Mit álmodtál? - Gyere meséld el!

Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.

most

Állandó Tag
Állandó Tag
Olyan erdekes, extraparas alomsztorit hoztam Nektek, meg mindig kesz vagyok ha ragondolok! Nem friss alom, de mivel meg mindig nem tudom ertelmezni es felelemmel tolt el, ezert szeretnem a velemenyeteket kerdezni, mit gondoltok az alabbiakrol:

Valami holgyegylettel voltam valahol, amikor azt mondtak, hogy meghalt az az ismert enekesno, a Madonna, es menni kell a temetesere. Habar nem ertettem, minek kell, amikor nem is ismertem, zenejet se csiptem kulonosebben, de nem mertem veluk vitatkozni, es mentem.
Nagyon kenyelmetlenul ereztem magam, es utaltam hogy oda kell mennem.
Aztan valami ravatalozonal voltunk, mindenki leult es olyan volt mintha szinpad lett volna a ravatalozo, behoztak a Madonnat egy koporsoban.
Es kinyitottak a fedelet, mindenki lathatta a hullat, amikor az hirtelen, abban az torzult, feketedett formajaban eletrekelt.
Ocsmanyul kivigyorgott a koporsobol mindenkire, es azt mondta, hogy egy utolso showmusor kovetkezik, aztan jott valami zombi, ami elkezdett tancolni, a "kozonseg" soraiban ulok pedig remulten lattak, hogy kivalaszt embereket feladatokra. Viszolyogtam a Madonnatol is, ettol a szornytol is, el akartam futni, de annyira remult voltam, hogy a ledermedestol nem birtam.
A zombi engem is kivalasztott, es ezeket az embereket akkor betereltek valami temetobe, ahonnan csak en tudtam kimenekulni, kibucskaztam a keriteskapunal levo bastyaszerusegnel, amin volt egy lyuk. Azon at kiszabadultam, a zombi ott allt a kapu elott, es amikor kimentem, elkezdett kovetni, valami olyan volt hogy oda kellett volna menni a hullahoz es valami jutalmat atvenni, de nekem nem volt ingerem odamenni, az egesz helyzetet bizarrnak es oda nem illonek tartva csak menekultem, egyre gyorsabban futottam, es a zombi is uldozott. Aztan szerencsere felebredtem.
Nem igazan ertem ezt az almot, azontul hogy feszultsegoldo lehetett, mivel stresszes napokkor almodtam. De nagyon ijeszto volt.

Velemenyek?


ugy gondolom maddona álmodban a nőiesség jelképe ..és te nem akarsz nö lenni.. az örökség nőiséged egy része amit nem akarsz kifejezni
 
Óvakodj az álmok értelmének keresésétől. Ha ébren is álmodsz, vajon nem ostobaság-e értelmét keresni az éjjeli látomásoknak? Az illúzió illúziója vajon nem visz-e útvesztőbe? Hidd el, ha a valóságban élsz, az álmaid is tiszták!

:)
 

RixavanDerMaat

Állandó Tag
Állandó Tag
ugy gondolom maddona álmodban a nőiesség jelképe ..és te nem akarsz nö lenni.. az örökség nőiséged egy része amit nem akarsz kifejezni

Nagyon erdekes amit mondasz. Mire alapozod ezt? Privatban is irhatsz, ha itt nem szeretned, ugyanis nagyon erdekelne, de majd elmondom miert. :)
 

Aneli

Állandó Tag
Állandó Tag
Nemtudom volt -e már közöttetek valaki, aki az éber-álomlét határán ugy érezte nem tud mozogni, lebénult, zsibbadt és rémálom következik, vagy szerencsésebb esetben megszünik. Álomparalizisnek hivják, tudományos magyarázatot adnak rá, spiritualisan asztrálutazás előtti állapotnak mondják, de valahogy - én is megéltem- hát szóval nemtudom. Fura érzés.
 

Aneli

Állandó Tag
Állandó Tag
Lehet rosszul fejeztem ki magam, fel akar kelni, de nem tud, meg akar mozdulni , de nem tud. Egyszerüen semmit nem lehet csinálni, de "észnél" vagy. Mintha valami idegen erő jönne feléd, tolna le az ágyról és lebénit.
 

