Székely-Magyar rovásírás

Naphimnusz Téli napforduló

Advent negyedik vasárnapja

Mese a karácsonyról, ......

Valamikor réges régen az erdőben élt két fenyőfa. együtt cseperedtek fel, együtt nőttek. Az egyik fiú volt, a másik lány. Nagyon szerették egymást. Úgy érezték minden az övék. Övék az erdő, övék a kismadár, mely rájuk szállt, s minden, minden. Jött a tavasz, minden kizöldült mellettük. Jött a nyár, jött az ősz. Majd jött a tél, s jött az ember. Sokáig bolyongott az erdőben, majd meglátta ezt a két fát, s vette a fejszéjét. Kivágta őket. Fájtak a csapások, de talán az még jobban, hogy szétszakítják őket.
A piacra kerültek, s ott eladták a két fenyőfát. A fiú egy gazdag családhoz került, s a nagy gazdagság, a sok ajándék, a rengeteg dísz hamar elfelejtette vele szerelmesét. Sok - sok díszes ajándék került alá. S, boldog volt. Hát igen. Ez az igazi élet! -gondolta.
Eközben a lány-fenyő egy szegény családnál állt. Néhány vacak kis dísz, ajándék... semmi. A lány nagyon elkeseredett. Lám, hiába éltem. Itt kell befejeznem. Mi lehet a szerelmemmel? - kesergett.
Elérkezett Karácsony, a szeretet ünnepe. Az egész föld ünnepelt, s boldog volt, hiszen gyermek született, fiú adatott nekünk. Mindenki boldog volt... Mindenki... Mindenki? Nem. Ott, ahova afiú-fenyő került veszekedés volt. A pénz. Már megint a pénz. S a férj otthagyta feleségét karácsony szent ünnepén.
Eközben a másik családnál nagy szeretetben voltak. Lehet, hogy nem volt ajándék, de sokal többet kaptak a gyerekek: szeretetet. Azt, aminél több nem adható.
Elérkezett Vízkereszt ünnepe, s a két fa a szénégetőnél találkozott. Hiába éltem - kesergett a fiú. Á, dehogy - szólt a lány- nem az a lényeg, hogy gazdag vagy, vagy éppen szegény, hanem csak annyi, hogy szeretettel vagy-e a másik iránt. Szeretettel a másik iránt.
S egymást átölelve égtek el, a szénégető kemencéjében.
és rovással

Zsadányi Lajos Répaorrú hóember

Zsadányi Lajos Hópihe

Benedek Elek Január

Fecske Csaba Farsang farka

Benedek Elek meséje



A vár és forrás

rovással

boldog névnapot

A három pillangó csatolmánya

Vidor Miklós Virághivogató

Tompa Mihály A gólyához

Tompa Mihály
A gólyához


rovással

Kelemér Tompa emlékszoba

Illés Endre Szávitri

Illlés Endre Szávitri




„Szávitrinak, a halállal viaskodó, szerelmes királylánynak a története a régi Indiát idézi fel, az ezer és ezer éve elsüllyedt világot, azt a szigorú csodákkal és szigorú hittel átszőtt régidőt, amikor a hajnalból, a tűzből, a napból, a sötétből, a halálból, a szerelemből, az élet és a világ minden lélegzetvételéből, még az esőcseppekből is istenek, főistenek, tündérek, varázslók, halhatatlanok léptek ki… Szávitri története apró tisztás a Mahábhárata ősrengetegében. Beleszőtt kicsi mese. Egy pillangószárny rebbenése. Mindössze háromszáz sor a kétszázezerből.”
Ezt a mesét dolgozta fel Illés Endre mesteri módon – megőrizve, felidézve az eredeti mű költőiségét, hangulatát.


rovással

A kiskakas gyémánt félkrajcárja

A kiskakas gyémát félkrajcárja népmese rovással.




A neten találtam. Jó olvasást .

Éljen Május 1 a munka ünnepe

Május 1

Wass Albert - A költő és a macska

Adjon az Isten mindenkinek!

Még új vagyok itt. Van néhány regényem rovással. Ha van rá igény, feltöltöm őket. Igaz balról-jobbra vannak írva, de így is élvezhető, gyakorlásra kitűnőek.

Anyák napja