Szuhanics Albert versei

alberth

Állandó Tag

Állandó Tag

• 2009 Május 17

• #581

​

Virágeső​

Virágesőt küldök én neked,
minden virág ünnepel veled.
Táncra kelő szirmok árja int,
ha szép szemed reájuk tekint.​

Virágeső hull az égből most,
minden virág friss és harmatos.
Az illatuk áramlik tova,
ahová száll, boldogság hona.​

Virágeső a szeretetem,
s ez így marad, amíg élsz velem!
Azon túl is áldjon meg az ég,
kívánom hogy mindig boldog légy!​

Virágesőt küldök te neked,
együtt nézem én most azt veled.
Táncra kelünk, hull a sok szirom,
lágy keringő virágszirmokon...​

Virágeső-illat bódít el,
s a külvilág megszűnik ha kell.
Hullt szirmokon fénylik lábnyomunk,
ébren vagyunk, vagy csak álmodunk?​

Virágeső, száll a sok szirom,
míg véled én hűs pezsgőt iszom.
Nefelejcs-ár, kékíti egünk,
nárcisz kórus énekel nekünk.​

Virágeső, margaréta hull,
s itt megannyi rózsaszál virul.
Száz orgona és akácvirág,
önzetlenül ontja illatát...​

Virágesőt küldök én neked,
így kívánok hosszú életet!
Minden vágyad adja meg az ég,
kívánok sok boldogságot még!​

Debrecen, 2009. 05. 17.​

 

alberth

Állandó Tag

Állandó Tag

• 2009 Május 21

• #582

Lakásbiztosítás

Kip-kop, kip-kop mi kopog?
egy fakopáncs háncsot bont.
Potyog le a fa háncsa,
forgácsol a kopáncska.

Pondró perel, lyuk lakó,
ki ez a pondró-faló?
Csak odébb a fahánccsal,
néhány kukac-lakással...!

Biztosítást kötöttem,
vadmacska van mögöttem!
Elkap minden madarat,
ki bontja a falamat...!

És e harkály ki fia?
jó kis lakás maffia!
Biztosítok lakásra,
balesetre, lopásra...!

Így hát kedves harkály mester,
tűnj el fánkról, el a testtel!
Vagy biztosítsd magadat,
macskák ellen hamarabb!

Debrecen, 2006. 05. 20.​

 

alberth

Állandó Tag

Állandó Tag

• 2009 Május 24

• #583

​

Már nem írok verset​

Már nem írok verset többé,
leteszem tollam örökké.​

Kiborult a veres tintám,
így nem leszek költő titán.​

Lám a kék is mind elfogyott,
talán mert oly mohó vagyok?​

Verslapjaimmal szél játszik,
mind a kertünkben cicázik...​

Már nem írok verset többé,
így vált szerdám csütörtökké.​

A péntek mind tizenhárom,
múzsáimat már nem várom.​

Szombaton meg szabad szombat,
találhatnék napot, jobbat.​

Pihenőnap vasárnapom,
minden dolgom abbahagyom.​

Hétfő még a hét eleje,
nem érik a vers veleje.​

Kedden talán megírhatom,
de ez nem a verses napom.​

Talán majd a jövő héten,
verset írok, lehet mégsem?​

Vennék még egy üveg tintát,
felskiccelnék egy versmintát.​

Esetleg majd írok verset,
ha már papírra is tellett...!​

Debrecen, 2009. 05. 24.​

 

alberth

Állandó Tag

Állandó Tag

• 2009 Május 24

• #584

Ne tudja meg senki sem​

Minden más lesz ezután,
már átlátok a szitán.​

Tisztán, mint az üvegen,
csak türelem, türelem...​

Nem szednek rá engemet,
mert használom eszemet.​

A palánkon át nem ver,
nem született oly ember!​

Gyenge pontom nincs nagyon,
de azt is eltitkolom.​

Be nem ugrok senkinek,
csak Évának, Esztinek.​

A gyengém a női nem,
ne tudja meg senki sem...!​

Debrecen, 2009. 05. 24.​

 

alberth

Állandó Tag

Állandó Tag

• 2009 Május 26

• #585

​

Érik a cseresznye​

Férges a cseresznye, de piros,
nagy szájú a babám, de csinos.
Tüzes a szeretőm, de édes,
nem olyan, mint aki szemérmes!​

