Egy kolostorban élt egy pap, aki minden este a saját kádjában szokott
fürdeni. Ebben egy apáca segített neki, akinek az volt a feladata, hogy a
mindennapi fürdésnél az atya segítségére legyen.
Egy reggel ez a nővér találkozott a zárdafőnök anyával, és így szólt
hozzá:
- Tisztelendő anyám, üdvözültem!
- Hogyan történt ez a nagy esemény, kedves nővér?
- Tegnap este, miközben József atyának segítettem a fürdésnél, megfogta a
kezemet és a lába közé tette, és azt mondta, hogy amit fogok, az a
mennyország kulcsa, és ki kellene próbálni az én záramban, hogy lássuk,
megnyílnak-e a paradicsom kapui és üdvözülök-e.
- A vén gazember! - mondta a tisztelendő anya. - És mi történt még?
- Hát, kipróbáltuk a zárat, az atya azt mondta, eleinte kicsit fájni fog,
mert a mennybe vezető út nehéz és fájdalmas, de a végén nagy gyönyört
fogok érezni.
- A vén kurafi! - kiáltott fel a tisztelendő anya. - Engem meg azzal
hitegetett, hogy az Gábor arkangyal trombitája és 20 éve fújatja velem...