Ha hungarofób vagy, az a baj.
Ha szabadkőműves vagy, az a baj.
Ha dialektikus materialista vagy, az a baj.
Ha semmilyen nem vagy, az a baj.
(Belga: Az a baj)
Háttér
Mi a baj az újfasizmussal, ha magyar? Az a baj, hogy nem ismer határokat és a kanadai magyarok körében bátran terjeszkedik. A terjeszkedésnek két szervezet – a Kanadai Magyar Hírlap (KMH), és a Kanadai Magyar Demokratikus Charta – állja az útját. Írásom pillanatfelvétel arról a harcról, mely a 2014-es magyarországi választások célegyenesében egyre élesebbnek ígérkezik Kanadában. A legfrissebb összecsapást az okozta, hogy az újfasizmus ellen harcolók nemkívánatos személynek minősítették a Kanadába látogató Dr. Papp Lajost, a Jobbikot támogató szívsebészt, és harcba szálltak az ellen, hogy Kanadában, a magyar diaszpóra közösségi helyszínein kampányoljanak a jobbikosok. Riasztották a kanadai hatóságokat a magyar újfasizmus kanadai terjeszkedése, ennek a veszélyei miatt. És ezzel a lépésükkel kiverték a biztosítékot azok körében, akik – a kanadai magyar nagykövetség aktív támogatásával – a hazát kizárólagosan a Jobbik és a FIDESZ színeiben óhajtják megjeleníteni. A Kanadai Magyar Hírlap munkatársaként, a Kanadai Magyar Demokratikus Charta alapítójaként és nemzetközi szóvivőjeként a következő cikkel válaszolok a magyar újfasizmus, a Jobbik és Dr. Papp Lajos védelmezőinek.
Mi a bajunk Papp Lajossal?
A Kanadai Magyarok Országos Szövetségének (KMOSz), a torontói magyar rádiónak, a montreali magyar Krónikának az a baja, hogy a magyar demokrácia védelmezői hátráltatják Dr. Papp Lajos szívsebész kanadai közszerepléseit. Azt halljuk, hogy nem szeretik, amikor lefasisztázzuk az ide szállingózó jobbikosokat. Dr. Papp Lajos szívsebész védelmezői nem értik, hogyan lehet valakit lefasisztázni csupán azért, mert szereti a hazáját és vallásos. Ebben a cikkben, megpróbálok választ adni arra, hogy mi a bajunk Papp Lajossal és a pártjával, a Jobbikkal, mi a bajunk a magyar újfasizmus kanadai terjeszkedésével, és mi köze van ehhez a terjeszkedéshez Orbán Viktor pártjának, a Fidesznek.
Dr. Papp Lajos szívsebészt nem azért tekintjük fasisztának, mert hazafias, mert erősen vallásos vagy mert szép duruzsoló hangon tud beszélni Etel-közről kiscserkészeinknek a magyar diaszpórában. Azért tartjuk fasisztának, mert a Jobbikkal, a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalommal, a gárdásokkal, a betyárseregesekkel, a történelemhamisítókkal összebújva sámánkodik. Az a bajunk Dr. Papp Lajos szívsebésszel és pártjával, a Jobbikkal, hogy saját bevallásuk szerint megvetik Kanada és az Észak-Atlanti Szövetségbe tömörült országok demokratikus értékeit.
Az a bajunk Dr. Papp Lajossal, hogy mindenkit, aki nem a Jobbik nézeteit vallja, úgy kipucolna Magyarországról, mint a házmester a szemetet a lépcsőházból. Kérjük azokat, akik nem értik, mi a bajunk Dr. Papp Lajossal, hogy nézzék végig az Echo TV „Háború a Nemzet Ellen” című fasisztoid nézeteket terjesztő sorozatát, amelyben főszerepet játszik a szívsebész. Ott megtudhatják, személyesen Dr. Papp Lajostól, hogy Magyarországon az a baj, hogy a rendszerváltás kezdetével, Antall József közreműködésével, átjátszották a nemzetgazdaságot a zsidó tőkéseknek, bankároknak. Szerinte az a baj, hogy a zsidó nagytőkések támogatásával „összehangolt, tudatos támadás folyik a nemzet ellen, totális diktatúra folyik Magyarország ellen”. Dr. Papp Lajos kedvesen közli, hogy mit tegyenek azok, akik másként látják a valóságot, mint a Jobbik. „Tisztelettel kérem elleneinket, hogy pakoljanak, csomagoljanak, mert most mi jövünk”. És annak érdekében, hogy gyorsabban összepakoljunk, megalakítja saját egyenruhával ellátott csapatát, a Nemzetőrséget, amely a Betyársereggel, a Magyar Gárdával együtt szívélyesen kapaszkodna, hogy minél gyorsabban elpucoljunk. Ez nem békejobb, hanem fasiszta jobb! És mindezért a Fidesz Budapest díszpolgárává avatja, majd ezt megduplázza a díszkereszttel, míg Kertész Ákos zsidó származású Budapesti hazánkfiától elveszi a város díszpolgárságát, és segítséget nyújt Kertésznek, hogy elcuccoljon Kanadába. Hát ez a baj.
Az a bajunk Dr. Papp Lajossal és pártjával, hogy egy ágyban hemperegnek azokkal, akik a fasizmust és magát Hitlert istenítik, és azon fáradoznak, hogy visszacsempésszék Magyarországra Hitlerék rég megbukott rendszerét (majd mindjárt idézni fogom Papp Lajos barátait, szövetségeseit a témában, tessenek várni szépen, nyugodtan, ez még csak a bevezető).
Az a bajunk a hófehérhajú szívsebésszel, hogy azoknak a szekerét tolja, akik a zsidókra kenik Trianont, mert így akarják elterelni a mélységesen vallásos és hazájukat szerető magyar vezetőkről a felelősséget két világháborúban elszenvedett vereségeinkért és mindazért a borzadályért, amelyet több mint egy évszázad óta, a mély-magyarok felelőtlen, gyalázatos politizálásának köszönhetően varr a világ a nyakunkba.
A KMH szerzői nem azért fasisztázzák le a szívsebészt, mert jól tud keresztet vetni vagy nyilakat lövöldözni, nem is azért, mert szép hosszúra megnövesztette a bajuszát, és szalaggal köti hátra hófehér haját, hogy jobban hasonlítson az Árpád vezérünkről alkotott képekre (vagy akár az utolsó Mohikánra). Azért fasisztázzuk le a szívsebészt, mert a Jobbikkal, a Betyársereggel, a 64 vármegyésekkel együtt rongálja, bomlasztja hazánk demokratikus tekintélyét a nagyvilágban. Tele van a YouTube a plakátjaikkal, az összeborulásaikkal. Tessék utánanézni! Mi utánanéztünk, és tudjuk, kik a szívsebész politikai szövetségesei, harcostársai, és ezért ellenezzük kanadai szereplésüket. Elismerjük az igazságát annak a nagyszerű magyar közmondásnak, amely így szól: madarat tolláról, embert barátjáról.
Mint már az imént jeleztem, saját szavaikkal fogom bizonyítani Papp Lajos pártjának, a Jobbiknak és szövetségeseinek a nagy nyilvánosság előtt elkövetett antiszemita uszításait, a demokrácia megdöntésére irányuló szándékukat, és azt, hogy mindezt a Fidesz védőszárnyai teszik lehetővé. Idézni fogom azokat a mondatokat, amelyeket a torontói „Független Magyar Rádió” szerkesztője, Bede-Fazekas Zsolt mikrofonjánál a csirkefogók mindig mélységesen elhallgatnak, a jól ismert mondatokat, amelyekre Bede-Fazekas sose kérdez rá, vagy ha rákérdez, akkor a hamis választ úgy benyeli, mint kacsa a nokedlit. Úgy tűnik, Bede-Fazekas Zsolt torkán kizárólag az antifasiszták szavai akadnak fenn. A kritikától a rádiós azonnal elkezd öklendezni, pocskondiázni, és bevágja az ajtót. Számtalanszor és udvariasan felkértük, üljünk le békésen a mikrofon elé, és élő adásban beszéljük meg dolgainkat, tiszteletben tartva egymás emberi méltóságát. Nem ez lenne egy közszolgálati rádiónak a szerepe? Képtelen volt ezt egyszer is megtenni. A mai napig egyoldalú, elfogult, gyáva magatartást tanúsít. Vele ez a baj!
