Pro Darwin

Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
Szerintem egyelőre nem fogadja el a speciális kondíció gondolatát, mivel dokufilmek tömkelege szól arról, micsoda erőfeszítésekkel, és költségek árán kutakodnak a világűrben élet után.
És ha belegondolsz, akkor a logikájuk ésszerű, mert ha feltételezzük, hogy az anyag bármilyen speciális körülmények folytán képes életre kelni, akkor nem zárható ki, hogy ezek a körülmények valahogy mégis csak létrejönnek máshol is. Talán az esély igen csekély, na de feltételezéseik szerint több száz milliárd bolygó van, amin ez létrejöhetett. Úgy gondolják, hogy ekkora számból van esélye, hogy valahol kialakuljon egy speciális kondíció.

Ernoe lépten-nyomon azzal vádolta a vallást és általában a spiritualizmust, hogy szélhámossággal pénzt csalnak ki az emberektől, és jól profitálnak az emberek hiszékenységéből.
Én meg azt látom, hogy a más bolygón is lehetséges életben való hit ugyanúgy nagy pénzeket hoz egyeseknek a konyhára, és sokan jól megélnek ennek az illúziónak a fenntartásából. Holott erre sincs több bizonyíték, mint a spiritualizmus állításaira.

Néztem legutóbb erről a kutakodásról egy dokufilmet. Vizsgálódtak, hogy milyen mostoha körülmények uralkodnak a Naprendszer többi bolygóján, és hogy emiatt nincs élet a Vénuszon, a Marson meg a többi helyen.
Aztán meg bemutatták, hogy a földön milyen extrém helyeken is hemzseg az élet: a mínusz 50 fokon is, meg a sötét és hideg tengerek mélyén is, meg a mérges gázokkal teli barlangüregekben is, szóval szinte mindegy, milyen körülmény, a földön mindenhol ott van az élet, olyan helyeken is, ahol véletlenül sem gondolták.
Ebből arra következtetnek, hogy más, kevésbé barátságos bolygókon is megvethette a lábát az élet. Pedig szerintem épp az ellenkezője következik belőle: ahová az élet teremtve lett, ott mindegy, milyen körülmény van, alkalmazkodik és burjánzik. Ahová meg nem lett teremtve, lehetnek akármilyen paradicsomi állapotok, úgysem találunk egy fia életet se. Én így látom.
Ezt én is így látom. Ernoe nem egyszer hivatkozott arra hogy az élet nem több az élettelen anyag fejlődésénél, ami pedig folyamatosan fejlődik (rázásra okosodó ketchup). Márpedig ha ebben ebben a beszólásában csak egy szikrányi igazság is lenne akkor mindenhol lenne élet akármilyen körülmények uralkodnak azon a bolygón.

Szerintem a ciklikus evolúció is csak amolyan "B-terv", mint a vízi majom.
A szokásos evolúciós rutin: módosítjuk az elméletet, aztán majd keresünk rá bizonyítékokat.
Véletlenül sem a bizonyítékok alapján állítjuk fel az elméletet. Dehogy! Mindig megfordítva. Így lesz tudomány az evolúció.
Persze, de ennek a dogma és az elvek az oka. Várni kell még egy ideig amíg kihal az a generáció amelyik elvi kérdést csinál Darwinból és ezért nem hajlandó nyitottan átgondolni a témát.

Figyelem egy ideje a törekvéseidet arra vonatkozóan, hogy az evolúció és a teremtés elméletét valahogy összehozd egymással. Kíváncsi vagyok, sikerül-e kompromisszumot találnod, hogy mindkettő beleférjen az elgondolásodba.
A hagyományos egyházak próbálkoztak ezzel, de az eredmény szánalmas lett. Az evolucionisták körberöhögik őket, mert minek oda Isten. A hívők meg szomorúan gondolnak arra, hogy milyen Isten az, aki csak evolúció útján, fajok kihalása és a gyengébbek pusztulása árán tud teremteni.
Hát megmondom őszintén hogy én magamnak már megtaláltam a kompromisszumot a kettő között. Az hogy ezért mennyien röhögnek körbe már egy más tészta, de ettől még nem változik a véleményem arra vonatkozóan hogy akik csak Darwint vagy éppen csak a vallásukat szajkózzák, olyanok mint akik egy érméről próbálják bebizonyítani egymásnak hogy az egyik oldala igazabb, jobb, logikusabb mint a másik.

