Vértes András: buta felvetés, hogy a külföldi multik hazaviszik a profitot és ez rossz

„Ha nem azért jöttek volna ide a multik, hogy pénzt csináljanak, akkor mi a fenét keresnének itt?” – tette fel a kérdést a közgazdász, a GKI Gazdaságkutató elnöke, reagálva Orbán Viktor a multikat megcsapolni szándékozó szavaira. Vértes szerint a külföldi nagy cégek nélkül a közepesnek mondható gazdasági növekedést sem érné el hazánk. Vértes András arra is kitért, hogy a magyar állam ugyancsak külföldre adja a pénzt, amikor hiteleket vesz fel más országokból, hogy így valósítson meg beruházásokat. Kijelentette: önmagában a Fudan Egyetemmel sem lenne probléma, csak a méretek túl nagyok.

fudan.jpg

– 2019-ben és 2021-ben is elmondta Orbán Viktor, hogy „az évtized végére kell, vagy kellene elérnünk oda, hogy a külföldön befektető magyar tulajdonú vállalkozások Magyarországra hazahozott profitja elérje azt az összeget, amit az itt működő külföldiek kivisznek az országból”. A miniszterelnök úgy látja, hogy amennyiben ezt elérjük, „akkor egy nagyobb biztonsággal működő, a külvilágnak kevésbé kitett gazdaságunk lesz”. Tényleg gond az, hogy „kiviszik” az országból a profitot ezek a vállalatok? Meg kell ezt állítanunk?
– Buta felvetés, hogy gond, ha a multik hazaviszik a pénzt, hiszen azért jöttek ide. Ha nem azért jöttek volna, akkor mi a fenét keresnének itt? És ez nekünk is hasznos, hiszen még az a közepes jövedelemnövekedés amit elértünk sem volna, ha nem lennének itt ezek a vállalatok, amelyek munkát adnak sok-sok embernek.

– Akkor nem okoznak valódi problémát ezek a külföldi óriás cégek?
– A külföldre ráfogni azt, hogy Magyarország gazdasága nem elég jól fejlődött, az is nagy butaság. Ha megnézzük a körülöttünk lévő országokat – mondjuk a cseheket, szlovákokat, lengyeleket –, azt látjuk, hogy ezek mind elmentek mellettünk. Csehországnak például 50-60 olyan cége van, amelyek a nemzetközi porondon is fociznak, míg Magyarországon öt-hat ilyen nagy céget találunk. Ha megnézzük a lengyeleket, ők messze alattunk voltak 15 évvel ezelőtt, most pedig nagyjából ugyanott tartanak, de inkább egy kicsit jobbak mint mi.

– Miért fejlődtek mások jobban, miért van több nemzetközi cégük, mint nekünk?
– Ez több összefüggést tartalmazó kérdés és nem is tudunk mindent, de néhány dolog biztosan hátráltat minket. Az egyik a pocsék oktatás. Ne essen félreértés, ez elsősorban nem az oktatók hibája, hanem az, hogy nem sikerül Magyarországon felemelni azokat a gyerekeket, akik egyébként tanulnának, csak nincs rá lehetőségük. Nálunk egy elavult oktatási rendszer működik, ami miatt messze le vagyunk maradva a világtól. Csak egyetlen példát emelnék ki: ma a fejlett országokban mindenhol csapatmunkát követelnek meg. Akármilyen tevékenységről legyen szó, mindenhol együtt kell működni másokkal. Magyarországon ezzel szemben az oktatás egyedi és mindig egyenként nézik a gyerekeket. Alig van olyan, hogy együtt kellene csinálniuk valamit a diákoknak. Másik ilyen hiányosságunk az egészségügy helyzete. A magyar egészségügyi rendszer borzalmas. Mondjuk hozzá kell tenni, hogy az oktatásban legalább voltak kísérletek a változtatásra, de az egészségügy tönkretétele az elmúlt 30 évünkre igaz. Ennek problémáit a mostani helyzetben azt hiszem nem kell részleteznem. A harmadik ilyen elem, ami gátolja a fejlődést, az a korrupció. A magyar korrupció Közép-Európában, vagy talán egész Európai Unióban a legrondább. Ha az emberek azt látják, hogy a korrupcióból lehet megélni és fejlődni, az az egész gazdaság végét jelenti. Hiszen nem az a tevékenység hozza meg a pénzt, amiből normál esetben meg lehetne élni, hanem a korrupció. Az is hátráltatja a fejlődést, hogy az elmúlt 11 év arról szólt – bár voltak korábban is hasonló problémák –, hogy a NER-nek van igaza, vagy senkinek. Soha nem mondta Orbán, hogy valamiben hibáztak. Lehetne még sorolni a gondokat, de a lényeg az, hogy nem engedjük meg az embereknek, hogy igazából kibontakozzanak, nem segítjük őket abban, hogy azt csinálják, amit ők tényleg szeretnek és meg tudnak csinálni, hanem rájuk erőszakolunk nagyon sok mindent.