Papp Lajos 2013-as kanadai előadókörútjának plakátja – irodalmilap.net
Miért beszélünk többet a fasizmus veszélyeiről, mint a bolsevizmuséról?
Mielőtt idézném a saját szavaikat, bevezetőként szeretném azt is elmondani, miért beszélünk többet a fasizmus veszélyeiről, mint a bolsevizmuséról. Azért, mert látjuk és tudjuk, hogy Thürmer Gyulán kívül Magyarországon senki sem ápolja a bolsevizmust, senki sem állítgat szobrokat Rákosi Mátyásnak vagy Gerő Ernőnek szanaszét az országban. És ez nem baj. Azért beszélünk többet a fasizmus veszélyeiről, mert az nem a küszöbön tétlenkedik, hanem a Fidesz-kormány védőszárnyai alatt bátran terjeszkedik hazánkban. Azért beszélünk egyre többet a fasizmus veszélyeiről, mert Orbán Viktor nagykövetének segítségével (Pordány Lászlónak hívják az urat) a hazai fasiszták egyre gyakrabban szállingóznak ide, a kanadai magyarok körébe. Mert a magyar fasiszták helyi elvbarátai egyre hangosabban, erőszakosabban támadják azokat, akik nem a Fidesz nótáját fújják. Az a baj, hogy azt, ami itt folyik, a diaszpóra megosztását, a Fidesz már másutt is levezényelte. Most ide nyomják a magyar adófizetők milliárdjait, hogy egynézetűvé tegyenek bennünket, és véget vessenek a civilizált, szabad politikai versenynek. Ez a baj.
Mindazoknak, akiknek viszont az a bajuk, hogy a KMH oldalain többet beszélünk a fasizmus veszélyeiről, mint a bolsevizmuséról, csak azt tudom mondani: a magyar demokráciának ma több félnivalója van az előbbitől, mint az utóbbitól. Nekünk valóban az a célunk, hogy visszaszorítsuk itt és odahaza a fasizmus terjedését. Ez ennyire egyszerű. Majd ha a bolsevizmus is elkezd odahaza vagy itt Kanadában terjeszkedni a magyarok közt, ne féljenek, az élvonalban leszünk mi az ellen is. Majd ha meghívja Thürmer Gyulát egy bratyizásra Bede-Fazekas Zsolt, akkor jól oda fogunk neki mondani. Ezt megígérjük.
Mi a bajunk a fasizmussal és Horthyval?
De elmondom, mi a baj a fasizmussal. Rengeteg olyan fasisztát ismerünk világszerte, akik vallásosak és szeretik a hazájukat, de üldözik azokat, akik demokráciát szeretnének csinálni. Velük ez a baj. Ezeket, a Magyarország határain kívül található fasisztákat sosem a vallásos nézeteik, hazaszeretetük miatt fasisztázzuk le, hanem azért, mert korlátozzák az emberi méltóság tiszteletét, az egyetemes emberi jogokat, a szólás szabadságát, a demokrácia alapelveinek kibontakozását környezetükben. Nekünk, kanadai magyar demokratáknak, a hit és a hazaszeretet önmagában nem erény. A nácik is szerették a hazájukat (erre nagyszerű példa Hitler vagy Eichmann). Röviden, a hit és a hazaszeretet nem baj, de az baj, ha valaki a hit és a hazaszeretet nevében fasisztáskodik. A hatmillió zsidó embertársunkat, hazaszeretettől és hittől fűtve, szemrebbenés nélkül küldték Hitlerék a gázkamrákba (bocs, csak 5 millió 400 ezret, mert a 6 millió 10 százalékát a magyarok kormányzója, a hitéről és hazaszeretetéről jól ismert Vitéz Nagybányai Horthy Miklós szállítatta ki marhavagonokban a vágóhídra). A 6 millió áldozat is borzadály, de ez csak egy kis töredéke annak a több mint 100 millió halálos áldozatnak – zsidó vagy nem zsidó, cigány, keresztény, meleg, kosárlabdás, muzulmán, költő, csecsemő, vagy csak egyszerű helybéli, lúdtalpas, pókhasú –, aki csupán azért halt meg, mert útjában volt a fasiszták által kitalált és a mi Horthy Miklósunk által támogatott harci játékoknak. Ez a baj. Hányan is haltak meg a Don-kanyarban? Drezdában? Ukrajnában, az orosz falvakban, a Felvidéken vagy csak fenn a várban, Budán? Hányan sínylődtek fogságban embertelen körülmények közt? És kinek az oldalán is harcolt a mi jóságos és keresztény Horthy Miklósunk? A fasiszták oldalán, és ezt sose feledjük el! Nem Kanada oldalán, nem Amerika oldalán, nem Franciaország oldalán, nem Anglia oldalán, hanem az európai, észak-atlanti demokraták értékrendjével szembe menetelők oldalán, a fasiszta olasz és német tengely oldalán álltunk, harcoltunk, és gyilkoltuk embertársainkat. Ez a nagy baj! Horthy csak azért úszta meg az elszámoltatást Nürnbergben, mert a bolsevik Sztálin, sajátos hatalmi taktikái miatt, felmentette és futni hagyta Európa utolsó fasiszta államába.
Mi a bajunk a Fidesz-kormánnyal?
És akkor térjünk át Magyarországra. Azért beszélünk fasiszta veszedelemről, mert látjuk és tudjuk, hogy a Fidesz kormányzása alatt bárki, bárhol az országban szobrot állíthat annak az embernek, akinek az uralma idején (és egyáltalán nem német nyomásra) bevezették a világ legelső antiszemita törvényét. Magyarország már akkor lépett a zsidók ellen amikor Hitlerék, Eichmannék csak gyerekcipőkben és olcsó ruhákban szaladgáltak kinn a pályán. Ennek az első zsidó-ellenes lépésnek a szellemi atyja nem más, mint Prohászka Ottokár, Székesfehérvár egykori püspöke, akinek a nevére felesküdve közösítette ki antikommunista, Isten-tisztelő szerénységemet és a KMH főszerkesztőjét, Christopher Adamot a helybéli magyar szervezetek vezetője, Androvich Tamás atyafi. És ez önmagában nem baj, de az baj, hogy ugyan ezt tette Orbán Viktor fenn a Várban, amikor kijelentette, hogy aki nem az ő pártjára szavaz, az nem része a hazának („a haza nem lehet ellenzékben”).
Az a baj, hogy a Fidesz kormányzása alatt szobrokat lehet felállítani Prohászkának, annak az embernek, aki féregként ábrázolta zsidó honfitársainkat, de a szobrát megkoszorúzza, felavatja a magyar parlament alelnöke. Ma szobrot lehet felállítani annak a kormányzónak az emlékére, aki már évtizedekkel a német bevonulás előtt rossz viccet csinált a demokráciából Magyarországon. Ma szobrokat lehet felállítani azoknak az embereknek az emlékére, akik elintézték, hogy egyik legnagyobb magyar költőnk, Radnóti Miklós, ne a szerettei közt, békésen hunyja le a szemét, hanem agyonverve, kiéheztetve, megkínozva, egy nedves árok mélyén. Ez a baj!
