Tanács a 20 hozzászólás könnyű megszerzéséhez - új tagoknak.

utolsó előtti

utolsó-hurrá!

ráadás

Nem vagyok lusta, és általában még véleményem is van, de az élet már annyiszor vert pofán, hogy inkább befogom és csendesen moshoigok.

Na jó, összekapom "magad", mert még sok elszámolnivalóm van.

A matek sosem volt az erősségem. Vicces, de ezt pont egy jó (túl jó) tanár okozta. Az általános iskolai tanárom, olyan kemény volt, hogy a gimiben alig tanultam valamit, mert éltem az előzményekből. Na nem mondom, egyre inkább nyűglődtem.

Na mikor már azt hittem, hogy végre megszabadultam a számoktól, akkor jött az igazi padlófogás. Statisztikatanulmányok - még lerajzolni is alig tudtam az emeletes törteket.

Mivel kevés volt a pénzem, diák rabszolga voltam. Dolgoztam mosodában, vasaltam reklámmatricát táskákra, sőt még szerncsejátékos borítékokat is nyitogattam. Főként éjjel - nappal meg csak azt vettem észre a matekelőadáson, hogy koppan a fejem az asztalon. Nagy így fájdult meg a fejem a számoktól.

Folytatván történetemet gondoltam, inkább fordítok (ha már a sorsomon nem tudok) Püff egyszer csak itt is számolgatni kellett.

Nem tudok szabadulni a számoktól. Jaj de sok van még!!! Szóval mikor csömörből vödörbe, akkor elmentem melózni egy "BANKBA"!!!

Nem fogod elhinni: belementek a játékba. - nem kellett számolnom. Ez egészen addig működött is míg nem jött egy ember, aki nem értette az én szabályaimat.

Bírkoztunk egy darabig. (abban az időben még nem moshoiogtam) Aztán vetetteék velem a kalapot, amit sosem hordtam. Leléptem és próbáltam menekülni a számoktól. Kicsit bele is betegedtem.

Jött a mentőöv: kicsi cég, kicsi pénzügyetlene. A cég megnőtt, vele a számok is. Sokszor nem győztem, néha még vicsorogtam is. Vagy az arcomra fagyott a vigyor. (mikor-melyik)

Néha úgy érzem, hogy inkább ámokfutó vagyok, pedig csak rohanok az álmaim után. Máskor meg élő fának érzem magam, mert mindig belém kötnek.

Most jön a legnehezebb: naja a 13. Iskolásként mindig szívtam. Már előre rettegtem mások szerencseszámától. Elég gyakran beütött ilyenkor a ménkű.
Vártam, hogy elmúljon, hogy lélegzetet vehessek.

Most éppen fogyasztok - de csak számokat, mert rendes ember ilyen tájban már nem tömi a majmot. Olvasni akarok. Vettem egy e-book readert.

Sok anyagot összevadásztam rá, de amire igazán rá lennék izgulva, az ezen a honlapon keresztül érhető el. Trónok harcát akarok, de nagyon.

Most ezért is küzdök a 20-a számrendszerrel. Fogy. Visszakanyar a Trónok harcához. Rég voltam gyerek, de a Tolkien mesék akkor nagyon megfogtak. ( A babót is várom filmen)

Ha az ember egy nagyon jó könyvet elolvas és egy igazán jól a könyv alapján készített filmet megnéz, hát az már valami.

Volt egy időszak, mikor valahogy kiestem az olvasásból. Ma már sajnálom az elveszett, elpocsékolt időt, de hát ez van. De ez elmúlt, jöjjenek as betűk, vesszenek a számok-