Bizony, Károly Róberthez még ilyen kifogástalan mai nyelven szóltak jó magyarjai. Ezt megerősíti az is, hogy csaknem ugyanekkor (10 évvel előbb) találkoztunk egy másik egyházatyával is, aki ezt az érvelését mutatta büszkén (Köningsbergi töredék, 1300, részlet):
„Tugyuk, látjuk őt szűz leánynak,
ki ölében tart csodáltos fiat,
füröszti, mosja, eteti, emleti,*
úgy hogy anya szülöttét;
de ki légyen néki atyja,
azot nem tudhatjuk.
Ez az Isten, mint őt ismerjük,
kit szeplő nem illethet;
mert ha Isten ő nem volna,
ő benne bűnöt lelhetnénk.” (*Emleti: szoptatja. Gyönyörű szó.)
Megyünk tovább visszafelé. 1200-1300 között, IV. Béla, a tatárjárás és az Aranybulla (1222) korában ismét megállítjuk időgépünket. Ugyanis meglátunk egy ékszerészt, aki egy szerelmetes asszonyka megrendelésére ezt a szöveget vési épp székely betűkkel a gyűrű belső oldalára: „Édes nemes jó kis uram Gyóni Rüasz.” E gyűrűt Hódmezővásárhely mellett, a Kenyereér dűlőben találták kútásás közben.
Tovább hátrálunk, s közben elgondolkodunk azon, hogy egy-egy nyelvemlék kevés szót tartalmaz, ám mi bő szószedetre is kíváncsiak lennénk. Eszünkbe jut, hogy a birtokösszeírások, adás-vételek, az adózók lajstromai stb., biztosan sok szót, nevet őriznek. Ez utóbbiak tán a legfontosabbak, ugyanis akkoron közszóval nevezték meg a jobbágyokat. Ma ragadvány névnek mondjuk, de egykor ez volt a nem nemesek neve.
II. András király idején (1205-1270) a Váradi Regestrumot böngésszük át, melyet 1208-1235között vezettek. Benne 30 vármegye, 600 község és 2500 ügyfél neve található. Néhány példa a lejegyzett nevekre: Árva, Csókadó, Derága, Farkas, Hadnagy, Kakas, Látomás, Legény, Maradok, Mátka, Mika, Munka, Szekér, Szép, Szerető, Szombat, Tikura, Várnagy stb.
1203-ban, Arad megyében is találunk sok szót oklevélben, az Ér, Sáros, Hölgyes, Fok, Hódos, Kengyel és Körös nevű vizek melletti falvakból, mint például: Bános, Beke, Békés, Boka, Egyebes, Éles, Erdős, Fancsal, Farkas, Halálos, Látomás, Legény, Leső, Madaras, Magos, Majd, Marosi, Mondó, Negyed, Némely, Nemfi, Rágod, Ravaszdi, Rigó, Seres, Sós, Szemző, Szónok, Szopós, Tagadó, Tetős, Tompa, Unoka, Váró, Vasad, Viadal stb., stb. (E nevek többsége ma is él, csak idővel keresztnév is került utána.)
Belenézünk a Dömösi prépostság adománylevelébe is (1138/1329). Ez 100 földrajzi nevet és közel 1400 személynevet tartalmaz. Néhány név innen is: Apa, Béla, Bene, Bese, Bízó, Bulcsu, Csaldi, Dicső, Ernei, Farkas, Fattyúdi, Fekete, Fogdi, Fogó, Horvát, Kisapa, Korpás, Magló, Maró, Nemhű, Ölyves, Ős, Ravaszdi, Rece, Süllő, Szabadi, Szegedi, Szabolcsi, Szekcső, Űzdi stb.
Kérem szépen! Tudomásul kell venni, hogy csak ebben a fenti három, úgy 800 éves oklevélben is már legalább 4500 köznapi, ma is friss magyar szót találtunk. 4500 szó pedig már egy kisebb szótár! De ebből 7-8000 szó is biztos összejön, tán még több is. Hiszen pl. ha a szavak részeit is nézzük: Halálos – hal, halál, halálos, avagy Egyebes – egy, egyéb, egyebes; máris hat szót kaptunk kettőből. Méghogy nincsenek adatok a régi korok magyar szókincséről! Egy szótár!
Utazunk tovább, egészen 1055-ig, mikor I. András a király. Megállunk a Balatonnál feredőzni. Tihanyban büszkén mutatják az új apátság alapító levelét. Latin szövegű, de szórványosan vannak benne magyar szavak is: Balaton, Tihany, Aszófő, füzes aszó, Szakadat, Kert hel, sziget, fa, nagy, tő, nyír, árok, szeg, leány, fehér, fekete homok, fényes homok, Bagát mező, Petre szénája, bálvány, vásár, Ó út stb. Érdekes, hogy néhány olyan u végződésű szó is akad, melyek egy másik, talán keletről, netán délkeletről hosszú idő után visszajött magyar nyelvágból származnak. Mint pl.: Fehérváru, utu, szádu (száj), liku (luk), harmu. A szavak többsége azonban nem u végű, nem homoku, bálványu stb., hanem homok, bálvány, ahogyan ma is. Az alapító levélre még visszatérek.
Csupán 9 évet hátrálunk, s 1046-ban, lényegében 1000 évvel ezelőtt ismét kilépünk az időgépből. Épp most verték le a Vata lázadást. Magyarul írt miseszöveget, valójában szertartásrendet látunk meg egy aztalon. E szöveg Vatát gyalázza. Erről az írásemlékünkről nem esik szó, mintha nem is lenne, mert ez a mondat is szerepel benne: „Ne imággyuk pártus őselők szent jeleseit”. Egy másik részlet (ne feledjük, már 1000 évvel ezelőtt járunk): „Ó Jézus és szent Mária hívők, szent jeles harcosok! /.../ Térdállván mártírok és Gölér [Gellér] úr énekével: Aleluja, és hímes pártások, szűzek: Aleluja. /.../” E szövegben találni kissé „népies” ízű fogalmazásmódot is: „Megvakítvák, nyelven csonkítvák, ódalba vágák népet, és vétlen szegényt pogány eb veszt.” Ma, 1000 év múltán, így mondanánk: "a népet", "a vétlen szegényt".
Írott hites nyelvemlékeink sora itt véget ér. Amit bemutattam puszta tények, minderről vitázni értelmetlen, vaskalapos ostobaság.
Most pedig szóljunk a kihagyottakról: a Tihanyi alapítólevél néhány mondatáról (1050), a Halotti Beszédről (1200) és a már kései Ómagyar Mária-siralomról (1300). A helyzet nagyon érdekes. E szövegeket ismerjük: jól tudjuk, hogy nehezen, vagy itt-ott szinte sehogy sem érthetők bő magyarázat nélkül. Mivel pedig ugyanakkor, sőt, még a régebbi időkből is vannak kifogástalanul mai nyelvezetű nyelvemlékeink – ezekből láttunk fenn idézeteket –, ezért teljes biztonsággal állíthatjuk, hogy nem e három nyelvemlék nyelvezetéből „fejlődött” ki a mai magyar nyelv! Olyannyira nem, hogy ezek és csakis ezek kakukktojásoknak tekintendők nyelvünk főútvonalán. (E három nyelvemlék még egymással sem egyeztethető össze.)
A Tihanyi alapító levelében áll ez a mondat: „Feheruuaru rea meneh hodu utu rea”. Ámpontosan ekkor egy másik magyar ezt írta (1046): „Ó Jézus és szent Mária hívők, szent jeles harcosok!” Most akkor melyikből jön a mai magyar beszéd? Nyilván az utóbbiból, szükségszerűen töretlenül. Ez a helyzet a Halotti Beszéddel is (1200): „Hadlava holtát terumteve isten tul ge feledeve”, miközben a kenyereéri gyűrűbe ugyanekkor ezt a frissen zengő mondatot vésték: „Édes nemes jó kis uram Gyóni Rüasz”. Ezt látjuk a már kései, az 1300-as évekből származó Ómagyar Mária-siralom esetében is. „Siralmam, fohászatom tertetik kiül, én jumhumnak bel bua...”, ámugyanekkor másvalaki így beszélt: „Háborúságban valóknak kegyessége, élőknek öröksége, kórságban valóknak egéssége”. Tehát még az 1300-as Ómagyar Mária-siralom nyelvezete is egy elhalt mellékág.
Nem különös-e, hogy épp e három kakukktojás mellett teszik le a voksot a Magyar Tudományos Akadémia finnugorista nyelvészei? Itt valami nincsen rendjén. Biztosan nem lehet ilyen sok esetben ekkorákat tévedni csak úgy. Például könnyen belátható, hogy csakis szándékos ködösítés lehet az, hogy a Tihanyi alapító levélnek épp a legképtelenebb, gyerek riogatásra is alkalmas mondatát sulykolják belénk legerőteljesebben, mint „igazi” régi magyar nyelvezetet: „Feheruuaru rea meneh hodu utu rea” – ami kimondhatatlan; talán szótagolta valaki a magyarul nem tudó deáknak? –, míg az ugyanebben a szövegben található, és döntő többségben lévő, ma is friss szavakról pedig hallgatnak, mint a sír! Az is egyértelműen szándékos, hogy az Ómagyar Mária-siralom egyik versszakát nagyon durván meghamisítva tanítják iskolásainknak. Egy könyvnyi további igazolást hozhatnék a félrevezetéseikre. Ám ezt a nagy igyekezetet a megtévesztésünkre nem kell előre elterveltnek gondolnunk, csupán egy csoport egységes lelki késztetését kell vélnünk a háttérben a magyarság visszaszorítására.
Mivel a magyar törzsnyelv 1000 évvel ezelőtt is ilyen volt, mint ma, joggal feltételezhető, hogy sok-sok évszázaddal 1000 előtt, akár még Jézus idejében sem lehetett lényegesen más. Ám nyelvünk 1000 évnyi változatlanságának bizonyossága már önmagában is elegendő ahhoz, hogy végképp kiszaladjon finnugorista nyelvészeinek talpa alól a szőnyeg. No de, mi az, amit tanításuk helyébe állíthatunk? Mert ha „meghalt a király, éljen a király”, nem lehet másképp! Ami helyébe állítható, még annál is meglepőbb, mint a magyar nyelv rendkívüli maradandósága.
A lassú változásnak sok súlyos következménye van, s ezek alapjaiban rengetik meg a "hivatalos" történelmi és nyelvi világképünket. Ezekről e honlap egyéb helyein ejtünk szót.