Azt kérdezik, hogy miért beszélünk mi a fasizmus veszélyeiről Magyarországon? Azért mert a Fidesz kormánya kitünteti azt az embert, Bencsik Andrást, aki a Kertész Imrének odaítélt első magyar irodalmi Nobel-díjat egy tál fekáliához hasonlította, és szerintem ha tehetné, ha más időket élnénk, úgy felkergetné ezt az írót meztelenül egy fa tetejére kukorékolni a tél kellős közepén, mint ahogy évtizedekkel ezelőtt felkergették csodálatra méltó, zsidó származású olimpikonunkat, Petschauer Attilát a Bencsik András által ünnepelt magyar katonák egy fa tetejére, hogy ott dögöljön meg szegény, hideg vízzel leöntözve, megalázva, kitaszítva, amíg az urak jó nagyokat kacagtak, s megpödörték huszáros bajszukat. Ez a baj!
Azért emeljük fel a hangunkat, azért fasiztázunk, mert Orbán és kormánya kitünteti, megkoszorúzza, megtiszteli azt az írót – Csurka Istvánt –, aki többet ártott a keresztény-zsidó megbékélésnek az elmúlt 20 évben, mint bárki más. Azért beszélünk fasiszta veszélyről, mert azt látjuk, hogy az egykori KISZ-titkár, a Fidesz második embere, a magyar parlament elnöke, Kövér László egy olyan embert részesít különleges megtiszteltetésben, egy olyan embernek a hamvait szállíttatja haza, egy olyan embert magasztal, aki a nyilasok padsoraiban rongálta népünk becsületét, azoknak az oldalán harcolt, akik ártatlanok ezreit meztelenre vetkőztetve lőtték bele a tél közepette a mi Dunánk jéghideg vizébe, aki a nyilasokkal pucolt el otthonról. Nekünk többek közt az a bajunk Kövérrel, hogy egy olyan parlamenti képviselőt ölel át, aki pártjával, a magyar nyilasokkal együtt felelős azért, hogy az oroszok szétlőtték fővárosunkat a háború utolsó hónapjaiban. Magyar vezérkarunk, tisztjeink katonáink lázadhattak volna, de nem lázadtak. És ez is baj!
A Polgári Magyarországért-díjjal kitüntetett „békemenetesek” és a kitüntetők – Facebook
Mi a bajunk Bencsik Andrással?
Szóval mi is folyik ma hazánkban, Magyarországon? Először is az a baj, hogy sokan látjuk, mi folyik mindnyájunk szeme előtt, csak kevesen vesszük észre. Hadd idézzem az Orbán-kormány egyik kitüntetettjét, Bencsik Andrást, mielőtt még ő is felbukkan Bede-Fazekas Zsolt mikrofonjánál, és elmeséli, hogyan kell csigatésztát vagy puliszkát készíteni. Mi nem azért tartjuk Bencsiket gyűlöletkeltő, exkomcsi köpenyegforgató fasisztának, mert hitről és hazaszeretetről papol, hanem azért, mert gyalázza a zsidókat, és többször is bemutatta, hogy szarik a demokráciára és közös európai értékeinkre. Mi azért tartjuk Papp Lajost Kanadában nem szívesen látott közszereplőnek, mert ugyanabból a tányérból lapátol, mint Bencsik. Bencsik András hazafi például a következő szavakkal tálalta olvasóinak a zsidó származású Kertész Imrének odaítélt első magyar irodalmi Nobel-díjat. „Megpróbálom ezt illedelmesen előadni”, kezdi szövegét a hazafi, mint egy jól nevelt polgári úriember. „Libériás lakájok, gyertyatartók, arany evőeszközök, brillantin, klasszikus zene. Ülünk ott meghatottan, és akkor a főpincér intésére az asztalra helyezik elénk a tálat, majd egy intésre leemelik róla a fedőt... Egyék barátom!, mondja ekkor nekünk őfelsége, s ahogy a gyönyörűen megkomponált tálra nézünk, melyen a fantasztikus eleganciával körített köret közepén ott díszeleg a főfogás, egy párolgó, nagy barna, büdös... hopp, elmegy az étvágyunk... hányingerrel küszködünk. Ez volna a Nobel-díj.” („Fény a sötétségben”, Magyar Demokrata, 2002. december 19., 5. oldal. Tegyük el emlékül!). Miután tompul a polgári kacaj, halkul a tapsvihar, Orbán Viktor lovagja kifejti, mit gondol Magyarország EU-tagságáról. „Erre is van egy hasonlatom”, mondja a Fidesz kitüntetettje, a békemenetek főszervezője. Jól figyeljünk Bencsik szavaira: „Az uniós csatlakozást valami nagyon finom ételnek képzelje el az olvasó. Mondjuk gondoljon arra, amit nagyon szeret, amit pontosan úgy készítettek el, ahogy mamája főzte annak idején. És szépen kiteszik a tányérjába. És már enne is, de akkor észreveszi, hogy a tányér szélét valakik bekenték ugyanazzal a barna, büdös... és azt előbb le kéne nyalogatni, hogy ne bűzölögne ottan, hogy élvezhető lenne az étel. De nem megy ez sem... eljött az év legsötétebb napja.” (Ugyanott).
Orbán Viktor pártjának kitüntetett tagja, a fideszes Bencsik, a Kádár-rendszer idején kommunista párttagként, a Népszabadság hasábjain szapulta Európát. Ugyanezt teszi ma a Fidesz-kormány által pénzelt lapjában. Most is, mint anno, Európa ellen agitál, nem Európa politikai értékeit, demokratikus elveit képviseli, hanem egy olyan értékrendet amely a fasizmus melegágya. Idézzük: „Oroszország végleg lezárta a kaotikus huszadik századot, és egy új…jól definiált össznépi érdekekre (építő)...korszakot nyitott meg a hagyomány, a hit és az erő jegyében… nagyon rövid időn belül az orosz kettős fogja meghatározni a történelem alakulását.”(Bencsik András, Demokrata, 2008. május 14.) Mi a fenti közszerepléseiért tartjuk Bencsiket és politikai társait gyűlöletkeltő fasisztáknak. Nekünk az a bajunk, hogy ma százezrek, sőt milliók masíroznak, hangoskodnak ilyen emberek mögött, odahaza is, és egyre többen itt kinn, a kanadai magyarok közt is.
Mi a bajunk a Betyársereggel?
És akkor még további ízlelítők a Jobbik és a jobbikos szívsebész másik szövetségeséről, a Tyirityán Zsolt által vezetett Betyárseregről. Tyirityán Zsolt, a 2008-ban alakult Betyársereg szóvivője 2010-ben a 168ora.hu-nak adott interjúban kereken megmondja, szerinte mi a baj. Tisztán, félreérthetetlenül ékes magyarsággal kimondja, hogy a Jobbiknak és szövetségeseiknek, a 64 vármegyés Ifjaknak az a bajuk, hogy még nincs Nemzeti Szocializmus Magyarországon! Nem mi állítjuk róluk, hogy a náci-nyilas irányzatot tartják Magyarország számára a helyes politikai útnak, hanem ők. Tyirityán szerint a Betyársereg, ha zsidózik, cigányozik és buzizik, akkor csupán azért teszi, hogy néven nevezze a problémákat. Nem mi találtuk ki, hogy a nácikat tisztelő rasszista Betyársereggel politikai szövetséget kötött Papp Lajos kedvenc pártja, a Jobbik, hanem maga Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Tessék, idézzük az interjúból Papp Lajos és a Jobbik szövetségesét: „A Betyársereget 2008 tavaszán alakítottuk. Budaházy György, Toroczkai László és én gondoltunk arra, hogy életre kellene hívni. A Jobbikkal egy nyilvános találkozó keretében Ópusztaszeren garanciaszerződést kötöttünk, amelyen részt vett Vona Gábor is.” (Aki nem tudná, ez a szövetség a mai napig fennáll, és benne van a szövetségben a Toroczkay-féle 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom is, amelynek a nácikat tisztelő kijelentéseiről is van jócskán idézetem.) Itt Kanadában ezeket a gazembereket bezárnák, leültetnék gyűlöletkeltésért. Magyarországon, Toroczkait tavaly, Orbán Alaptörvényének köszönhetően, egy kisváros polgármesterévé avatták. Hát ez a baj!
