Az alábbi kis példabeszéd már körbejár egy ideje az angol nyelvű blogokon és fórumokon, és most, hogy helyettünk a nép ismeretlen gyermeke lefordította, kis erőfeszítéssel megoszthatjuk a közzel, mert szerintünk érdemes. A történet bárszék-közgazdaságtan (barstool economics) címen fut, és valamiért szegény David R. Kamerschennek, a Georgia Egyetem professzorának tulajdonítják az írást, pedig nem ő volt az elkövetője. De ettől még mókás.
Tételezzük föl, hogy 10 ember minden nap elmegy sörözni és összesen 100 dollárt fizetnek a végén. Ha úgy fizetnének a sörükért, ahogy most adót fizetünk, valahogy így nézne ki:
Az első 4 ember (a legszegényebbek) nem fizetnének semmit.
Az ötödik 1 dollárt fizetne.
A hatodik 3 dollárt fizetne.
A hetedik 7 dollárt fizetne.
A nyolcadik 12 dollárt fizetne.
A kilencedik 18 dollárt fizetne.
A tízedik (a leggazdagabb) 59 dollárt fizetne.
Ebben maradtak, és a tíz ember minden nap boldogan sörözött egészen addig, amíg a bár tulajdonosa kedvezményt nem adott nekik. "Mivel Ti régi, jó vásárlók vagytok, mától olcsóbban adom nektek a sört 20 dollárral." Onnantól a sör a 10 ember számára csak 80 dollárba került. A csapat továbbra is ugyanúgy szeretett volna fizetni a sörért, ahogyan adót fizettek, ami azt jelenti, az első 4 embert a változás nem érintette.
Kiszámolták, hogy 20 dollár 6 részre osztva 3,33. Ha ekkora részt levonnának mindenki számlájából, akkor az ötödiknek és a hatodiknak sem kellene fizetni a sörért. Ezért a bár tulajdonosa azt javasolta, hogy az lenne igazságos, ha mindenkinek a részéből körülbelül ugyanakkora százalékot vonnának le, és tett egy javaslatot, hogy ez hogy nézne ki. Így:
Az ötödik, ahogy az első 4 semmit se fizetne – 100% megtakarítás.
A hatodik 2 dollárt fizetne 3 helyett – 33% megtakarítás.
A hetedik 5 dollárt fizetne 7 helyett – 28% megtakarítás.
A nyolcadik 9 dollárt fizetne 12 helyett – 25% megtakarítás.
A kilencedik 14 dollárt fizetne 18 helyett – 22% megtakarítás.
A tízedik (a leggazdagabb) 49 dollárt fizetne 59 helyett – 16% megtakarítás.
Mind a 6 ember jobban járt a korábbi állapothoz képest és az első 4 továbbra is ingyen ivott. Amikor kimentek a bárból az emberek elkezdték összehasonlítgatni a megtakarításukat.
- Én csak egy dollárt kaptam a 20 dolláros engedményből – mondta a hatodik – ő pedig 10-et mutatott a tízedik emberre.
- Ez igaz! - kiáltotta a hetedik. Miért kap ő 10-et mikor én csak kettőt? A gazdagok kapják az összes kedvezményt!
- Várjunk csak - kiabált az első négy kórusban – mi nem kaptunk semmit! A rendszer diszkriminálja a szegényeket!
A kilenc ember körülvette a tizediket és jól elverték.
A következő este csak kilencen jöttek el sörözni, leültek és a tízedik nélkül itták a söröket. Amikor a fizetésre került a sor rájöttek valami fontosra. Még együtt se volt annyi pénzük, hogy a számla felét kifizessék! Ez az, ahogy az adórendszer működik. Az emberek, akik a legmagasabb adókat fizetik, kapják a legnagyobb kedvezményeket az adókedvezményeknél. Ha túladóztatják és támadják őket, azért mert túlságosan gazdagok egyszer csak nem lesznek köztünk többet. Sőt előfordulhat, hogy külföldön fognak sörözni, ahol a légkör barátságosabb.
Tételezzük föl, hogy 10 ember minden nap elmegy sörözni és összesen 100 dollárt fizetnek a végén. Ha úgy fizetnének a sörükért, ahogy most adót fizetünk, valahogy így nézne ki:
Az első 4 ember (a legszegényebbek) nem fizetnének semmit.
Az ötödik 1 dollárt fizetne.
A hatodik 3 dollárt fizetne.
A hetedik 7 dollárt fizetne.
A nyolcadik 12 dollárt fizetne.
A kilencedik 18 dollárt fizetne.
A tízedik (a leggazdagabb) 59 dollárt fizetne.
Ebben maradtak, és a tíz ember minden nap boldogan sörözött egészen addig, amíg a bár tulajdonosa kedvezményt nem adott nekik. "Mivel Ti régi, jó vásárlók vagytok, mától olcsóbban adom nektek a sört 20 dollárral." Onnantól a sör a 10 ember számára csak 80 dollárba került. A csapat továbbra is ugyanúgy szeretett volna fizetni a sörért, ahogyan adót fizettek, ami azt jelenti, az első 4 embert a változás nem érintette.
Kiszámolták, hogy 20 dollár 6 részre osztva 3,33. Ha ekkora részt levonnának mindenki számlájából, akkor az ötödiknek és a hatodiknak sem kellene fizetni a sörért. Ezért a bár tulajdonosa azt javasolta, hogy az lenne igazságos, ha mindenkinek a részéből körülbelül ugyanakkora százalékot vonnának le, és tett egy javaslatot, hogy ez hogy nézne ki. Így:
Az ötödik, ahogy az első 4 semmit se fizetne – 100% megtakarítás.
A hatodik 2 dollárt fizetne 3 helyett – 33% megtakarítás.
A hetedik 5 dollárt fizetne 7 helyett – 28% megtakarítás.
A nyolcadik 9 dollárt fizetne 12 helyett – 25% megtakarítás.
A kilencedik 14 dollárt fizetne 18 helyett – 22% megtakarítás.
A tízedik (a leggazdagabb) 49 dollárt fizetne 59 helyett – 16% megtakarítás.
Mind a 6 ember jobban járt a korábbi állapothoz képest és az első 4 továbbra is ingyen ivott. Amikor kimentek a bárból az emberek elkezdték összehasonlítgatni a megtakarításukat.
- Én csak egy dollárt kaptam a 20 dolláros engedményből – mondta a hatodik – ő pedig 10-et mutatott a tízedik emberre.
- Ez igaz! - kiáltotta a hetedik. Miért kap ő 10-et mikor én csak kettőt? A gazdagok kapják az összes kedvezményt!
- Várjunk csak - kiabált az első négy kórusban – mi nem kaptunk semmit! A rendszer diszkriminálja a szegényeket!
A kilenc ember körülvette a tizediket és jól elverték.
A következő este csak kilencen jöttek el sörözni, leültek és a tízedik nélkül itták a söröket. Amikor a fizetésre került a sor rájöttek valami fontosra. Még együtt se volt annyi pénzük, hogy a számla felét kifizessék! Ez az, ahogy az adórendszer működik. Az emberek, akik a legmagasabb adókat fizetik, kapják a legnagyobb kedvezményeket az adókedvezményeknél. Ha túladóztatják és támadják őket, azért mert túlságosan gazdagok egyszer csak nem lesznek köztünk többet. Sőt előfordulhat, hogy külföldön fognak sörözni, ahol a légkör barátságosabb.