Aliceria

Állandó Tag
Állandó Tag
Nemtudom volt -e már közöttetek valaki, aki az éber-álomlét határán ugy érezte nem tud mozogni, lebénult, zsibbadt és rémálom következik, vagy szerencsésebb esetben megszünik. Álomparalizisnek hivják, tudományos magyarázatot adnak rá, spiritualisan asztrálutazás előtti állapotnak mondják, de valahogy - én is megéltem- hát szóval nemtudom. Fura érzés.

Itt olvashatsz egy részletes összefoglalást az alvási paralízisről:

[HIDE]http://www.scribd.com/doc/6517546/Alvasparalizis[/HIDE]

Gyönyörűszép álmokat kívánok: A.
 

most

Állandó Tag
Állandó Tag
pár napja álmodtam:

a halott nagyszüleim házának udvarán ülök egy széken. Balra van a hátsó udvar, jobbra a kapu, ahol be lehet jönni. Balra az udvar végében - ahol át lehet menni a hátsó udvarba - van egy nagy drótkerítés, amin álmomban lyukak vannak, akkorák, hogy emberek is átférnek rajta. A kerítés után egy nagy folyó/tó van. (valóságban nem) Az álmomban a fiatalok erre szokták lerövidíteni az utat ha mennek valahova, ezért vágtak rá nagy lyukakat. Jön egy csoport, ebből egy fiú ismerősöm és egy ismeretlen lány átjön az egyik lyukon, és odalopóznak a pincéhez. Én utánuk megyek: "komoly képesek lennétek lopni a halott nagyapám borából?" erre a válasz:"jaj bocs, ha tudtam volna hogy a te nagyapád...." tudtam hogy hazudik. Megfordultam, és ott ahol a valóságban csak fű van, most két magas fa állt. Mind a kettő lombja vörös. Tudtam: ők azok - nagymamám és nagypapám. Boldog voltam, végtelenül. Majd felébredtem.

Nem értem, a víz én volnék? Ez esetben miért lennék elválasztva magamtól, és miért másoknak kell lyukat vágni....?


örökséged tékozlóik mindenki más tudja tudná használni de te mint emléket őrzöd -majd a két fa vigyáz .. te használd és éld
a víz a tudatalatti a bor az ősök vére-munkája ... megkockáztatom h gazdasági jellegű az álom ötlet
 

baknaffek

Állandó Tag
Állandó Tag
Azt álmodtam, hogy otthon vagyok (teljesen más volt mint a mostani házunk, és az álmomban az apámmal laktam, valóságban pedig anyámmal lakok), számítógépeztem, amikor bejött apám és azt mondta, hogy jött hozzám valaki. Egy lány volt, akit valójában nem ismerek, de már sokszor láttam itt-ott, régen egy iskolába is jártunk. Bejött a szobába, és nagyon közel jött hozzám, szinte összeértünk, és kérdezett valamit a zenéről, elkezdtünk erről beszélgetni, majd megkérdezte, hogy nem-e megyek el vele valahova. Mondtam, hogy menjünk, és a város széle felé mentünk, egy valójában szerintem nem létező helyre. Egy lépcsőzetes betonféleségnél voltunk, sokan voltunk ott, senkit nem ismertem, mégis jól elvoltunk. Majd úgy döntöttem, hogy hazamegyek. Ezután hirtelen valami más helyen voltam, más városban. Mindenkin ünneplőruha volt, mindenki kinn állt valami nagy területen, mi páran benn voltunk egy boltban. Megjelent az emlékeimben egy vörös hajú lány, azt gondoltam, hogy most vele fogok összeházasodni. Azt mondtam a többieknek (akik ismeretlenek voltak), hogy én még nem akarok megházasodni. Erre az egyik lány azt mondta, "Nem is te házasodsz, te buta, hanem a szüleid" (elváltak). Erre felébredtem
 