Érik a cseresznye, ropogós,
tubicám, ne legyél topogós!
Együnk hát egy tálból cseresznyét,
ne vidd el tőlem a szerencsét!​

Füledet díszítik pároson,
felszítod parázsló mámorom.
Rázzuk meg, rázzuk meg az ágat,
tartsd alá, szívecském, a tálat!​

Érik a cseresznye, megeszem,
kínoz egy ropogós szerelem.
Jöjj ide, engemet szeretni,
jó nekünk egy tálból csipegni!​

Én vagyok a finom cseresznyéd,
letéptél, ez a te szerencséd.
Megölelsz, megcsókolsz, életem,
kérsz még friss cseresznyét? - kérdezem.​

Debrecen, 2009. 05. 26.​

 

alberth

Állandó Tag

Állandó Tag

• 2009 Május 28

• #586

​

Egy régi motor​

Egy régi motor, nagy szerelem.
Csodás az élmény, száguld velem.
Ifjúi szívem vígan dobog,
Enyém az út, mily szabad vagyok!​

Tündöklő jármű, csillog a króm,
Madárként röppen földi valóm.
Robog a motor, alattam már,
Eszi az utat, szalad a táj.​

Városok jönnek, épületek,
Térkép mutatja, merre megyek.
Szépen dolgoznak a hengerek,
Várnak hegy-völgyek, kék tengerek.​

Süt a nap vígan, süvít a szél,
Sálam is lobog, vad táncra kél.
A hosszú úton szabad a szív,
Kéklő a távol, messzire hív.​

Boldog vagyok mert megérkezem,
Ezernyi emlék van már velem!
Kék tenger partján leszállok én,
Habjai árján csillog a fény!​

Debrecen, 2009. 05. 28.​

 

alberth

Állandó Tag

Állandó Tag

• 2009 Május 29

• #587

​

Baki parádé​

Ó mondja csak, kedves Donna,
az ön súlya nem egy tonna?
Túlzás e bók, hallja Péter,
hiszen eloszthatja héttel!​

Jól öltözik, kedves Sára,
oly kihívó, mint egy páva. -
Már hogy mondhat ilyen vakot,
verébnek is szürke vagyok!​

Julcsi de csinos a lába,
emlékszem a zongoránkra.
A vádlija pont ilyen volt -,
Péter, öntől nem kell több bók!​

Jaj de helyes a kis bajsza,
pödörje ki, kedves Marcsa! -
Péter, maga jobb ha hallgat,
mert a nők majd belé marnak!​

Oly formás a pici lába,
negyvenhetes a szandálja?
Domború mint deszka, keble,
Anna, de helyes menyecske!​

Most már elég! Nyamvadt Péter,
jöjjön hát az elégtétel!
Hisz maga egy, rozzant kecske,
bármije van, kevesecske...!​

Ne is bámulja a nőket,
kerülje el messze őket!
Ön hordoz csak ezer hibát,
húzza el hát roggyant inát!​

Debrecen, 2009. 05. 29.​

 

alberth

Állandó Tag

Állandó Tag

• 2009 Május 29

• #588

​

Hogyan mondjam el...​

Hogyan mondjam el hogy
szívem érted dobban
ha reád gondolok,
úgy ver egyre jobban!​

Hogyan mondjam el hogy
fűszálként reszketek.
Hajnali harmatként
érintvén hűs kezed...​

Cserepes az ajkam,
mint tört mázú csésze.
Hogyan mondjam el hogy
ne búcsúzzunk! - Mégse...​

Hogyan mondjam el hogy
legszebb rózsám te vagy.
Amikor áthaladsz
rózsafáim alatt...​

Éjszaka holdvilág,
nappal a fényes Nap,
Hogyan mondjam el hogy
a mindenem te vagy!​

Hogyan mondjam el hogy
én soha sem sírtam,
Mégis minden imám
hozzád könnyel írtam!​

Órák válnak nappá,
amikor nem látlak.
Hogyan mondjam el hogy
elemészt a bánat!​

Szeretlek kedvesem,
hogyan is mondjam el...?
Lelkemmel, testemmel,
egész életemmel!​