Annak idején már az ókori görögök meg a neves filozófusaik is eljutottak arra a pontra hogy az élet mint olyan magától nem jöhet létre mert akkor azt tapasztalnánk most is, nap mint nap. Ergo csak valamilyen speciális hatás és/vagy beavatkozás következménye lehet.
A történet pusztán arról szól hogy erre a teológia azt a választ adja hogy van(nak) az isten(ek) akik teremtettek mindent és akik ezért elvárják hogy tiszteljék őket (ez a tisztelet minden korrupció és probléma kútforrása, de ez egy másik story) meg vannak az ateista materialisták akik szerint tök mindegy hogy mi történt, de biztos hogy nincs isten és biztos hogy senki nem avatkozott be.

Ugye itt is látszik ernoe hovatartozása, mert választ igazából nem ad csak annyit mond hogy tök mindegy mi történt de teremtés nem volt. Ezért tartom az ateizmust meg a materializmust nagyon rihe-rongy gondolkodásmódnak egy hétköznapi embertől, mert látni nála hogy csak a dac, az ellentmondás, a pozitív élmények hiánya mondatja vele azt amit.
Nagyon ritka az igazi ateista akiből nem az érzelmi hányattatás hanem a logika és a megalapozottság beszél. Egy kezemen meg tudnám számolni hány ilyen emberrel találkoztam.

Ezt szerintem teljesen jól látod. Idejét múlt, ezért is születnek elképesztőbbnél elképesztőbb új elméletek, valahogy menteni kell a darwini mundér becsületét. De hogy meddig lehet még ezt a mundért toldozgatni-foltozgatni... Szerintem közel a svéd úr által megjósolt leleplezés. "A király meztelen."
Igen, mert kezd előlépni a tudósoknak azon generációja amelyik már nem csinál elvi kérdést a dologból hanem sokkal inkább nyitott a felhalmozódott bizonyítékok által alkotta kép Darwint Cáfoló mivoltára.

Egyébként meg nem hiszem hogy Darwin becsületét védeni kellene. Olvastam tőle és a végletekig tisztelem mert töménytelen önkritikával volt ellátva. 3000000-szor átgondolt valamit és megpróbálta saját maga megcáfolni mielőtt kiadta volna a kezei közül mint elméletet.

Többek között ezért nem látott napvilágot tőle a kémiai evolúció elmélete sem, mert látta mennyi a buktató és probléma benne, de ugye ez nem akadályozta meg a buzgó mócsing Oparint abban hogy beterjessze helyette a halála után.
Itt ugye visszaköszön az amit mondtam az elvi kérdésekkel kapcsolatban hogy Darwin elmélete csak pont kapóra jött ahhoz hogy a tudomány végre valahára ellent mondjon az egyháznak. Ha úgy tetszik Darwin lett az eszköz amivel végre valahogyan vissza lehet vágni a vallásnak.
Az hogy mennyi az igazság tartalma ott és akkor teljesen mindegy volt. Ma amikor csitulnak ezek a nagy érzelmek már nem az, és ez kezd érződni a tudós társadalmon is.
 
Egyébként egyetértek veled. Persze ha picit belegondolsz a Darwini elmélet volt az első igazán figyelemreméltó és valamennyire alátámasztott dolog amivel szembe lehetett szállni a vallással.

"I believe that one day the Darwinian myth will be ranked the greatest deceit in the history of science"

"Úgy hiszem hogy egy nap a Darwini legenda majd a tudomány történetének legnagyobb tévedéseként lesz számon tartva."
Hat igen. Es valoszinuleg szukseg is volt ra.

Nem javitgatni akarlak, de a Sved ur csalasrol beszel nem tevedesrol.😀
 
Hat igen. Es valoszinuleg szukseg is volt ra.

Nem javitgatni akarlak, de a Sved ur csalasrol beszel nem tevedesrol.😀
Egazad van, a deceit nem tévedés hanem megtévesztés, de hát ne mindig szerencsétlen Darwin apón csattanjon az ostor, ő csak egy elméletet hozott a világra, méghozzá komoly visszafogottsággal és önkritikával övezve.
Más kérdés hogy egyesek a vallás elleni harc éllovasának akarják beállítani, miközben ők maguk is vallást csinálnak a nézeteiből.
 
Hát megmondom őszintén hogy én magamnak már megtaláltam a kompromisszumot a kettő között. Az hogy ezért mennyien röhögnek körbe már egy más tészta,

Nem kell törődni a röhögőkkel, ha a meggyőződésedet megalapozottnak érzed, ne foglalkozzál másokkal.

