dreamaya
Kitiltott (BANned)
Descartes jósálmai és az igazság keresése
Történt egyszer, hogy *Decartes, a híres francia filozófus egyik hosszabb utazása alkalmával egy Ulm melletti parasztházban szállt meg, hogy elmélyüljön a fizika matematizálásának problémájában. Itt történt, hogy három igen különös álmot látott az éjszaka folyamán, amelyek - saját bevallása szerint - egész további életét döntõen megváltoztatták.
Descartes három álma
Elsõ álmában - amint éppen indulni készült valahova - az utcán találta magát. Hirtelen ismeretlen alakok, sötét árnyékok vették körül, ami igen nagy félelemmel töltötte el.
Jobb oldalában erõs fájdalmat érzett, meggörnyedt, elvesztette egyensúlyát, így a szél többször is megforgatta bal lába körül.
Egyszer csak egy líceum épülete elé került, ahová elhatározta, hogy be is tért, egy újabb erõs szél szintén arrafelé sodorta.
Rögtön a kápolnába vette útját, imádkozni szeretett volna. Útközben azonban egy ismerõsébe botlott, akinek elfelejtett köszönni, s amikor megfordult, hogy mulasztását jóvá tegye újabb erõs szél akadályozta meg ebben.
Ekkor valaki a nevén szólította és sugalmazta, hogy keresse meg N. Urat, aki adni akar neki valamit.
Descartes ekkor egy dinnyét látott. Idõközben a szél is megszûnt fújni és amint körülnézett mindenki szilárdan állt a lábán, õ volt az egyetlen, akit továbbra is valami, hol erre, hol arra sodorta.
Mikor álmából felriadt éles fájdalmat érzett oldalában, nem is tudott rögtön visszaaludni.
Kikelt hát és az öröktõl létezõ jóról és rosszról elmélkedett amíg újból álom nem jött a szemére.
Második álmában menydörgést hallott, kinyitotta a szemét és látta, hogy a szoba szikrákkal van tele. Ezt követõen újból felébredt.
Harmadik álmában egy szótár várta az asztalán, mely mivel nem sajátja volt, valamilyen ismeretlen helyrõl kerülhetett oda. Mellette egy költõi antológiát talált Corpus Poetarum címmel. Kezébe vette az antológiát és találomra felütötte. Ausonius egyik költeményénél nyílt ki, melynek elsõ sora a következõ volt:
Quod vitae sectabor iter?
(Melyik életutat fogom választani?).
Ekkor egy ismeretlen férfi jelent meg elõtte, aki egy másik költeményt is ajánlott elolvasásra, az Est et non (Igen és nem) kezdetűt. Descartes keresni is kezdte a költeményt, azonban azt sehol nem találta. (Melyik életutat fogom választani?).
A szótár idõközben eltűnt, majd újra megjelent az asztal másik sarkán, azonban már hiányosan, végül az antológia és az ismeretlen férfi is szertefoszlott. Az álom pedig itt végetért.
A jósálmok megfejtései
Álmait maga fejtette meg. A szótárt a tudás teljességének, az antológiát pedig a bölcsesség szimbólumaként értelmezte. Az elsõ költeményt a morálteológia, a másodikat az emberi megismerés igazságának és hamisságának megtestesítõjeként határozta meg.
Az igazság szellem a tudományok összességének feltárására kapott szerepet álmában.
Míg az elsõ két álmát a múlt jelképének tartotta, a harmadik a jövõre vonatkozott.
Az elsõ két álom Isten jelzése volt, aki így hívta fel figyelmét, hogy eddigi élete nem volt bűntelen.
A templom irányába fúvó, erõs szél a gonosz szellem volt, amely erõszakkal kísérelte meg eljuttani oda ahová egyébként magától is el akart jutni.
A második álomban megjelent villámlás pedig az "igazság szellemének jeleként leszállt, hogy birtokba vegye õt".
Új életeszme születése
A jósálmok alapvetõen és véglegesen megváltoztatták Descartes életeszméjét, úgy döntött ezen éjszakától kezdve csak az igazság kutatásának szenteli életét. A jósálmokért egy lorettói zarándoklatot is felajánlott, melyet 1624-ben teljesített is.
*René Descartes (1596 – 1650) francia filozófus, természetkutató, matematikus.
Műveiben az egzakt természettudományok eredményeit és a matematika módszereit alkalmazta.
Filozófiája magját a szubjektum elõtérbe helyezése és az ember számára lehetõ legnagyobb bizonyosságra való törekvés a jellemezte.
Híres mondása és filozófiájának elsõ elve a
„Gondolkodom, tehát vagyok” alapmondat.