Debrecen, 2009. 05. 29.​

 

alberth

Állandó Tag

Állandó Tag

• 2009 Május 29

• #589

​

Titkon erre vártunk​

Akácillat szállong
mint egy édes sóhaj.
Lebukik napunk is
illedelmes bókkal.​

Május éjszakái
eljöttetek újra.
Sötétben bókoló
orgonákba bújva.​

Reánk veti árnyát
bodza sötét bokra.
Eperfa bólogat,
gyümölcsét ledobva.​

Rebben a denevér,
verdes suta szárnya.
A földre vetődik
bukdácsoló árnya.​

Mozdul a levegő,
sóhaj száll az éjben,
Emlékek érkeznek
illatozó szélben.​

Mert a május éjek,
szerelemről szólnak.
Mintha most történne,
avagy tegnap..., holnap...​

Ilyenkor a szívünk
újra ifjan szeret.
Május éjszakákon
jobban csillog szemed.​

Titkon erre vártunk
egész évben végig.
Hogy most megtaláljuk
szívünket, a régit...​

Feltámad az emlék,
illatok tengerén.
Új mese vár reánk
arról szól, te meg én...​

Debrecen, 2009. 05. 29.​

 

alberth

Állandó Tag

Állandó Tag

• 2009 Május 31

• #590

​

Kétely​

Egyetlen egy kérdés kínoz,
kételkedő érzemény.
Szeret e még a kedvesem? -
halk szellőtől kérdem én.​

Megmondhatná a nagy folyó,
enyém e még az a lány?
Akinek száz virág nyílik
áldott léptei nyomán.​

Kérdjem én a hajnal ajkát? -
súgja meg e titkot még!
De ha mégis néma marad,
ki mondja meg, tán az ég?​

A mennydörgés, felhők ormán
lehet nemet mond nekem.
Villámokkal sújt le engem
egy elmúló szerelem!​

Vagy talán az éjszakába
kiáltja egy csúf madár.
Elmúlt már az ő szerelme,
abban bízni..., jaj de kár!​

Ám meglehet a fényes nap
majd világgá kürtöli.
Én vagyok a boldogsága,
soha nem kell más neki!​

Mégis az lenne a legjobb,
hogy ha tőle hallanám.
Gyönyörű szép kedvesemnek,
tisztán csengő, halk szaván...​

Örökké szeretlek téged,
ne bántson e gondolat.
Amely kételyt ébreszt benned,
én vigyázom sorsodat!​

Ugye így lesz, ugye szeretsz! -
láthatod, csillog szemem.
Már tudom mily édes érzés
a könnybe lábadt szerelem.​

Debrecen, 2009. 05. 30.​

 

alberth

Állandó Tag

Állandó Tag

• 2009 Május 31

• #591

​

Lehoznám néked...​

Lehoznám néked toronyóra láncát,
táncolnám érted vén hattyúknak táncát.
Ablakod alatt megállanék sóhajtva,
görnyedten, sírva, kárlsbádi sótól hajtva.
Kiállanék a ringbe nevedért keményen,
nudista lennék, nem számítana szemérem.
Meginnék érted száz korsó sört is,
illemhely előtt futnék két kört is.
Ha lábam kapna közben egy görcsöt,
hasra is vetném magam mint bölcs rög.
Tapossál reám, szolgád vagyok..., kis ürge,
éretted szállnék szerelem szárnyán az űrbe.
Letörnék néked egy csillagot..., mily durva,
ledobnám hozzád -, megbocsát -, bízva az úrba'.
Szerelmedért én levetném magam a kútba,
de hogyha kérnéd, megtenném érted újra!
Teérted én már otthagynék csapot és papot,
hívattál kincsem? - Máris tenálad vagyok!
Szerelmedért én Közkincsre írnék sok verset,
én addig raknám, míg innen ki nem vernek!
Már több kérésem, tehozzád kincsem nincsen,
olvasd e versem, ezerszer a Közkincsen!<O​

Debrecen, 2009. 05. 30.​

</O<O​

 

alberth

Állandó Tag

Állandó Tag

• 2009 Június 2

• #592

​

Magyar ugar​

Magyar ugart szántok,
feltöröm ekémmel,
tiszta búzát vetek,
megújult reménnyel.​

Sziklakemény a rög,
szikrát szór az ekém,
de munkám gyümölcse
az új magyar kenyér!​

Életnek kenyere,
s az őszinte szónak,
a tiszta erénynek,
bennünk lakó jónak.​

Parlagon heverő
ősi, zsíros földek,
kegyetlen gyökerű,
gyomot örököltek.​

Gazból igaz nem lesz,
sem kalács dudvából,
fehér cipó nem sül,
kóróból, bogáncsból!​