De térjünk vissza Dr. Papp Lajos szövetségesével, a Betyársereg vezetőjével készült interjúhoz. Nézzük meg, mi a baj vele. A riporter a következő kérdést teszi fel Tyirityánnak: „Ha azt mondják a Betyárseregre vagy annak egyik tagjára, például Tyirityán Zsoltra, hogy szélsőjobbos, hungarista, fasiszta vagy náci, akkor mit szól ezekhez a meghatározásokhoz és jelzőkhöz?” A választ nem én találtam ki, de elfogadom. Itt az érintett önvallomása: „Erre egy válasz lehet: köszönjük az elismerést.” Hát látják, ez a baj!A riporter tovább kérdez: „Nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy Ön nemzetiszocialistának vallja magát. Ez ma, 2010-ben mit jelent Magyarországon?” Íme a válasz: „Nemzeti alapon álló és erős szociális háttérrel rendelkező államot képzelek el, ennek a híve vagyok.” Ez is baj. A riporter nem adja fel: „Mi a véleménye Adolf Hitlerről?” A válasz nem késik: „Egy európai szintű, nagy hatású politikus, akinek a valós megítélése még várat magára.” Mi, a KMH munkacsapatában a világ civilizált tájain élő népekkel együtt úgy tudjuk, hogy már több mint egy fél évszázad óta egyértelmű, mi volt a baj Hitlerrel. Dr. Papp Lajos szövetségesei sajnos még most sem képesek erről tudomást venni. Ez a baj!
Vajon mit gondol Papp Lajos pártjának szövetségese a tálibokról, akik több száz kanadai katonát legyilkoltak már Afganisztánban, és a kőkorszakba visszanyúló politikát folytatnak? „Ők nem terroristák?” kérdezi ártatlanul riporterünk Tyirityánt. A Jobbik szövetségese ezt válaszolja: „Nem, én szabadságharcosnak tekintem őket” . Hát ez a baj ! Ezért sem jöhetnek ezek a fiúk Kanadába! A fentiek alapján, és hosszas elemzés, tanulmányozás után, a KMH, a Kanadai Magyar Demokratikus Charta megítélése nem váratott magára. Mi a Jobbikot fasiszta pártnak tartjuk, amelynek nem Kanadában, hanem a történelem szemétdombján a helye.
Mi a bajunk azzal, ami Kanadában történik?
És most, utolsó lépésként térjünk vissza Kanadába, nézzünk körül, mi folyik itt helyben, a kanadai magyarok körében. Kit támogat és utaztat ide Magyarországról előadni a Kanadai Magyarok Országos Szövetsége (KMOSZ) vagy Magyarország nagykövete? Kiket támogat és kiket rugdos Bede-Fazekas Zsolt torontói rádióműsora? Kiket támogat vagy rugdos a montreali Krónika? Ki hívta Kanadába Morvai Krisztinát, a köztudottan antidemokrata, jobbikos politikust? Ki hívta és adott fórumot annak a Kádár-spiclinek, aki a rendszerváltásig Nagy Imre gyilkosát, Kádárt szolgálta, és utána húsz éven át nem csinál mást, mint könyveket ír, előadásokat tart arról, hogy a zsidóknak köszönhetjük Trianont? Ki sztárolja Csurka István politikai nézeteit? Ki hívta ide a jobbikos Papp Lajos szívsebészt, vagy a másik Jobbikos politikust pár hete Torontóba, hogy szépen elbeszélgessenek, majd megrugdossák azokat, akik nem kérnek a magyar újfasiszta pártból, még akkor sem, ha itt nem a faji gyűlöletről, hanem a csigatésztáról mernek csak papolni?
Kedves olvasók! Szeretnénk itt nyíltan kijelenteni, hogy Kanadai Magyar Hírlap munkatársait más fából faragták, mint Dr. Papp Lajost és kedvelőit. Mi nem személyes sértettségből, fájdalomból – például azért, mert valamelyikünk családtagját kinyírták a jobbikosok hősei – hepciáskodunk ezeken az oldalakon. Mi azért emeljük fel a szavunkat Papp Lajos és társai ellen, mert ők szabadságharcosoknak tartják azokat, akik fejbe lőnek csak tanulni vágyó kislányokat, kövekkel dobálják halálra azokat, akik az egyetemes emberi jogaikkal szeretnének élni, és mint a Tálibok, azokat gyilkolják, többek közt kanadai katonákat, akik a demokrácia és az emberi méltóság eszményét védik. Mi senkinek se nyaljuk a fenekét – se a jobb oldalnak se a baloldalnak. De nem tekintjük bűnnek a liberalizmust sem, mint a szívsebész és társai. Mi nem azt nézzük, hogy ki mit papol, hanem azt, hogy ki mit csinál. Mi a zsidó magyarokat nem Trianonért, hanem Magyarország iparosításáért, két tucat Nobel-díjáért, a tudományos életünkben betöltött szerepükért tartjuk felelősnek. Mi nem gyalázzuk, hanem ünnepeljük őket mindazért, amivel gazdagították a kultúránkat, mindazért, amivel emelték hazánk nemzetközi tekintélyét, jó hírnevét. És siratjuk becstelen és hazug meghurcoltatásukat, siratjuk ezeket a magyar testvéreinket a gaztettek miatt, amelyeket elkövettek ellenük más magyarok, olyanok, akiknek ma odahaza szobrokat állítgatnak, akiket újratemetgetnek. Mi sosem fogjuk elfelejteni és főleg nem március 19. közeledtével mindazt, amit a vallásos hazaszeretők tettek 600 ezer ártatlan magyar testvérünkkel. Nem felejtjük el, hogyan hátráltatták európai felzárkózásunkat, és látjuk hogyan teszik most is ezt. Ukrajnában lázad a nép ez ellen. A magyarok többsége kussol.
A magyar kormány ma is, mint a két világháború közt, mint a Kádár-korszakban, hátrafelé, zavaros vizek és indulatok felé, a demokráciától egyre távolabbra menetelteti megtévesztett népét. Kérjük, hogy mindazok a kedves olvasók, akik Papp Lajos szívsebészért rajongnak, nézzenek egy kicsit jobban utána, mit takar a szívsebész és pártjának hazaszeretete. Ne várják el tőlünk, hogy kedveljük a demokrácia ellenfeleit, vagy azt, hogy szabad teret engedjünk itt Kanadában a fasiszták terjeszkedésének. Nem szeretnénk eljutni odáig, hogy a kanadai nép, amely befogadott bennünket, úgy tekintsen ránk, mint olyan népre, amely nemcsak két világháborúban hanem most is, itt is, a kanadaiak értékrendjével szembe menetel és ellenük harcol. Ellentétben a KMOSZ-osokkal, mi egyetlen jobbikost, gárdistát, vármegyést, betyárt sem hívunk közénk. Elegünk volt a fasisztákból ! Nem ülünk velük egy asztalhoz, nem borozgatunk velük, még akkor sem, ha kereszttel és magyar zászlóval a kezükben ámítgatnak minket. Kövér László szavait kissé átalakítva mondjuk – fasiszta kutyából nem lehet demokratikus szalonnát csinálni.
