Minden ami a szívednek kedves

szavak

Állandó Tag
Állandó Tag
Vajon, miért létezünk?
Te és én egymásnak?
Miért ég egymásért szemünk?
Mikor köztünk, sokan állnak,
Miért szít tüzet hűvös kezed?
Nem értem s te sem értheted.

Vajon hova tartunk?
Meddig ölelsz szüntelen?
Most mindketten azt akarjuk!
Hogy szerelmünk végtelen legyen!
Miért ad megnyugvást, ha vállamra hajtott fejed?
Nem értem s te sem értheted.

Vajon meddig vigadunk?
Meddig önt el ez az ősi szenvedély?
De egymásnak mit is adunk?
Örömöt, bánatot, biztosat s kétkedést,
S miért végtelen minden perc veled?
Nem értem s te sem értheted.

Vajon meddig ketyeg az óra?
Mennyi lehet még hátra?
Én vágyom ajkadból lehelt, minden szóra!
De vajon lelked az én szavam is repesve várja?
Miért színezed kékre felettem a szürke eget?
Nem értem s te sem értheted.

Vajon miért én s miért te?
Lehet isten játéka ez az egész?
Hogy úgy érezzük, egymásnak lettünk teremtve?
S ez az mi belülről emészt!
Miért kelt szívemben vágyat két szép szemed?
Nem értem s te sem értheted.

Vajon vajon ez szerelem?
Ha két ember megőrül egymásért,
Átlép árkon, bokron, tűzön, vízen, hegyen,
Mindezt egy aprócska falat vigaszért?
Miért égett lelkembe bíztató csókod heget?
Nem értem s te sem értheted.

Vajon olvasod valaha ezt a versemet?
Mit pillantásod rólunk ihletett,
Vajon várod e most is, koppanó léptemet,
Mibe az éj csendje, csókokat hímezett,
Miért érzem úgy? Hogy míg élek, örökké féltelek!
Nem értem s te sem értheted.

/Dudás Mihály/
 

szavak

Állandó Tag
Állandó Tag
Csodáld a verset...

A verset csodáld hát.
Mert nem alkuszik, mert fájón igazat mond.
De gyógyít, ha akarod, ha érted,
Mikor szívedbe gyűlik és táncba kezd benne a gond.

/Halász Ildikó/
 

szavak

Állandó Tag
Állandó Tag
picture.php


"Az ember olyan, mint a gyöngyhalász. Számtalanszor lemerül és keresi a gyöngyöt. De vajon hányszor találja meg? Hányszor merül hiába, hogy aztán üres kézzel jöjjön fel ismét? Fuldokolva, fogyó oxigénnel, reményvesztetten bukkan ismét a felszínre. Lemondana már, de nem képes rá. Valami vonzza őt a mélybe. Az igazgyöngy... Merül és merül, keres és kutat..."

/Melissa Moretti/
 

szavak

Állandó Tag
Állandó Tag
Kimondatlan szavaid szeretem
a simogató, csendes mosolyod.
fáradt arcod ólomszárnyú álmát.
és minden tőled kapott
csendes pillanatot.
/Fülöp Katha /
 

Asmi-baby

Állandó Tag
Állandó Tag
Kovács Ákos:
Dal Egymásnak

Ha fölényesnek látszom,
itt egy vallomás:
a helyedben nem lehetne más.
Mert van bennem hűség,
és van ragaszkodás.

...

Meglepted magad velem,
ajándékod teremtő szerelem.
Napjaid közé hűség vegyül,
majd megkövül.
De él, és örökkön ragyog,
most nincs több szavam,
fáradtan boldog vagyok.
 

szavak

Állandó Tag
Állandó Tag
Belső hangom. . . . . .


Hagyd szeretni önmagad,
Ne zárd magányba vágyadat,
Az élet rövid, hogy elveszíts,
A reményt megőrizni segíts.

