Tokaji Márton versei:

Tokaji Márton

Állandó Tag
Állandó Tag
Tokaji Márton verse:

Éji csend

Álmosan kúszik a lombok árnya,
Az alkonyi est reá fátylat terít.
Lassan repül az óra szárnya,
Éjnek selyem ruhája beborít.

Csillagok ébredeznek az égen,
Szerelmet susog a föld, víz a szél.
Elmentél messzire nagyon régen,
Azóta is várlak, hogy visszatérj.

 

Tokaji Márton

Állandó Tag
Állandó Tag
Tokaji Márton verse:

Elárvult magány

Bánatban suhanó sóvár szerelmek.
Görcsös közönnyel várják a holnapot.
Sebzett szívekben a szépség zokog,
és agonizálnak a hajnalok.
Bolyonganak a képzelet világában
ahová csak égi út vezet.
Földönkivüli életre vágynak,
melyben remélik a lét élvezet.
Árva vágyak botorkálnak az éjben,
és a lelkekben száguld a kín
Egyedül sokan sétálnak fényben,
az elárvúlt magány sors útjain.

 

Tokaji Márton

Állandó Tag
Állandó Tag
Tokaji Márton verse:

Porszemek vagyunk
/szonett/

Röghöz kötöz minket a földi élet,
A hallomással átszőtt szóbeszédek.
Hiába kínoznak vágyak, remények,
Nem vállaljuk féljük a vaksötétet.

Lelkünk pusztulásra ítél bennünket,
Pedig szívünkben élnek szenvedélyek.
Tovább nem lépünk hiába gyötörnek,
Nincs mersz, jövőben keresni a létet.

Sorsot tervezünk emberi léptékben,
Bár önmagunkban is kevés az erő.
Rövid életünk annyira esendő.

A kozmoszban és világegyetemben,
Méreteinkben kis porszemek vagyunk.
Magunk után lehet, semmit nem hagyunk
.
 

Tokaji Márton

Állandó Tag
Állandó Tag
Tokaji Márton verse:

Csendes nyári éjben

Nyári éj pamlagát, zöld színűre festi,
Az ember bánatát, lágy szellő lengeti.
Holdnak sápadt fénye világít a tájon,
Kicsiny kis madárka, szendereg az ágon.

Arany csillagszemek,a magasban állnak,
Felhők körűlöttük szinte táncot járnak.
Csalogánynak édes dala szól az éjben,
És boldog álomkép rám tör a sötétben.

Éjnek selyem fátylát lobogtatja a szél,
Csillagoknak hada, is lassan útra kél.
Röpül a lovával éj fekete árnya,
Maradj édes álom a karomba zárva.

 

Tokaji Márton

Állandó Tag
Állandó Tag
Tokaji Márton verse:

Vágyak

Édes vágyak szárnyakon járnak,
szíved érzi, mennyire fájnak.
Álmaidban reád találnak,
majd térbe veszve messze szállnak.

 

Tokaji Márton

Állandó Tag
Állandó Tag
Tokaji Márton verse:

Az est árnyai

Az estébe belekarol az olvasólámpa
fénye.
A vibráló gondolat imbolyog
szégyenébe.
Egy nagy morcos világ ül a
sötétbe.
Lázas testem nyája vár a
reményre.
Fájdalmak árnyai a tájban
járnak.
Sóhajom selymei messze
szállnak.

 

Tokaji Márton

Állandó Tag
Állandó Tag
Tokaji Márton verse:

Remény

Ne menj el, maradj még velem,
Ölelj magadhoz kedvesem.
Fejem válladra hajtom én,
Súgd a fülembe, van remény.

 

Tokaji Márton

Állandó Tag
Állandó Tag
Tokaji Márton verse:

Fájó csend

Nálam minden a régi,
itt semmi nem változott.
Sarokban ül a csend!
Könyvsorok állnak a polcokon
a magány szobáról, szobára jár,
porszemeken a napsugár pihen.
Gondolataim messze járnak,
a térben és önmagamtól kérdezem.
Talán hiányzik valaki az életemből?
Ki a magány helyett körbe jár.
Meglehet!, hogy Ő is érzi csak nem
mondja ki, hogy fáj.

