Tanács a 20 hozzászólás könnyű megszerzéséhez - új tagoknak.

Képzeljük el, hogy egy szintetizátorral előállítják az „r" hang egy tipikus spektrogramját, majd azt folyamatosan változtatják úgy, hogy belőle végül az „l" tipikus spektrogramja legyen. Először tisztán halljuk az „r"-et, később az „1"-et, míg közben...

Nos, közben nem az történik, hogy valami átmeneti hangot hallunk: szubjektív érzetünk szerint a gép mindig vagy r-t, vagy l-t mond, az előbbi egy ponton hirtelen vált át az utóbbivá! A beszédhangok az ember számára kötelezően beletartoznak a nyelvében létező hangok valamelyikének kategóriájába, és ezeknek a kategóriáknak élesen megvont határaik vannak. Ezért hívjuk a beszédhangok észlelését kategoriális észlelésnek.

Az „r" hang kategóriáján belül minden spektrogram feketén-fehéren r-nek hangzik, az „1" kategóriáján belül pedig 1-nek, szürke zóna nincs.
A hangkategóriák nyelvenként különbözők. Az angolban és más európai nyelvekben például az „r" élesen eltér az „1"-től, a japánban nem. Úgy értve, egyáltalán nem, bármilyen meglepő: a japánok, hiába figyelnek a legnagyobb összpontosítással, egyszerűen nem hallják különbözőnek a kettőt.

Pat ezt a jelenséget a helyszínen tanulmányozta, felnőtteken és egész kicsi gyerekeken egyaránt. Vitte magával mágneslemezen az „r" és az „1" gondosan kidolgozott hangmintáit, és mikor megérkezett, először japán kollégáinak játszotta le őket.

A kollégák jól tudtak angolul, ráadásul képzett beszédkutatók voltak, Yamaha hangszórójuk pedig (természetesen) a csúcstechnikát képviselte, úgyhogy Patnek semmi kétsége nem volt, hogy ők a különbséget mindenesetre hallják majd. Az „r" hang a „rake" (gereblye) szóba volt beépítve, azzal kezdődött a bemutató.

Mindenki mosolygott, ahogy a szavak jöttek kifelé a hangszóróból gyönyörűen és tisztán.

Aztán hirtelen megjelent az első „lake" (tó), pontosan beállított, az előbbiekkel azonos hangmagasságon és intonációval, csak épp a lehető legtisztább „1"-lel az elején, majd ismétlődött ugyanígy.

Pat és amerikai asszisztense bizakodva nézte a kollégák arcát: no most, most jelenik meg rajtuk a felismerés öröme!

Ők pedig tovább mosolyogtak...

Oké, kezdjük elölről, talán kell hozzá egy kis gyakorlás, meg aztán először még nem számíthattak rá, hogy olyan hirtelen vált át a hang.

Mindnyájunkkal valami hasonló történik, amikor nem a saját nyelvünk hangjait halljuk.

Illetve vagy halljuk, vagy nem, aszerint, hogy van-e olyan hang a miénkben is.

A változás a kategóriák között mindig éles, de egy amerikai, egy spanyol és egy thai fülében máshol következik be.

és... köszönöm..

1

2

3

Hangpróba

Megy ez.

Ki hitte volna