Louis MacNeice - Dudaszó
Divatjamúlt a ringlispil, divatjamúlt a riksa,
a mi vágyunk egy limuzin s jegyért a kukucska titka
A bugyi-anyag krepdesin, a kígyóbőr cipő lett,
bölényfej van a hall falán, padlóján tigris a szőnyeg.
John MacDonald hullát talált s az ágya alá tette,
várta míg éledez, majd piszkavassal leütötte,
szuvenírnek eladta szemét, a vérét whiskyért, de
csontját csörgőnek hagyta meg félszázados ünnepére.
Divatjamúlt a jóga és divatjamúlt Blavatsky,
nekünk csak bankbetét kell és csepp szoknya, ha visz a taxi.
Annie MacDougall fejni ment, elbotlott egy hangaszálban,
arra ébredt, hogy tánclemez ó-bécsi valcert játszik.
Divatjamúlt a kultúra, s a szüzesség is avítt ma,
csak Dunlop autógumi kell s az ördög, aki javítja.
Szilveszter éjjel Phelps ura kijelentette, józan,
így számlálta meg lábait s eggyel több volt valóban.
Carmichaelné az ötödik szüléskor az undorig ért el:
„Vidd, bába! – szólt – torkig vagyok a túlnépesedéssel."
Divatjamúlt a pletykarovat, s a táncház kelta módra,
csupán pesztonka kell nekünk s a gyereknek nyalóka.
Willie Murray hüvelykjét elvágta, de kárt nem érzett,
egy tehén bőrét nyúzta le, azt használta kötésnek.
A bátyja sok halat fogott, a dús tengernek hála,
visszadobta mindet és koldus lett vén korára.
A Halász Bizottság és a Biblia sem divat,
egy csomag cigi kell csupán, ha a kéz tétlen maradt.
Divatjamúlt a mozgókép, divatjamúlt a Stadion,
muskátli sem piroslik falusi ablakon,
divatjamúlt a kormány-támogatás, a szavazás,
ülsz ötven évig s kalapod a nyugdíjra akaszthatod.
Nem kell az édes szerelem, a kicsikém se kell,
nap-mint-nap dolgozik a kéz, hasznát a szél viszi el.
A barométer egyre csak lejjebb száll, bármi jő,
s törd el bár átkos üvegét, nem torpan meg az idő.
Fodor András fordítása