– Tehát nem jelentene megoldást, nem attól fejlődne a gazdaság, ha a multik nem vinnék ki a profitot az országból, mert ez sokkal összetettebb kérdés?
– Nem állítom, hogy a multik között nincsenek disznók, de igazából – ahogy az előbb elmondtam – mi, magyarok vagyunk a legdisznóbbak magunkkal, hogy elnézzük ezt a korrupciót. Ha a kormány engedi, sőt, csinálja, akkor természetesen a külföldiek is kihasználják a lehetőségeket. Elsősorban nekünk kellene magunkat megfékeznünk. Persze nincs szó arról, hogy valaki hibátlan lenne, de mi nem csináltuk meg azokat az átalakításokat, amelyek a fejlődést segítenék elő, hanem helyette egymással kerültünk szembe. Nem hiszem, hogy van másik Európai Unión belüli ország, ahol ilyen durva, éles „veszekedés” és meg nem értés lenne, mint nálunk. Magyarországot egyesíteni kéne, mert jelenleg szét van szabdalva és így nagyon nehéz működni. A megoldás az lenne, ha sokkal jobban megértenénk egymást, együtt dolgoznánk és együtt szórakoznánk.
– Lényegében mi magunk visszük ki a pénzt külföldre, azzal, hogy a kormány külföldi hitelt vesz fel arra, hogy itthon külföldi beruházásokat valósítson meg? Itt most elsősorban a Budapest-Belgrád vasútvonalra és a Fudan Egyetemre gondolok.

– A vasútvonal építés – különösen azon a nyomvonalon, ahol ezt meg akarják csinálni – teljesen érthetetlen dolog. Nem olyan távolságra attól a vonaltól, Szegedtől felfelé, csodálatos vasútvonalat lehetne építeni. Hozzá kell tenni, hogy most is jó abban a térségben a vasúti közlekedés, de lehetne még fejleszteni és annak értelme is lenne. Viszont egy olyan területen, ahol az egyik oldalon a Duna van, amin relatíve nehéz az átjárás, különösen értelmetlen. A Budapest-Belgrád vonal a kínaiaknak jó, ráadásul ők adták rá a hitelt, amit mi kénytelenek leszünk visszafizetni. Az egyetem kérdése egy kicsit más, hiszen, hogy egy egyetem jön az országba – akár még egy kínai egyetem is – az önmagában nem probléma, sőt, elméletben még jó is. A probléma inkább az, hogy ez hatalmasnak tűnik. Tehát nem önmagában a kínaiakkal van a baj, hanem a mértékkel. Felesleges egy ilyen hatalmas egyetemet felépíteni úgy, hogy jelentős százalékban mi finanszírozzuk. De még ezt is el tudnám képzelni, ha lenne valami mögötte, hogy ez miért lesz jobb, mint bármelyik másik magyar egyetem. Persze azon lehet vitatkozni, hogy mennyire jók a magyar egyetemek, de ahhoz biztos nem kell ekkora „kínai befektetés”. Akkor már itt van 250 kilométerre a bécsi egyetem, ami kiváló. Nem ismerem az összes egyetemet, de Közép-Európa egyik legjobb egyeteme a bécsi. Ráadásul készen van, működik és egyes részei ingyenesek. Akkor minek kell nekünk egy ekkora beruházás? Összefoglalva, nem ellenzem száz százalékosan, mert lehetne ez egy kicsit értelmes dolog is, de így, egybe és úgy, hogy nem tárgyaltak az érintettekkel, hanem a hátuk mögött csinálták meg, botrány. Ha a kormány azt hiszi, hogy ez nagy dobás, akkor mutassa meg, miért lesz ez jobb a magyar diákoknak, mert az új tudás felvételéhez – ami az oktatási intézmények célja – biztosan nem kell ekkora beruházás.
 
Anélkül, hogy közgazdasági kérdésekbe merülnénk.
Nagyon egyszerű logika ha valaki a "kivitt nyereség" ellen siránkozik.
Az ilyen ember biztos akkor is szentségel ha a pék pénzt zsebel el a zsemleiért? :)
 
Szerintem itt az arányokon múlik a dolog. Ha 5-10-20% amit nyer azt elfogadják, ha meg 200% azt már nem. Hány olyan fejlesztés van, amibe milliárdokat tömött a kormány és létrejött 50 vagy 100 munkahely. A rengeteg pénzből 10-20 évre is ki lehetett volna fizetni ennyi ember bérét. Tovább ha multik, ott van a magyar bankrendszer privatizálása, na ott aztán volt lenyulás, 100 év bankadója sem hozná vissza. EGyik tanárom akkor az államkincstárnál volt vezető poszton, iszonyat pénzeket tett az állam a magyar bankszektorba, amit aztán privatizáltak, a betett pénzt javát meg rögtön ki is vitték az új tulajok.
 