Nagyon ritka az igazi ateista akiből nem az érzelmi hányattatás hanem a logika és a megalapozottság beszél. Egy kezemen meg tudnám számolni hány ilyen emberrel találkoztam.

Én ilyennel még nem találkoztam.

Egyébként meg nem hiszem hogy Darwin becsületét védeni kellene. Olvastam tőle és a végletekig tisztelem mert töménytelen önkritikával volt ellátva. 3000000-szor átgondolt valamit és megpróbálta saját maga megcáfolni mielőtt kiadta volna a kezei közül mint elméletet.

Nem is Darwin személyére céloztam a mundér becsületével, hanem azokra, akik Darwin elmélete alapján létrehozták a mai darwinizmust.
Meggyőződésem, hogy ha Darwin ma élne, ő lenne az első, aki elvetné az evolúció-elméletet.
Amennyire tudom, élete végéig kísértette a gondolat, hogy nem csinált-e baklövést a teóriájával. Szerintem volt egy előérzete, hogy egyesek istentagadásra fogják felhasználni, ami neki még csak gondolatában se volt.

A hsz-ed többi részével egyetértek, nem is tudok mit hozzáfűzni.
 
Nem is Darwin személyére céloztam a mundér becsületével, hanem azokra, akik Darwin elmélete alapján létrehozták a mai darwinizmust.
Meggyőződésem, hogy ha Darwin ma élne, ő lenne az első, aki elvetné az evolúció-elméletet.
Amennyire tudom, élete végéig kísértette a gondolat, hogy nem csinált-e baklövést a teóriájával. Szerintem volt egy előérzete, hogy egyesek istentagadásra fogják felhasználni, ami neki még csak gondolatában se volt.
Igen, pontosan ez az amire gondoltam, hogy Darwin munkásságának soha nem volt középpontja az isten tagadás. Bár látszik hogy alapvetően kivonul a dogmák és a hitrendszerek világából, kézzelfoghatóbb, koherens dolgokat keresve, ő nem rendezett látványos kirohanásokat a vallásos emberek ellen.

Ő kutatta a maga elméleteit és eközben megfért az egyház mellett még akkor is ha nem értett vele egyet. Élni és élni hagyni.
 
Ő kutatta a maga elméleteit és eközben megfért az egyház mellett még akkor is ha nem értett vele egyet. Élni és élni hagyni.

Így van, megfért az egyház mellett, mivel a katolikus egyház sosem állt igazán bibliai alapokon. Ez egy összetett, szövevényes teológiai rendszer, amihez az évszázadok során boldog-boldogtalan hozzátoldott valamit, hát miért ne fért volna bele az evolúció is. Darwin, aki a katolikus egyház tanain nőtt fel, ebben nem is tévedett, hisz végül a katolikus egyház valóban elfogadta az evolúciót, tehát nem látott ellentmondást saját doktrina rendszere és Darwin elmélete között. De hangsúlyozom, ez a katolikus egyház saját doktrina rendszere, és nem a bibliai tanítások.

Darwin, akárcsak az ő korában mindenki, a katolikus egyház tanait tekintette mérvadónak és nem a Bibliát. Tehát számára nem jelentett sem istentagadást, sem a teremtés tagadását az evolúció. Úgy gondolom, ha tudta volna, hogy elméletét az ateizmus a zászlajára tűzi, sose írta volna meg a Fajok eredetét. De szerintem később már sejtette, milyen lavinát indított el, ezért is gyötörték kétségek az élete utolsó idejében. Nem elég, hogy az ateizmus malmára hajtotta vizet, még nem is volt biztos az elmélete igazában. Mert Darwin korántsem volt annyira meggyőződve az elmélete helyességéről, mint a mai evolucionisták. Még úgy is bizonytalankodott, hogy mit sem tudott a génekről, a DNS-ről, a hiányzó átmeneti fosszíliákról, és egy csomó más, később felmerülő ellenérvről.
 
Egyébként azért azt megjegyezném hogy szerintem totálisan vitathatatlan tény hogy az élet több mint a matéria. Egy darab követ és egy elefántot is ugyan olyan atomok építenek fel, mégis az egyik él a másik meg nem, erre pedig a válasz nem a matériában keresendő és ezt a mai tudomány igazolja is mert bármit szintetizál élettelen anyagból (kezdve ugye a búzacsíráktól egészen az egysejtűkig), az nem él, és nem csak átvitt értelemben hanem szó szerint.
Minden ilyen jellegű kísérlet azt mutatta hogy az élet fogalma túl mutat az anyagon.
Egyet értek azzal, amit irsz.