Vigyázni kell nagyon
a zsenge vetésre,
rabló madársereg
gyűjtené begyébe!​

Magyar ugart szántok
erős vas-ekémmel,
éhemet elűzöm
foszlós, friss kenyérrel.​

Izmos, fehér lovam
járja a barázdát,
áldd meg Urunk, áldd meg,
magyarok országát!​

Debrecen, 2009. 06. 02.​

 

alberth

Állandó Tag

Állandó Tag

• 2009 Június 3

• #593

​

Mása imázsa​

Ön, hölgyem egy mázsa,
jó nagy nagy az imázsa,
nem egy hitvány fajta,
van mit fogni rajta!​

Hölgyem ön egy múzsa,
tűzpiros a rúzsa,
ágyba vinném hogyha,
az össze nem rogyna!​

Bámulom óhajtón,
kibontom az ajtóm,
így fér be szobámba,
nagy testű románcra.​

Tűsarkú cipőben
kecses kis víziló,
ám nehogy azt higgye,
már tovább hízni jó!​

Mert ölembe kapni
egykönnyen nem lehet,
leszakad alattunk
huszonnégy emelet!​

Az én nevem Szása,
úgy kérem önt, Mása,
vigyázzunk egymásra,
ne legyen egy mázsa!​

Debrecen, 2009. 06. 03.​

 

alberth

Állandó Tag

Állandó Tag

• 2009 Június 3

• #594

​

Altató​

Lement a nap, jön az éj,
a sötétben te ne félj!
Tente-tente babája,
bújj bele a kiságyba!​

Már alszik a fényes Nap,
ugye te is álmos vagy?
Csillagos a napszoba,
puha felhő vánkosa.​

A szellő is elpihen,
tente-tente kicsinyem!
Mily békés az éjszaka,
nézd, alszik a kiskutya!​

Mosolyog a Hold neked,
hunyd be szépen kis szemed!
Tente baba, lazulj el,
aludj, mint az aludtej!​

Álmodj kicsim, szépeket,
tarka rétet, kék eget.
Nagymamát és kalácsot,
boldog legyen az álmod!​

Aludjál csak édesem,
mosolyogjál édesen!
Én fogom a kis kezed,
látod, meg sem pisszenek!​

Debrecen, 2009. 06. 03.​

<!-- / message --><!-- sig -->

 

alberth

Állandó Tag

Állandó Tag

• 2009 Június 4

• #595

Kutyatúra​

Ma éjszaka álmomban
kutyaföldön jártam,
kutyavilág határán
átalléptem bátran.​

Útlevelem kezelte
egy derék doberman,
tisztelgett a mancsával,
beléphetek, jól van!​

Kutyagoltam az úton,
jött egy kutya pár is,
ahová ők tartottak
a nagy Kutya-Párizs.​

Minden felé kutyaól,
kutyavárost alkot.
ott kutyagol a sok eb,
ahová én tartok.​

Kutyául elfáradtam,
szállodába mennék,
meg tudnám azt fizetni,
ha nagykutya lennék!​

Hej de kutya meleg van,
itt inni sem lehet,
kutyagumis parkokban
kutyatejet veszek.​

Ebugatta csontcsárda
kutyabőrös cégér,
kutyaszalámit kapok
kutyául sok pénzért.​

Kutyavilág vallásos,
eb-templomba járnak,
titulálnak engemet,
hitetlen kutyának!​

Kutyám ugat odakinn
felébredek végre,
elég volt az ebekből,
legalább egy hétre!​

Debrecen, 2009. 06. 04.​

 

alberth

Állandó Tag

Állandó Tag

• 2009 Június 5

• #596

​

Meddig fáj...​

Meddig fáj még a szívemben
csalódásnak mély sebe?
Úgy ég, lüktet lankadatlan,
tűz-patakként véreze!​

Nem gyógyítja sebkenőcs se'
fehér gyolcsot átitat,
ily eleven sebnek kínja
szüntelenül fájna csak!​

Jöhet doktor, vagy kuruzsló,
világhírű szívsebész,
kínjaimból nem kúrál ki
soha, semmiféle kéz!​

Bár sarjadna lézer által,
ám hasogat, s könnyezem,
egy valami gyógyír csak rá,
ha itt valál én velem!​

Szánj meg engem, édes lelkem,
szerelmemnek záloga!
Csókod nékem hajnal pírja,
elillanó éjszaka...​

Úgy szűnik meg fájdalmam is,
lám összeforr mély sebem.
Mi ütötte..., gyógyítója,
egy csodás, nagy szerelem!​