(Az olvasó az e tanulmányban szereplő nyelvemlékeinket együtt megtalálja – kettő kivételével – Molnár József és Simon Györgyi Magyar nyelvemlékeink című kötetében, és ellenőrizheti az általam felhasznált idézeteket. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980. A további két nyelvemlék: A Vata-lázadás utáni szöveg forrása: Jerney János: Magyar nyelvkincsek, 1854. A kenyereéri gyűrű és olvasata: Varga Csaba: JEL JEL JEL, 2001, 248. oldal.)" http://www.varga.hu/A MAGYAR NYELV LASSU.html
))Nem ártana egyeseknek elolvasni az alábbi írást!
Egy másik fórumból.
"
Varga Csaba
A MAGYAR NYELV LASSÚ VÁLTOZÁSÁRÓLNyelvünk rendkívül maradandó, szinte időtlennek nevezhetjük. Ez elsőre meglepő lehet, de oly egyszerű belátni – mint meggyőződhetünk erről az alábbiakban –, hogy bárki felfedezhette volna előttem. Bár sok esztendőnyi írástörténeti kutatásaim is segíthettek engem e tény felismerésében. Természetesen nyelvünk időtállósága nem puszta érdekesség, hanem ebből sok további felfedezésre juthatunk. Mindenesetre ami alább olvasható, mélyen összefügg azzal, amit „A magyar ész” című tanulmányomban leírtam. (Demokrata 2010. október 13.)
Időutazóként induljunk el a múltba. Ugorjunk át úgy 400-450 esztendőt, mert a változások ekkor már szembeötlőbbek lesznek.
Az 1500-as évek végén megállva menten össze is futunk a magyar Balassi Bálinttal és az angol Sekszpír Vilmossal (William Shakespeare). Csaknem egyszerre születtek: 1554-ben, illetve 1564-ben. Azt tapasztaljuk, hogy az eltelt bő 400 év alatt annyira megváltozott az angol nyelv, hogy a mai angol közönségnek már nem adhatók elő Sekszpír művei úgy, ahogyan megírta őket.
No, de mi a helyzet a Sekszpír korában beszélt magyar nyelvvel? Csak bele kell olvasnunk Balassi Bálint „Egy katonaének” című költeményébe (részlet):
„Vitézek, mi lehet ez széles föld felett
szebb dolog az végeknél?
Holott kikeletkor az sok szép madár szól,
kivel ember ugyan él;
Mező jó illatot, az ég szép harmatot
ád, ki kedves mindennél.”
Megállapíthatjuk: az eltelt 400 év alatt a magyar nyelv nem változott, míalatt az akkori angol nagyobb részt érthetetlenné vált mára. Ez annyit mindenképp bizonyít máris, hogy a magyar nagyon lassan változó nyelv. Azonban mielőtt tovább lépnénk, szólni kell három dologról:
1) Minél régebbiek, annál nehezebben olvashatók a magyar szövegek. Azért, mert csak lépésről-lépésre bővült az átvett, számunkra roppant szűk latin ábécé (24 betű a szükséges 43-47 helyett). Íme egy mondat az 1500-as évek végéről: Eÿel ÿol lath, de delbe awagÿ nappal keweseth. Hát ez bizony nem egyéb, mint: Éjjel jól lát, de délbe avagy este keveset. Csak az ábácé régies, de nem a vele leírt mondat.
2) Jobbára mindenki saját tájejtése szerint írt egykoron. Márpedig a magyar igen szertelenül bánik a magánhangzókkal, mert teheti, lásd az í-ző, ö-ző, a-zó stb. nyelvjárásokat. De ez semmit sem jelent, mert nem mindegy-e, hogy seprő vagy söprű, csoda vagy csuda? A magánhangzók efféle eltéréseit kiegyenlítem. A szó ezzel nem változik meg, de akadálytalanabbul tanulmányozható a szöveg. Pl. a Köningsbergi töredékben (1300!) így áll: tudhotjuk, esmérjük (mint ma is sokfelé hallhatjuk így), de én így szerepeltetem: tudhatjuk, ismerjük.
3) Tudnunk kell, hogy az „úri népek” sokszor igyekeztek szerkezetében „nyugatosítani” (latin, német) a magyart s egyben iszonyú mennyiségű idegen szót kevertek bele. Néha meg oly régiesen zengővé alakították, amilyen soha sem volt (pl. Károli Gáspár). Ám eközben mindvégig ott parázslik a háttérben a változatlan magyar nyelv, a nép nyelve. Pl. Veresmarti Mihály írta az 1500-as évek végén: „Karó hegyén tar varjut nékem ne mutassatok”, „Egér nem fér likába s tököt köt a farkára”.
Nyelvünk kitérőiről nem szólok. Minden kor magyar nyelvű írásemlékei közül itt most csak azokat vesszük számba, mégpedig időben egyre hátrébb lépdelve, amelyek nyelvezete legkevésbé különbözik mai nyelvezetünktől. Szükségszerű, hogy e vizsgálati móddal nyelvünk fő áramlatát, mintegy "vörös fonalát" kapjuk meg, attól az időtől kezdve, amióta a szerencsének köszönhetően maradtak fenn nyelvemlékeink. Ezt a "vörös fonalat" a magyar nyelv törzsnyelvének nevezhetjük. Minden további nyelvemlékünket pedig – a bármi kori nyelvjárásokat, avagy a jobban eltávolodott leány-nyelveket – akként kell értékelni, hogy e körül a törzsnyelv körül zsongnak-zsibongnak, s az idők múlásával ettől már csak távolodni tudtak (és tudnak) tovább és tovább, olyannyira, hogy gyakran önálló útra tértek, vagy kihaltak, avagy visszaolvadtak a törzsnyelvbe (mint pl. ma a palóc), mert visszaút nincsen. (Emiatt a végzetes elszakadások száma sok évezred alatt hatalmasra nőtt.)
Most pedig lássuk, hogy a "vörös fonal" miként alakult máig, hiszen nyelvünk valódi múltját ennek és csakis ennek formálódása mutatja meg.
Folytatjuk időutazásunkat, s az 1400-1500-as évek fordulóján állunk meg. II. Ulászló a király. Egy kolostor ablakából ritmusos beszéd szűrődik ki, behallgatózunk (részlet a 4000 soros Szent Katalin legendából): „Hogyha volnál fényes angyal / És feltámadnál, mint a hajnal / téged mégsem hinnélek.” Nyelvi változás még mindig: semmi.
Hátrálunk tovább. Amikor 1370-ben, Nagy Lajos királyunk idejében kiszállunk az időgépből, csata kezdődik éppen, s egy katona káromkodása harsan föl: „Veszteg, kurvanőfia szaros német, ittátok vérünket, ma isszuk ti vérteket.” 1370-ben vagyunk! Olvasási gyakorlatként íme ugyanez korabeli ábécével: „Wezteg kwrwanewfya zaros nemeth, iwttatok werenkewht, ma yzzywk thy wertheketh.” E káromkodás a Dubnici Krónikában (1485) maradt fenn, de tudjuk, hogy egy 1370-as keltű szövegből másolták át.
Tovább hátrálunk, s 1310-ben, Károly Róbert uralkodása alatt üsmét megállunk, mert észre veszünk egy ferences szerzetest, aki beszédre készülvén épp főbb témáit szedi pontokba. Papírjára lesünk (Gyulafehérvári sorok, részlet):
„Háborúságban valóknak kegyessége,
élőknek öröksége,
kórságban valóknak egéssége,
szükségben valóknak bősége,
éhezőnek elégsége. /.../”
A meglepődötteknek mondom: ez az 1310-ből származó szöveg sem valamiféle fordítás, így áll a papíron. Bizony, Károly Róberthez még ilyen kifogástalan mai nyelven szóltak jó magyarjai. Ezt megerősíti az is, hogy csaknem ugyanekkor (10 évvel előbb) találkoztunk egy másik egyházatyával is, aki ezt az érvelését mutatta büszkén (Köningsbergi töredék, 1300, részlet):
„Tugyuk, látjuk őt szűz leánynak,
ki ölében tart csodáltos fiat,
füröszti, mosja, eteti, emleti,*
úgy hogy anya szülöttét;
de ki légyen néki atyja,
azot nem tudhatjuk.
Ez az Isten, mint őt ismerjük,
kit szeplő nem illethet;
mert ha Isten ő nem volna,
ő benne bűnöt lelhetnénk.” (*Emleti: szoptatja. Gyönyörű szó.)
Megyünk tovább visszafelé. 1200-1300 között, IV. Béla, a tatárjárás és az Aranybulla (1222) korában ismét megállítjuk időgépünket. Ugyanis meglátunk egy ékszerészt, aki egy szerelmetes asszonyka megrendelésére ezt a szöveget vési épp székely betűkkel a gyűrű belső oldalára: „Édes nemes jó kis uram Gyóni Rüasz.” E gyűrűt Hódmezővásárhely mellett, a Kenyereér dűlőben találták kútásás közben.
Tovább hátrálunk, s közben elgondolkodunk azon, hogy egy-egy nyelvemlék kevés szót tartalmaz, ám mi bő szószedetre is kíváncsiak lennénk. Eszünkbe jut, hogy a birtokösszeírások, adás-vételek, az adózók lajstromai stb., biztosan sok szót, nevet őriznek. Ez utóbbiak tán a legfontosabbak, ugyanis akkoron közszóval nevezték meg a jobbágyokat. Ma ragadvány névnek mondjuk, de egykor ez volt a nem nemesek neve.
II. András király idején (1205-1270) a Váradi Regestrumot böngésszük át, melyet 1208-1235között vezettek. Benne 30 vármegye, 600 község és 2500 ügyfél neve található. Néhány példa a lejegyzett nevekre: Árva, Csókadó, Derága, Farkas, Hadnagy, Kakas, Látomás, Legény, Maradok, Mátka, Mika, Munka, Szekér, Szép, Szerető, Szombat, Tikura, Várnagy stb.
1203-ban, Arad megyében is találunk sok szót oklevélben, az Ér, Sáros, Hölgyes, Fok, Hódos, Kengyel és Körös nevű vizek melletti falvakból, mint például: Bános, Beke, Békés, Boka, Egyebes, Éles, Erdős, Fancsal, Farkas, Halálos, Látomás, Legény, Leső, Madaras, Magos, Majd, Marosi, Mondó, Negyed, Némely, Nemfi, Rágod, Ravaszdi, Rigó, Seres, Sós, Szemző, Szónok, Szopós, Tagadó, Tetős, Tompa, Unoka, Váró, Vasad, Viadal stb., stb. (E nevek többsége ma is él, csak idővel keresztnév is került utána.)
