Kedves mindenki !
Egy 36 millió éve élt óriáspingvin maradványaira bukkantak Peruban. A kutatók szerint, a lelet azt mutatja, hogy a tollazat kulcsfontosságú jellemzői a pingvinevolúcióban már igen korán jelen voltak.
A Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók leírják, hogy a madárnak barna és szürke tollai voltak, eltérőek a modern pingvinek fekete „szmokingos” kinézetétől. Az őspingvin csaknem kétszer akkor volt, mint a jelenleg élő legnagyobb faj, a császárpingvin. Az Inkayacu paracasensis névre keresztelt madár a kései eocén korszakban élt. Hosszú, egyenes csőre volt, sokkal hosszabb, mint modern rokonaié. A fosszíliát a perui Reserva Nacional de Paracasban találták meg. A kutatók a „Pedro” becenevet adták neki. A vizsgálat egyik főbb eredménye, a jó állapotban fennmaradt tollak és pikkelyek jelenléte. "Ezen fosszília előtt, nem volt bizonyítékunk a tollakra, színekre és az uszonyok alakjára az ősi pingvineknél” – mondja Julia Clarke, paleontológus, a vizsgálat vezetője. „Kérdéseink voltak, és ez volt az első alkalom, hogy elkezdhettük megválaszolni őket."
Elmagyarázta, a fosszília azt is mutatja, hogy a pingvin fő fizikai tulajdonságai több millió évvel ezelőtt fejlődtek ki, ám a tollak színezete a vörösesbarnáról és szürkéről a mai fekete-fehérre nemrégiben váltott át.
A pingvineket uszonyaik és tollazatuk különleges alakja teszi olyan erőteljes úszókká. A szárnyakkal hajtott merülés – az úgynevezett vízi repülés – során ezek a madarak képesek meghajtó erőt generálni egy olyan környezetben, mely 800-szor sűrűbb, és 70-szer viszkózusabb a levegőnél. "Az élő pingvineknél az egyik érdekes dolog, hogy amilyen mélyre merülnek az összefüggésben van testméretükkel. Minél nehezebb a pingvin, annál mélyebbre megy. Ha ez minden pingvin esetén igaz, akkor az ezen óriások által elért merülési mélységek nagyon eltérőek lehettek” – mondja Clarke.
Ahhoz, hogy kiderítsék a régen eltűnt pingvinek tollának színét, a csapat a melanoszómákat – a fosszíliában lévő mikroszkopikus struktúrák, melyek alakja, mérete és elrendeződése meghatározza egy madár tollazatának színét – vizsgálta meg. "A kihalt élőlények színébe történő betekintés adatokat szolgáltathat ökológiájukról és viselkedésükről” – mondja Jakob Vinther, a vizsgálat társszerzője. „Azonban mindenekelőtt, úgy hiszem, nagyszerű, hogy betekinthetünk egy figyelemreméltó, kihalt élőlény – mint az óriáspingvin – színezetébe.”
A kutatók szerint a lelet – valamint néhány egyéb felfedezés, melyre szintén ezen a területen került sor – újabb bizonyíték a kései eocén kori, Peru alacsony földrajzi szélességein élő óriáspingvin-fajok gazdag sokféleségére. Clarke szerint rendkívüli lelőhelyről van szó, mely a pikkelyekhez és tollakhoz hasonló struktúrák bizonyítékát is megőrizte. „Hihetetlen potenciál rejlik itt az új felfedezésekre, melyek módosíthatják nézeteinket, nemcsak a pingvinevolúcióról, hanem más tengeri gerincesekéről is."
Az a lenyeg hogy a pingvin 36 millio evvel ezelott is pingvin volt,magasabb volt ,de ez nem is meglepetes ,mert majdnem minden oslelet amit talak azt mutatja hogy az allatok akkor nagyobbra nottek ,meg a novenyek is. Szoval a dinok kihalasa utan es az ember megjelenese elott orias pingvinek voltak.