 

Tokaji Márton

Állandó Tag
Állandó Tag
Tokaji Márton verse:

Fohász

Vörösben ízzó csillogásban
Fénybezárt boldogság, szeretett
lapul
Szivárványba kötött délibábban
emlékek, képek ejtenek
rabul.
A képzeletünkben szárnyaló
vágyak a lélekbe zárt álom
világ.
A fény csodálatos varázsának
hatására nyílik minden
virág.

 

Tokaji Márton

Állandó Tag
Állandó Tag
Tokaji Márton verse:

Születésnapodra

Mécsest gyújtottam szívemben,
Vírrasztani te érted fogok.
Az éjszakának hűs csendjében,
Egy csillag képében ragyogok.

Az álmoknak színes tengerén,
Majd hajóra szállok én veled.
Születésednek az éjjelén,
Boldogságot kívánok neked.

 

Tokaji Márton

Állandó Tag
Állandó Tag
Tokaji márton verse:

Az idő

A perc a kezünkből kifolyik,
a homokórán pereg a kor.
Emlékeink egymásra rakódnak,
mint elhagyott házban a por.

 

Tokaji Márton

Állandó Tag
Állandó Tag
Tokaji Márton verse:

Ősz

Eljöttek értem az őszi csodák,
Színesbe borult a tündér világ.
Ködös reggelen a lelkem mereng,
Örökzöld dallama szívemben zeng.

 

Tokaji Márton

Állandó Tag
Állandó Tag
Tokaji Márton verse:

Álomzuhatag

Nyitott ablakon az éjszaka
beúszott,
A szobámban néma csendben
hallgatózott.
Szárnysuhogással a múltból
visszatértek
A régi mesés, de csodás szép
emlékek.
Boldog ifjúságnak gondtalan
élménye.
Felnőtt korom édes nagy
gyönyörűsége.
Álomba zuhanva öríztem
hajnalig.
Életem megmaradt szép emlék
képeit.

 

Tokaji Márton

Állandó Tag
Állandó Tag
Tokaji Márton verse:

Idősíkban

Kutatjuk a világunk törvényét,
keressük az élet
eredetét.
Vágtató üstökös a Zeniten,
mind ez igen bonyolult
szerintem.
Csillagképeket már nem cserélünk,
párhúzamos idősíkban
élünk.
Míg fogaskereke csikorog a Holdnak
a csillagpályák lassan
eltolódnak.
Az égi úton szétfolyik a tej,
a Göncölszekérhez már
ló sem kell.
A Sírius csillag csak úgy lebeg,
majd megigazítom
ha felmegyek.

 

Tokaji Márton

Állandó Tag
Állandó Tag
Tokaji márton verse:

A titok

Álmainkat sokszor újra éljük,
Vágyaink is többször útra kél.
Lelkünket a végtelenbe küldjük,
Szívünk pedig titokban remél.

 

Tokaji Márton

Állandó Tag
Állandó Tag
Tokaji Márton verse:

EMLÉKEZZÜNK!

1849. október. 6.


Értelemnek jussát hóhérok akasztják,
zászlónknak selymébe lobogj Ó szabadság!
Vérben fürdött egykor a Haza szent földje,
a fellegeket hajtó októberi szélbe'.
Kereszthez sírkőhöz tapadt az alázat,
bitófa és golyó nemzeti gyalázat.
Hős tábornokaink életüket adták,
Osztrák ,Orosz csizmák földünket taposták.
Nemzetünk esküje szállt a magas égbe,
szabadságunk lobogj zászlónknak selymébe'.

 

Tokaji Márton

Állandó Tag
Állandó Tag
Tokaji márton verse:

Kényszerpályán

Elszaladt sok-sok nyár a horizont felett,
Bennünket az idő mindig próbára tett.
Átértékeltük a leélt életünket,
Vissza nem hozhatjuk elszállt éveinket.

Csalódott a lelkünk, amely mélyen hallgat,
E csöndben kaphatnak értelmet a szavak.
Kényszerpályán mozgunk az ébredés után,
Hiába sóhajtunk az életünk során.

Őszi széllel szemben kiszolgáltatottan,
Estharang táncolva kondúl a toronyban.
Öröklétet áhít az embernek lelke,
Nyugalomra vágyik a megfáradt teste.

Beloptuk magunkat egymás életébe,
Őrizzük azt kedves egész életünkben.
Maga alá temet minket is az idő,
Nem marad utánunk más, mint egy jelző kő.

 
Oldal tetejére