Hanem amikor az élettelenre példaként egy darab követ hoztál fel, eszembe jutott ifjú (és bohó) koromban olvasott egyik történet (talán Csernai Zoltántól), amelyben sziliciumkristály-alapú intelligens élőlények lépnek kapcsolatba a földiekkel.

De egy picit komolyabbra is forditva a szót: egy darabig azon filóztam néhány évvel ezelőtt, hogy az evolúciós elmélet alappillére, hogy a rátermettebb és alkalmasabb a harcban a léttérért, a túlélésért előbb-utóbb mindig felülkerül, mig a konkurrens fajok (egyedek) eltűnnek, mennyire igaz más megfigyelhető területeken. Úgy értem az élővilágon kivül.

Ami akkoriban felkeltette figyelmemet és a gondolatot útjára bocsátotta szenvedélyem az ásványok és kristályok iránt. Amikor kezembe vettem példányokat egy az ontarioi Harwood Lake környékéről származó pegmatitkőzetből, és megnéztem ahogy a különböző ásványok (kvarcok, földpátok, turmalin, beril) együtt megjelentek ugyanazon magmatömegből kristályosodva ki, láttam némelyik kristály gyönyörű, teljesen kifejlődött egyed, mig mások nyomorúskodtak a nekik megmaradt teret igyekezve kitölteni. Határozottan egy komoly csata nyomait mutatja az ilyen kőzet. Csatáét, amely arról szólt, ki mekkora és milyen minőségű megvalósuláshoz juthat. Végül a jobb pozició, az alacsonyabb hőmérsékleten való kristályosodási hajlam, a relativ keménység és hasonló tényezők döntik el a végkimenetet. Lesz olyan ásvány, amely nem képes klasszikus formájában megvalósulni. Alulmarad. Lesz olyan, amelyik viszont pompás kristályokat alkot.

beryl-pit-tourmaline.jpg


Persze ezt nem azzal a szándékkal hozom fel, hogy az evolúciós elmélet egyetemességét reklámozzam, hanem inkább azért, hogy érdemes elgondolkozni a "harc a túlélésért" kifejezés alkalmazhatóságán más területeken is.
 
Egazad van, a deceit nem tévedés hanem megtévesztés, de hát ne mindig szerencsétlen Darwin apón csattanjon az ostor, ő csak egy elméletet hozott a világra, méghozzá komoly visszafogottsággal és önkritikával övezve.
Más kérdés hogy egyesek a vallás elleni harc éllovasának akarják beállítani, miközben ők maguk is vallást csinálnak a nézeteiből.

Sorry Karesz, de evvel nem ertek egyett.
Azert meg senkit nem egettek el a maglyan mert nem tamogatta Darwin nezeteit. 😉
 
Ezt nem hiszem el! Hány éve gyűrjük Ernő idegeit?! Eddig mindent kibírt, senki nem volt képes olyan mértékben kihozni a sodrából, hogy olyasmit tegyen, aminek kitiltás lett volna az eredménye.

Mit tettetek vele? 😕:o

Főleg így, hogy olvasom, ő áll nyerésre!

szerintem is 😛
 
Sorry Karesz, de evvel nem ertek egyett.
Azert meg senkit nem egettek el a maglyan mert nem tamogatta Darwin nezeteit. 😉
Két apró észrevétel.

  1. Az tenne valamit vallássá, hogy ellenzőit máglyán égetik el? :shock: Nem vagyok biztos abban, hogy ez teljesen megállja a helyét.
  2. Ha nem is égetnek el valakit napjainkban azért, mert Darwin apó elméletével nem ért egyet, az evolúciót tagadó kutatókat igenis elnyomják. Kevesebb szakmai térhez engedik, nevetségessé, lehetetlenné teszik a szakma (?) képvislői.
 
Ami akkoriban felkeltette figyelmemet és a gondolatot útjára bocsátotta szenvedélyem az ásványok és kristályok iránt. Amikor kezembe vettem példányokat egy az ontarioi Harwood Lake környékéről származó pegmatitkőzetből, és megnéztem ahogy a különböző ásványok (kvarcok, földpátok, turmalin, beril) együtt megjelentek ugyanazon magmatömegből kristályosodva ki, láttam némelyik kristály gyönyörű, teljesen kifejlődött egyed, mig mások nyomorúskodtak a nekik megmaradt teret igyekezve kitölteni. Határozottan egy komoly csata nyomait mutatja az ilyen kőzet. Csatáét, amely arról szólt, ki mekkora és milyen minőségű megvalósuláshoz juthat. Végül a jobb pozició, az alacsonyabb hőmérsékleten való kristályosodási hajlam, a relativ keménység és hasonló tényezők döntik el a végkimenetet. Lesz olyan ásvány, amely nem képes klasszikus formájában megvalósulni. Alulmarad. Lesz olyan, amelyik viszont pompás kristályokat alkot.