Belenézünk a Dömösi prépostság adománylevelébe is (1138/1329). Ez 100 földrajzi nevet és közel 1400 személynevet tartalmaz. Néhány név innen is: Apa, Béla, Bene, Bese, Bízó, Bulcsu, Csaldi, Dicső, Ernei, Farkas, Fattyúdi, Fekete, Fogdi, Fogó, Horvát, Kisapa, Korpás, Magló, Maró, Nemhű, Ölyves, Ős, Ravaszdi, Rece, Süllő, Szabadi, Szegedi, Szabolcsi, Szekcső, Űzdi stb.
Kérem szépen! Tudomásul kell venni, hogy csak ebben a fenti három, úgy 800 éves oklevélben is már legalább 4500 köznapi, ma is friss magyar szót találtunk. 4500 szó pedig már egy kisebb szótár! De ebből 7-8000 szó is biztos összejön, tán még több is. Hiszen pl. ha a szavak részeit is nézzük: Halálos – hal, halál, halálos, avagy Egyebes – egy, egyéb, egyebes; máris hat szót kaptunk kettőből. Méghogy nincsenek adatok a régi korok magyar szókincséről! Egy szótár!
Utazunk tovább, egészen 1055-ig, mikor I. András a király. Megállunk a Balatonnál feredőzni. Tihanyban büszkén mutatják az új apátság alapító levelét. Latin szövegű, de szórványosan vannak benne magyar szavak is: Balaton, Tihany, Aszófő, füzes aszó, Szakadat, Kert hel, sziget, fa, nagy, tő, nyír, árok, szeg, leány, fehér, fekete homok, fényes homok, Bagát mező, Petre szénája, bálvány, vásár, Ó út stb. Érdekes, hogy néhány olyan u végződésű szó is akad, melyek egy másik, talán keletről, netán délkeletről hosszú idő után visszajött magyar nyelvágból származnak. Mint pl.: Fehérváru, utu, szádu (száj), liku (luk), harmu. A szavak többsége azonban nem u végű, nem homoku, bálványu stb., hanem homok, bálvány, ahogyan ma is. Az alapító levélre még visszatérek.
Csupán 9 évet hátrálunk, s 1046-ban, lényegében 1000 évvel ezelőtt ismét kilépünk az időgépből. Épp most verték le a Vata lázadást. Magyarul írt miseszöveget, valójában szertartásrendet látunk meg egy aztalon. E szöveg Vatát gyalázza. Erről az írásemlékünkről nem esik szó, mintha nem is lenne, mert ez a mondat is szerepel benne: „Ne imággyuk pártus őselők szent jeleseit”. Egy másik részlet (ne feledjük, már 1000 évvel ezelőtt járunk): „Ó Jézus és szent Mária hívők, szent jeles harcosok! /.../ Térdállván mártírok és Gölér [Gellér] úr énekével: Aleluja, és hímes pártások, szűzek: Aleluja. /.../” E szövegben találni kissé „népies” ízű fogalmazásmódot is: „Megvakítvák, nyelven csonkítvák, ódalba vágák népet, és vétlen szegényt pogány eb veszt.” Ma, 1000 év múltán, így mondanánk: "a népet", "a vétlen szegényt".
Írott hites nyelvemlékeink sora itt véget ér. Amit bemutattam puszta tények, minderről vitázni értelmetlen, vaskalapos ostobaság.
Most pedig szóljunk a kihagyottakról: a Tihanyi alapítólevél néhány mondatáról (1050), a Halotti Beszédről (1200) és a már kései Ómagyar Mária-siralomról (1300). A helyzet nagyon érdekes. E szövegeket ismerjük: jól tudjuk, hogy nehezen, vagy itt-ott szinte sehogy sem érthetők bő magyarázat nélkül. Mivel pedig ugyanakkor, sőt, még a régebbi időkből is vannak kifogástalanul mai nyelvezetű nyelvemlékeink – ezekből láttunk fenn idézeteket –, ezért teljes biztonsággal állíthatjuk, hogy nem e három nyelvemlék nyelvezetéből „fejlődött” ki a mai magyar nyelv! Olyannyira nem, hogy ezek és csakis ezek kakukktojásoknak tekintendők nyelvünk főútvonalán. (E három nyelvemlék még egymással sem egyeztethető össze.)
A Tihanyi alapító levelében áll ez a mondat: „Feheruuaru rea meneh hodu utu rea”. Ámpontosan ekkor egy másik magyar ezt írta (1046): „Ó Jézus és szent Mária hívők, szent jeles harcosok!” Most akkor melyikből jön a mai magyar beszéd? Nyilván az utóbbiból, szükségszerűen töretlenül. Ez a helyzet a Halotti Beszéddel is (1200): „Hadlava holtát terumteve isten tul ge feledeve”, miközben a kenyereéri gyűrűbe ugyanekkor ezt a frissen zengő mondatot vésték: „Édes nemes jó kis uram Gyóni Rüasz”. Ezt látjuk a már kései, az 1300-as évekből származó Ómagyar Mária-siralom esetében is. „Siralmam, fohászatom tertetik kiül, én jumhumnak bel bua...”, ámugyanekkor másvalaki így beszélt: „Háborúságban valóknak kegyessége, élőknek öröksége, kórságban valóknak egéssége”. Tehát még az 1300-as Ómagyar Mária-siralom nyelvezete is egy elhalt mellékág.
Nem különös-e, hogy épp e három kakukktojás mellett teszik le a voksot a Magyar Tudományos Akadémia finnugorista nyelvészei? Itt valami nincsen rendjén. Biztosan nem lehet ilyen sok esetben ekkorákat tévedni csak úgy. Például könnyen belátható, hogy csakis szándékos ködösítés lehet az, hogy a Tihanyi alapító levélnek épp a legképtelenebb, gyerek riogatásra is alkalmas mondatát sulykolják belénk legerőteljesebben, mint „igazi” régi magyar nyelvezetet: „Feheruuaru rea meneh hodu utu rea” – ami kimondhatatlan; talán szótagolta valaki a magyarul nem tudó deáknak? –, míg az ugyanebben a szövegben található, és döntő többségben lévő, ma is friss szavakról pedig hallgatnak, mint a sír! Az is egyértelműen szándékos, hogy az Ómagyar Mária-siralom egyik versszakát nagyon durván meghamisítva tanítják iskolásainknak. Egy könyvnyi további igazolást hozhatnék a félrevezetéseikre. Ám ezt a nagy igyekezetet a megtévesztésünkre nem kell előre elterveltnek gondolnunk, csupán egy csoport egységes lelki késztetését kell vélnünk a háttérben a magyarság visszaszorítására.
Mivel a magyar törzsnyelv 1000 évvel ezelőtt is ilyen volt, mint ma, joggal feltételezhető, hogy sok-sok évszázaddal 1000 előtt, akár még Jézus idejében sem lehetett lényegesen más. Ám nyelvünk 1000 évnyi változatlanságának bizonyossága már önmagában is elegendő ahhoz, hogy végképp kiszaladjon finnugorista nyelvészeinek talpa alól a szőnyeg. No de, mi az, amit tanításuk helyébe állíthatunk? Mert ha „meghalt a király, éljen a király”, nem lehet másképp! Ami helyébe állítható, még annál is meglepőbb, mint a magyar nyelv rendkívüli maradandósága.
A lassú változásnak sok súlyos következménye van, s ezek alapjaiban rengetik meg a "hivatalos" történelmi és nyelvi világképünket. Ezekről e honlap egyéb helyein ejtünk szót.
(Az olvasó az e tanulmányban szereplő nyelvemlékeinket együtt megtalálja – kettő kivételével – Molnár József és Simon Györgyi Magyar nyelvemlékeink című kötetében, és ellenőrizheti az általam felhasznált idézeteket. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980. A további két nyelvemlék: A Vata-lázadás utáni szöveg forrása: Jerney János: Magyar nyelvkincsek, 1854. A kenyereéri gyűrű és olvasata: Varga Csaba: JEL JEL JEL, 2001, 248. oldal.)" http://www.varga.hu/A MAGYAR NYELV LASSU.html
Bihar
Kitiltott (BANned)
BIZONKODÓK? KÖTÖZKÖDŐK::::Mintha állandóan bizonyítani kellene még azt is, hogy aki magyar az magyar...Valamiféle tévhitben élnek azok, akik az európai szokásoknak- mint etalonnak- megfelelően akarnak bizonyítékot követelni...Hatalmas tévedések vannak ma is a hazai "EUROPID" történészek magyarokkal foglalkozó táborában. Ezek kényelmi okokból is meg másért is tudatosak, szándékosak. Például még László Gyula is igencsak melléfogott...már a kettős honfoglalással is..és hiteltelen dolgokat ír a vesszőparipájukról, a nagyzentmiklósi kincsről és más feltételezései sem ülnek, kivéve a tarsolylemezekről írottak.... Persze Ő is, más is bizonyíték nélkűl. beszél, feltételez.... Mert a feltételező mesketéjét a következő feltételező már tényként kezeli...jobban nem is megyek bele..
Azonban elfelejtik, hogy ezer esemény -ennyi biztos van az Arvisurában- bizonyítása sokezer oldalon lehetséges. Márpedig ennek időigénye...is van, mely évekkel mérhető. Elfelejtik, hogy a a saját maguk által összezagyvált és BIZONYÍTOTTNAK VÉLT magyar őstörténelm jórésze nem is bizonyított, hanem feltételezések laza halmaza...Különösen vonatkozik ez a még habsburgi metodikát használókra, a nyelvészekre. Mely itt és ebben segédtudomány legfeljebb.
Elfelejtik, hogy az őstörténelem nemcsak az utolsó bejövetelig érdekes, hanem tovább is. A továbbra pedig mégcsak sóhajuk sincs. Ilyen segédtudomány ezesetben pl a geológia, amely viszont fényesen igazolja Ataisz létét és mást is..!
