furrier75
Kitiltott (BANned)
Reiki, reiho és reiki ryoho
James Deacon angol nyelvű cikkének fordítása.
Usui sensei a reikit nem újra felfedezte és nem is ő alkotta meg, vagy fejlesztette ki... Amit Usui sensei tett, az nem volt más, minthogy megalkotta/kifejlesztette a szellemi gyakorlatok egy rendszerét, amivel úgy tűnik, az volt az elsődleges célja, hogy eszközként szolgáljon abban, hogy minél teljesebben megossza azt a jelenséget, amit a mára legendássá vált, Kurama hegyen töltött meditációja alkalmával megtapasztalt. Ekkor ezt a szellemi gyakorlatot még nem nevezte „reiki”-nek. Eszünkbe kell, hogy jusson, az, ahogyan a reiki szót mi az Ususi sensei által kifejlesztett rendszer azonosítására használjuk, a terminus egy nagyon modern, helytelen, nyugati alkalmazása. Mindez igaz a szó igeként, a kezelés folyamatával kapcsolatban való használatára is. (Hasonlóan, a reiki [értsd: a jelenség maga] „energia”-kénti értelmezése némileg különbözhet attól az értelemtől, amellyel a kifejezés Usui sensei számára bírt.) Tehát, ha Usui sensei gyakorlatát nem reikinek nevezték, akkor hogyan? Nos, néhányan azt mondják azt kell hinnünk, „Usui do”, míg mások szerint „Usui teate” volt a neve, azonban az egyetlen megbízható forrás, az Usui sensei sírja mellett található emlékkő egyik javaslattal sem ért egyet. Az Usui emlékművön található felirat címe Usui senseit világosan a „reiho” alapítójaként azonosítja. Bár néhányan megpróbálják elhitetni velünk, hogy a „reiho” a „reiki ryoho” kifejezés rövidítése, ez eléggé valószínűtlennek tűnik. A reiho valójában egy „szellemi módszerre”, ebben az esetben Usui szellemi módszerére utal: Usui reiho. Mindazonáltal a szellemi gyakorlat, ez az Usui által kifejlesztett „szellemi módszer” — akár az eredeti elképzelés részeként, akár attól függetlenül — úgy tűnt, figyelemreméltó gyógyászati képességeket is felébresztett az emberekben, s a gyakorlat ezen gyógyászati aspektusát (amire általában mi a „reiki” kifejezést használjuk) nevezték úgy: Usui reiki ryoho, vagyis Usui „reiki” gyógyító módszere.
Nos, mit is jelent pontosan a „reiki” (ebben a kontextusban)? Sok ember helytelenül még mindig azt állítja, hogy a „reiki” szó fordítása „univerzális — vagy egyetemes esetleg kozmikus — energia” és azt kell mondanunk, hogy a másik gyakori fordítás „szellemi energia”, noha sokkal közelebb áll a helyeshez, úgy tűnik, még mindig nem egészen pontos. A japán nyelvben sok olyan szó van, melyeket „ki-szó”-ként is emlegethetnénk, azaz olyan szóösszetételek, melyekben egy másik szó végén az ismerős „ki” áll — ahogyan a „rei-ki” esetében is. Ilyenek például a genki, inki, és a tenki. Sajnos, ha úgy próbáljuk értelmezi e szavakat, hogy a szóösszetétel tagjait egyenként lefordítjuk, majd az így kapott két szót összeillesztjük, nem szükségszerűen az eredeti összetett szó pontos fordítását kapjuk eredményül. A „tenki” kifejezés esetében például a magában álló „ten” jelentése „menny”, vagy „ég” a „ki” fordítása pedig többnyire „szellem” vagy „energia” (esetleg „érzés”). Nos, a „tenki” szóösszetétel azt jelentené így, hogy „mennyei szellem”, esetleg (a földi energia ellentéteként) „mennyei energia”? Valójában egyszerűen annyit jelent: időjárás. Ehhez hasonlóan a „reiki” szó két tagját lefordítva és egymás mellé helyezve nem a szó pontos jelentését kapjuk eredményül. A folyamatban lévő kutatások azt sugallják, hogy a reiki — ahogyan a kifejezés az Usui reiki ryoho név részét képezi — jelentése egyszerüen „szellem” vagy „szellemi”, így az Usui reiki ryoho legvilágosabb fordítása: Usui szellemi gyógymódja. Bizonyos esetben a „reiki” leírására használt kanji párt „szellemi lényeg” vagy „szellemi befolyás” értelemben is használják. Ahogy a reiki az Usui reiki ryoho kifejezésben használatos, annak nincs szükségszerűen kapcsolata az „energiával” — úgy tűnik az összetétel „ki” tagja egyszerűen a dolog dinamikájára utal, a szellem hatására az eljárás során.