Persze ezt nem azzal a szándékkal hozom fel, hogy az evolúciós elmélet egyetemességét reklámozzam, hanem inkább azért, hogy érdemes elgondolkozni a "harc a túlélésért" kifejezés alkalmazhatóságán más területeken is.
Nos tény hogy az élethez legközelebb álló élettelen anyagok kristály szerkezeten alapulnak, vagy képesek az alkotására. Ezek közül az anyagok közül a víz talán az egyik legérdekesebb és legkevésbé méltatott is.

A "harc a túlélésért" és a hasonló szinonimák engem mindig arra emlékeztetnek mennyire torz és énközpontú is az emberiség gondolkodása. Úgy érzi hogy minden ami körülötte van az ő része és vele mutat hasonlóságot, soha nem fordítva. Nem ő az aki valaminek a része, ami valamivel hasonlóságot mutat.

A kristályok kapcsán látod engem mindig a matematikai törvényszerűség érdekelt. Az hogy a só molekulák milyen erő hatására öltenek kocka alakot, a kvarc ötoldalú kristály formát, a hópihe fraktált és még sorolhatnánk. Van egy... harmóniája ezeknek az anyagoknak ami még matematikailag és kémiailag korrekt nyelven is nehezen meghatározható, mégis az élet esszenciájának legegyszerűbb és legmeghatározóbb példáinak tűnnek valahol.
A képesség a természetes kaotikummal és a folytonos erózióval való szembeszállásra, a szétesés helyett folyamatos és mindenek előtt stabil/tiszta növekedésre.

A kristályok nagyon sok titkot rejtenek mind spirituális mind materiális szempontból és az emberiség történelme során mindig meghatározóak voltak, lényegtelen hogy egy szépen megmunkált gyűrűről vagy egy szertartásokhoz használt fókusz kristályról van szó.
 
Sorry Karesz, de evvel nem ertek egyett.
Azert meg senkit nem egettek el a maglyan mert nem tamogatta Darwin nezeteit. 😉
Fagyisszent véleményéhez csatlakoznék, bár felhoznék neked egy sokkal kézzelfoghatóbb példát. Menj fel Youtube-ra és nézz meg pár olyan video-t ami szkeptikus a Darwini elmélet iránt. Ezután nézd meg a hozzászólásokat alatta.

Én még nem találtam olyat amiben ne menne a "creafags" anyázás, a nézőpont nevetségessé tétele, stb. Szó szerint érezni minden ilyen videón hogy ha élőben menne akkor le lennének fujjolva és még jó ha csak annyi, mert a legtöbb esetben szerintem repülne a bútorzat is.

A mai világban a Darwinizmus legjobb ellenérve a kreacionizmus ellen az "anyázás" és látod itt jön a kérdés hogy mennyire lehet egy olyan nézet tudományos alapú amiben az ellenérv az hogy a "jó **** anyád".
Szerintem semennyire.
Ezek érzelmi indíttatású reakciók amik minden logikát nélkülöznek.
Ezt szem előtt tartva szerintem nyugodtan kijelenthetjük hogy a Darwinizmus mára szinte 100%ban vallássá de legalábbis dogmává degradálódott, és azt írod hogy ennek a nevében még nem égettek meg senkit. Remélem nem is fognak, de az a nagy helyzet hogy öltek már embert kevesebbért is.
 
Fagyisszent véleményéhez csatlakoznék, bár felhoznék neked egy sokkal kézzelfoghatóbb példát. Menj fel Youtube-ra és nézz meg pár olyan video-t ami szkeptikus a Darwini elmélet iránt. Ezután nézd meg a hozzászólásokat alatta.

Én még nem találtam olyat amiben ne menne a "creafags" anyázás, a nézőpont nevetségessé tétele, stb. Szó szerint érezni minden ilyen videón hogy ha élőben menne akkor le lennének fujjolva és még jó ha csak annyi, mert a legtöbb esetben szerintem repülne a bútorzat is.