zokker

Állandó Tag
Állandó Tag
Közel

Vízen jártam egy tappanccsal, amit cipő helyett lehetett viselni (valakitől kaptam a parton) és olyan nagy volt a víztaszítása hogy ha normál tempóban lépkedtem nem süllyedtem el. Fantasztikus élmény volt az enyhén hullámzó ruganyos felületen, valamilyen természetes folyó felszínén sétálni. Élőlényt nem láttam semerre, de körülvett, mindent elfedett a nyári természet, üde zöld leveleken áttörő kemény sugarak a jég kék ég alatt... Biztonságban éreztem magam és megéltem a pillanat varázsát, egyszerre mindent befogadva, átöleltem a világ általam belátható darabkáját és az visszafogadott magába.
Talán a csodálkozástól, talán a rám törő boldogságtól, vagy a szeretethullámtól, de megálltam, bámészkodni, rácsodálkozni a mesteri műre mely magába olvaszt.
A tappancsaim átszakítva a lágy felszínt hirtelen teherré lettek, és húztak a mélység felé magukkal ragadva. Hirtelen nem tudtam szabadulni tőlük, pár pillanatra rám tört a pánik, és egyre csak zuhantam az örvénylőn körém türemkedő vízkígyók egyáltalán nem erős, mégsem eresztő szorításában. Homály és gyenge derengés fogadott, már nem húzott, nem akart elemészteni, csak lebegtem még mindig a döbbenet hatásától. Minden erő kiszállt belőlem, alig tudtam mozdulni, a levegőm elfogyott a feszülő tüdőm legapróbb zegzugaiból... tudtam hogy vége, hogy a pályafutásom itt végetér... és már nyugodt voltam, a pánik, a félelem elröppent mint a felettem ágaskodó ősöreg tölgy ágáról a cinege hernyó után. Láttam a kisfilmet az én kis világomról mely pillanat alatt pergett le nyitott szemem mögött, és e kis előzetes az érzelmek kavalkádjaként száguldott keresztül sötétedő tudatom vásznán. Nem volt jelentősége a fizikai valóságnak többé, csak a lélek-lélek közti kapcsolatok bírtak maradandó értékkel, a szeretet vitt a fény felé, egyre gyorsabb és gyorsabb száguldás, őrült pörgés a semmibe... de ugyanez a szeretet szakított ki a vakító örvénylésből. Tudtam, hogy az életem nem fontos már, a halál vonzó, csábító gyönyörűséggel vár... de van még dolgom, valamit még meg kell tennem.. oly sok mindent megtehetek még... oly sok örömet okozhatok, oly sokat tapasztalhatok az érzésekből... Édes, fényes csókjával, örök jegyesem a szőke kaszás türelmesen vár.
Mint áramütés rándultak izmaim, ütemre mozdultak, meglasúdott táncként gabalyodva, összekuszálva ölelő fogva tartóm, löktem magam a halovány derengésbe, föl, egyre föl... fröcskölve
törtem át a szemkápráztatóan ragyogó felszínt hörögve, egy csepp levegőért, az életért kapkodva.

Reggel mosollyal ébredtem.
 

molnarh

Állandó Tag
Állandó Tag
Én a nagymamám halála óta nagyon gyakran álmodom vele. Legutóbb azt, hogy egy végtelen hosszú lépcsőn megyünk felfelé, ő nem néz hátra, vérzik és fehér hálóingben van, de van hogy nagyon jóleső az álom és mosolyog és ereje teljében van. Milyen fájdalmas, hogy az eltávozott rokonainkkal már csak így, az álmokban találkozhatunk.
 

0Hanga

Állandó Tag
Állandó Tag
Az álmomban abban a szobámban voltam ahol aludni szoktunk amikor még nyáron kiadtuk a lakást ,elég nagy szoba. Álmomba kollégiumi szobának volt berendezve egymás mellet volt több ágy és L alakban is voltak ágyak. Én az egyik ágyon feküdtem, majd felültem és körül néztem és láttam, hogy mellettem lévő ágyban nem mozdul meg a gyerek kori fiú barátom én oda mentem, hogy mi van vele és akkor látom, hogy meghalt. Visszamenetem a saját ágyamhoz és visszafeküdtem az ágyba és azon gondolkodtam, hogy kinek szóljak. Ekkor fel ébredt a másik ágyon fekvő fiú (aki a barátnőm bátyja) is elkezdet kiabálni ,hogy meghalt meghalt.
Ezek után felébredtem.
 

