Minden ami a szívednek kedves

Schmidt Vera

Késői találkozás

Mikor egy emberrel későn találkozol,
s meglátod benne mindazt, mit másban nem találsz... s hiányolsz,
úgy tűnik éppen, épp csak egy perccel késtétek el,
hogy együtt többek legyetek.
Nem osztozhatsz!
Van úgy, hogy nem lehet, s hiába nyújtaná feléd kezét...
Jegye más vonatra szól.

Tudod, hogy ő is néz, s elkapott tekintetében,
mintha magával vinné álmaid kulcsát... mindazt, mit vársz.
Úgy tűnik éppen, épp csak egy perccel késtétek el,
hogy együtt többek legyetek.
Nem osztozhatsz!
Van úgy, hogy nem lehet, s hiába nyújtaná feléd kezét...

Hidd el, ki igazán rád vár, ő megtalál.. nem tűnik el.
Időben ott leszel, nem késhetsz, nem késel el... ő rád talál.

Vele találkozol.
S meglátod benne mindazt, mit másban nem találsz... s hiányolsz.
Úgy tűnik éppen, épp csak egy perc kell, épp csak egy perc,
hogy együtt többek legyetek.
Nem osztozhatsz!
Van úgy, hogy nem lehet, s megfogja felé nyújtott kezed.
Jegye tiéd mellé szól.​

[FONT=trebuchet ms,geneva]

[/FONT]

Tornay András


Nem győzni jöttem

Nem győzni jöttem
de nem vagyok vesztes sem
Mert a legnagyobb kincs
átszögez és megkoronáz
szabad lehetek, választhatok, dönthetek
sírhatok vagy szerethetek
álmodhatok, feledhetek

Könnyeim átölelik az esőt
Megszabadulok legnagyobb kísértésemtől
mégsem választom, hogy
gyáva és gyenge legyek

Gyolcsokba tekerve
zokogva nevetve sziklára állok
és nem számít az sem
ha pofonokat kapok
igazságban szenvedésben
az vagyok aki vagyok.

​

<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="10"><tbody><tr><td colspan="2" style="border-top: 1px solid rgb(231, 231, 231); border-left: 1px solid rgb(231, 231, 231);"> </td> <td style="vertical-align: top;" background="http://imagecache2.allposters.com/images/DS_RightTiling.jpg" valign="top"> </td> </tr> <tr> <td background="http://imagecache2.allposters.com/images/DS_BottomTiling.jpg"> </td></tr></tbody></table>
Nádudvari Nagy János

Óhajtás ősszel

Egy kis melegség kéne még
a gyorsan tűnő nyári fényből,
a lelkem borzadva fél a közelgő
tél zord hidegétől.

Egy kis gyöngédség kéne még,
felvidító, igazi jóság,
hiszen élni kell akkor is,
ha nem hajt a vágy, a csók-mohóság.

Egy kis megértés kéne még,
nem zord szavak hideg pengéje,
amik úgy döfnek belém, mint
bárány szívébe a hentes kése.

Egy kis szeretet kéne még,
hisz ez az élet íze, sója:
mi lényünket a végső úton
a nagy bukásoktól megóvja.​

Sziasztok! Jó reggelt mindenkinek! Legyen szép és tartalmas ez a napotok is!​

<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="10"><tbody><tr><td colspan="2" style="border-top: 1px solid rgb(231, 231, 231); border-left: 1px solid rgb(231, 231, 231);"> </td> <td style="vertical-align: top;" background="http://imagecache2.allposters.com/images/DS_RightTiling.jpg" valign="top"> </td> </tr> <tr> <td background="http://imagecache2.allposters.com/images/DS_BottomTiling.jpg"> </td></tr></tbody></table>
Nezvál Eszter

Csók

Egy vöröslő alkony fényében futva
emléked izzó parázsként fájt,
arcomon csorgó könnyeket tudva
némán vártam a hosszú homályt.
Éjjeli lázban lebegve jártam
a kanyargó utcák csendes sorát,
néha egy percre zihálva néztem
a felhőkön nyíló ablak urát.
Testemet rázta a hűvös hajnal,
s körém fonta lágy fonalát,
rebbenő fények űzték el végleg
az örömöt hozó arc mosolyát.
Reggelre kelve magánnyal fedve
hanyatlott porba minden remény,
utolsó csókod ragyogott rajtam
az örök emlékek kéklő egén.​

<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="10"><tbody><tr><td colspan="2" style="border-top: 1px solid rgb(231, 231, 231); border-left: 1px solid rgb(231, 231, 231);"> </td> <td style="vertical-align: top;" background="http://imagecache2.allposters.com/images/DS_RightTiling.jpg" valign="top"> </td> </tr> <tr> <td background="http://imagecache2.allposters.com/images/DS_BottomTiling.jpg"> </td></tr></tbody></table>
Vecseri Gyula Gábor

