Most fogalmazom meg először, hogy milliméterekre vagyunk attól, hogy nyílt háborúba kerülhet a nyugati civilizáció Oroszországgal. Nem mondom, hogy világháború, de...” – mondta Tarjányi Péter.
A biztonságpolitikai szakértővel nem sokkal Vlagyimir Putyin meglehetősen kemény terveket és üzeneteket megfogalmazó országos televíziós beszédének elhangzása után beszélgettünk. Az orosz elnök elrendelte a tartalékosok behívását, beszélt az atomfenyegetésről és a donbaszi népszavazásokról, amelyek révén orosz területnek nyilvánítaná az érintett ukrán megyéket, miközben agresszornak kiálthatja ki a saját országát és a népét védő Ukrajnát. „Eddig nem beszélhettünk világháborúról, csak világválságról és orosz-ukrán háborúról, nagy kérdés azonban, hogy ebből a helyzetből a nyugat hogyan tud kimaradni, hogyan képes elérni, hogy nem minősítik ellenségnek” – mondta Tarjányi.
Vlagyimir Putyin egy nappal elhalasztott – a nemzethez intézett – beszédében bejelentette a tartalékosok részleges mozgósítását, akiket Ukrajnába küldenek szolgálatra. Utóbb Szergej Sojgu védelmi miniszter 300 ezer tartalékos behívásáról beszélt.
Az elnök – aki igen ritkán tart ilyen, az egész nemzethez szóló, a televízió által közvetített szózatot – azt állította, hogy a Nyugat nukleáris zsarolást folytat Oroszország ellen, de Oroszországnak „sok fegyvere van a válaszadásra” és nem blöfföl. „Akik atomfegyverekkel próbálnak megzsarolni minket, azoknak tudniuk kell, hogy az uralkodó szelek feléjük fordulhatnak” – fenyegetőzött a BBC tudósítása szerint.
Szólt a Donbászban, az oroszok által megszállt ukrán területeken tartandó népszavazásokról is. Sok jót nem vetítenek előre a szavai, ugyanis úgy fogalmazott: az ott élők nem akarnak „a neonácik igája alatt élni”, és mi „támogatjuk ezeket az embereket".
Beszédét eredetileg tegnap tartotta volna meg. Aznap egyébként, amikor az orosz parlament, a Duma olyan törvényt fogadott el, miszerint a jövőben az eddigi hat hónap helyett tíz évet kaphatnak a dezertőrök, azok, akik megpróbálnak kibújni a szolgálat alól.
Tarjányi Pétert kértük arra, értelmezze a beszédet, annak üzeneteit, illetve azt, ami jelenleg zajlik.
Maga a beszéd elsősorban kommunikációs üzenetként szolgált. nem is csak a külvilág, hanem az orosz társadalom felé is – mondta a biztonságpolitikai szakértő. A beszéd elhangzása után nem sokkal kiderült, hogy a részleges mozgósítás 200-300 ezer katonát jelent. Olyan tartalékosokat, akik megkapták a kiképzést és le is szolgálták az idejüket, s korábban akár konfliktusokban is részt vettek, például Szíriában vagy a Kaukázusban – magyarázta Tarjányi, aki szerint első lépésben azokat hívják majd be, akik az elmúlt öt évben tették le a tartalékos szolgálatot. De a beszédtől függetlenül is már bejelentették, hogy Szíriából tapasztalt és azonnal bevethető katonákból álló légi deszantot csoportosítanak át Ukrajnába – emlékeztetett. Ez a két folyamat – az aktívak mozgatása és a tartalékosok mozgósítása – párhuzamosan zajlik már most is.
A tartalékosok mozgósítása egyébként azt jelenti, hogy a következő két-három hónapban jelenhetnek majd meg ezek a katonák a harcmezőn, akkor lesznek képesek tevőlegesen is részt venni a harcokban. Ez lefordítva annyit jelent, hogy Ukrajna két-három hónapon belül óriási nehézségekkel lesz kénytelen szembesülni. A létszámoldalról eddig meglévő ukrán fölény komolyan mérséklődik: az elmúlt hat-hat és fél hónapban – a teljes mozgósításnak köszönhetően – megközelítőleg 800-900 ezer ember harcolt az ukrán oldalon, mégpedig szemben az oroszok 160-180 ezer katonájával. A most majd hadrendbe állítandó orosz tartalékosok azonban megfelelő tudással rendelkeznek, s ha az nem is ér fel a NATO-kiképzésen átesett 8-10 ezer ukránéval, de a több tízezer általános kiképzésen átesettekénél jobb, ami pedig komoly erőegyensúly elbillenést jelent majd az oroszok javára – magyarázta.
Emellett az orosz tartalékosok rendelkezésére áll majd az általuk kezelni képes hadieszköz-park – hozott be még egy lényeges szempontot Tarjányi, aki azonban ezzel kapcsolatban azért egy ellentmondásra is felhívta a figyelmet. Arra ugyanis, hogy a mozgósítás révén szolgálatra berendeltek számára elegendő és megfelelő felszerelést is biztosítani kell majd. Ezért lényeges a Putyin beszédében is elhangzott bejelentés, miszerint a fegyvergyártókat magasabb kapacitásra ösztönzik. Ezt a célt egy olyan döntéssel is el lehet érni, ami még nem jelenti a hadigazdálkodás bevetését, de olyat igen, amelynek eredményeként nagy tömegben képesek fegyvert gyártani. Nem a legkorszerűbbeket – mondta Tarjányi, hozzátéve, hogy „a nagy mennyiség képes ellensúlyozni a minőségi különbséget”. Ezt a II. világháborúban alkalmazták már a németek ellen – hozott fel példát erre.