Igipapa

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Sisne

Majd minden éjjel álmodok, színes szélesvásznú stb csodálatos történeteket élek át és gyakran beszélek idegen nyelveken, olyanokon is folyékonyan amelyeken épp hogy el nem adnak. Volt rá példa hogy másnap kiszótáraztam mit mondtam mert nem hittem hogy úgy kell mondani, de úgy volt.

Valamelyik éjjel volt egy semmihez sem hasonlító álmom.
Erre valahogy kíváncsi lennék.
Egy gyönyörű, végtelen prérin sétáltam ragyogó napsütésben, térdig érő fűben, szóval idilli képek.
Előttem egy méltóságteljesen hömpölygő folyam ( balról jobbra)és a túlpartján hatalmas medvék játszadoztak.
Óriásiak voltak de tudtam bocsok a méreteik ellenére is.
egészen elmerültem a látványban amikor kutyák támadtak a bocsokra.
Normál méretű korcsok, amolyan bodri tipusuak és egyszerűen felborították a medvéimet.
Amint a medvék a hátukra kerültek, ezek a kutyák "emberi" ütésekkel, jobb mellső lábaikat ökölbe szorítva, a lágyékukat verték, gyötörték őket és nem tehettem ellenük semmit.
Nagyon megrendített, hogy már az állatok is pusztán a fájdalom okozásáért kínoznak másokat.

üdv Igi
 

Taliesin

Állandó Tag
Állandó Tag
ohh én nagyon sokszínűt szoktam álmodni, de egyben szinte mind megegyezik. van egy visszatérő motívum, hogy valahogy mindig benne van a temető mint helyszín. Ráadásul az a temető ami itt van tőlem pár utcányira. Nem tölt el szorongással, semmi rossz érzéssel, félelemmel, egyszerűen csak benne van az álmaimban különböző helyzetekben.
 

Barrydo1

Állandó Tag
Állandó Tag
Sziasztok!
Az éjjel a következő álmom volt: egy magas emeletes ház legfelső szintjén egy erkélyen újság nézegetés közben elaludtam, és arra ébredtem,hogy ragyógóan kék felettem az ég, néhol egy - két bárányfelhő látszik. Majd belebegett a képbe két kék - fehér ballon, amihez egy sárga felfújható csónak, vagy gumimatrac(?) volt erősítve. Én felültem, és óvatosan letettem az ölemből a magazinokat. Majd még óvatosabban felálltam, miközben a lebegő lufikat néztem, és nagyon büszke voltam magamra,hogy nem félek. (Mert egyébként nem érzem magam biztonságban magas helyeken.)
Hát ennyi volt az álom.
Egyébként azért is érdekes, mert régebben gyakran álmodtam,hogy a lift nem áll meg a legfelső emeleten, hanem tovább megy a magasba,és én rettegtem,hogy mi lesz velem. De ezek az álmok már megszűntek.
 

Aneli

Állandó Tag
Állandó Tag
Valamelyik éjjel volt egy semmihez sem hasonlító álmom.
Erre valahogy kíváncsi lennék.
Egy gyönyörű, végtelen prérin sétáltam ragyogó napsütésben, térdig érő fűben, szóval idilli képek.
Előttem egy méltóságteljesen hömpölygő folyam ( balról jobbra)és a túlpartján hatalmas medvék játszadoztak.
Óriásiak voltak de tudtam bocsok a méreteik ellenére is.
egészen elmerültem a látványban amikor kutyák támadtak a bocsokra.
Normál méretű korcsok, amolyan bodri tipusuak és egyszerűen felborították a medvéimet.
Amint a medvék a hátukra kerültek, ezek a kutyák "emberi" ütésekkel, jobb mellső lábaikat ökölbe szorítva, a lágyékukat verték, gyötörték őket és nem tehettem ellenük semmit.
Nagyon megrendített, hogy már az állatok is pusztán a fájdalom okozásáért kínoznak másokat.

üdv Igi[/quote]
...
és azóta nem ért téged a külvilágból agresszió?
 