Ahogy azt fentebb leírtuk, Usui sensei nem újra felfedezett, vagy ez esetben megalkotott, esetleg kifejlesztett valamit, amit reikinek nevezünk... Az sem igaz, hogy újra felfedezte, vagy megalkotta/feltalálta/kifejlesztette a „reiki ryoho”-t. Kétségtelen, hogy a saját gyógyászati módszerükkel kapcsolatban sokan mások is „szellemi gyógymód” értelemben használták a „reiki ryoho” kifejezést. 1919-ben például M. Kawakami kiadott egy könyvet Reiki Ryoho To Sono Koka (A szellemi gyógyítás és hatásai) címmel, és Fumio Ogawa azt állítja, hogy az Usui féle szellemi gyógymódot megelőzve, Daiseido Tanaka is reiki ryohonak nevezte a saját rendszerét. Usui sensei nem a reiki ryoho, hanem az Usui reiki ryoho megalkotója. Úgy tűnik, hogy azt amit megalkotott, nem tartotta szükségesnek megkülönböztetni az ez időben más szellemi gyógyítók által alkalmazott, reiki ryohonak nevezett rendszerektől.Nem férhet hozzá kétség, más gyógyítók is voltak, akik a saját praxisukra shinrei ryohoként hivatkoztak, s a kutatások fényében úgy tűnik, hogy a reiki ryoho és a shinrei ryoho felcserélhető terminusok, mivel a reiki és a shinrei fordítása egy és ugyanaz: „szellemi”. A reiki kifejezés az Omoto Kyo vallási felekezet (amely a huszadik század első éveiben különösen nagy befolyással bírt) filozófiájában is megjelenik, nem az energiára magára, hanem inkább az emberi szellem legbensőbb aspektusának energetikai hatására utalva. Az Omoto Kyo úgy beszél az ichireiről („egy szellem”), mint a teremtés minden lényében megtalálható isteni szikrájáról. Ez az ichirei (a „rei” itt akárcsak a reiki szóban „szellem” jelentést hordoz ) — ez a szellemi esszencia — a magasabb létformákban egyre inkább megnyilvánul. Az emberi lényben megnyilatkozó isteni szikrát nao hinek — „szellemi jelenlét” — nevezik. A nao hi a „...legegyszerűbb, legtisztább, legbensőbb aspektusa az emberi szellemnek, a megtestesült legfelsőbb jó, az alapvető szépség..., amely képes arra, hogy megoltalmazza a lelked és a tested...”, s a reikit láthatjuk úgy is, hogy az nem más, mint „a nao hi tettekben megnyilatkozó hatása”.
(Bakaja Zoltán fordítása)
James Deacon angol nyelvű cikkének fordítása.
Usui sensei a reikit nem újra felfedezte és nem is ő alkotta meg, vagy fejlesztette ki... Amit Usui sensei tett, az nem volt más, minthogy megalkotta/kifejlesztette a szellemi gyakorlatok egy rendszerét, amivel úgy tűnik, az volt az elsődleges célja, hogy eszközként szolgáljon abban, hogy minél teljesebben megossza azt a jelenséget, amit a mára legendássá vált, Kurama hegyen töltött meditációja alkalmával megtapasztalt. Ekkor ezt a szellemi gyakorlatot még nem nevezte „reiki”-nek. Eszünkbe kell, hogy jusson, az, ahogyan a reiki szót mi az Ususi sensei által kifejlesztett rendszer azonosítására használjuk, a terminus egy nagyon modern, helytelen, nyugati alkalmazása. Mindez igaz a szó igeként, a kezelés folyamatával kapcsolatban való használatára is. (Hasonlóan, a reiki [értsd: a jelenség maga] „energia”-kénti értelmezése némileg különbözhet attól az értelemtől, amellyel a kifejezés Usui sensei számára bírt.) Tehát, ha Usui sensei gyakorlatát nem reikinek nevezték, akkor hogyan? Nos, néhányan azt mondják azt kell hinnünk, „Usui do”, míg mások szerint „Usui teate” volt a neve, azonban az egyetlen megbízható forrás, az Usui sensei sírja mellett található emlékkő egyik javaslattal sem ért egyet. Az Usui emlékművön található felirat címe Usui senseit világosan a „reiho” alapítójaként azonosítja. Bár néhányan megpróbálják elhitetni velünk, hogy a „reiho” a „reiki ryoho” kifejezés rövidítése, ez eléggé valószínűtlennek tűnik. A reiho valójában egy „szellemi módszerre”, ebben az esetben Usui szellemi módszerére utal: Usui reiho. Mindazonáltal a szellemi gyakorlat, ez az Usui által kifejlesztett „szellemi módszer” — akár az eredeti elképzelés részeként, akár attól függetlenül — úgy tűnt, figyelemreméltó gyógyászati képességeket is felébresztett az emberekben, s a gyakorlat ezen gyógyászati aspektusát (amire általában mi a „reiki” kifejezést használjuk) nevezték úgy: Usui reiki ryoho, vagyis Usui „reiki” gyógyító módszere.