A mai világban a Darwinizmus legjobb ellenérve a kreacionizmus ellen az "anyázás" és látod itt jön a kérdés hogy mennyire lehet egy olyan nézet tudományos alapú amiben az ellenérv az hogy a "jó **** anyád".
Szerintem semennyire.
Ezek érzelmi indíttatású reakciók amik minden logikát nélkülöznek.
Ezt szem előtt tartva szerintem nyugodtan kijelenthetjük hogy a Darwinizmus mára szinte 100%ban vallássá de legalábbis dogmává degradálódott, és azt írod hogy ennek a nevében még nem égettek meg senkit. Remélem nem is fognak, de az a nagy helyzet hogy öltek már embert kevesebbért is.

Ez mind rendben, de amirol Te irsz az nem vallas, hanem egyszeru neveletlenseg vagy bunkosag. 😉
 
Egyet értek azzal, amit irsz.

Hanem amikor az élettelenre példaként egy darab követ hoztál fel, eszembe jutott ifjú (és bohó) koromban olvasott egyik történet (talán Csernai Zoltántól), amelyben sziliciumkristály-alapú intelligens élőlények lépnek kapcsolatba a földiekkel.

De egy picit komolyabbra is forditva a szót: egy darabig azon filóztam néhány évvel ezelőtt, hogy az evolúciós elmélet alappillére, hogy a rátermettebb és alkalmasabb a harcban a léttérért, a túlélésért előbb-utóbb mindig felülkerül, mig a konkurrens fajok (egyedek) eltűnnek, mennyire igaz más megfigyelhető területeken. Úgy értem az élővilágon kivül.

Ami akkoriban felkeltette figyelmemet és a gondolatot útjára bocsátotta szenvedélyem az ásványok és kristályok iránt. Amikor kezembe vettem példányokat egy az ontarioi Harwood Lake környékéről származó pegmatitkőzetből, és megnéztem ahogy a különböző ásványok (kvarcok, földpátok, turmalin, beril) együtt megjelentek ugyanazon magmatömegből kristályosodva ki, láttam némelyik kristály gyönyörű, teljesen kifejlődött egyed, mig mások nyomorúskodtak a nekik megmaradt teret igyekezve kitölteni. Határozottan egy komoly csata nyomait mutatja az ilyen kőzet. Csatáét, amely arról szólt, ki mekkora és milyen minőségű megvalósuláshoz juthat. Végül a jobb pozició, az alacsonyabb hőmérsékleten való kristályosodási hajlam, a relativ keménység és hasonló tényezők döntik el a végkimenetet. Lesz olyan ásvány, amely nem képes klasszikus formájában megvalósulni. Alulmarad. Lesz olyan, amelyik viszont pompás kristályokat alkot.


Persze ezt nem azzal a szándékkal hozom fel, hogy az evolúciós elmélet egyetemességét reklámozzam, hanem inkább azért, hogy érdemes elgondolkozni a "harc a túlélésért" kifejezés alkalmazhatóságán más területeken is.

Bizonyos-e, hogy a kristályosodó anyag értékítélete azonos a tieddel? Nevezetesen arra gondolok, hogy a nagy, jól fejlett kristályok az értékesek.
 
Ez mind rendben, de amirol Te irsz az nem vallas, hanem egyszeru neveletlenseg vagy bunkosag. 😉
Hát, ha szerinted a Darwinizmus egyszerű neveletlenség vagy bunkóság, nekem úgy is jó. :mrgreen:

Viccet félretéve, szerintem te nem látod a következetességet abban amit írtam.
Minek nevezel valamit aminek nincs bizonyítási alapja és te mégis hiszel benne? Szerintem hitkérdés. Az emberek (sajnos túlnyomó többsége) pedig úgy foglal állást a Darwinizmus mellett hogy tulajdonképpen fogalma nincs róla hogy igaz-e vagy sem, de ezt tanította neki a társadalom és ezt fogadják el mindenhol máshol is, úgy hogy csorda ösztön szinten ezt tekintik igazságnak, mert ebben hisz mindenki más is.

A fenti példámmal élve, valaki hisz az evolúcióban és amikor ezt megpróbálják kétségbe vonni az ellenérv a "jó **** anyád". Oké hogy ez neveletlenség, de magyarázd már el nekem hogy hol ellenérv? Hol van ebben a tudomány ami állítólag logikus érvekre meg ellenérvekre épül fel? Aztán ne feledjük hogy az ilyen fajta "menjélteafészkesfrancba" válaszok a drága tudós társadalomban is mindennaposak. Akkor miről beszélünk?
Ha te valamit nyilvánvalóság alapján akarsz másokkal elfogadtatni, mert szerinted nyilvánvaló hogy így van, akkor már régen rossz az egész dolog. A tudományba ne keverjünk bele olyan baromságokat hogy kinek mi nyilvánvaló, mert a tudománynak nem ez a dolga, feladata, rendeltetése, hanem a csak és kizárólag tényekre alapozott bizonyítás.

