Lazitásul vizsgáljunk meg egy furcsaságot a természetböl.
-
A magfuzio hipotezisét manapság senki sem probálja megkérdöjelezni, holott
annak a valoszinüsége, hogy két proton összeolvadjon borzaszto elenyészö.
-
Darwin elgondolása a 150 év alatt minden oldalrol meglett erösitve. Ide tartozik a napban lefolyo jelenségeknek a felfedezése. Korábban azt gondolták az emberek, hogy a Napon egy borzaszto erdötüz dul, ami nagyvonalu számitások mellett sem tarthatott milliard éveken keresztül ez pedig az evolutio elengedhetetlen feltétele ha az eredményeket nézzük. Az öröklödéshordozot sem ismertük, söt
az atomok felépitését is egy fél évszázaddal Darwin halála után fedeztük fel.
-
Amit elmondok még hihetetlennebnek tünhet mind a biologiai evolutio. Hogy a tudomány helyes uton jár azt felismerhetjük abbol, hogy a csillagokat, (a legnagyobb égitesteket amiket szabad szemmel is orjási távolságbol láthatunk) ugyanazok a törvényszerüségekkel (quantumfizika) irhatjuk le mind a legkisebb, az elemi-részecskék viselkedését az atomokban.
-
A csillagokban bonyolult folyamatok zajlanak le, de az vitathatatlan, hogy amit látunk az négy protonnak a héliummá olvadásábol származik.
-
Csodálatos, hogy a Napban lezajlo folyamatokat a Földön ellenörizhetjük, hogy a Napban lezajlo folyamotok stabilitása az életfolyamatokban lezajlo kémia reaktiok stabilitása azonos eredetü, de erröl többet kicsit késöbb.
-
Egyáltalán nem magátol érthetödö, hogy egy pozitiv töltésü proton egy pozitiv töltésü atommag közelébe tud férközni hiszen a taszito hatás a részecskék közötti távolsággal forditottan arányos, a végtelen felé akar nöni. Még az un. alaguteffektus (aminek az a lényege, hogy egy kisenergiáju részecske is képes szerencsés esetben áthatolni egy potentiálfalon) sem teszi a magfuziot egy Nap belsejében sokkal valoszinübbé.
-
Annak a valoszinüség (vagy gyakorisága, ahogy akarjátok), hogy a Nap belsejében két proton egymással frontálisan összeütközzön és egy hélium-magot hozzon létre borzasztoan kicsi.
-
A Nap belsejében csak minden 100 milliomodik protonnak akkora a sebessége, hogy képes egy másik proton által létrehozott akadályon (potentiálfal) áthatolni és csak
minden 10 milliard-billomodik összeütközés következménye egy magfuzio!
-
Másképp mondva,
egy protonnak átlagosan 14 milliard éven keresztül kell keringenie a Nap belsejébe, más részecskékkel összeütküznie, lepattannia
mire végre egy egyenes vonalu ütközésre kerülhet sor, tehát
egy heliumatom lehet belölle.
-
Még a Nap kellös közepén is egy ritka jelenség a magfuzio. Aki egy kis labdát egy nagytol megtud különböztetni annak világos, hogy az élet létrejötte során a nagy molekuláknak az egymásratalálása egy sokkal gyakoribb folyamat lehetett mind a kishatáskeresztmetszetü, orjási energiát igénylö protonok egyesülése megkiván.
-
A Nap azonban olyan sok részecskéböl áll, hogy ennek ellenére, minden másodpercben 616 millio tonna hidrogén keletkezik, ami 611 millio tonna hélimot produkál és a különbbséget, 5 millio tonna tömeget, alakit át sugárzássá. Ez százalékosan egy olyan pici része a Nap tömegének, hogy az elmult 4.5 milliárd év alatt a kezdeti hidrogénkészletének csak a 4%-át alakitotta át heliummá.
-
Ezek a számok theoretikus meggondolásokra és kisérleti adatokra támaszkodnak.
-
Felmerül a kérdés, hogy miért nem robban fel a Nap, miért világitanak az un. "fösorozathoz tartozo csillagok" egyenletesen? A quantummechanika a szubsztitutios-szabály miatt erre két feleletet ad (csak, hogy lássátok nemcsak az evolutio kinál több megoldást egy problémára)
-
Egy csillag csak akkor stabil ha minimum 95%-a hidogénbol és héliumbol áll, vagy 35%-a hidrogén és 65%-át nehéz elemek teszik ki.
-
Ha a Nap sok Litiumot tartalmazna, akkor a hidrogénatomok szorgalmasan összeállnának a litiummal már 15 milliard °C-on és labilis Beryliumot hoznának létre ami gyorsan két Heliumra esne szét. Ez olyan gyorsan zajlana le, hogy a Nap felrobbanna.
-
Ha egy csillag többnyire oxygénatomokbol állna akkor nem lenne képes arra, hogy ilyen erösen világitson mind a Napunk, holott a magok kölcsön tudnának hatni egymással. Ezért a Nap összezsugorodna, a gravitatiosenergia felhevitené a belsejét amig a mérete nem stabilizálodna.
-
Megjegyzem, hogy a volt Német Bundespräsident testvére (a Friedrich von Weizsäcker) jelentös munkát végzett az atommag-modell területén és igy a Napban lezajlo folyamatok értelmezéséhez hozzájárult. (A präsidentség neki volt felajánva csak a fiatalabb testvére fogadta el a megtisztelést)
-
-
Szeretném itt két ábrával illusztrálni a Napban és a nállánál kicsit nagyobb tömegü csillagokban végbemenö energiaátalakulást.
-
Nem akarlak fárasztani benneteket a csillagokban lefolyo reaktiok stabilitását irányito folyamatokkal de
a "szén-nitrogén-oxygén-ciklus" nagyon érdekes az élet szempontjábol, többek között azért mert a testünkben levö atomok ugyanazok az atomok amik valamikor a csillagokban lefolyo folyamatok stabilitásánál egy domináns szerepet töltöttek be.
-
A bennünket felépitö atomok és a csillagban lefolyo energiaátalakitás között egy közvetlen összefüggés áll fennt.