Ne kutass a holnapokban,
Ott vagyok a napjaidban,
Kezed fogom, megértelek,
A fájdalomtól is féltelek.

Keresd bennem nyugalmadat,
Mutasd minden hatalmadat,
De légy őszinte, s ne csak máshoz,
Legelőször önmagadhoz.

Hagyd ölelni fáradt tested,
Ne várd senkitől elested,
Harcolj azért, aki vagy,
S harcolj azért, hogy az is maradj. . . .

/Válóczy Szilvia/
 

szavak

Állandó Tag
Állandó Tag
Egy ágyon, egy kenyéren

Egy ágyon, egy kenyéren
szemünkben hulló fényben
tétovázó sötétben
szerelem fenyvesében.

Egy földön, egy hazában
égve egyforma lázban
hidegben, nyári lángban
egyforma szó a szánkban.

Torkot fájdító perben,
tanúként egymás ellen,
homlokod melegében
homlokom melegében.

Zárva eleven kőbe,
lélekben összenőve,
gyönyörű csecsemőnkre
ráhajlunk az időre.

/Ratkó József/
 

szavak

Állandó Tag
Állandó Tag
Behunyt szemmel

Behunyt szememnek barna kárpitjára
Akarom vagy se: járva, állva, fekve
Csak téged fest a látások ecsetje.

Ahogy ülsz békén. Ahogy lassú ívben
Karod mozdítod lágyan és szelíden,
Kibomlott hajad igazítod hátra.

Szép szád hallgat, mint mesebeli rejtek.
Aztán fáradtan a kezed leejted.
Mint kinyílt nárcisz hull piros ruhádra.

A toronyóra kondul: kettő. . . három. . .
Aludni kéne. . . S gyűrt-vetett párnámon
Behunyt szemem az álmot fájva várja.

/Gyóni Géza /
 

szavak

Állandó Tag
Állandó Tag
Erőleves kérésére...:)

Lovam lába halkan csendben
Tipeg topog fű se rezzen,
Szépen lassan andalog
Táncol mint az angyalok,

Neszzenések madárdallam
Ág reccsen a friss avarban,
Lovam ugrik elszalad
Elröpít egy perc alatt,

Vágtass vágtass sebesen
Repíts át a kék egen,
Sörényedbe kapaszkodva
Ráugrunk a csillagokra,

/Pintér Zoltán - Lovam hátán /

Nyereg nélkül szőrén ülök
Úgy pörög, hogy elszédülök,
Felhők között nem is látom
Hová viszel jó barátom,

Napkorong az úti cél
Oda engem ne vigyél,
Megéget az minket nyomban
És az álom lángra lobban,

Menjünk inkább le a Földre
Harmatos friss legelőre,
Fűbe fekszem álmodom
Enyém vagy szép táltosom.
 

szavak

Állandó Tag
Állandó Tag
Lovas himnusz
A lelkünk most is vágtat



Refrén: A lelkünk addig vágtat
Míg hajtanak a vágyak
De, hogy mindent láss, miről álmodsz még
Száz lóerő sem elég
A lelkünk arra vágtat
Hova hajtanak a vágyak
Ahol győz a remény és a baj menekül
Ülj fel egy lóra s repülj


Verse 1: Semmit sem értünk el gyorsan, bár volt ezer év
Sokszor előre mentünk, de még többször hátrafelé
Lassanként mégis itt vagyunk
S csak egy irányba hajthatunk
Mert a kétfelé hajtott szekér
Sehova sem ér


Közép: Nem kell, hogy száguldj
Kell a még a tegnap, hogy holnapot láss
Nem baj, hogy álmodod:
A Csodaszarva még előtted jár
És ezer új csodával vár


Refrén: A lelkünk addig vágtat...


Verse 2: Egy táltos, ha vágtat, kinyitja két tiszta szemét
Orrában érzi a szabadság üzenetét
Merről a szél fúj, arra megy
Nem állja útját völgy, se hegy
Nem állna meg semmiér'
S haza is ér


Közép: Nem kell, hogy száguldj ...