Debrecen, 2009. 06. 05.​

 

alberth

Állandó Tag

Állandó Tag

• 2009 Június 8

• #597

​

Az eperfák felöltöztek​

Az eperfák felöltöztek,
gyümölcseik érnek.
Szedegetik kik szeretik,
s akik hozzáférnek.​

Fáról enni az igazi,
oly édes az íze.
Fehér eper, vagy fekete,
különböznek színre.​

Jól megfogja a kezemet,
lila lesz a bőröm.
Festett nyelvemtől megijed
akire kiöltöm.​

Már most eleget eprésztem,
tele ettem magam.
Be is kellene fejeznem,
megfájdulhat hasam!​

Gyere babám, szedjed te is,
most van a szezonja.
Nézd ezt a fát, mennyi eper,
nem is termi, ontja!​

Még ha közben eső esne,
ne is törődj azzal!
Az eperfa lombsátora
megvéd és marasztal.​

Együnk epret, nem is egyet,
tízet, húszat, százat!
Majd utána megcsókolom
édes, lila szádat...!​

Debrecen, 2009. 06. 08.​

 

alberth

Állandó Tag

Állandó Tag

• 2009 Június 10

• #598

​

Nekem nem maradt más...​

Nekem nem maradt más
csak a néma esték.
Mély csöndben verdeső,
fáradt éji lepkék.​

Petróleum lámpám
fényében bóklásznak,
porzanak, villognak
színes lepke-szárnyak.​

Fülledt éjszakákon
összebújtunk árván,
két bolond szerelmes
vén eperfa árnyán.​

Porlepte emlékek
most csendben csevegnek
mondják, a bús szívek
szeretnek, szeretnek...​

Ha újra itt lennél,
megfognám a kezed,
csendesen figyelném
hogyan csillog szemed.​

Szólana is hozzád
csöndnek fájó hangja,
azt súgná füledbe,
jaj, ne hagyj magamra!​

Debrecen, 2009. 06. 09.​

 

alberth

Állandó Tag

Állandó Tag

• 2009 Június 12

• #599

​

Amikor a nő vezet​

Amikor a nő vezet,
az ám a nagy élvezet!
Sörözhetek veletek,
három kört is fizetek!​

Beesem a kocsiba,
csinibaba, bocsika!
Cigarettát keresek,
füstölögni szeretek...​

Ha csípi a szemedet,
tegyél fel szemüveget!
Kornyikálok dáridót,
kapcsold ki a rádiót!​

A képedbe röfögök,
jó nagyokat böfögök!
A gyomrom is kavarog,
óvatosan kanyarogj!​

Te csak vezess, szépségem,
hagyjál engem békében!
Míg az utat figyeled,
szundikálok keveset...​

Hej de kutya meleg van! -,
így dohogok magamban.
Átmegyünk a városon,
habzó sörről álmodom...​

Gyöngyözik a poharam,
azzal hűtöm le magam.
Na, végre felébredek,
használd csak a fékedet!​

Itt egy liget, kiszállok,
bokor mögé beállok.
Hadd könnyítsek magamon,
szétreped a hólyagom!​

Boldog órák, mind ezek,
mikor utazok veled...
Vezess tovább, kedvesem,
ne törődjél énvelem!​

Amikor a nő vezet,
az ám a nagy élvezet!
Vígan robog a kocsi,
sörrel teli a poci!​

Debrecen, 2009. 06. 12.​

 

alberth

Állandó Tag

Állandó Tag

• 2009 Június 14

• #600

​

Pulykanapok Debrecenben​

Pulykanapok Debrecenben,
sül a pecsenye.
Száll az illat a főtéren
gyere csak ide!​

Nagy asztalok felállítva,
s falatoznak népek.
Túristáknak sokasága
kik most ide térnek...​

A kemencés zsíros kenyér
az ám a nagy sláger.
Rajta lila hagymakupac,
illatozó ájer!​

Rablóhús a nyárson serceg,
vasplattokon pattog.
Kóstolhattok roston pulykát,
ha éhesek vagytok!​

Amikor már jóllakottan,
eltelve felálltok.
Egy friss, habzó korsó sörért
jó ha sorban álltok!​

Pulykanapok Debrecenben,
fütyülős barackkal
Vidítsük fel kebelünket,
s jó zene marasztal...!​

Debrecen, 2009. 06. 14.​