Kicsi Fecske

Állandó Tag
Állandó Tag
A héten ezeket álmodtam:
1: Álmom:
Álmomban egy ismerős néninél voltam, akit nappal nem is ismertem soha. A háza mögötti kertbe vitt ki, ahol fura tölgyfa szerű fái voltak. Ezek a fák olyan termést hoztak, mint a kakaófáé, csak más volt benne a gyümölcse. 3x2x1 cm-esek voltak, és az ízük hasonlított a füstölt trappista sajtéra, és az állaga is olyan volt. Az elszáradt virág maradványok hangosan koppanva hullottak a fák aljára, amik kávébarna színűek, és szárazak voltak. Egy termés tartalmától jóllaktam, és a néni hozott egy nagy fehér üvegben pálinkát, ami kb. az egy negyedig volt. Egy kis fehér pálinkás pohárba öntötte, de mégis víz volt. Mondta, hogy a sajtra jólesik a pálinka. Mondtam, hogy ez víz volt, de jólesett, mert jóízű víz volt. Utána a fák mögött lévő kerítésre esett a figyelmem. Egy vékony dróthálós kerítés volt, de mégis sötét volt a szomszédban. Jobban odafigyelve láttam, hogy mögötte egy nagy fa veti az árnyékot, azért van a szomszédban sötét. Fűzfaszerűen lógtak le a fa ágai, de merev gallyai voltak, nem olyan könnyedek, mint a fűzfáé. A fa mögött volt a szomszéd háza, de az már világosban volt. A szomszéd háza előtt, egy betonút volt, amin túl ugyan olyan fura fák voltak, szegélyezték az elhagyatott utat, mint a néninél. Azokon is sok termés volt, és arról is koppanva hullottak le az elszáradt, barna virágok a termésekről. Nagyon nagy szomorúságot árasztottak, nagy magányt. Arra ébredtem fel, hogy esik az eső, és az kopog az ablakon.
2.dik álmom:
Azt álmodtam, hogy a Kriszti lányom, a legfiatalabbik gyermekem kivirágzott. Egy ugyanolyan képességűek voltak egy teremben, sok körasztal volt, és köröttük fehér háttámlás párnázott székek. A lányom fellépett az egyik fehér fém körasztalra, és kivirágzott. Vállából merev, hosszúszárú virágok pattantak ki, és tele voltak fehér virágokkal. Egy darabig állt az asztalon, majd a karjával hátrasimította a virágokat, mint a haját, és leszállt az asztalról. A jelenlevőkkel megbeszélték minden egyes kivirágzást.
3.dik álmom:
Azt álmodtam, hogy karácsony van, és az első lányom Erzsikénél volt az anyósom. A karácsonyfa fel volt díszítve. Nagyon sok gyertya volt a karácsonyfán. Akkor megérkezett a 22 éve halott apósom, akivel a halála óta először álmodtam. Egy csokor csillagszórót hozott, és átadta az anyósomnak. Az nagyon mondani akarta néki a régi sérelmeit, de az apósom olyan szeretettel nézett rá, hogy nem tudott megszólalni. Akkor apósom oda adta néki a csokor csillagszórót, és anyósom elsírta magát. Akkor apósom magához ölelte, és az állát a fejetetejére rakta, úgy tartotta megölelve. Akkor anyósom oda adta néki a csillagszórókat, hogy gyújtsa meg. Apósom nem szólalt meg, a szája csukva volt, mégis égtek a csillagszórók, és mondta anyósomnak, hogy te meg gyújtsd meg a gyertyákat. Anyósomat láttam, hogy sorra meggyújtja a gyertyákat a karácsony fán. Egymással szemben álltak, és apósom hatalmas gyengédséggel, szeretettel nézett le anyósomra, aki kicsi törékeny nagyon idős néni.
4.álmom:
Az álmomból csak annyira emlékeszem, hogy csirkét akartam kikeltetni, de a tyúktojásból sas fióka kelt ki.
 

karax

Állandó Tag
Állandó Tag
Azt álmodtam, hogy a nővéremmel a fürdőben voltunk és egy homokvihar jött. Ilyen világvége-feeling volt. Azt hittem meg fogok halni és sikítoztam.
 
Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
Oldal tetejére