Refrén: A lelkünk most is vágtat ...
 

szavak

Állandó Tag
Állandó Tag
Janicsák István: Vágta

Csattog a patkó a vén betonon,
vad lovam vágtat az utcasoron.
Pattan a szikra a körme alatt,
néznek a népek, amerre halad.
Vágtat a vágtat a büszke lovam,
lábain színezüst patkója van.
Röppen a szélben a büszke sörény,
trappol a pejkó az utca kövén.
 

Heni.d

Állandó Tag
Állandó Tag
<!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú

Előttünk már hamvassá vált az út,
És árnyak teste zuhant át a parkon,
De még finom, halk sugárkoszorút
Font hajad sötét lombjába az alkony:
Halvány, szelíd és komoly ragyogást,
Mely már alig volt fények földi mása,
S félig illattá s csenddé szűrte át
A dolgok esti lélekvándorlása.

Illattá s csenddé. Titkok illata
Fénylett hajadban s béke égi csendje,
És jó volt élni, mint ahogy soha,
S a fényt szemem beitta a szivembe:
Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te,
Vagy áldott csipkebokor drága tested,
Melyben egy isten szállt a földre le,
S lombjából felém az ő lelke reszket?

Igézve álltam, soká, csöndesen,
És percek mentek, ezredévek jöttek -
Egyszerre csak megfogtad a kezem,
S alélt pilláim lassan felvetődtek,
És éreztem: szivembe visszatér
És zuhogó, mély zenével ered meg,
Mint zsibbadt erek útjain a vér,
A földi érzés: mennyire szeretlek!
 

szavak

Állandó Tag
Állandó Tag
Születésnapra

Csak egy szám,

egy év,

misztikum,

alkalom,

Hogy legyen mit

Újra ünnepelnem.



Hogy ünnepelni?

Inkább megköszönnöm

Múltamat s jelenem.

Hisz,

Ott fönn már minden

Meg van írva

De nem olvashatok bele

Saját sorsomba.

Inkább emlékezek néhány

Elmúlt, szép pillanatra.

/Sz/
 

szavak

Állandó Tag
Állandó Tag
A CanadaHun - Kanadai Magyarok Fóruma oldalának teljes csapata BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT kíván!


Nagyon szépen köszönöm!
 

szavak

Állandó Tag
Állandó Tag
"Szörnyű úgy élni, hogy valaki nem élvezi a munkáját. S éppen olyan szörnyű úgy élni, hogy nem ismeri a szépet: a jó könyv ízét, a szép zenét, a verset, egyszóval a művészi szépet nem ismeri. Pedig a szellemet éppúgy nem csaphatjuk be, mint a testet: ha csak egyoldalúan és csak pótlékokkal táplálják, előbb-utóbb elsorvad. A szellem olyan, mint a drágakő: minél több oldaláról csiszoljuk ki, annál szebben ragyog." (Fekete Gyula)
 

szavak

Állandó Tag
Állandó Tag
picture.php


"Amikor táncolsz, nem az a célod, hogy egy bizonyos pontra megérkezz a táncparketten, hanem, hogy minden lépést élvezz míg odaérsz."
(Wayne Dyer)
 

Profundis

Állandó Tag
Állandó Tag
"...Megértettem, hogy csendre van szükségük. Mert csak hallgatás közben fogan meg és ver gyökeret az igazság. Mert mindennél fontosabb az idő, éppúgy, mint a szoptatásnál. És maga az anyai szeretet is szoptatásból van. Ki látja nőni gyermekét a jelen pillanatban? Senki. Az idegenek mondják: ,,Mennyire megnőtt!'' Az anya vagy az apa azonban nem látta nőni gyermekét. A gyermek az időben lett. És minden pillanatban az volt, aminek lennie kellett.

