Bihar
Kitiltott (BANned)
Kiev, Dél-Ukrajna..
Ezen a területen -nemrég olvastam egy újságírótól- átvonultak a magyarok.
Ebből a megjegyzésből is kirívóan látható, hogy sok firkásznak fogalma sincs mi történt ezen a területen az utolsó -azaz Álmos féle- bejövetel előtt. Nem tehetnek persze erről, a mai magyar történelem nem foglalkozik megfelelően az Álmos vezette honfoglalás előkészületeivel SEM. Azaz nem ismerik ezt a dolgot, azthiszik átlovagoltak itt, majd átlovagoltak a hágókon és ennyi...
A kazárok agresszív viselkedése és örökös adóztatása okán először a Nyék törzs szakadt ki Kazáriából, ill. ennek széléről Kiev (Kővár) fölé költözött ,még 850 körűl. A további -megerősödött- magyari törzsek szándéka is hasnló volt, ők is elindultak a Dnyeszter felé, még Ügyek idején. Kiev alatt pedig megalapították Asszorügyek nevű székhelyüket. Mivel a kazároknak nem tetszett, hogy eltávoznak -és még a legelőadót sem fizették ki- utánnuk köldték a Kazária védelmére beidomított és kötelezett magyarokat, Lebed vezetésével.
Korábban pedig a magyariak is Kazária védelmére voltak "rendelve" 850 körűl azonban már erre nem volt szükség (arabok).
Lebed törzsei voltak -összefoglaló néven- a magyar törzsek és a kazárok zsoldjában álltak. Ők még ekkor is jórészt a Volgától keletre léteztek.
Lebedék meg is támadták a magyariakat, akiknek a harcosait Álmos vezette, bár még élt ekkor Ügyek is, de idős volt már.
A csata 860-ban történt Szuvárnál, a Dnyeper közelében és Álmos nagy győzelmével végződött. Ez egyúttal a gyengülő Kazária állapotát is jelezte. Ezután 3-4 év alatt a magyarok törzsei átpártoltak Álmoshoz, végűl pedig maga Lebed is megjelent...Lebed -mintegy engesztelésként- az özvegy Álmoshoz adta a lányát ekkor.
Lebed és törzsei megalapították, kiépítették Lebedvárát, azaz a mai Lemberget, vagy Lvovot..Itt - az előbbi helyeken- pedig csaknem 25 évig éltek Álmos és Lebed törzsei, újra összeforrasztva a Magyar Törzsszövetséget, mellyet korábban a kazárok megszüntettek (650). Ezalatt az idő alatt -sámánképzéseken- új vezetőket is kiképeztek, továbbá főleg Árpádnak a Kárpátmedencében történt megjelenései alkalmával tájékozódtak, az itt élő rokonnépek helyzetéről. Kifejezetten hívták Álmosékat, hogy jöjjenek be ide, mert északról a szlávok, nyugatról a germánok készülődnek elfoglalni az országukat. Különösen Zalán (Erdély), Verecke (Kassa) és Tétény ( Budán, kazahun) fejedelmek szólították fel a Törzsszövetséget a honfoglalásra. Nem tévedés: Tétény kazahun fejedelem volt, Atilla ittmaradt népére kell gondolni..
Az országban ekkor 500 ezer főre tehető rokonnép élt. Őket sokszor felsoroltam már.
Ekkor idegenek nem éltek a Kárpátmedencében, hacsak a Vág mellé régebben (Pannon idején) letelepített tótokat (örök uszítók!) nem vesszük figyelembe.
Lebed már nem érte meg a honfoglalást, 875.-ben meghalt.
Közvetlen a honfoglalás előtt Árpádék tisztították meg a hágókat, kutakat is ástak...A honfoglalási trvet Árpád bátyja, Kurszán készítette. A végrehajtás azonban csak részben történt a terv szerint...De ez más, hosszú történet. Árpád különben 1/2 évig innen Itáliába ment tájékozódni, tanulni...Ő egyébként tárkányképzőt végzett, majd un tárkányfejedelem lett. Jó kardkovács is volt és jó vezér.
A honfogalók ill. megérkezők létszáma 450 ezer volt. Amikor beérkeztek Árpád azonnal harcot kellett vívjon a betörő szlávokkal, majd a nyugati területekre távozott ugyanezért. Ő igen jól felmérte a még létező avar területeket is a Duna mentén (majdnem Linzig terjedt ez). Árpád apósa Verecke kabar fejedelem volt.
Így talán érthető a kettős fejedelemség is, bár ehhez még sokminden tartozik..
Még Vazul fiainak Endre, Béla, Levente)idejében is fontos hely volt Kiev és környéke.