Vallomás

<center>Felléptem egy létra legalsó fokára,
s néztem a felettem eltûnõket.
Azt mondták, feljuthatok oda,
ami innen nem is látszik.
Vártam, de nem szóltak,
hogy feljebb léphetek.
Nem figyelt senki...,
...hát feljebb léptem.
Rám ordítottak, s visszaparancsoltak.
Vártam tovább...
...nem szóltak.
Eldobtam a létrát,
s kerestem másikat.
Ott is. Ugyanez.
Rájöttem, nem juthatok feljebb.
</center>​

[FONT=trebuchet ms,geneva][/FONT]​

Paulo Coelho​

A dolgok,amelyeket megtanultam az élettől​

Hogy nem számít, mennyire jó valaki, mindenképpen fájdalmat okoz neked olykor. És ezért meg kell bocsátanod neki.
Hogy évek kellenek a bizalom kiépítéséhez, de elég néhány másodperc a lerombolásához.
Hogy nem kell megváltoztatnunk barátainkat, ha megértjük, hogy a barátok változnak.
Hogy a körülmények és a környezet hatnak ránk, de magunkért csakis mi vagyunk felelősek.
Hogy vagy Te tartod ellenőrzés alatt a tetteidet, vagy azok fognak Téged.
Megtanultam, hogy a hősök olyan emberek, akik azt tették, ami szükséges volt, szembenézve a következményekkel.
ˇ Hogy a türelem rengeteg gyakorlást igényel.
Hogy vannak emberek, akik szeretnek bennünket, de egyszerűen nem tudják, hogyan mutassák ki.
Hogy olykor az, akire azt hinnéd, hogy megadja neked a kegyelemdöfést, ha már a földön fekszel, egyike azon keveseknek, akik segíteni fognak neked felállni.
Hogy csak azért mert valaki nem úgy szeret téged, ahogyan te szeretnéd, ez nem azt jelenti, hogy nem szeret téged teljes szívével.
Hogy sosem szabad azt mondani egy kisgyermeknek, hogy az álmok balgaságok: tragédia lenne, ha ezt elhinné.
Hogy nem mindig elég, ha megbocsát nekünk valaki. Az esetek többségében te vagy, akinek meg kell bocsátani magadnak.
Hogy nem számít, hány szilánkra tört a szíved: a világ nem áll meg, hogy megvárja, míg összeragasztod.​

Jónás Tamás

Bolondos

Változni vagy -tatni nem igazán tudtam.
Házam sem épült, de megházasodtam.
Hátra vagy előre nem néztem. Hazudnék
valami bölcset, hogy miért, hogyha tudnék.
Alig is tanultam. Amit tudok, tudtam.
Vagyis dehogy: sokat - mégis csak hazudtam.
Vagyis mégse: mert hogy magamtól tanultam.
Vagyis attól, aki bennem él vagy hagyott
abból a tudásból egy jó nagy adagot,
ami örök tudás, más szavam most nincs rá.
Nem kincs vagyok tehát, legföljebb ha kincstár.
Egy a fontos: s hidd el, mondanám, ha tudnám.
Lehet persze az is, több dolog is fontos.
Vagy ha mégis egy, hát, lehet, hogy bolondos:
s folyton alakot és színt, ruhát, nevet vált.
Kinevet. A végén. Vagy visszanevet rád.
Hiába hiszed, hogy elég ránevetni.
Nem tudod: futni kell tőle vagy követni.​

Percy Bysshe Shelley​

Még nézz reám...​

Még nézz reám, ne fordítsd el szemed,
melyet szerelmem táplált, buzditott,
mely nem egyéb, mint szépséged vetett
sugara, mely lelkemből rád ragyog.
Még szólj hozzám, szavadon átdobog
szivem visszhangja, mintha hallanám:
szeretlek még! S mig arcod vallatod
tükröd előtt magányos tétován,
látlak, ha még ügyet se vetsz reám;
mégis, ha látlak, sorsom elbirom,
a gyötrő gond is édes néha, mert
oly kedvesen bánkódsz a kínomon...​

Fodor András fordítása​

​

Lányi Sarolta

Ki talál meg?

Irdatlan nagy úton elvesztettek engem,
jó meleg tenyérből hideg földre estem.

Hideg földre estem, nyitott szemmel, ébren,
bitang jószág lettem, látom, tudom, érzem.

Mikor földre estem, bár meghaltam volna,
önnönmagamnak is bár elvesztem volna!

Távolodni léptét így hallgatom, élve,
fájdalmam ragyog csak körülsötét éjbe.

Nagyon nehéz voltam? terhes úti járom,
azért hagyott engem ismeretlen tájon?

Vagy nagyon is könnyű? nem érezte súlyom,
s úgy ejtett el engem véletlen az úton?

Ha visszafordulna, még visszatalálna,
még senki se lépett a lába nyomába.

De messze van az már, nem keres az engem.
Ragyog a fájdalmam. Ki talál meg engem?​

Pilinszky János