Göllner András
Írásai a Galamusban
Ha szabadkőműves vagy, az a baj.
Ha dialektikus materialista vagy, az a baj.
Ha semmilyen nem vagy, az a baj.
(Belga: Az a baj)
Háttér
Mi a baj az újfasizmussal, ha magyar? Az a baj, hogy nem ismer határokat és a kanadai magyarok körében bátran terjeszkedik. A terjeszkedésnek két szervezet – a Kanadai Magyar Hírlap (KMH), és a Kanadai Magyar Demokratikus Charta – állja az útját. Írásom pillanatfelvétel arról a harcról, mely a 2014-es magyarországi választások célegyenesében egyre élesebbnek ígérkezik Kanadában. A legfrissebb összecsapást az okozta, hogy az újfasizmus ellen harcolók nemkívánatos személynek minősítették a Kanadába látogató Dr. Papp Lajost, a Jobbikot támogató szívsebészt, és harcba szálltak az ellen, hogy Kanadában, a magyar diaszpóra közösségi helyszínein kampányoljanak a jobbikosok. Riasztották a kanadai hatóságokat a magyar újfasizmus kanadai terjeszkedése, ennek a veszélyei miatt. És ezzel a lépésükkel kiverték a biztosítékot azok körében, akik – a kanadai magyar nagykövetség aktív támogatásával – a hazát kizárólagosan a Jobbik és a FIDESZ színeiben óhajtják megjeleníteni. A Kanadai Magyar Hírlap munkatársaként, a Kanadai Magyar Demokratikus Charta alapítójaként és nemzetközi szóvivőjeként a következő cikkel válaszolok a magyar újfasizmus, a Jobbik és Dr. Papp Lajos védelmezőinek.
Mi a bajunk Papp Lajossal?
A Kanadai Magyarok Országos Szövetségének (KMOSz), a torontói magyar rádiónak, a montreali magyar Krónikának az a baja, hogy a magyar demokrácia védelmezői hátráltatják Dr. Papp Lajos szívsebész kanadai közszerepléseit. Azt halljuk, hogy nem szeretik, amikor lefasisztázzuk az ide szállingózó jobbikosokat. Dr. Papp Lajos szívsebész védelmezői nem értik, hogyan lehet valakit lefasisztázni csupán azért, mert szereti a hazáját és vallásos. Ebben a cikkben, megpróbálok választ adni arra, hogy mi a bajunk Papp Lajossal és a pártjával, a Jobbikkal, mi a bajunk a magyar újfasizmus kanadai terjeszkedésével, és mi köze van ehhez a terjeszkedéshez Orbán Viktor pártjának, a Fidesznek.
Dr. Papp Lajos szívsebészt nem azért tekintjük fasisztának, mert hazafias, mert erősen vallásos vagy mert szép duruzsoló hangon tud beszélni Etel-közről kiscserkészeinknek a magyar diaszpórában. Azért tartjuk fasisztának, mert a Jobbikkal, a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalommal, a gárdásokkal, a betyárseregesekkel, a történelemhamisítókkal összebújva sámánkodik. Az a bajunk Dr. Papp Lajos szívsebésszel és pártjával, a Jobbikkal, hogy saját bevallásuk szerint megvetik Kanada és az Észak-Atlanti Szövetségbe tömörült országok demokratikus értékeit.
Az a bajunk Dr. Papp Lajossal, hogy mindenkit, aki nem a Jobbik nézeteit vallja, úgy kipucolna Magyarországról, mint a házmester a szemetet a lépcsőházból. Kérjük azokat, akik nem értik, mi a bajunk Dr. Papp Lajossal, hogy nézzék végig az Echo TV „Háború a Nemzet Ellen” című fasisztoid nézeteket terjesztő sorozatát, amelyben főszerepet játszik a szívsebész. Ott megtudhatják, személyesen Dr. Papp Lajostól, hogy Magyarországon az a baj, hogy a rendszerváltás kezdetével, Antall József közreműködésével, átjátszották a nemzetgazdaságot a zsidó tőkéseknek, bankároknak. Szerinte az a baj, hogy a zsidó nagytőkések támogatásával „összehangolt, tudatos támadás folyik a nemzet ellen, totális diktatúra folyik Magyarország ellen”. Dr. Papp Lajos kedvesen közli, hogy mit tegyenek azok, akik másként látják a valóságot, mint a Jobbik. „Tisztelettel kérem elleneinket, hogy pakoljanak, csomagoljanak, mert most mi jövünk”. És annak érdekében, hogy gyorsabban összepakoljunk, megalakítja saját egyenruhával ellátott csapatát, a Nemzetőrséget, amely a Betyársereggel, a Magyar Gárdával együtt szívélyesen kapaszkodna, hogy minél gyorsabban elpucoljunk. Ez nem békejobb, hanem fasiszta jobb! És mindezért a Fidesz Budapest díszpolgárává avatja, majd ezt megduplázza a díszkereszttel, míg Kertész Ákos zsidó származású Budapesti hazánkfiától elveszi a város díszpolgárságát, és segítséget nyújt Kertésznek, hogy elcuccoljon Kanadába. Hát ez a baj.
Az a bajunk Dr. Papp Lajossal és pártjával, hogy egy ágyban hemperegnek azokkal, akik a fasizmust és magát Hitlert istenítik, és azon fáradoznak, hogy visszacsempésszék Magyarországra Hitlerék rég megbukott rendszerét (majd mindjárt idézni fogom Papp Lajos barátait, szövetségeseit a témában, tessenek várni szépen, nyugodtan, ez még csak a bevezető).
Az a bajunk a hófehérhajú szívsebésszel, hogy azoknak a szekerét tolja, akik a zsidókra kenik Trianont, mert így akarják elterelni a mélységesen vallásos és hazájukat szerető magyar vezetőkről a felelősséget két világháborúban elszenvedett vereségeinkért és mindazért a borzadályért, amelyet több mint egy évszázad óta, a mély-magyarok felelőtlen, gyalázatos politizálásának köszönhetően varr a világ a nyakunkba.
A KMH szerzői nem azért fasisztázzák le a szívsebészt, mert jól tud keresztet vetni vagy nyilakat lövöldözni, nem is azért, mert szép hosszúra megnövesztette a bajuszát, és szalaggal köti hátra hófehér haját, hogy jobban hasonlítson az Árpád vezérünkről alkotott képekre (vagy akár az utolsó Mohikánra). Azért fasisztázzuk le a szívsebészt, mert a Jobbikkal, a Betyársereggel, a 64 vármegyésekkel együtt rongálja, bomlasztja hazánk demokratikus tekintélyét a nagyvilágban. Tele van a YouTube a plakátjaikkal, az összeborulásaikkal. Tessék utánanézni! Mi utánanéztünk, és tudjuk, kik a szívsebész politikai szövetségesei, harcostársai, és ezért ellenezzük kanadai szereplésüket. Elismerjük az igazságát annak a nagyszerű magyar közmondásnak, amely így szól: madarat tolláról, embert barátjáról.
Mint már az imént jeleztem, saját szavaikkal fogom bizonyítani Papp Lajos pártjának, a Jobbiknak és szövetségeseinek a nagy nyilvánosság előtt elkövetett antiszemita uszításait, a demokrácia megdöntésére irányuló szándékukat, és azt, hogy mindezt a Fidesz védőszárnyai teszik lehetővé. Idézni fogom azokat a mondatokat, amelyeket a torontói „Független Magyar Rádió” szerkesztője, Bede-Fazekas Zsolt mikrofonjánál a csirkefogók mindig mélységesen elhallgatnak, a jól ismert mondatokat, amelyekre Bede-Fazekas sose kérdez rá, vagy ha rákérdez, akkor a hamis választ úgy benyeli, mint kacsa a nokedlit. Úgy tűnik, Bede-Fazekas Zsolt torkán kizárólag az antifasiszták szavai akadnak fenn. A kritikától a rádiós azonnal elkezd öklendezni, pocskondiázni, és bevágja az ajtót. Számtalanszor és udvariasan felkértük, üljünk le békésen a mikrofon elé, és élő adásban beszéljük meg dolgainkat, tiszteletben tartva egymás emberi méltóságát. Nem ez lenne egy közszolgálati rádiónak a szerepe? Képtelen volt ezt egyszer is megtenni. A mai napig egyoldalú, elfogult, gyáva magatartást tanúsít. Vele ez a baj!