Ezen a területen -nemrég olvastam egy újságírótól- átvonultak a magyarok.
Ebből a megjegyzésből is kirívóan látható, hogy sok firkásznak fogalma sincs mi történt ezen a területen az utolsó -azaz Álmos féle- bejövetel előtt. Nem tehetnek persze erről, a mai magyar történelem nem foglalkozik megfelelően az Álmos vezette honfoglalás előkészületeivel SEM. Azaz nem ismerik ezt a dolgot, azthiszik átlovagoltak itt, majd átlovagoltak a hágókon és ennyi...
A kazárok agresszív viselkedése és örökös adóztatása okán először a Nyék törzs szakadt ki Kazáriából, ill. ennek széléről Kiev (Kővár) fölé költözött ,még 850 körűl. A további -megerősödött- magyari törzsek szándéka is hasnló volt, ők is elindultak a Dnyeszter felé, még Ügyek idején. Kiev alatt pedig megalapították Asszorügyek nevű székhelyüket. Mivel a kazároknak nem tetszett, hogy eltávoznak -és még a legelőadót sem fizették ki- utánnuk köldték a Kazária védelmére beidomított és kötelezett magyarokat, Lebed vezetésével.
Korábban pedig a magyariak is Kazária védelmére voltak "rendelve" 850 körűl azonban már erre nem volt szükség (arabok).
Lebed törzsei voltak -összefoglaló néven- a magyar törzsek és a kazárok zsoldjában álltak. Ők még ekkor is jórészt a Volgától keletre léteztek.
Lebedék meg is támadták a magyariakat, akiknek a harcosait Álmos vezette, bár még élt ekkor Ügyek is, de idős volt már.
A csata 860-ban történt Szuvárnál, a Dnyeper közelében és Álmos nagy győzelmével végződött. Ez egyúttal a gyengülő Kazária állapotát is jelezte. Ezután 3-4 év alatt a magyarok törzsei átpártoltak Álmoshoz, végűl pedig maga Lebed is megjelent...Lebed -mintegy engesztelésként- az özvegy Álmoshoz adta a lányát ekkor.
Lebed és törzsei megalapították, kiépítették Lebedvárát, azaz a mai Lemberget, vagy Lvovot..Itt - az előbbi helyeken- pedig csaknem 25 évig éltek Álmos és Lebed törzsei, újra összeforrasztva a Magyar Törzsszövetséget, mellyet korábban a kazárok megszüntettek (650). Ezalatt az idő alatt -sámánképzéseken- új vezetőket is kiképeztek, továbbá főleg Árpádnak a Kárpátmedencében történt megjelenései alkalmával tájékozódtak, az itt élő rokonnépek helyzetéről. Kifejezetten hívták Álmosékat, hogy jöjjenek be ide, mert északról a szlávok, nyugatról a germánok készülődnek elfoglalni az országukat. Különösen Zalán (Erdély), Verecke (Kassa) és Tétény ( Budán, kazahun) fejedelmek szólították fel a Törzsszövetséget a honfoglalásra. Nem tévedés: Tétény kazahun fejedelem volt, Atilla ittmaradt népére kell gondolni..
Az országban ekkor 500 ezer főre tehető rokonnép élt. Őket sokszor felsoroltam már.
Ekkor idegenek nem éltek a Kárpátmedencében, hacsak a Vág mellé régebben (Pannon idején) letelepített tótokat (örök uszítók!) nem vesszük figyelembe.
Lebed már nem érte meg a honfoglalást, 875.-ben meghalt.
Közvetlen a honfoglalás előtt Árpádék tisztították meg a hágókat, kutakat is ástak...A honfoglalási trvet Árpád bátyja, Kurszán készítette. A végrehajtás azonban csak részben történt a terv szerint...De ez más, hosszú történet. Árpád különben 1/2 évig innen Itáliába ment tájékozódni, tanulni...Ő egyébként tárkányképzőt végzett, majd un tárkányfejedelem lett. Jó kardkovács is volt és jó vezér.
A honfogalók ill. megérkezők létszáma 450 ezer volt. Amikor beérkeztek Árpád azonnal harcot kellett vívjon a betörő szlávokkal, majd a nyugati területekre távozott ugyanezért. Ő igen jól felmérte a még létező avar területeket is a Duna mentén (majdnem Linzig terjedt ez). Árpád apósa Verecke kabar fejedelem volt.
Így talán érthető a kettős fejedelemség is, bár ehhez még sokminden tartozik..
Még Vazul fiainak Endre, Béla, Levente)idejében is fontos hely volt Kiev és környéke.