Mondják: ma kitűnő bizonyíték a genetika, antropológia.. ásatás.....egen, azonban ezekkel hogyan lehet bizonyítani azt pl, hogy élt Lebed, fejedelem, ki volt Lebed és mi volt a kettős fejedelemség? Erről természetesen semmit sem tud a mai történésztársadalom...Még az sem ismert, hol volt Lebed vára..Még a csángók eredetét, történetét is képtelenek bizonyítani...nem hogy a magyarokét. A genetika káoszt jelent, ha CSAK ezzel vizsgálódnak. Ugyanis nem értik mi a helyzet ...itt, ahol a honfoglaláskor vagy 10 féle rokonnép élt, továbbá a bejövők között is volt magyar (Kabar+manysi származású), volt tiszta kabar, avar, kasszu, kun és más.Elkellene gondolkozniuk azon pl, hogy a palócok -nem Álmosékkel jöttek be ennyit talán ismernek- akkor kik? És a kabarok, a jászok, a besenyők...kik ők? Miért élnek itt Álmos idején...mert NEM a honfoglalókkal érkeznek ám még nyelvészetileg sem.. Na és milyen nyelven beszéltek a Kárpátmedencében a honfoglalás után? Ja, hogy nem tudják...a bölcsek..kár. Kár, hogy nem ismerik az Álmosházat, Árpádházat sem. Így azután elfogadják a kihalás elméletét,,,ami nem igaz.
Ha pl, a horvátoknál is sok itteni genetikai hasonlóság mutatható ki, akkor a horvátok magyarok, vagy a magyarok horvátok...?? Természetesen egyik sem igaz, az avarok egy jelentősebb része a mai Horvátországban élt és beolvadt...a szlovéneknél pedig besenyők éltek...a mai bajoroknál avarok voltak szép számmal és a mai Ausztriában (a Duna mentén Linzig, de Klágenfurtban, Salzburg környékén, Grazban...)dettó..
Mit is kellene bizonyítani? Hogy a barackfán nem körte nő?
A magyar történelem bizony nem egyszerű, ez majd minden népnél így van, melynek hossszú a multja. Biztosan vannak ilyenek. Mégis állandóan leakarják egyszerűsíteni, kényszeresen, a magyarokát, a hunfajú népekét..ez is komoly hibájuk...A magyarok a hunfajú népekhez tartoznak és az Uralnál "jöttek létre"...ahonnan külső és belső okok miatt a Kárpátmedencébe vándoroltak. A Kárpátmedencében pedig ekkor is rokonnépek éltek, akik behívták őket, mindenféle germán és szláv veszély okán.
Mit is kell itt bizonyítani? Ki az, a magyar () aki állandó bizonykodást emleget? Talán mélyedjen el pl az Arvisurában jobban, akkor megértheti a dolgokat. Vagy akkor sem?
Ha ezt nem teszi akkor pedig mi a célja? Talán a céljáról is írjon..
Ma is tartja magát pl az a feltételezés, hogy az utolsó honfoglaláskor bejöttek kizavarták innen az itt békésen élő idegen népeket. Egen, csak erre hol a bizonyíték? Ugyanis ez nem igaz, itt rokonnépek éltek, akiket pontosan az idegenek fenyegettek...Árpád első ténykedése volt az éppen betörő szlávokat elzavarni Kassa környékéről...majd a nyugati határhoz indult..mit mondd errő a genetika és a nyelvészet?
Mit mond a "kalandozásokról", mely a gyilkosságok árán elrabolt avar kincsek visszaszerzése volt és nem rablókalandozás. A rablók mások voltak..Egy nyelvésznek sokat mondhat erről Nagy Károly.
Mit tud "hívatalos" akárkik hada a honfoglalás előkészítéséről a Dnyeszter-Kárpátok térségében? Mit tud a kettős fejedelemségről? Semmit...ezért nem is folytatom..
Talán hagyni kellene, jöjjön az enyészet ennek az áporodott "bizonyíték" keresésnek a fejfájára. Ennek bvan már régen ideje..Apropó, ezer év alatt még a fejfa is elporlad..
Azonban elfelejtik, hogy ezer esemény -ennyi biztos van az Arvisurában- bizonyítása sokezer oldalon lehetséges. Márpedig ennek időigénye...is van, mely évekkel mérhető. Elfelejtik, hogy a a saját maguk által összezagyvált és BIZONYÍTOTTNAK VÉLT magyar őstörténelm jórésze nem is bizonyított, hanem feltételezések laza halmaza...Különösen vonatkozik ez a még habsburgi metodikát használókra, a nyelvészekre. Mely itt és ebben segédtudomány legfeljebb.
Elfelejtik, hogy az őstörténelem nemcsak az utolsó bejövetelig érdekes, hanem tovább is. A továbbra pedig mégcsak sóhajuk sincs. Ilyen segédtudomány ezesetben pl a geológia, amely viszont fényesen igazolja Ataisz létét és mást is..!
Mondják: ma kitűnő bizonyíték a genetika, antropológia.. ásatás.....egen, azonban ezekkel hogyan lehet bizonyítani azt pl, hogy élt Lebed, fejedelem, ki volt Lebed és mi volt a kettős fejedelemség? Erről természetesen semmit sem tud a mai történésztársadalom...Még az sem ismert, hol volt Lebed vára..Még a csángók eredetét, történetét is képtelenek bizonyítani...nem hogy a magyarokét. A genetika káoszt jelent, ha CSAK ezzel vizsgálódnak. Ugyanis nem értik mi a helyzet ...itt, ahol a honfoglaláskor vagy 10 féle rokonnép élt, továbbá a bejövők között is volt magyar (Kabar+manysi származású), volt tiszta kabar, avar, kasszu, kun és más.Elkellene gondolkozniuk azon pl, hogy a palócok -nem Álmosékkel jöttek be ennyit talán ismernek- akkor kik? És a kabarok, a jászok, a besenyők...kik ők? Miért élnek itt Álmos idején...mert NEM a honfoglalókkal érkeznek ám még nyelvészetileg sem.. Na és milyen nyelven beszéltek a Kárpátmedencében a honfoglalás után? Ja, hogy nem tudják...a bölcsek..kár. Kár, hogy nem ismerik az Álmosházat, Árpádházat sem. Így azután elfogadják a kihalás elméletét,,,ami nem igaz.
Ha pl, a horvátoknál is sok itteni genetikai hasonlóság mutatható ki, akkor a horvátok magyarok, vagy a magyarok horvátok...?? Természetesen egyik sem igaz, az avarok egy jelentősebb része a mai Horvátországban élt és beolvadt...a szlovéneknél pedig besenyők éltek...a mai bajoroknál avarok voltak szép számmal és a mai Ausztriában (a Duna mentén Linzig, de Klágenfurtban, Salzburg környékén, Grazban...)dettó..
Mit is kellene bizonyítani? Hogy a barackfán nem körte nő?
A magyar történelem bizony nem egyszerű, ez majd minden népnél így van, melynek hossszú a multja. Biztosan vannak ilyenek. Mégis állandóan leakarják egyszerűsíteni, kényszeresen, a magyarokát, a hunfajú népekét..ez is komoly hibájuk...A magyarok a hunfajú népekhez tartoznak és az Uralnál "jöttek létre"...ahonnan külső és belső okok miatt a Kárpátmedencébe vándoroltak. A Kárpátmedencében pedig ekkor is rokonnépek éltek, akik behívták őket, mindenféle germán és szláv veszély okán.
Mit is kell itt bizonyítani? Ki az, a magyar () aki állandó bizonykodást emleget? Talán mélyedjen el pl az Arvisurában jobban, akkor megértheti a dolgokat. Vagy akkor sem?
Ha ezt nem teszi akkor pedig mi a célja? Talán a céljáról is írjon..
Ma is tartja magát pl az a feltételezés, hogy az utolsó honfoglaláskor bejöttek kizavarták innen az itt békésen élő idegen népeket. Egen, csak erre hol a bizonyíték? Ugyanis ez nem igaz, itt rokonnépek éltek, akiket pontosan az idegenek fenyegettek...Árpád első ténykedése volt az éppen betörő szlávokat elzavarni Kassa környékéről...majd a nyugati határhoz indult..mit mondd errő a genetika és a nyelvészet?
Mit mond a "kalandozásokról", mely a gyilkosságok árán elrabolt avar kincsek visszaszerzése volt és nem rablókalandozás. A rablók mások voltak..Egy nyelvésznek sokat mondhat erről Nagy Károly.
Mit tud "hívatalos" akárkik hada a honfoglalás előkészítéséről a Dnyeszter-Kárpátok térségében? Mit tud a kettős fejedelemségről? Semmit...ezért nem is folytatom..
Talán hagyni kellene, jöjjön az enyészet ennek az áporodott "bizonyíték" keresésnek a fejfájára. Ennek bvan már régen ideje..Apropó, ezer év alatt még a fejfa is elporlad..
Akkor geológia: te tuti nem értesz az ilyen dolgokhoz, szóval ne kendőzz vele!
Ha értenél hozzá, tudnád, h képtelenség, egy földrész elsüllyedése... Másrészt, amire nincs bizonyíték, csak önmagának ellentmondó, zagyvaságokkal teli marhasággyűjtemény, azt én nem hiszem el. Az arvisurára úgy tekintesz, mint pl az iszlám vallási fanatikusok a koránra... te nem gondolkozol, csak elhiszed amit abban leírtak, ha lelenne benne írva, h ugorj a kútba, mert az jó, akkor tuti leugranál! Nah rólad asszem ennyit!
u.i.: Ahogy mondják: "Sok beszédnek, sok az alja!"
Ha értenél hozzá, tudnád, h képtelenség, egy földrész elsüllyedése... Másrészt, amire nincs bizonyíték, csak önmagának ellentmondó, zagyvaságokkal teli marhasággyűjtemény, azt én nem hiszem el. Az arvisurára úgy tekintesz, mint pl az iszlám vallási fanatikusok a koránra... te nem gondolkozol, csak elhiszed amit abban leírtak, ha lelenne benne írva, h ugorj a kútba, mert az jó, akkor tuti leugranál! Nah rólad asszem ennyit!
u.i.: Ahogy mondják: "Sok beszédnek, sok az alja!"
Sajt Urat és a hozzá hasonló intelligenciájúakat nyugodtan meghagyhatjuk tudatlanságuk magabiztosságában -- a többiek számára csak annyit, hogy Atais, Moo, Lemuria, Rutas, Atlantis elsüllyedésével, kultúráik csodáival, a létezésüket leíró 15 nép ősmondáival köteteket lehetne megtölteni...
Annak ellenére, hogy sok bizonyíték lehet egyes egyetemek "non-public" irattáraiban, magángyüjteményekben, a közvéleményt manipuláló, sötétben-tartani akaró erők archivumaiban, a kontinenesnyi sziget létezéséről MA nincs perdöntő bizonyítékunk.