Papp Lajos 2013-as kanadai előadókörútjának plakátja – irodalmilap.net
Miért beszélünk többet a fasizmus veszélyeiről, mint a bolsevizmuséról?
Mielőtt idézném a saját szavaikat, bevezetőként szeretném azt is elmondani, miért beszélünk többet a fasizmus veszélyeiről, mint a bolsevizmuséról. Azért, mert látjuk és tudjuk, hogy Thürmer Gyulán kívül Magyarországon senki sem ápolja a bolsevizmust, senki sem állítgat szobrokat Rákosi Mátyásnak vagy Gerő Ernőnek szanaszét az országban. És ez nem baj. Azért beszélünk többet a fasizmus veszélyeiről, mert az nem a küszöbön tétlenkedik, hanem a Fidesz-kormány védőszárnyai alatt bátran terjeszkedik hazánkban. Azért beszélünk egyre többet a fasizmus veszélyeiről, mert Orbán Viktor nagykövetének segítségével (Pordány Lászlónak hívják az urat) a hazai fasiszták egyre gyakrabban szállingóznak ide, a kanadai magyarok körébe. Mert a magyar fasiszták helyi elvbarátai egyre hangosabban, erőszakosabban támadják azokat, akik nem a Fidesz nótáját fújják. Az a baj, hogy azt, ami itt folyik, a diaszpóra megosztását, a Fidesz már másutt is levezényelte. Most ide nyomják a magyar adófizetők milliárdjait, hogy egynézetűvé tegyenek bennünket, és véget vessenek a civilizált, szabad politikai versenynek. Ez a baj.
Mindazoknak, akiknek viszont az a bajuk, hogy a KMH oldalain többet beszélünk a fasizmus veszélyeiről, mint a bolsevizmuséról, csak azt tudom mondani: a magyar demokráciának ma több félnivalója van az előbbitől, mint az utóbbitól. Nekünk valóban az a célunk, hogy visszaszorítsuk itt és odahaza a fasizmus terjedését. Ez ennyire egyszerű. Majd ha a bolsevizmus is elkezd odahaza vagy itt Kanadában terjeszkedni a magyarok közt, ne féljenek, az élvonalban leszünk mi az ellen is. Majd ha meghívja Thürmer Gyulát egy bratyizásra Bede-Fazekas Zsolt, akkor jól oda fogunk neki mondani. Ezt megígérjük.
Mi a bajunk a fasizmussal és Horthyval?
De elmondom, mi a baj a fasizmussal. Rengeteg olyan fasisztát ismerünk világszerte, akik vallásosak és szeretik a hazájukat, de üldözik azokat, akik demokráciát szeretnének csinálni. Velük ez a baj. Ezeket, a Magyarország határain kívül található fasisztákat sosem a vallásos nézeteik, hazaszeretetük miatt fasisztázzuk le, hanem azért, mert korlátozzák az emberi méltóság tiszteletét, az egyetemes emberi jogokat, a szólás szabadságát, a demokrácia alapelveinek kibontakozását környezetükben. Nekünk, kanadai magyar demokratáknak, a hit és a hazaszeretet önmagában nem erény. A nácik is szerették a hazájukat (erre nagyszerű példa Hitler vagy Eichmann). Röviden, a hit és a hazaszeretet nem baj, de az baj, ha valaki a hit és a hazaszeretet nevében fasisztáskodik. A hatmillió zsidó embertársunkat, hazaszeretettől és hittől fűtve, szemrebbenés nélkül küldték Hitlerék a gázkamrákba (bocs, csak 5 millió 400 ezret, mert a 6 millió 10 százalékát a magyarok kormányzója, a hitéről és hazaszeretetéről jól ismert Vitéz Nagybányai Horthy Miklós szállítatta ki marhavagonokban a vágóhídra). A 6 millió áldozat is borzadály, de ez csak egy kis töredéke annak a több mint 100 millió halálos áldozatnak – zsidó vagy nem zsidó, cigány, keresztény, meleg, kosárlabdás, muzulmán, költő, csecsemő, vagy csak egyszerű helybéli, lúdtalpas, pókhasú –, aki csupán azért halt meg, mert útjában volt a fasiszták által kitalált és a mi Horthy Miklósunk által támogatott harci játékoknak. Ez a baj. Hányan is haltak meg a Don-kanyarban? Drezdában? Ukrajnában, az orosz falvakban, a Felvidéken vagy csak fenn a várban, Budán? Hányan sínylődtek fogságban embertelen körülmények közt? És kinek az oldalán is harcolt a mi jóságos és keresztény Horthy Miklósunk? A fasiszták oldalán, és ezt sose feledjük el! Nem Kanada oldalán, nem Amerika oldalán, nem Franciaország oldalán, nem Anglia oldalán, hanem az európai, észak-atlanti demokraták értékrendjével szembe menetelők oldalán, a fasiszta olasz és német tengely oldalán álltunk, harcoltunk, és gyilkoltuk embertársainkat. Ez a nagy baj! Horthy csak azért úszta meg az elszámoltatást Nürnbergben, mert a bolsevik Sztálin, sajátos hatalmi taktikái miatt, felmentette és futni hagyta Európa utolsó fasiszta államába.
Mi a bajunk a Fidesz-kormánnyal?
És akkor térjünk át Magyarországra. Azért beszélünk fasiszta veszedelemről, mert látjuk és tudjuk, hogy a Fidesz kormányzása alatt bárki, bárhol az országban szobrot állíthat annak az embernek, akinek az uralma idején (és egyáltalán nem német nyomásra) bevezették a világ legelső antiszemita törvényét. Magyarország már akkor lépett a zsidók ellen amikor Hitlerék, Eichmannék csak gyerekcipőkben és olcsó ruhákban szaladgáltak kinn a pályán. Ennek az első zsidó-ellenes lépésnek a szellemi atyja nem más, mint Prohászka Ottokár, Székesfehérvár egykori püspöke, akinek a nevére felesküdve közösítette ki antikommunista, Isten-tisztelő szerénységemet és a KMH főszerkesztőjét, Christopher Adamot a helybéli magyar szervezetek vezetője, Androvich Tamás atyafi. És ez önmagában nem baj, de az baj, hogy ugyan ezt tette Orbán Viktor fenn a Várban, amikor kijelentette, hogy aki nem az ő pártjára szavaz, az nem része a hazának („a haza nem lehet ellenzékben”).
Az a baj, hogy a Fidesz kormányzása alatt szobrokat lehet felállítani Prohászkának, annak az embernek, aki féregként ábrázolta zsidó honfitársainkat, de a szobrát megkoszorúzza, felavatja a magyar parlament alelnöke. Ma szobrot lehet felállítani annak a kormányzónak az emlékére, aki már évtizedekkel a német bevonulás előtt rossz viccet csinált a demokráciából Magyarországon. Ma szobrokat lehet felállítani azoknak az embereknek az emlékére, akik elintézték, hogy egyik legnagyobb magyar költőnk, Radnóti Miklós, ne a szerettei közt, békésen hunyja le a szemét, hanem agyonverve, kiéheztetve, megkínozva, egy nedves árok mélyén. Ez a baj!