Forgathatod ahogy akarod ezt a kérdést, a végeredmény akkor is az hogy a Darwinizmust sokkal több hit és hitegetés övezi mint tudományos bizonyítás.
 
Forgathatod ahogy akarod ezt a kérdést, a végeredmény akkor is az hogy a Darwinizmust sokkal több hit és hitegetés övezi mint tudományos bizonyítás.


Szerintem ez inkabb a vallasra jellemzo.
😉


Az emberek (sajnos túlnyomó többsége) pedig úgy foglal állást a Darwinizmus mellett hogy tulajdonképpen fogalma nincs róla hogy igaz-e vagy sem, de ezt tanította neki a társadalom és ezt fogadják el mindenhol máshol is, úgy hogy csorda ösztön szinten ezt tekintik igazságnak, mert ebben hisz mindenki más is.

En csak egy szavat cserelnek ebben az alaspontban;

Az emberek (sajnos túlnyomó többsége) pedig úgy foglal állást a vallas mellett hogy tulajdonképpen fogalma nincs róla hogy igaz-e vagy sem, de ezt tanította neki a társadalom és ezt fogadják el mindenhol máshol is, úgy hogy csorda ösztön szinten ezt tekintik igazságnak, mert ebben hisz mindenki más is.

😉
 
A "harc a túlélésért" és a hasonló szinonimák engem mindig arra emlékeztetnek mennyire torz és énközpontú is az emberiség gondolkodása. Úgy érzi hogy minden ami körülötte van az ő része és vele mutat hasonlóságot, soha nem fordítva. Nem ő az aki valaminek a része, ami valamivel hasonlóságot mutat.
A "harc a túlélésért" egy metafora. Nyilván nem azt képzeljük el, hogy Az púpos bálna és Csendes-óceáni szardínia ölre mennek az Indiai-óceánban a planktonért folyó halálos küzdelemben. Hanem valami olyasmit, hogy egy adott léttérben a fennmaradás egyik legfontosabb biztositéka a dominancia megszerzése az élettér erőforrásai felett. :555: Ez nem egy emberközpontú koncepció, az emberiség elgondolása vagy saját magatartásának kivetitése környezetére. Ez egy egyetemes természeti jelenség, mégha elnevezése talán nem is a legszerencsésebb. Ha félreértettelek, korrigálj kérlek.

A kristályok kapcsán látod engem mindig a matematikai törvényszerűség érdekelt. Az hogy a só molekulák milyen erő hatására öltenek kocka alakot, a kvarc ötoldalú kristály formát, a hópihe fraktált és még sorolhatnánk. Van egy... harmóniája ezeknek az anyagoknak ami még matematikailag és kémiailag korrekt nyelven is nehezen meghatározható, mégis az élet esszenciájának legegyszerűbb és legmeghatározóbb példáinak tűnnek valahol.
A képesség a természetes kaotikummal és a folytonos erózióval való szembeszállásra, a szétesés helyett folyamatos és mindenek előtt stabil/tiszta növekedésre.
Valóban lenyűgöző a kristályok világa. A méret, forma, szin és irizálás, habitus, mind mind újabb és újabb dimenzója a kritályok világa gazdagságának. A következetesség, amivel egy adott ásvány mindig azonos rendben, kritályszerkezetben igyekszik megjelenni eredeti "káoszából" kinőve. De mindig kicsit másképp. Akárcsak, ahogy Te is mondod, az élet.

escher2.jpg


A kristályok nagyon sok titkot rejtenek mind spirituális mind materiális szempontból....
Nagyon igaz. Vajon miért?



Bizonyos-e, hogy a kristályosodó anyag értékítélete azonos a tieddel? Nevezetesen arra gondolok, hogy a nagy, jól fejlett kristályok az értékesek.
Nem. Nem biztos, hogy a kristályosodó anyag értékítélete azonos az enyémmel. Sőt garantáltan nem az. Ha egyáltalán van neki olyan. Az, hogy a jól fejlett kristályok az értékesek, emberi itélet kérdése, és gyanitom, semmi köze a terrmészet szándékaihoz. Ugyanakkor, tudomásul kell vennünk, hogy amennyiben a kritályosodási folyamatot idegen behatás nem kényszeriti, a természetes tendencia a minél nagyobb kristályegyedek kialakulása, amely folyamat során a rendelkezésre álló oldatból maximális anyag hasznosul minimális veszteséggel a rendelkezésre álló legrövidebb idő alatt.