Azt is tudjuk, milyen sok múlik a mai kutatásokat finanszírozó, mindenki által ismert orientációju pénzhatalmak szándékain...
Én nagyon szimpatikus hozzáállást, véleményeket és információt találtam a témáról ebben a fórumban:
http://www.africaspeaks.com/reasoning/index.php?action=printpage;topic=1919.0
Azon azonban megáll az eszem, ha valaki olyan alapon vitázik őstörténelemről, hogy amire MA nincs ásatag bizonyítékunk az NEM IS LÉTEZETT...
Bihar
Kitiltott (BANned)
Hát egen, a Sötét az nem tagadja meg önmagát, HÁTHA MÉG EZÉRT FIZETSÉG IS JÁR..fröcsög és gyűlölködik, de nem gondolkozik. Szerintem a magyar emberre nem jellemző módon..de kár rá szót is vesztegetni.
Az Ataisz helye a műholdfelvételeken látható mellesleg. Egy Arvisurás barátomnak is megvan a számítógépén ez a nem mindennapi kép.
A Sötét nem bunkó, hanem ősgyűlölködő...és talán valami alj...szóval is jellemezhető.
Az Ataisz helye a műholdfelvételeken látható mellesleg. Egy Arvisurás barátomnak is megvan a számítógépén ez a nem mindennapi kép.
A Sötét nem bunkó, hanem ősgyűlölködő...és talán valami alj...szóval is jellemezhető.
Bihar
Kitiltott (BANned)
Marik, muromák, mescserek, meríják...
Ezek a népek fontosak számunkra, akkor is, ha nem ismerjük őket..mert nem tanítottak róluk, nem írtak róluk..
Ők is menekültek, méghozzá kb az Ataisz elsüllyedése idejéből, ugyanis ez a nagy kataklizma az egész indiai és csendes-óceáni térséget érintette.
A muromák a a Marja szigeteken éltek, az indiai óceánban és hunfajú nép voltak, Murony (van ilyen nevű község Békéscsabánál) vezetésével. A marik viszont még az Ataiszon éltek, fejedelemaszonyuk pedig Mari lett, aki férje (Magya) halála után költözött el velük Sumériából és megalapította Marinát a Tigris felső folyásánál és a Van tónál. A mescserek, meríják az Amu szigeteken éltek, amely a Csendes óceánban volt és kapcsolatot tarthattak Ataisszal.
Végűlis azt modhatjuk, hogy a felsorolt népek találkoztak még Marinában, ahonnan tovább vándoroltak, előbb a Volga könyökbe, majd az Ural nyugati oldalához. Sőt részben össze is házasodtak.
Megemlítem, hogy mari Eridu hajósvezér lánya volt, aki az özvegy Magya fejedelmhez ment férjhez és férje halála után vándorol népével tovább, az említett Volga könyökbe, majd tovább. Mari kb. ie. 5030 és 5020 között alapította meg Marinát, ahol egy nagy gerendavárban élt, mellyet a mordvin ácsok készítettek.
Érdekes, hogy Paál Z. szerint Árpád muroma és mescser nyelven beszélt.
(Erről IS találgatott László Gyula és azt bírta mondani: Árpád türkűl beszélt...)
A Nyék törzs ugyanis többnyire a felsorolt népek "töredékeiből" állt, azaz -így is mondható- "szumíros" népből..és a Nyék törzset -jóval Álmos előtt már- papi törzsnek is nevezték, nem véletlenűl, ugynis ők irányították a honfoglalást, mint szellemi emberek.
A Nyékek már jóval Álmosék előtt megjelentek Kővár (Kiev) fölött, kiszakadva a Kazár Birodalomból. Őket ugyan magyari törzsnek tarják számon, azonban nem egészen így volt..Árpád első felesége, Abacil a nyékek fejedelmének volt a lánya..
A muromák alapították meg a titokzatos ananyínói kultúrát is..
A gilgamesi kötődésű Álmos-Árpádház történetét Obrusánszky Borbála dolgozta fel, akkor még nem tudta talán...szóval azóta sem foglalkozik ezzel. Ez a nagy fejedelmi család igen hosszú történelmet írt, ehhez hasonlóan sokezer éves történelme csak az etruszkok fejedelmei családjának, az Arnóknak van..azoknak akiknek az utódai közűl egy késői Arnó készíttette el Vajk István koronáját, mellyet Szilveszter pápa adott át..
Ezek a népek fontosak számunkra, akkor is, ha nem ismerjük őket..mert nem tanítottak róluk, nem írtak róluk..
Ők is menekültek, méghozzá kb az Ataisz elsüllyedése idejéből, ugyanis ez a nagy kataklizma az egész indiai és csendes-óceáni térséget érintette.
A muromák a a Marja szigeteken éltek, az indiai óceánban és hunfajú nép voltak, Murony (van ilyen nevű község Békéscsabánál) vezetésével. A marik viszont még az Ataiszon éltek, fejedelemaszonyuk pedig Mari lett, aki férje (Magya) halála után költözött el velük Sumériából és megalapította Marinát a Tigris felső folyásánál és a Van tónál. A mescserek, meríják az Amu szigeteken éltek, amely a Csendes óceánban volt és kapcsolatot tarthattak Ataisszal.
Végűlis azt modhatjuk, hogy a felsorolt népek találkoztak még Marinában, ahonnan tovább vándoroltak, előbb a Volga könyökbe, majd az Ural nyugati oldalához. Sőt részben össze is házasodtak.
Megemlítem, hogy mari Eridu hajósvezér lánya volt, aki az özvegy Magya fejedelmhez ment férjhez és férje halála után vándorol népével tovább, az említett Volga könyökbe, majd tovább. Mari kb. ie. 5030 és 5020 között alapította meg Marinát, ahol egy nagy gerendavárban élt, mellyet a mordvin ácsok készítettek.
Érdekes, hogy Paál Z. szerint Árpád muroma és mescser nyelven beszélt.
(Erről IS találgatott László Gyula és azt bírta mondani: Árpád türkűl beszélt...)
A Nyék törzs ugyanis többnyire a felsorolt népek "töredékeiből" állt, azaz -így is mondható- "szumíros" népből..és a Nyék törzset -jóval Álmos előtt már- papi törzsnek is nevezték, nem véletlenűl, ugynis ők irányították a honfoglalást, mint szellemi emberek.
A Nyékek már jóval Álmosék előtt megjelentek Kővár (Kiev) fölött, kiszakadva a Kazár Birodalomból. Őket ugyan magyari törzsnek tarják számon, azonban nem egészen így volt..Árpád első felesége, Abacil a nyékek fejedelmének volt a lánya..
A muromák alapították meg a titokzatos ananyínói kultúrát is..
A gilgamesi kötődésű Álmos-Árpádház történetét Obrusánszky Borbála dolgozta fel, akkor még nem tudta talán...szóval azóta sem foglalkozik ezzel. Ez a nagy fejedelmi család igen hosszú történelmet írt, ehhez hasonlóan sokezer éves történelme csak az etruszkok fejedelmei családjának, az Arnóknak van..azoknak akiknek az utódai közűl egy késői Arnó készíttette el Vajk István koronáját, mellyet Szilveszter pápa adott át..
Köszönöm mindkét oposurnak a választ de örülnék neki, ha ezért pénz járna
de örülnék neki, ha ezért pénz járna
Bihar
Kitiltott (BANned)
A Magyar Törzsszövetség -mint Paál Z. leírta- kéthelyen élt: a Volgától keletre (magyarok) és a folyótól nyugatra (magyariak). Mindkét helyen 5-5 törzs telepedett le.
A Magyar Törzsszövetség megalapítása Káma fejedelem és felesége - Mirina- manysi birodalmában, az Ő engedélyükkel alakult meg, méghozzá 181.-ben. Tulajdonképpen itt két népből -a manysikból és a kabarokból- egy új a nép jött létre. Megkell még említeni, hogy kisebb számban meriják, mescserek is csatlakoztak hozzájuk, később pedig "tiszta kabarok"..
Tehát a magyarok a Hun Törzsszövetség új népei voltak, akik 275.-ben kettéváltak , mint említettem a Volgától keletre és nyugatra. Azonban a törzsszövetségük megmaradt.
Még egy lényeges szempont: a szétválás
A csatlakozó kabar törzsek (Kürt, Kéri, Keszi) az Uraltól távolabb éltek korábban, a Turgajnál. Őket nem engedték a manysik közelében letelepedni.
Azt már többször leírtam, hogy a kabarok miért jöttek el az Altájtól délre eső hazájukból. Miközben a "vasművelő" kabarok az Altájban maradtak.
A Magyar Törzsszövetség elsőnek tekinthető tényleges fejedeleme Káma unokája Magyar volt, tehát innen származik a magyarok elnevezése.
Mint látható az esetleges más rokonnépek csatlakozása pedig nem okozott semmiféle problámát a törzsszövetségben. Megjegyzem, ugyanekkor már régen éltek kabarok a Kárpátmedencében is, főként a mai Kazincbarcika-Zemplén-Ungvár térségben, vagy tengelyében,Kassa központtal. Róluk is sok a mondanivaló, azonban most erre nem térnék ki.
A kettévált magyaroknak két fővárosuk is volt, a magyaroknak Bakát (Aral tó mellett) a magyariaknak az Etil alsó folyásánál Albéla.
A törzsszövetség első fejedelmei: Káma, Magyar (206-225), Kürt (225-250), Béla( 250-?).
Magyar törzsek: Kéri, Keszi, Kürt, Béla és a Tarján, magyari törzsek: Nyék, Jenő, Gyula, Megyer, Gyarmat.
Bár elémegy a honfoglalásnak, de megemlítem,, hogy a Béla, a Gyula és a Gyarmat törzsek nem vettek részt Ámosék honfoglalásában. A Gyarmat törzs helyzete érdekes: csak a törzs fele jött be.
Hogy mi történt a kintmaradottakkal? Röviden: résztvettek a magyarok különböző harcaiban -hívásra- az Árpádkorban. Erre szükség is volt. Ugyanis nem léptek ki a törzsszövetségből melynek nagyfejedelme velük is rendelkezett. Ezekben a harcokban még a besenyők, kunok, szavárdok és az un Kuma magyarok is résztvettek...Egy ilyen alkalommal ők voltak azok pl akik Gellértet a Dunába dobták..Náluk az ősvallásunk ugyanis erősebben élt és sokkal tovább, mint itt.