Azt kérdezik, hogy miért beszélünk mi a fasizmus veszélyeiről Magyarországon? Azért mert a Fidesz kormánya kitünteti azt az embert, Bencsik Andrást, aki a Kertész Imrének odaítélt első magyar irodalmi Nobel-díjat egy tál fekáliához hasonlította, és szerintem ha tehetné, ha más időket élnénk, úgy felkergetné ezt az írót meztelenül egy fa tetejére kukorékolni a tél kellős közepén, mint ahogy évtizedekkel ezelőtt felkergették csodálatra méltó, zsidó származású olimpikonunkat, Petschauer Attilát a Bencsik András által ünnepelt magyar katonák egy fa tetejére, hogy ott dögöljön meg szegény, hideg vízzel leöntözve, megalázva, kitaszítva, amíg az urak jó nagyokat kacagtak, s megpödörték huszáros bajszukat. Ez a baj!
Azért emeljük fel a hangunkat, azért fasiztázunk, mert Orbán és kormánya kitünteti, megkoszorúzza, megtiszteli azt az írót – Csurka Istvánt –, aki többet ártott a keresztény-zsidó megbékélésnek az elmúlt 20 évben, mint bárki más. Azért beszélünk fasiszta veszélyről, mert azt látjuk, hogy az egykori KISZ-titkár, a Fidesz második embere, a magyar parlament elnöke, Kövér László egy olyan embert részesít különleges megtiszteltetésben, egy olyan embernek a hamvait szállíttatja haza, egy olyan embert magasztal, aki a nyilasok padsoraiban rongálta népünk becsületét, azoknak az oldalán harcolt, akik ártatlanok ezreit meztelenre vetkőztetve lőtték bele a tél közepette a mi Dunánk jéghideg vizébe, aki a nyilasokkal pucolt el otthonról. Nekünk többek közt az a bajunk Kövérrel, hogy egy olyan parlamenti képviselőt ölel át, aki pártjával, a magyar nyilasokkal együtt felelős azért, hogy az oroszok szétlőtték fővárosunkat a háború utolsó hónapjaiban. Magyar vezérkarunk, tisztjeink katonáink lázadhattak volna, de nem lázadtak. És ez is baj!
A Polgári Magyarországért-díjjal kitüntetett „békemenetesek” és a kitüntetők – Facebook
Mi a bajunk Bencsik Andrással?
Szóval mi is folyik ma hazánkban, Magyarországon? Először is az a baj, hogy sokan látjuk, mi folyik mindnyájunk szeme előtt, csak kevesen vesszük észre. Hadd idézzem az Orbán-kormány egyik kitüntetettjét, Bencsik Andrást, mielőtt még ő is felbukkan Bede-Fazekas Zsolt mikrofonjánál, és elmeséli, hogyan kell csigatésztát vagy puliszkát készíteni. Mi nem azért tartjuk Bencsiket gyűlöletkeltő, exkomcsi köpenyegforgató fasisztának, mert hitről és hazaszeretetről papol, hanem azért, mert gyalázza a zsidókat, és többször is bemutatta, hogy szarik a demokráciára és közös európai értékeinkre. Mi azért tartjuk Papp Lajost Kanadában nem szívesen látott közszereplőnek, mert ugyanabból a tányérból lapátol, mint Bencsik. Bencsik András hazafi például a következő szavakkal tálalta olvasóinak a zsidó származású Kertész Imrének odaítélt első magyar irodalmi Nobel-díjat. „Megpróbálom ezt illedelmesen előadni”, kezdi szövegét a hazafi, mint egy jól nevelt polgári úriember. „Libériás lakájok, gyertyatartók, arany evőeszközök, brillantin, klasszikus zene. Ülünk ott meghatottan, és akkor a főpincér intésére az asztalra helyezik elénk a tálat, majd egy intésre leemelik róla a fedőt... Egyék barátom!, mondja ekkor nekünk őfelsége, s ahogy a gyönyörűen megkomponált tálra nézünk, melyen a fantasztikus eleganciával körített köret közepén ott díszeleg a főfogás, egy párolgó, nagy barna, büdös... hopp, elmegy az étvágyunk... hányingerrel küszködünk. Ez volna a Nobel-díj.” („Fény a sötétségben”, Magyar Demokrata, 2002. december 19., 5. oldal. Tegyük el emlékül!). Miután tompul a polgári kacaj, halkul a tapsvihar, Orbán Viktor lovagja kifejti, mit gondol Magyarország EU-tagságáról. „Erre is van egy hasonlatom”, mondja a Fidesz kitüntetettje, a békemenetek főszervezője. Jól figyeljünk Bencsik szavaira: „Az uniós csatlakozást valami nagyon finom ételnek képzelje el az olvasó. Mondjuk gondoljon arra, amit nagyon szeret, amit pontosan úgy készítettek el, ahogy mamája főzte annak idején. És szépen kiteszik a tányérjába. És már enne is, de akkor észreveszi, hogy a tányér szélét valakik bekenték ugyanazzal a barna, büdös... és azt előbb le kéne nyalogatni, hogy ne bűzölögne ottan, hogy élvezhető lenne az étel. De nem megy ez sem... eljött az év legsötétebb napja.” (Ugyanott).
Orbán Viktor pártjának kitüntetett tagja, a fideszes Bencsik, a Kádár-rendszer idején kommunista párttagként, a Népszabadság hasábjain szapulta Európát. Ugyanezt teszi ma a Fidesz-kormány által pénzelt lapjában. Most is, mint anno, Európa ellen agitál, nem Európa politikai értékeit, demokratikus elveit képviseli, hanem egy olyan értékrendet amely a fasizmus melegágya. Idézzük: „Oroszország végleg lezárta a kaotikus huszadik századot, és egy új…jól definiált össznépi érdekekre (építő)...korszakot nyitott meg a hagyomány, a hit és az erő jegyében… nagyon rövid időn belül az orosz kettős fogja meghatározni a történelem alakulását.”(Bencsik András, Demokrata, 2008. május 14.) Mi a fenti közszerepléseiért tartjuk Bencsiket és politikai társait gyűlöletkeltő fasisztáknak. Nekünk az a bajunk, hogy ma százezrek, sőt milliók masíroznak, hangoskodnak ilyen emberek mögött, odahaza is, és egyre többen itt kinn, a kanadai magyarok közt is.
Mi a bajunk a Betyársereggel?
És akkor még további ízlelítők a Jobbik és a jobbikos szívsebész másik szövetségeséről, a Tyirityán Zsolt által vezetett Betyárseregről. Tyirityán Zsolt, a 2008-ban alakult Betyársereg szóvivője 2010-ben a 168ora.hu-nak adott interjúban kereken megmondja, szerinte mi a baj. Tisztán, félreérthetetlenül ékes magyarsággal kimondja, hogy a Jobbiknak és szövetségeseiknek, a 64 vármegyés Ifjaknak az a bajuk, hogy még nincs Nemzeti Szocializmus Magyarországon! Nem mi állítjuk róluk, hogy a náci-nyilas irányzatot tartják Magyarország számára a helyes politikai útnak, hanem ők. Tyirityán szerint a Betyársereg, ha zsidózik, cigányozik és buzizik, akkor csupán azért teszi, hogy néven nevezze a problémákat. Nem mi találtuk ki, hogy a nácikat tisztelő rasszista Betyársereggel politikai szövetséget kötött Papp Lajos kedvenc pártja, a Jobbik, hanem maga Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Tessék, idézzük az interjúból Papp Lajos és a Jobbik szövetségesét: „A Betyársereget 2008 tavaszán alakítottuk. Budaházy György, Toroczkai László és én gondoltunk arra, hogy életre kellene hívni. A Jobbikkal egy nyilvános találkozó keretében Ópusztaszeren garanciaszerződést kötöttünk, amelyen részt vett Vona Gábor is.” (Aki nem tudná, ez a szövetség a mai napig fennáll, és benne van a szövetségben a Toroczkay-féle 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom is, amelynek a nácikat tisztelő kijelentéseiről is van jócskán idézetem.) Itt Kanadában ezeket a gazembereket bezárnák, leültetnék gyűlöletkeltésért. Magyarországon, Toroczkait tavaly, Orbán Alaptörvényének köszönhetően, egy kisváros polgármesterévé avatták. Hát ez a baj!