A biztonságpolitikai szakértő szerint emellett ma már bizonyított, hogy Oroszország komoly fegyverrendszereket kap Észak-Koreától, Kínától, Irántól. A következő hónapokban az várható, hogy a 200-300 ezer behívott tartalékos egy részét ilyen fegyverekkel szerelik fel, ezekkel egészítik ki ugyanis azokat, amelyek már most is az oroszok rendelkezésére állnak. Ez egy bizonyos mennyiség után nagy problémát jelenthet. Mert bár az nem kérdés, hogy a NATO-fegyverek jobbak, precízebbek, hatékonyabbak, de hiába biztosítanak az ukrán ellenállás számára jobb feltételeket, ha egy bizonyos idő után az oroszok képesek lesznek ezt ellensúlyozni a mennyiséggel.
A tartalékosok behívása is összefügg a népszavazással – mutatott rá a szakértő. Az orosz parlament, a Duma elmúlt egy-másfél hetes döntéssorozatával előkésztette a referendumot, például Herszonban, ami „nyilvánvalóan 110 százalékos igen szavazatokat eredményez majd, ahogy láttuk azt a Krím annektálása kapcsán a 2014-es népszavazáson” – jegyezte meg nem kis iróniával Tarjányi. „Érdekesnek” mondta, hogy az oroszok a háborús konfliktus ellenére, képesek pillanatokon belül megszervezni a népszavazást, pedig egy ilyen referendum tető alá hozása nyugaton még békeidőben, is nehéz. Az eredmény sem kérdéses – jegyezte meg –, ha arról kell szólnia, hogy ezek a területek Oroszországhoz tartoznak. „Ezért is volt fontos a beszéd, amiben Putyin arról értekezett, hogy a nyugat 1991. óta darabokra akarja szabdalni Oroszországot” – mutatott rá. Az első lépés a Szovjetunió megszüntetése volt, s Putyin szerint most jött el a második mérföldkő, Oroszország darabjaira szakítása azzal a céllal, hogy többszáz éves orosz világot semmisítsenek meg. Tarjányi szerint, ha megnézzük ezt a két üzenetet – hogy mi a valódi oka a háborúnak, illetve, hogy a népszavazások célja a területek orosz földdé nyilvánítása –, akkor „valójában egyetlen üzenete van Putyinnak: Oroszország Nagy Honvédő Háborút folytat”. Ez a kifejezés pedig komoly mozgósító erő egyes orosz társadalmi rétegekben, és azt eredményezi (minden orosz doktrína is ezt tartalmazza), hogy az orosz területek védelmében minden katonai eszköz bevethető.
Ha ezek a területek az orosz jogrend szerint Oroszországhoz kerülnek, akkor ezzel a döntéssorozattal, mozgósítással, kommunikációval Putyin elképesztő mozgásteret kap – hívta fel a figyelmet. Ha mondjuk Herszont átminősítik orosz területté, akkor az „orosz földet” védendő, akár tömegpusztító fegyverek alkalmazásától sem riadna vissza Oroszország. Nem csak atomfegyverek értendőek ez alatt, biológiai, vegyi és a hagyományosok közül olyan támadó és pusztító termobárikus fegyverek is, amelyek kisebb fajtáit már bevetették az oroszok Ukrajnában. Ezek amúgy olyan eszközök, amelyek révén, egyetlen bombatámadással meg lehet szüntetni egy Kijev méretű város vízellátását – magyarázta Tarjányi. „Putyin pedig, miközben az ujjával játszik az asztalon, hirtelen akár rá is tenyerelhet az asztalon a piros gombra” – fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő, remélhetőleg nem túlságosan komolyan.
Ez akkor már totális háború? – kérdeztük, és sajnos Tarjányi egyetértett a felvetésünkkel. „Eddig nem beszélhettünk világháborúról, csak világválságról és orosz-ukrán háborúról, nagy kérdés azonban, hogy ebből a helyzetből a nyugat hogyan tud kimaradni, hogyan képes elérni, hogy nem minősíttetődig ellenségnek” – fogalmazott, megjegyezve, hogy Putyin a beszédében végig arról beszélt, hogy a nyugattal van baja, ő nem Ukrajnával harcol, hanem a nyugattal, ma már nem Ukrajna az ellenségkép. „Most fogalmazom meg először, hogy milliméterekre vagyunk attól, hogy nyílt háborúba kerülhet a nyugati civilizáció Oroszországgal. Nem mondom, hogy világháború, de...” – mondta Tarjányi Péter.
Mire kell készülnie az átlagembernek itt, Ukrajna közvetlen szomszédságából? Talán menekülésre? Egyáltalán, mit lehet és kell tenni? – kérdeztük. Tarjányi szerint a nyugatnak, mint olyannak van feladata. Arra kell ugyanis készülnie, hogyan tudja még jobban megerősíteni Ukrajnát.