Bakát mint a magyarok fővárosa a sok földrengés miatt vesztette el szerepét és -már a kazár időkben- új főváros épül: Alkazár a Volgánál..
A törzsszövetség egységét 53o körűl a kazárok bontják meg,majd -650 körűl- a Magyar-Bolgár Szövetséget is ők teszik tönkre..A Magyar Törzsszövetség Lebed és Árpád idején állt helyre. De ez már új fejezet lehetne..
Az egész történet amellyet vázoltam,az Arvisurából rakható részletesebben össze.
A manysik többsége a Káma-Volga térségében élt, azonban az Ural keleti oldala előtt is léteztek. Tehát mintegy U alakban az Ural déli részén éltek. mamár csak a szibériai oldalon laknak...Tyumeny központtal, fővárosuk folyója pedig a Tura..
A Magyar Törzsszövetség megalakulásának 1830 évfordulója tehát 2011.-ben lesz, méghozzá az 1830. Ez nemcsk a megalakulást, hanem egy új hunfajú nép létrejöttének évfordulóját is jelenti.
A Magyar Törzsszövetség megalapítása Káma fejedelem és felesége - Mirina- manysi birodalmában, az Ő engedélyükkel alakult meg, méghozzá 181.-ben. Tulajdonképpen itt két népből -a manysikból és a kabarokból- egy új a nép jött létre. Megkell még említeni, hogy kisebb számban meriják, mescserek is csatlakoztak hozzájuk, később pedig "tiszta kabarok"..
Tehát a magyarok a Hun Törzsszövetség új népei voltak, akik 275.-ben kettéváltak , mint említettem a Volgától keletre és nyugatra. Azonban a törzsszövetségük megmaradt.
Még egy lényeges szempont: a szétválás
A csatlakozó kabar törzsek (Kürt, Kéri, Keszi) az Uraltól távolabb éltek korábban, a Turgajnál. Őket nem engedték a manysik közelében letelepedni.
Azt már többször leírtam, hogy a kabarok miért jöttek el az Altájtól délre eső hazájukból. Miközben a "vasművelő" kabarok az Altájban maradtak.
A Magyar Törzsszövetség elsőnek tekinthető tényleges fejedeleme Káma unokája Magyar volt, tehát innen származik a magyarok elnevezése.
Mint látható az esetleges más rokonnépek csatlakozása pedig nem okozott semmiféle problámát a törzsszövetségben. Megjegyzem, ugyanekkor már régen éltek kabarok a Kárpátmedencében is, főként a mai Kazincbarcika-Zemplén-Ungvár térségben, vagy tengelyében,Kassa központtal. Róluk is sok a mondanivaló, azonban most erre nem térnék ki.
A kettévált magyaroknak két fővárosuk is volt, a magyaroknak Bakát (Aral tó mellett) a magyariaknak az Etil alsó folyásánál Albéla.
A törzsszövetség első fejedelmei: Káma, Magyar (206-225), Kürt (225-250), Béla( 250-?).
Magyar törzsek: Kéri, Keszi, Kürt, Béla és a Tarján, magyari törzsek: Nyék, Jenő, Gyula, Megyer, Gyarmat.
Bár elémegy a honfoglalásnak, de megemlítem,, hogy a Béla, a Gyula és a Gyarmat törzsek nem vettek részt Ámosék honfoglalásában. A Gyarmat törzs helyzete érdekes: csak a törzs fele jött be.
Hogy mi történt a kintmaradottakkal? Röviden: résztvettek a magyarok különböző harcaiban -hívásra- az Árpádkorban. Erre szükség is volt. Ugyanis nem léptek ki a törzsszövetségből melynek nagyfejedelme velük is rendelkezett. Ezekben a harcokban még a besenyők, kunok, szavárdok és az un Kuma magyarok is résztvettek...Egy ilyen alkalommal ők voltak azok pl akik Gellértet a Dunába dobták..Náluk az ősvallásunk ugyanis erősebben élt és sokkal tovább, mint itt.
Bakát mint a magyarok fővárosa a sok földrengés miatt vesztette el szerepét és -már a kazár időkben- új főváros épül: Alkazár a Volgánál..
A törzsszövetség egységét 53o körűl a kazárok bontják meg,majd -650 körűl- a Magyar-Bolgár Szövetséget is ők teszik tönkre..A Magyar Törzsszövetség Lebed és Árpád idején állt helyre. De ez már új fejezet lehetne..
Az egész történet amellyet vázoltam,az Arvisurából rakható részletesebben össze.
A manysik többsége a Káma-Volga térségében élt, azonban az Ural keleti oldala előtt is léteztek. Tehát mintegy U alakban az Ural déli részén éltek. mamár csak a szibériai oldalon laknak...Tyumeny központtal, fővárosuk folyója pedig a Tura..
A Magyar Törzsszövetség megalakulásának 1830 évfordulója tehát 2011.-ben lesz, méghozzá az 1830. Ez nemcsk a megalakulást, hanem egy új hunfajú nép létrejöttének évfordulóját is jelenti.
Orvendek ,hogy oly sokat idezol az Arvisurabol (Arvi - sura... a Koranban is szurak vannak)
Szoval, mindnekinek ajanlani tudom Szantai Lajos muveszet tortenesz eloadasat II Andras es Szent Erzsebet eleterol, az eloadas persze nemcsak rolluk szol, az elso resz 20-30 percetol ugyesen lemagyarazza a lenyeget Szent Istvan idejerol es a "hatalmas" katolikus hitteritesrol, hogy mekkora oriasit hazudtak nekunk, kezdve az Istvan a kiraly rockoperatol a mai napig. Szerintem mindenkinek kotelezo. Egy kis izelito: hogyan terhetett Istvan at a katolikus hitre, ha halala utan, 1054ben szakad (saka/szaka -d -hmmm, erdekes nevi egybeeses) el az egyhaz romai katolikusra es bizancira. Szoval a sok birka mind lenyelte es nem veszi eszre ez az aprosagot.
A poganysagunkkal kapcsolatban.
Pogany egyszeruen csak annyit jelent , hogy videki, falusi, termeszethez kozel allo, semmi olyan misztikusat aogy befestik es remego terdu asszonyok sikoltjak , hogy paganus. Tiszta agymosas a sok tudatlan baromnak, mon-goy-nak vilagrszerte.
Ket eve egy mennyegzon vettem reszt, osszeadja a katolikus pap a fiatal part a romai liturgia szerint, aztan folytatja, megrpobalom idezni:
" ...es most kedves fiatalpar, osi pogany szokas szerint, tegyetek a kezeteket a feszuletre es erositsetek meg fogadalmatokat. mond utannam: en ..... "
Egyszeruen lemeredtem en is es az unokatestverem is, hogy mit mondott a pap.Meg jo,hogy roma nem hallotta. Szoval papjaink is ismerik osi hitunket es szokasainkat, amugy a katolikus szertartas tele van osi pogany szokassal, aki odafigyel eszreveszi.
Udvozlok mindenkit es bekes boldog karacsonyt kivanok.
Udvozlet Szekelyorszagbol.
Szoval, mindnekinek ajanlani tudom Szantai Lajos muveszet tortenesz eloadasat II Andras es Szent Erzsebet eleterol, az eloadas persze nemcsak rolluk szol, az elso resz 20-30 percetol ugyesen lemagyarazza a lenyeget Szent Istvan idejerol es a "hatalmas" katolikus hitteritesrol, hogy mekkora oriasit hazudtak nekunk, kezdve az Istvan a kiraly rockoperatol a mai napig. Szerintem mindenkinek kotelezo. Egy kis izelito: hogyan terhetett Istvan at a katolikus hitre, ha halala utan, 1054ben szakad (saka/szaka -d -hmmm, erdekes nevi egybeeses) el az egyhaz romai katolikusra es bizancira. Szoval a sok birka mind lenyelte es nem veszi eszre ez az aprosagot.
A poganysagunkkal kapcsolatban.
Pogany egyszeruen csak annyit jelent , hogy videki, falusi, termeszethez kozel allo, semmi olyan misztikusat aogy befestik es remego terdu asszonyok sikoltjak , hogy paganus. Tiszta agymosas a sok tudatlan baromnak, mon-goy-nak vilagrszerte.
Ket eve egy mennyegzon vettem reszt, osszeadja a katolikus pap a fiatal part a romai liturgia szerint, aztan folytatja, megrpobalom idezni:
" ...es most kedves fiatalpar, osi pogany szokas szerint, tegyetek a kezeteket a feszuletre es erositsetek meg fogadalmatokat. mond utannam: en ..... "
Egyszeruen lemeredtem en is es az unokatestverem is, hogy mit mondott a pap.Meg jo,hogy roma nem hallotta.
Szoval papjaink is ismerik osi hitunket es szokasainkat, amugy a katolikus szertartas tele van osi pogany szokassal, aki odafigyel eszreveszi.Udvozlok mindenkit es bekes boldog karacsonyt kivanok.
Udvozlet Szekelyorszagbol.
Bihar
Kitiltott (BANned)
Kedves töröklevi!
Általában véve Szántai előadásai nem egyznek az Arvisurával. Ugyanis ő nem olvasta ezt el. Mondhatni, hogy jórészt "saját kitalációit" adja elő. Nem szeretném nagyon hosszan fejtegetni a súlyos tévedéseit, azonban amikor azt mondta pl, hogy Batu kán is kivonult a tatárjaival innen 1242.-ben, azonban Európában, a bolgároknál maradt...Szóval ez a sajátkútfői megjegyzése sem ül, sokszáz egyébbel. A mongol nagykán -ennek halálakor az Öregek Tanácsának- rendelkezései Batura is vonatkoztak, ezekszerint visszakellett mennie Ögödej halála után Möngke nagykánhoz, a csapataival, ahol új feladat várta. De ennél sarkalatosabb Szántaiádák is vannak..csakhát egy újszölöttnek..
Ajánlom, találj egy etalont, amellyel a mai előadók, írók szövegeit összevetheted és ekkor sokmindenre ráfogsz jönni. Egyeltalán nem fölösleges ez a tájékozódás. Ugyanis sokan beszélnek az őstörténelemről, de igencsak össze-vissza..merő jóindulatból vagy ostobaságból..
Lehet, hogy a pap a feszületre esküdők esetében arra gondolt, hogy ilyesmit Róma talált ki, azonban jó régen. De a pünkösdöt, húsvétot nem Róma...