Nos, mit is jelent pontosan a „reiki” (ebben a kontextusban)? Sok ember helytelenül még mindig azt állítja, hogy a „reiki” szó fordítása „univerzális — vagy egyetemes esetleg kozmikus — energia” és azt kell mondanunk, hogy a másik gyakori fordítás „szellemi energia”, noha sokkal közelebb áll a helyeshez, úgy tűnik, még mindig nem egészen pontos. A japán nyelvben sok olyan szó van, melyeket „ki-szó”-ként is emlegethetnénk, azaz olyan szóösszetételek, melyekben egy másik szó végén az ismerős „ki” áll — ahogyan a „rei-ki” esetében is. Ilyenek például a genki, inki, és a tenki. Sajnos, ha úgy próbáljuk értelmezi e szavakat, hogy a szóösszetétel tagjait egyenként lefordítjuk, majd az így kapott két szót összeillesztjük, nem szükségszerűen az eredeti összetett szó pontos fordítását kapjuk eredményül. A „tenki” kifejezés esetében például a magában álló „ten” jelentése „menny”, vagy „ég” a „ki” fordítása pedig többnyire „szellem” vagy „energia” (esetleg „érzés”). Nos, a „tenki” szóösszetétel azt jelentené így, hogy „mennyei szellem”, esetleg (a földi energia ellentéteként) „mennyei energia”? Valójában egyszerűen annyit jelent: időjárás. Ehhez hasonlóan a „reiki” szó két tagját lefordítva és egymás mellé helyezve nem a szó pontos jelentését kapjuk eredményül. A folyamatban lévő kutatások azt sugallják, hogy a reiki — ahogyan a kifejezés az Usui reiki ryoho név részét képezi — jelentése egyszerüen „szellem” vagy „szellemi”, így az Usui reiki ryoho legvilágosabb fordítása: Usui szellemi gyógymódja. Bizonyos esetben a „reiki” leírására használt kanji párt „szellemi lényeg” vagy „szellemi befolyás” értelemben is használják. Ahogy a reiki az Usui reiki ryoho kifejezésben használatos, annak nincs szükségszerűen kapcsolata az „energiával” — úgy tűnik az összetétel „ki” tagja egyszerűen a dolog dinamikájára utal, a szellem hatására az eljárás során.
Ahogy azt fentebb leírtuk, Usui sensei nem újra felfedezett, vagy ez esetben megalkotott, esetleg kifejlesztett valamit, amit reikinek nevezünk... Az sem igaz, hogy újra felfedezte, vagy megalkotta/feltalálta/kifejlesztette a „reiki ryoho”-t. Kétségtelen, hogy a saját gyógyászati módszerükkel kapcsolatban sokan mások is „szellemi gyógymód” értelemben használták a „reiki ryoho” kifejezést. 1919-ben például M. Kawakami kiadott egy könyvet Reiki Ryoho To Sono Koka (A szellemi gyógyítás és hatásai) címmel, és Fumio Ogawa azt állítja, hogy az Usui féle szellemi gyógymódot megelőzve, Daiseido Tanaka is reiki ryohonak nevezte a saját rendszerét. Usui sensei nem a reiki ryoho, hanem az Usui reiki ryoho megalkotója. Úgy tűnik, hogy azt amit megalkotott, nem tartotta szükségesnek megkülönböztetni az ez időben más szellemi gyógyítók által alkalmazott, reiki ryohonak nevezett rendszerektől.Nem férhet hozzá kétség, más gyógyítók is voltak, akik a saját praxisukra shinrei ryohoként hivatkoztak, s a kutatások fényében úgy tűnik, hogy a reiki ryoho és a shinrei ryoho felcserélhető terminusok, mivel a reiki és a shinrei fordítása egy és ugyanaz: „szellemi”. A reiki kifejezés az Omoto Kyo vallási felekezet (amely a huszadik század első éveiben különösen nagy befolyással bírt) filozófiájában is megjelenik, nem az energiára magára, hanem inkább az emberi szellem legbensőbb aspektusának energetikai hatására utalva. Az Omoto Kyo úgy beszél az ichireiről („egy szellem”), mint a teremtés minden lényében megtalálható isteni szikrájáról. Ez az ichirei (a „rei” itt akárcsak a reiki szóban „szellem” jelentést hordoz ) — ez a szellemi esszencia — a magasabb létformákban egyre inkább megnyilvánul. Az emberi lényben megnyilatkozó isteni szikrát nao hinek — „szellemi jelenlét” — nevezik. A nao hi a „...legegyszerűbb, legtisztább, legbensőbb aspektusa az emberi szellemnek, a megtestesült legfelsőbb jó, az alapvető szépség..., amely képes arra, hogy megoltalmazza a lelked és a tested...”, s a reikit láthatjuk úgy is, hogy az nem más, mint „a nao hi tettekben megnyilatkozó hatása”.
(Bakaja Zoltán fordítása)