De térjünk vissza Dr. Papp Lajos szövetségesével, a Betyársereg vezetőjével készült interjúhoz. Nézzük meg, mi a baj vele. A riporter a következő kérdést teszi fel Tyirityánnak: „Ha azt mondják a Betyárseregre vagy annak egyik tagjára, például Tyirityán Zsoltra, hogy szélsőjobbos, hungarista, fasiszta vagy náci, akkor mit szól ezekhez a meghatározásokhoz és jelzőkhöz?” A választ nem én találtam ki, de elfogadom. Itt az érintett önvallomása: „Erre egy válasz lehet: köszönjük az elismerést.” Hát látják, ez a baj!A riporter tovább kérdez: „Nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy Ön nemzetiszocialistának vallja magát. Ez ma, 2010-ben mit jelent Magyarországon?” Íme a válasz: „Nemzeti alapon álló és erős szociális háttérrel rendelkező államot képzelek el, ennek a híve vagyok.” Ez is baj. A riporter nem adja fel: „Mi a véleménye Adolf Hitlerről?” A válasz nem késik: „Egy európai szintű, nagy hatású politikus, akinek a valós megítélése még várat magára.” Mi, a KMH munkacsapatában a világ civilizált tájain élő népekkel együtt úgy tudjuk, hogy már több mint egy fél évszázad óta egyértelmű, mi volt a baj Hitlerrel. Dr. Papp Lajos szövetségesei sajnos még most sem képesek erről tudomást venni. Ez a baj!
Vajon mit gondol Papp Lajos pártjának szövetségese a tálibokról, akik több száz kanadai katonát legyilkoltak már Afganisztánban, és a kőkorszakba visszanyúló politikát folytatnak? „Ők nem terroristák?” kérdezi ártatlanul riporterünk Tyirityánt. A Jobbik szövetségese ezt válaszolja: „Nem, én szabadságharcosnak tekintem őket” . Hát ez a baj ! Ezért sem jöhetnek ezek a fiúk Kanadába! A fentiek alapján, és hosszas elemzés, tanulmányozás után, a KMH, a Kanadai Magyar Demokratikus Charta megítélése nem váratott magára. Mi a Jobbikot fasiszta pártnak tartjuk, amelynek nem Kanadában, hanem a történelem szemétdombján a helye.
Mi a bajunk azzal, ami Kanadában történik?
És most, utolsó lépésként térjünk vissza Kanadába, nézzünk körül, mi folyik itt helyben, a kanadai magyarok körében. Kit támogat és utaztat ide Magyarországról előadni a Kanadai Magyarok Országos Szövetsége (KMOSZ) vagy Magyarország nagykövete? Kiket támogat és kiket rugdos Bede-Fazekas Zsolt torontói rádióműsora? Kiket támogat vagy rugdos a montreali Krónika? Ki hívta Kanadába Morvai Krisztinát, a köztudottan antidemokrata, jobbikos politikust? Ki hívta és adott fórumot annak a Kádár-spiclinek, aki a rendszerváltásig Nagy Imre gyilkosát, Kádárt szolgálta, és utána húsz éven át nem csinál mást, mint könyveket ír, előadásokat tart arról, hogy a zsidóknak köszönhetjük Trianont? Ki sztárolja Csurka István politikai nézeteit? Ki hívta ide a jobbikos Papp Lajos szívsebészt, vagy a másik Jobbikos politikust pár hete Torontóba, hogy szépen elbeszélgessenek, majd megrugdossák azokat, akik nem kérnek a magyar újfasiszta pártból, még akkor sem, ha itt nem a faji gyűlöletről, hanem a csigatésztáról mernek csak papolni?
Kedves olvasók! Szeretnénk itt nyíltan kijelenteni, hogy Kanadai Magyar Hírlap munkatársait más fából faragták, mint Dr. Papp Lajost és kedvelőit. Mi nem személyes sértettségből, fájdalomból – például azért, mert valamelyikünk családtagját kinyírták a jobbikosok hősei – hepciáskodunk ezeken az oldalakon. Mi azért emeljük fel a szavunkat Papp Lajos és társai ellen, mert ők szabadságharcosoknak tartják azokat, akik fejbe lőnek csak tanulni vágyó kislányokat, kövekkel dobálják halálra azokat, akik az egyetemes emberi jogaikkal szeretnének élni, és mint a Tálibok, azokat gyilkolják, többek közt kanadai katonákat, akik a demokrácia és az emberi méltóság eszményét védik. Mi senkinek se nyaljuk a fenekét – se a jobb oldalnak se a baloldalnak. De nem tekintjük bűnnek a liberalizmust sem, mint a szívsebész és társai. Mi nem azt nézzük, hogy ki mit papol, hanem azt, hogy ki mit csinál. Mi a zsidó magyarokat nem Trianonért, hanem Magyarország iparosításáért, két tucat Nobel-díjáért, a tudományos életünkben betöltött szerepükért tartjuk felelősnek. Mi nem gyalázzuk, hanem ünnepeljük őket mindazért, amivel gazdagították a kultúránkat, mindazért, amivel emelték hazánk nemzetközi tekintélyét, jó hírnevét. És siratjuk becstelen és hazug meghurcoltatásukat, siratjuk ezeket a magyar testvéreinket a gaztettek miatt, amelyeket elkövettek ellenük más magyarok, olyanok, akiknek ma odahaza szobrokat állítgatnak, akiket újratemetgetnek. Mi sosem fogjuk elfelejteni és főleg nem március 19. közeledtével mindazt, amit a vallásos hazaszeretők tettek 600 ezer ártatlan magyar testvérünkkel. Nem felejtjük el, hogyan hátráltatták európai felzárkózásunkat, és látjuk hogyan teszik most is ezt. Ukrajnában lázad a nép ez ellen. A magyarok többsége kussol.
A magyar kormány ma is, mint a két világháború közt, mint a Kádár-korszakban, hátrafelé, zavaros vizek és indulatok felé, a demokráciától egyre távolabbra menetelteti megtévesztett népét. Kérjük, hogy mindazok a kedves olvasók, akik Papp Lajos szívsebészért rajongnak, nézzenek egy kicsit jobban utána, mit takar a szívsebész és pártjának hazaszeretete. Ne várják el tőlünk, hogy kedveljük a demokrácia ellenfeleit, vagy azt, hogy szabad teret engedjünk itt Kanadában a fasiszták terjeszkedésének. Nem szeretnénk eljutni odáig, hogy a kanadai nép, amely befogadott bennünket, úgy tekintsen ránk, mint olyan népre, amely nemcsak két világháborúban hanem most is, itt is, a kanadaiak értékrendjével szembe menetel és ellenük harcol. Ellentétben a KMOSZ-osokkal, mi egyetlen jobbikost, gárdistát, vármegyést, betyárt sem hívunk közénk. Elegünk volt a fasisztákból ! Nem ülünk velük egy asztalhoz, nem borozgatunk velük, még akkor sem, ha kereszttel és magyar zászlóval a kezükben ámítgatnak minket. Kövér László szavait kissé átalakítva mondjuk – fasiszta kutyából nem lehet demokratikus szalonnát csinálni.
Göllner András
Írásai a Galamusban