(Vigyázz, a szkíta név megfelelője különben a szaka vagy saka is! Sőt a parszi saka is, aki alatt az ősi perzsiában élő szkítákat kell érteni)
Ha ősvallásunk érdekel, erre vonatkozóan csak az Arvisurában találsz megfelelő ismertetést. A pogány szóval bármit is csinál az ember, de ettől még nem lesz okosabb. A magyarok ősvallása kizárja a pogányságot...de ezt Róma nem fogta fel...minthogy a Föld sem forgott annakidején, szerinte.
A jómagam etalonja az Arvisura..
Mindenesetre hosszú út előtt állsz, ha komoly az érdeklődésed.
Általában véve Szántai előadásai nem egyznek az Arvisurával. Ugyanis ő nem olvasta ezt el. Mondhatni, hogy jórészt "saját kitalációit" adja elő. Nem szeretném nagyon hosszan fejtegetni a súlyos tévedéseit, azonban amikor azt mondta pl, hogy Batu kán is kivonult a tatárjaival innen 1242.-ben, azonban Európában, a bolgároknál maradt...Szóval ez a sajátkútfői megjegyzése sem ül, sokszáz egyébbel. A mongol nagykán -ennek halálakor az Öregek Tanácsának- rendelkezései Batura is vonatkoztak, ezekszerint visszakellett mennie Ögödej halála után Möngke nagykánhoz, a csapataival, ahol új feladat várta. De ennél sarkalatosabb Szántaiádák is vannak..csakhát egy újszölöttnek..
Ajánlom, találj egy etalont, amellyel a mai előadók, írók szövegeit összevetheted és ekkor sokmindenre ráfogsz jönni. Egyeltalán nem fölösleges ez a tájékozódás. Ugyanis sokan beszélnek az őstörténelemről, de igencsak össze-vissza..merő jóindulatból vagy ostobaságból..
Lehet, hogy a pap a feszületre esküdők esetében arra gondolt, hogy ilyesmit Róma talált ki, azonban jó régen. De a pünkösdöt, húsvétot nem Róma...
(Vigyázz, a szkíta név megfelelője különben a szaka vagy saka is! Sőt a parszi saka is, aki alatt az ősi perzsiában élő szkítákat kell érteni)
Ha ősvallásunk érdekel, erre vonatkozóan csak az Arvisurában találsz megfelelő ismertetést. A pogány szóval bármit is csinál az ember, de ettől még nem lesz okosabb. A magyarok ősvallása kizárja a pogányságot...de ezt Róma nem fogta fel...minthogy a Föld sem forgott annakidején, szerinte.
A jómagam etalonja az Arvisura..
Mindenesetre hosszú út előtt állsz, ha komoly az érdeklődésed.
Meg egy aprosag a keresztenysegunkrol es a szkitakerol.
Herodotos irja, (Kr.e 600-700 kozott) , hogy a szkitak amikor eltemetik oseiket es halmot emelnek , osuk sirjara/ba egy kardot szurnak. E is olvashato mar.
Szoval Kr.e 6-7 szazadban mar a szkitak egyik jelkepe a lfele forditott kard/kereszt. Ha kezdjuk elemezni a mibenletet, rajovunk, hogy ha hiszunk benne ez a jelkep megved, akar kardkent az ellensegtol, akar mint kereszt a satantol, gonosztol , vampirtol es folytathatnam meg ki tudja mivel.
Szoval akkor ki is volt a kereszteny es ki a nemkereszteny, kerdezhetnenk !
Es ennyire pofatlanul hazudnak, elhallgatnak, ferditenek. Talan ezert is annyira fontos nepmeseink utolso zaro mondata: Aki nem hiszi jarjon utanna!
Herodotosz az emlitett temetkezest a szkitakrol irt konyvben emliti, ha jol emlekszem a 4 vagy 5. konyve, vagy a perzsa haborukrol szolo konyve, a canadhun-on megtalaltam en is.Letoltheto.
Ha mar a vampir szoba kerult es amugy is Erdelyhez kotik szarmazasi helyuket, elemezzuk is ki a szot.Tobb nyelvben is megneztem es egyik nyelvbol sem lehet semmi ertelmest kihamozni belolle, magyarul csak magyarul van ertelme, es nem is keves.Pontosabban mindent megmagyaraz a szo ha ra figyelunk.
Vam-pir ... egyszeruen elvalasztom , ahogy tanitottak oskolaban.
A VAM szot gondolom mindenki erti (bocsi de nincs magyar ekezetem)
a PIR szot is gondolom mar latott mindenki, amikor valaki el-pir-ult, vagy latta a reggeli pir-kadatot, es ugye a ver szine is pir-os.
Vagyis a vam-pir az lesz aki vamkenzt a piros verevel fizet erte egy vampirnak...a filmekben egyszeruen csak megharapja es megkostolja az eljovendo vampir veret. Egyszoval a pir-os a vam-ja ennek. Ez a vampiros elemzes az en eszmefuttatasom, komentaljatok kerlek, mit szoltok hozza, csak egyszeru paraszti ezjarassal szoelemzest vegeztem.
Herodotos irja, (Kr.e 600-700 kozott) , hogy a szkitak amikor eltemetik oseiket es halmot emelnek , osuk sirjara/ba egy kardot szurnak. E is olvashato mar.
Szoval Kr.e 6-7 szazadban mar a szkitak egyik jelkepe a lfele forditott kard/kereszt. Ha kezdjuk elemezni a mibenletet, rajovunk, hogy ha hiszunk benne ez a jelkep megved, akar kardkent az ellensegtol, akar mint kereszt a satantol, gonosztol , vampirtol es folytathatnam meg ki tudja mivel.
Szoval akkor ki is volt a kereszteny es ki a nemkereszteny, kerdezhetnenk !
Es ennyire pofatlanul hazudnak, elhallgatnak, ferditenek. Talan ezert is annyira fontos nepmeseink utolso zaro mondata: Aki nem hiszi jarjon utanna!
Herodotosz az emlitett temetkezest a szkitakrol irt konyvben emliti, ha jol emlekszem a 4 vagy 5. konyve, vagy a perzsa haborukrol szolo konyve, a canadhun-on megtalaltam en is.Letoltheto.
Ha mar a vampir szoba kerult es amugy is Erdelyhez kotik szarmazasi helyuket, elemezzuk is ki a szot.Tobb nyelvben is megneztem es egyik nyelvbol sem lehet semmi ertelmest kihamozni belolle, magyarul csak magyarul van ertelme, es nem is keves.Pontosabban mindent megmagyaraz a szo ha ra figyelunk.
Vam-pir ... egyszeruen elvalasztom , ahogy tanitottak oskolaban.
A VAM szot gondolom mindenki erti (bocsi de nincs magyar ekezetem)
a PIR szot is gondolom mar latott mindenki, amikor valaki el-pir-ult, vagy latta a reggeli pir-kadatot, es ugye a ver szine is pir-os.
Vagyis a vam-pir az lesz aki vamkenzt a piros verevel fizet erte egy vampirnak...a filmekben egyszeruen csak megharapja es megkostolja az eljovendo vampir veret. Egyszoval a pir-os a vam-ja ennek. Ez a vampiros elemzes az en eszmefuttatasom, komentaljatok kerlek, mit szoltok hozza, csak egyszeru paraszti ezjarassal szoelemzest vegeztem.
Persze, tudom , hogy hosszu ut elott allok ,s hosszu ut van mar mogottem is.Az Arvisuraval is csak azert haladok lassan, mert parhuzamosan vagy 10-14 konyvet olvasok.
Szantainak is vannak persze sarkalatos megfogalmazasai.Etalonnak egyelore nem veszek semmit, osszehasonlitok mindent.Szantaiban az izzes szovegfuzest es a ket labon jaro tudastar-efektust elvezem.
Az Arvisura-val is az a gond, hogy orosz kezen jott at... szoval ki tudja, hozza is tehettek. Amugy szerintem a vilagtortenelem legnagyobb konyvje.
Remelem egyszer elokerul- meg az en eletemben- a Kievi 9.000 db tekercs, eredeti arvisura rovott tablak, talan Moricz Janos ezekhez hasonlot talalt Peruban, ha epp pont nem ezt.
Amugy a dakoknak s vannak valami hasonlo tablajuk, egyelore senki nem tudja olvasni, talalgatjak a betuket, mondjak, hogy gorog, de tobb mint fele a jelkeszletnek inkabb a rovas-abcre hasonlit. Ha a googlebe rakaresel a " tablite de la sinaia " -ra megtalalod. Jelenlegi hivatalos roman allas szerint valamikor aranybol voltak, a vilaghaboru idejen beolvasztottak, de azelott kiontottek olombol, megmentve az utokor szamara.Ki tudja mi igaz ebbol.Ketsegkivul hasonlatos amit az arvisuraban olvastam az orzott tablakrol.Ez amugy Szinaljan talaltak a Peles kastelyban meg.
Szantainak is vannak persze sarkalatos megfogalmazasai.Etalonnak egyelore nem veszek semmit, osszehasonlitok mindent.Szantaiban az izzes szovegfuzest es a ket labon jaro tudastar-efektust elvezem.
Az Arvisura-val is az a gond, hogy orosz kezen jott at... szoval ki tudja, hozza is tehettek. Amugy szerintem a vilagtortenelem legnagyobb konyvje.
Remelem egyszer elokerul- meg az en eletemben- a Kievi 9.000 db tekercs, eredeti arvisura rovott tablak, talan Moricz Janos ezekhez hasonlot talalt Peruban, ha epp pont nem ezt.
Amugy a dakoknak s vannak valami hasonlo tablajuk, egyelore senki nem tudja olvasni, talalgatjak a betuket, mondjak, hogy gorog, de tobb mint fele a jelkeszletnek inkabb a rovas-abcre hasonlit. Ha a googlebe rakaresel a " tablite de la sinaia " -ra megtalalod. Jelenlegi hivatalos roman allas szerint valamikor aranybol voltak, a vilaghaboru idejen beolvasztottak, de azelott kiontottek olombol, megmentve az utokor szamara.Ki tudja mi igaz ebbol.Ketsegkivul hasonlatos amit az arvisuraban olvastam az orzott tablakrol.Ez amugy Szinaljan talaltak a Peles kastelyban meg.
Bihar
Kitiltott (BANned)
töröklevi uram nagyon messze kalandozol ám..
Szántairól elmondtam amit fontosnak tartottam, mindenki abban hisz amiben akar. Viszont a hitvilága sokmindent elárul...Nem dolgom a győzködés.
