Tanács a 20 hozzászólás könnyű megszerzéséhez ‎

asdert0

Állandó Tag
Állandó Tag
a
túloldalon, az egymástól távol álló házak közül csupán a doktor lefüggönyözött ablakán szűrődött ki fény, onnan is csak azért,
mert lakója már évek óta képtelen volt sötétben elaludni.
 

asdert0

Állandó Tag
Állandó Tag
mert tudni akarta, mi az igazság („Biztos alszol még, Futaki…”), s ehhez minden
egyes hangra, ha mégoly árva is, szüksége volt.
 

asdert0

Állandó Tag
Állandó Tag
kinyitotta az ablaktáblákat, és
kihajolt. Csípős, nyirkos levegő csapta meg, egy pillanatra be kellett hunynia a szemét;
 

asdert0

Állandó Tag
Állandó Tag
s a kakaskukorékolástól, a távoli
csaholástól és a percekkel ezelőtt feltámadt éles, kíméletlen szél zúgásától csak mélyülő csöndben már hiába fülelt, nem
hallott semmit saját tompa szívdobogásán kívül,
 

asdert0

Állandó Tag
Állandó Tag
Szomorúan nézte a baljós eget, a sáskajárásos nyár kiégett maradványait, és hirtelen ugyanazon az
akácgallyon látta átvonulni a tavaszt, a nyarat, az őszt és a telet, mintha csak megérezte volna, hogy az örökkévalóság
mozdulatlan gömbjében bohóckodik az idő egésze, a zűrzavar hepehupáin át ördögi egyenest csalva, és megteremtve a magasságot,
a tébolyt szükségszerűséggé hamisítja… és látta önmagát, a bölcső és koporsó fakeresztjén, amint kínlódva rándul egyet, hogy
végül – rangjelzések és kitüntetések nélkül – lecsupaszítva a halottmosók kezére adja egy szárazon pattogó ítélet, a dolgos
bőrnyúzók röhejébe, ahol aztán irgalmatlanul látnia kell az emberi dolgok mértékét, anélkül hogy akár csak egyetlen ösvény is
visszavezesse, mert akkor már azt is tudni fogja, hogy olyan partiba keveredett a hamiskártyásokkal, amely már jó előre le van
játszva, s amelynek végén utolsó fegyverétől is megfosztják, a reménytől, hogy egyszer még hazatalál."
 
Oldal tetejére