A kritályok méretére ill. emberi értékükre vonatkozóan csak halkan jegyzem meg e tisztes társaságban, hogy ebben lehet valami szerepe az "enyém nagyobb mint a tiéd" ősi méretfétises felfogásnak. Ami (és itt utalok a Karesszal való eszmecserére) viszont kapcsolódik a "harc a túlélésért" fogalomhoz. De ez már valóban egy nagyon más topicba kell, hogy folytatódjon... 😳
 
En csak egy szavat cserelnek ebben az alaspontban;

"Az emberek (sajnos túlnyomó többsége) pedig úgy foglal állást a Darwinizmus mellett hogy tulajdonképpen fogalma nincs róla hogy igaz-e vagy sem, de ezt tanította neki a társadalom és ezt fogadják el mindenhol máshol is, úgy hogy csorda ösztön szinten ezt tekintik igazságnak, mert ebben hisz mindenki más is."
😉

Karesz mondatába a darwinizmus és a vallás szó azért egyaránt beilleszthető, mert a darwinizmus is egy vallás. 😉
 
En csak egy szavat cserelnek ebben az alaspontban;
Na látod most belekeveredtél a dologba, mert én egy szóval sem mondtam hogy a vallás nem ilyen, sőt! Ahogy jászladány is írta, kifejezetten azért hasonlítottam a valláshoz és a hitegetés fogalomköréhez a darwinizmust mert maga a vallás is ilyen.

Lehet hogy félreértettél, de én az írásaimban nem védem a vallást, nem vagyok hívő se nem elkötelezett, pusztán kritikus. A Darwinizmus tényként van tanítva minden gyereknek aki iskolába jár, úgy hogy közben maga a tudós társadalom sem tartja megdönthetetlen ténynek, úgy hogy az egész tulajdonképpen csak egy megismételhetetlen és bizonyíthatatlan teória. Azok a kutatások pedig amelyeknek esélye lenne a Darwini elmélet (az élettelen anyag és az élőlények folyamatos fejlődésének) bizonyítására folyamatosan az ellenkezőjét bizonyítják be, miszerint sem az élet létrejötte, sem pedig maga az evolúció nem játszódhat le (ha egyáltalán) speciális körülmények nélkül.

Hogy ez a speciális körülmény micsoda, kezdve a jó istentől az ufókon át egészen az univerzumunk közepéből kifelé gyűrűző intelligens energiáig, arról naphosszat lehet vitatkozni, azonban ez mit sem változtat a tényen hogy a Darwinizmus egy hit/hitegetés alapú vallássá degradálódott aminek pusztán elvi értéke van.

A "harc a túlélésért" egy metafora. Nyilván nem azt képzeljük el, hogy Az púpos bálna és Csendes-óceáni szardínia ölre mennek az Indiai-óceánban a planktonért folyó halálos küzdelemben. Hanem valami olyasmit, hogy egy adott léttérben a fennmaradás egyik legfontosabb biztositéka a dominancia megszerzése az élettér erőforrásai felett. :555: Ez nem egy emberközpontú koncepció, az emberiség elgondolása vagy saját magatartásának kivetitése környezetére. Ez egy egyetemes természeti jelenség, mégha elnevezése talán nem is a legszerencsésebb. Ha félreértettelek, korrigálj kérlek.
Értem a célzásod, de ezek a szavak mind valamilyen szinten egy intelligens "törekvést", cselekmény sorozatot sejtetnek ami a kristályok világában (ha nem is olyan nagyon, de) irreleváns.
Arra próbáltam célzást tenni, hogy a természet törvényszerű egyensúlyra épít ami egyaránt megtalálható az élettelen és az élő anyagban. Mondhatni Yin és Yang. Bármennyire feszülnek egymás ellen az erők, bármennyi a harc, a pusztítás és megújulás, az egyensúly fennáll.
Morbid dolognak tekintem ahogy az ember ezt megpróbálja egyoldalúan "élet halál harc" szinonimára degradálni, mint ha nem léteznének az életnél, a saját életüknél nagyobb rendszerek amiknek ők is a részei.

Persze ez csak szőrszál hasogatás, egyébként értem amit mondani akarsz.
 
Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
Vissza
Oldal tetejére