Az Arvisurát így sohasem fogod elolvasni...így ugyanis sokat fogsz. Az oroszokkal kapcsolatban ez egy sunyi szöveg, nem nyúlt ehhez senki. Az eredeti Arvisurák
hollétét Paál Z. tudta, de már nemtudott oda eljutni. Ezt olvashattad is benne.A titkot Tura árulta el a számára. Mondjuk úgy, hogy az Uralban vannak. Ezt az "orosz sunyiságot" azok hintik, akiknek érdeke, hogy valami zavaros köd lengje körűl az Arvisurát..azaz a hiteltelenségét akarják elérni.,...de csak akarják. .van más KÉTSÉGBEVONÁSI metodikájuk is...
Dákok...messze mégy nagyon. Először is az említett r. közösségnek költött a történelme.Nincsennek egyedűl Európában és máshol. Másodszor pedig ..szóval az okoskáik kerestek egy olyan népet, melyről alig vannak nyomok, hogy ezek utódainak "kitalálják" magukat. Még a fémművességet sem ismerték nemhogy aranylapokar róttak volna...ja és hol az ókori abc-jük?? A dahák (a nyugatiak, rómaiak elnevezése szerint a dákok) története viszonylagosan kinyomozható az Arvisurákból. Decebál és Burebista elvtárssal együtt. Röviden: ők is hunfajú népcsoport, akik a római időkben kóboroltak erre, úgy Edélyben, mint az un Jász Síkságon ( a Mátra alatt k Szabadkáig, Zentáig...) . Harcos nép voltak, de mára beolvadtak. Tehár őket találta megfelelő "előnépnek" a Vatikánban kurkászoló néhány ..tudod ki.
Ismétlem: nem románok, nem latinok, hanem hunfajúak voltak . Első ismert hazájuk az Urmia tó keleti partja, de éltek a macedónoknál, Kakázusban és a korábban felsorolt helyeken. Nem mellesleg még később Atilla segédcsapatai voltak, a gótok mellett..Réka különben -Atilla után- a daha-dák vezér felesége lett.
Ne tévesszen meg az, hogy a dahákat a nyugatiak dáknak nevezték, ugyanis a székelyeket sikulnak, a kabarokat kvádnak, az úzokat óznak stb...nevezték a rómaiak az ókorban. Ti viszont Attiláig széki hunok, azután székelyek lettetek..
Szántairól elmondtam amit fontosnak tartottam, mindenki abban hisz amiben akar. Viszont a hitvilága sokmindent elárul...Nem dolgom a győzködés.
Az Arvisurát így sohasem fogod elolvasni...így ugyanis sokat fogsz. Az oroszokkal kapcsolatban ez egy sunyi szöveg, nem nyúlt ehhez senki. Az eredeti Arvisurák
hollétét Paál Z. tudta, de már nemtudott oda eljutni. Ezt olvashattad is benne.A titkot Tura árulta el a számára. Mondjuk úgy, hogy az Uralban vannak. Ezt az "orosz sunyiságot" azok hintik, akiknek érdeke, hogy valami zavaros köd lengje körűl az Arvisurát..azaz a hiteltelenségét akarják elérni.,...de csak akarják. .van más KÉTSÉGBEVONÁSI metodikájuk is...
Dákok...messze mégy nagyon. Először is az említett r. közösségnek költött a történelme.Nincsennek egyedűl Európában és máshol. Másodszor pedig ..szóval az okoskáik kerestek egy olyan népet, melyről alig vannak nyomok, hogy ezek utódainak "kitalálják" magukat. Még a fémművességet sem ismerték nemhogy aranylapokar róttak volna...ja és hol az ókori abc-jük?? A dahák (a nyugatiak, rómaiak elnevezése szerint a dákok) története viszonylagosan kinyomozható az Arvisurákból. Decebál és Burebista elvtárssal együtt. Röviden: ők is hunfajú népcsoport, akik a római időkben kóboroltak erre, úgy Edélyben, mint az un Jász Síkságon ( a Mátra alatt k Szabadkáig, Zentáig...) . Harcos nép voltak, de mára beolvadtak. Tehár őket találta megfelelő "előnépnek" a Vatikánban kurkászoló néhány ..tudod ki.
Ismétlem: nem románok, nem latinok, hanem hunfajúak voltak . Első ismert hazájuk az Urmia tó keleti partja, de éltek a macedónoknál, Kakázusban és a korábban felsorolt helyeken. Nem mellesleg még később Atilla segédcsapatai voltak, a gótok mellett..Réka különben -Atilla után- a daha-dák vezér felesége lett.
Ne tévesszen meg az, hogy a dahákat a nyugatiak dáknak nevezték, ugyanis a székelyeket sikulnak, a kabarokat kvádnak, az úzokat óznak stb...nevezték a rómaiak az ókorban. Ti viszont Attiláig széki hunok, azután székelyek lettetek..
Teljesen egyett ertek amit irtal a dahakrol.Sokszor elrohogjuk, poenkoduk egyik baratommal, hogy majd egyszer kisul, hogy a dakok a magyarhoz kozel allo nyelvet beszelte. Talan nem veletlen a olah nyelvben fenmaradt sok magyar szo, jelenleg tobb mint 300 lyen kozos szot gyujtottem ossze.Biztos nem veletlen , hogy a dac szot csak magyarul lehet erteni. Amugy eleg sok ilyen nep van a foldon, akik nepnevenek magyarul van ertelme.
Bihar
Kitiltott (BANned)
Góbé és a Selyemút ..
A Góbé egy egykori (ie. 2280) széki hun vezér neve volt. Az ő idejében Tola fősámán nagyon nekiesett a mai Góbi (Góbétől nyerte, kapta a nevét) sivatagban akkor még meglévő erdőknek..és ezeket kivágatta, féleg széki hunokkal. Szerinte kellett a föld a kölesnek és egyebeknek..de szántő helyett itt sivatag keletkezett. Ráadásul ekkor már száraz évek köszöntöttek be Távolkeleten.. ,
A Selyemút mint szállítási, kereskedelmi, közlekedési útvonal ie. 500 körűl alakult ki. Az útvonalon a pihenők kialakítása, az átkelők létesítése és a biztonság megszervezése is fontos volt. a Selyemút teljes szakaszának "üzembehelyezése" Maros széki hun vezér nevéhez kötődik. Olyan fontos útvonal volt, hogy még a római időkben is fenntartották. Ezt úgy gondolták a Hun Törzsszövetség vezetői, hogy az Erdélyben kitermelt aranyból fedezik a fenntartási költségeket. Ugyanis útfenntartó "brigádokra" is szükség volt.
Amikor a rómaiak elfoglalták Aranyosszéket Erdélyben - a Kövesd fősámán-Augustus megállapodás ellenére- akkor az itt kitermelt aranyból akarták a költségeket fizetni. Ez azonban csak egy ideig működött, mert a rómaiak nem tartották be a szerződést. Általában semmit sem tartottak be mellesleg, ami az ő kötelességük lett volna...ezt vahahogyan elfelejtik mindíg -véletlenűl- a Római Birodalmat -mint a dicsőség és a kultúra netovábbját-emlegetők...Atilla bejövetele előtt azután a szerződés érvényét is vesztette. Addig 100 évenként újították meg a szerződést...ilyen alkalmakkor mindíg Ordosz küldött ide egy aláírót,egy főembert, alkalommal pl Lepsény fősámánt..
A Selyemút vándorait pedig a fenti okokból megkellett adóztatni.
A Góbé egy egykori (ie. 2280) széki hun vezér neve volt. Az ő idejében Tola fősámán nagyon nekiesett a mai Góbi (Góbétől nyerte, kapta a nevét) sivatagban akkor még meglévő erdőknek..és ezeket kivágatta, féleg széki hunokkal. Szerinte kellett a föld a kölesnek és egyebeknek..de szántő helyett itt sivatag keletkezett. Ráadásul ekkor már száraz évek köszöntöttek be Távolkeleten.. ,
A Selyemút mint szállítási, kereskedelmi, közlekedési útvonal ie. 500 körűl alakult ki. Az útvonalon a pihenők kialakítása, az átkelők létesítése és a biztonság megszervezése is fontos volt. a Selyemút teljes szakaszának "üzembehelyezése" Maros széki hun vezér nevéhez kötődik. Olyan fontos útvonal volt, hogy még a római időkben is fenntartották. Ezt úgy gondolták a Hun Törzsszövetség vezetői, hogy az Erdélyben kitermelt aranyból fedezik a fenntartási költségeket. Ugyanis útfenntartó "brigádokra" is szükség volt.
Amikor a rómaiak elfoglalták Aranyosszéket Erdélyben - a Kövesd fősámán-Augustus megállapodás ellenére- akkor az itt kitermelt aranyból akarták a költségeket fizetni. Ez azonban csak egy ideig működött, mert a rómaiak nem tartották be a szerződést. Általában semmit sem tartottak be mellesleg, ami az ő kötelességük lett volna...ezt vahahogyan elfelejtik mindíg -véletlenűl- a Római Birodalmat -mint a dicsőség és a kultúra netovábbját-emlegetők...Atilla bejövetele előtt azután a szerződés érvényét is vesztette. Addig 100 évenként újították meg a szerződést...ilyen alkalmakkor mindíg Ordosz küldött ide egy aláírót,egy főembert, alkalommal pl Lepsény fősámánt..
A Selyemút vándorait pedig a fenti okokból megkellett adóztatni.
Érdemes gyűjtögetni.Ha ide kattintasz http://canadahun.com/forum/showpost.php?p=1509529&postcount=572, akkor megtalálod Kolumbán Sándor: "Magyar szógyökök a román nyelvben"- című könyvét, ahol szintén van egy csomó példa. Jóval meggyőzőbb lenne viszont a dolog, ha alkalmazná a "gatya"-ások "tjaag-tág"-as felfogású nyelvét. Például ehelyett a magyarázat helyett "garnisaj – burkolat, borítás (kör), csak elolvasná visszafelé "ja s(z)in rag", mert aki "színt rak rája", az beborítja, eltakarja az eredetit. Ilyesmihez nem jutott el "Tîrgu-Târgu", azt hiszem ez a "vásárhely, piac, szlávoknál trh-trg", a "gatyás paraszt" "It" esetleg "Ot áruga"-tott nem a hypermarketekben. A "dac" csak egy a lehetséges megoldások közül, ehhez több idő kellene.
- Státusza