Szia Kyra_
Természetesen viccelek, nem Leonid Leninről, hanem Leonid Eleninről, felfedezőjéről kapta a C/2010 X1 üstökös a nevét. A különbség csupán egy 'E' betű.
Ezek azok a fénypontok, amiket a cikk fontos szerzője gömbhalmaznak akar eladni a tájékozatlan közönségnek. A gömbhalmaz (globular cluster) egy sajátos csillagászati kifejezés, amely néhány ezertől több millió csillag gömb alakú csoportosulását jelöli. Ezzel szemben egy üstökös egy általában néhány száz métertől több Km átmérőjű naprendszerbeli égitest. Szoval itt komoly fogalomzavarral állunk szemben.
Hogy a csóva mennyire hosszú, az akkor derül ki igazán, amikor jövőre az üstökös napközelbe kerül. A pálya rendellenessége, és a számítások bizonytalansága a bolygók és egyéb naprendszeri testek miatti perturbációból (pályaháborgás) adódik. A valóságos, háborítatlan pályát egyelőre nem lehet pontosan meghatározni, majd csak pár év múlva. De ha ezt beírja valaki egy cikkbe, aki ki a fene kezd izgulni? Márpedig szenzáció kell!
A fénypontok, amint már leírtam, úgy jelentek meg ezen a fotón, hogy ez nem egy, hanem négy felvétel (Exposure = 4x300 sec) egymásra képezése. Több fénypont (csillagok) látszik a kép jobb oldalán is, valamint jóval az üstökös mögött a kép bal oldalán középtájt.
Természetesen viccelek, nem Leonid Leninről, hanem Leonid Eleninről, felfedezőjéről kapta a C/2010 X1 üstökös a nevét. A különbség csupán egy 'E' betű.
Ezek azok a fénypontok, amiket a cikk fontos szerzője gömbhalmaznak akar eladni a tájékozatlan közönségnek. A gömbhalmaz (globular cluster) egy sajátos csillagászati kifejezés, amely néhány ezertől több millió csillag gömb alakú csoportosulását jelöli. Ezzel szemben egy üstökös egy általában néhány száz métertől több Km átmérőjű naprendszerbeli égitest. Szoval itt komoly fogalomzavarral állunk szemben.
Hogy a csóva mennyire hosszú, az akkor derül ki igazán, amikor jövőre az üstökös napközelbe kerül. A pálya rendellenessége, és a számítások bizonytalansága a bolygók és egyéb naprendszeri testek miatti perturbációból (pályaháborgás) adódik. A valóságos, háborítatlan pályát egyelőre nem lehet pontosan meghatározni, majd csak pár év múlva. De ha ezt beírja valaki egy cikkbe, aki ki a fene kezd izgulni? Márpedig szenzáció kell!
A fénypontok, amint már leírtam, úgy jelentek meg ezen a fotón, hogy ez nem egy, hanem négy felvétel (Exposure = 4x300 sec) egymásra képezése. Több fénypont (csillagok) látszik a kép jobb oldalán is, valamint jóval az üstökös mögött a kép bal oldalán középtájt.