Nos, embereimnek időre volt szükségük, ha másért nem, hát azért, hogy megértsenek egy fát. Hogy minden nap kiülhessenek a küszöbre a mindig ugyanazt az ágat ringató fával szemben. Míg csak egyszerre, szinte észrevétlenül ott nem áll előttük az igazi fa.

Mert egyik este a sivatagban, a tábortűz mellett, a költő egyszerű szavakkal elmesélte az ő fájának történetét. Embereim hallgatták, holott sokan közülük addig egyebet se láttak, csak tevének való füvet, törpe pálmákat meg tüskés bokrokat. ,,Ti nem tudjátok, magyarázta nekik, mi az, hogy fa. Én láttam egyet, amelyik véletlenül egy elhagyatott házban, amolyan ablak nélküli menedékben nőtt, s onnan indult el a fény után. Ahogyan az embernek levegőben, a pontynak vízben kell fürdenie, a fának a fürdetője a világosság. Mert gyökereivel a földbe kapaszkodva, ágaival a csillagok felé nyújtózkodva, ő az az út, amelyen át érintkeznek a csillagok és az emberek. Egyszóval ez a vakon született fa a sötétségben kibontotta hatalmas izomzatát, faltói falig tapogatózott, tántorgott, miközben feszült küzdelme eltörölhetetlen nyomokat írt megcsavarodott törzsébe. Egyszer aztán sikerült kitörnie egy napra nyíló kis padlásablakot, mire oly egyenesen robbant ki rajta keresztül, mint egy sudár oszlop. Én pedig a történész távlatából figyeltem győzelmes hadmozdulatait.''

,,Pompás ellentétben a koporsójában végzett erőfeszítései eredményeként törzsét eléktelenítő görcsökkel, most már nyugodtan tárulkozott ki, asztalnyira bontva szét lombozatát, amelyen a napnak terített, az ég tejét szívta, az istenek bőséges lakomájának vendége volt.''

,,És minden nap figyeltem, hogyan ébredezik hajnalban csúcsától a tövéig. Mert telis-tele volt madarakkal. Már pirkadattól kezdődött rajta az élet és a dal, majd amikor végre felkelt a nap, mint egy jólelkű öreg pásztor, égnek eresztette madárseregét az én ház-fám, az én kastély-fám, s aztán üres maradt egészen estig...''

Így mesélt nekünk a költő. Mi meg tudtuk, hogy sokáig kell nézni a fát ahhoz, hogy ugyanígy megszülessen bennünk is. És mindnyájan irigyeltük ezt az embert, aki ekkora tömeg lombot és madarat hordozott a szívében...."


Exupéry - Citadella


 

szavak

Állandó Tag
Állandó Tag
picture.php


Közel álmodlak-e vagy távol: egy nekem,
mindig határozott vagy és cáfolhatatlan,
szemem láttára lesz belőled zene, dallam
s már lát a fülem is, épp úgy, mint a szemem.

Úgy élsz bennem, akár ha itt állnál előttem,
szíved oly dallamos, oly nyílt; és néhanap
hallom, amint dobogsz halántékom alatt,
mikor mélyeimen átsurransz eltűnőben


/Julies Supervielle /
 

szavak

Állandó Tag
Állandó Tag
"Az élet,kedvesem,teljesség.Az élet,hogy egy férfi és egy nő találkoznak,mert összeillenek,mert olyan közük van egymáshoz,mint az esőnek a tengerhez,egyik mindig visszahull a másikba,alkotják egymást,egyik feltétele a másiknak.Ebből a teljességből lesz valami,ami összhang,s ez az élet."



(Márai Sándor)
 

szavak

Állandó Tag
Állandó Tag
picture.php


Jövök-megyek
a világban fellelhető titokzatos
kincseket keresem
pedig csak azt szeretném
hogy kedvesem egyszerű kezével
megsimogassa a kezemet

/Leleszi Balázs Károly /
 
Oldal tetejére