Ehhez képest a majmok is szépen elboldogultak a feladattal, lásd pl.
http://news.sciencemag.org/brain-behavior/2013/11/monkeys-use-minds-control-avatar-arms (a kedvedért videóval, újságírótól, népszerű-ismeretterjesztő stílusban
) A (nem emberszabású) majmos kísérlet technikai megvalósítása gyakorlatilag ugyanaz, mint az embereseké, csak amíg az ember el tudja mesélni, hogy mire gondolt, míg vezérelt, addig a majom nem. Ennek hiányában pedig hogyan tudod megkülönböztetni, hogy mikor volt szó "ösztönös", és mikor tudatos cselekvésről? Ezért írtam, hogy szerintem a tudatos gondolkodás nem feltétele az ilyen távvezérlési kísérleteknek, és ezért azok nem is bizonyíthatják a gondolat elsődlegességét, vagy bármilyen más viszonyát az anyaghoz képest.
Nagyszerű kísérlet ez is, amely szerint a majmoknak is van elméjük, amellyel irányítani tudják a testükön kívüli folyamatokat, itt a virtuális avatár-karokat. Tehát itt is bizonyítást nyert az elme irányító szerepe a mechanikus, vagy elektronikus, vagyis anyagi folyamatokra, vagy talán ez is reklám szöveg?
A humán kísérletekhez képest, viszont alapvető különbség a motiváció, amely itt a jutalomként kapott gyümölcslé volt, tehát a létfenntartási ösztön által kiváltott, amíg az ember esetében tudatos, szabad döntés.
"Tényleg nem érted, miről szól a cikk, vagy csak engem akarsz átvágni? Mint az idézetből is világosan látszik, szó sincs semmiféle bizonyításról, Libet elismerten bizonyítékok nélkül, csupán érzelmi alapon javasolja a szabad akarat egy olyan értelmezésének (ami szerint az nem elindítója az akaratlagos cselekvésnek, inkább kontrollálja azt, hogy a cselekvés megtörténjen-e), ami a vizsgálatai alapján legalábbis nem kizárható."
Az a probléma, hogy csak Libet-nek a kísérlet alapján levont következtetését olvastad el, amelyet idéztem (bár az is elég nyomatékos, hogy maga a kísérletet végző tudós, a kísérlete alapján erre a következtetésre jutott, és több mint furcsa, hogy ezt Te csak úgy elveted, nehogy sérüljön a nézeted), de magát a kísérlet leírását nem (pedig megadtam a hivatkozási linket), vagy tévesen értelmezted, mert ott található a bizonyítás is, amelynek a lényegét szintén leírtam.
Most bővebben: Libet első kísérlete szerint, a tényleges tudatos cselekvés előtt egy kis idővel (550 ms) az agy már jelzi azt, ez a készenléti potenciál. A kísérlet résztvevői azt is jelezték, hogy mikor tudatosult bennük a cselekvési szándék, és ez 200 miliszekundummal előzte meg a cselekvést. Ebben a tovább gondolt kísérletben a készenléti potenciál kezdete és a cselekvés létrejötte között a résztvevők, tudatos döntésükkel megváltoztatták eredeti szándékukat azzal ellentétesre, és a cselekvés nem történt meg.
"The volitional processis therefore initiated unconsciously. But the conscious function could still control the outcome; it can veto the act.
Free will is therefore not excluded. These findings put constraints on views of how free will may operate; it would not initiate a voluntary act but it could control performance of the act." írja Libet cikke bevezetőjében.
Libet kísérletei után többen is vizsgálták ezt a jelenséget és a kísérleteikből, a készenléti potenciál eltérő értelmezésére jutottak, ti., hogy ez az agytevékenység nem a tudatos döntés előjelzése, nem bizonyíték a tudatos akarat lehetőségével szemben,
http://sg.hu/cikkek/91415/nem-all-a-szabad-akarat-utjaba-az-agy