Egy 36 millió éve élt óriáspingvin maradványaira bukkantak Peruban. A kutatók szerint, a lelet azt mutatja, hogy a tollazat kulcsfontosságú jellemzői a pingvinevolúcióban már igen korán jelen voltak.
A Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók leírják, hogy a madárnak barna és szürke tollai voltak, eltérőek a modern pingvinek fekete „szmokingos” kinézetétől. Az őspingvin csaknem kétszer akkor volt, mint a jelenleg élő legnagyobb faj, a császárpingvin. Az Inkayacu paracasensis névre keresztelt madár a kései eocén korszakban élt. Hosszú, egyenes csőre volt, sokkal hosszabb, mint modern rokonaié. A fosszíliát a perui Reserva Nacional de Paracasban találták meg. A kutatók a „Pedro” becenevet adták neki. A vizsgálat egyik főbb eredménye, a jó állapotban fennmaradt tollak és pikkelyek jelenléte. "Ezen fosszília előtt, nem volt bizonyítékunk a tollakra, színekre és az uszonyok alakjára az ősi pingvineknél” – mondja Julia Clarke, paleontológus, a vizsgálat vezetője. „Kérdéseink voltak, és ez volt az első alkalom, hogy elkezdhettük megválaszolni őket."
Elmagyarázta, a fosszília azt is mutatja, hogy a pingvin fő fizikai tulajdonságai több millió évvel ezelőtt fejlődtek ki, ám a tollak színezete a vörösesbarnáról és szürkéről a mai fekete-fehérre nemrégiben váltott át.
A pingvineket uszonyaik és tollazatuk különleges alakja teszi olyan erőteljes úszókká. A szárnyakkal hajtott merülés – az úgynevezett vízi repülés – során ezek a madarak képesek meghajtó erőt generálni egy olyan környezetben, mely 800-szor sűrűbb, és 70-szer viszkózusabb a levegőnél. "Az élő pingvineknél az egyik érdekes dolog, hogy amilyen mélyre merülnek az összefüggésben van testméretükkel. Minél nehezebb a pingvin, annál mélyebbre megy. Ha ez minden pingvin esetén igaz, akkor az ezen óriások által elért merülési mélységek nagyon eltérőek lehettek” – mondja Clarke.
Ahhoz, hogy kiderítsék a régen eltűnt pingvinek tollának színét, a csapat a melanoszómákat – a fosszíliában lévő mikroszkopikus struktúrák, melyek alakja, mérete és elrendeződése meghatározza egy madár tollazatának színét – vizsgálta meg. "A kihalt élőlények színébe történő betekintés adatokat szolgáltathat ökológiájukról és viselkedésükről” – mondja Jakob Vinther, a vizsgálat társszerzője. „Azonban mindenekelőtt, úgy hiszem, nagyszerű, hogy betekinthetünk egy figyelemreméltó, kihalt élőlény – mint az óriáspingvin – színezetébe.”
A kutatók szerint a lelet – valamint néhány egyéb felfedezés, melyre szintén ezen a területen került sor – újabb bizonyíték a kései eocén kori, Peru alacsony földrajzi szélességein élő óriáspingvin-fajok gazdag sokféleségére. Clarke szerint rendkívüli lelőhelyről van szó, mely a pikkelyekhez és tollakhoz hasonló struktúrák bizonyítékát is megőrizte. „Hihetetlen potenciál rejlik itt az új felfedezésekre, melyek módosíthatják nézeteinket, nemcsak a pingvinevolúcióról, hanem más tengeri gerincesekéről is."
Az a lenyeg hogy a pingvin 36 millio evvel ezelott is pingvin volt,magasabb volt ,de ez nem is meglepetes ,mert majdnem minden oslelet amit talak azt mutatja hogy az allatok akkor nagyobbra nottek ,meg a novenyek is. Szoval a dinok kihalasa utan es az ember megjelenese elott orias pingvinek voltak.