Tudnék vitatkozni Vértes Andrással, s most is van egy olyan fals érzésem, hogy nyilatkozott, de nem mondott semmit.
Adott egy kicsit erre, egy kicsit arra, alaposan mérlegelve, hogy semerre nem billenjen a véleménye.

Az oktatásról, mert amit mondott, szintén nem állja így meg a helyét:
a gyerekek egyéni haladását nagyon nehéz biztosítani, ugyanakkor minden gyereknek joga van nem káposztafejnek lenni, tehát az egyéni haladás és az egyén lehetőségeinek felismerése egy pedagógus kötelessége, a szakmája alapja.
S újfent nem hagynám ki egy gyermek fejlődéséből a családját és a médiát, egyedüli letéteményesként emlegetve "az oktatást".

Ezzel együtt, egyetértek azzal, hogy sokkal közösségibbé kellene nevelnünk a gyerekeket. Azonban az óvodákban, s az iskolák minden fokozatán sok ilyen program van, tudatosan sok ilyen. Legtöbbször tanórán kívüli keretek között, ami jó, mert lazább, kreatívabb, egyéni, s ugyanakkor közösségépítő is.

Csakhogy a gyermekek felnőnek, s hiába kapnak a hátizsákba ötleteket, az első munkahelyen megölik az egyéni kezdeményezéseit, tisztelet a kivételnek, megtanulja, hogyan kell csendben maradni, hogyan kell túlélni.
S minél rosszabb egy munkahelyi szervezet, annál inkább.

Ezen az sem változtat, hogy különböző tréningeken, hozzáteszem, minta alapján megvalósított tréningeken próbálják a munkavállalókat közelebb hozni egymáshoz.

Jó vezetőkre lenne szükség. Olyanokra, akik a munkavállalóik kreativitását képesek integrálni a közösbe, megadva ezzel az egyéni elismeréseket is, s sokra becsülve a közösségi munkában is.

Ez lenne a fontos, szerintem.
Sokat lépne előbbre ez az ország.
 
Szerintem itt az arányokon múlik a dolog. Ha 5-10-20% amit nyer azt elfogadják, ha meg 200% azt már nem.
Hogy is van ez?
A banki alapkamat<1%.
Az Otp-től a Sberbankig ennek 5-10 szeresêt kérik. Nem beszélve Cofidis félékről Ez ok? (500-1000% haszon)
Mégis abba maradt a harc a bankok ellen.
Hány olyan fejlesztés van, amibe milliárdokat tömött a kormány és létrejött 50 vagy 100 munkahely. A rengeteg pénzből 10-20 évre is ki lehetett volna fizetni ennyi ember bérét.
Vajon miért mégis a cégeket támogat a kormány (milliárdokkal)?
Tovább ha multik, ott van a magyar bankrendszer privatizálása, na ott aztán volt lenyulás, 100 év bankadója sem hozná vissza. EGyik tanárom akkor az államkincstárnál volt vezető poszton, iszonyat pénzeket tett az állam a magyar bankszektorba, amit aztán privatizáltak, a betett pénzt javát meg rögtön ki is vitték az új tulajok.
600 milliárddal konszolidálta az első MDF kormány a bankszektort.
Ki kényszerítette őket erre?
 
Csakhogy a gyermekek felnőnek, s hiába kapnak a hátizsákba ötleteket, az első munkahelyen megölik az egyéni kezdeményezéseit, tisztelet a kivételnek, megtanulja, hogyan kell csendben maradni, hogyan kell túlélni.
Tévedés! Ezt már általános iskola első osztályában megtapasztalja, megtanulja!
Ott, ahol már az évnyitón a tanító néni "képben van", hogy ki kinek a gyereke, ezzel megpecsételi a gyerek sorsát, sokszor egy életre.
Nagyon elszánt, dacos, és dühös gyereknek kell lenni ahhoz, hogy csakazértis megmutassa!
 
Hogy is van ez?
A banki alapkamat<1%.
Az Otp-től a Sberbankig ennek 5-10 szeresêt kérik. Nem beszélve Cofidis félékről Ez ok? (500-1000% haszon)
Mégis abba maradt a harc a bankok ellen.
Kulonboztessunk meg - ahogy azt az osszes orszagban megteszik - vállalkozoi hiteleket, és lakossagiakat! A lakossagi hiztelek kamata mindenhol lenyegesen magasabb! Egy vállalkozoi hitel ma nálunki 2,5 szazalekos kamattal megy. A lakossagiak joval magasabbak.

A jegybanki alapkamat elsosorban kozgazdasági kategoria, és max a kisbetétesek kamatat kotik hozza. A kihelyezett hitelek számára ez egy alap, de ehhez hozza kell szamolni a banki tevekenyseg koltsegeit is! Dolgozo9k bere, helysegek, hasznalt eszkozok + a bank nyeresege.
Hogy ez mennyire realis a jelenlegi helyzetben lehet vita tárgya, de az is tény hogy meg kell fizetni ezeket!
Plussz meg hozzajon a bankhitelek bedolesenek kockazata.

Vajon miért mégis a cégeket támogat a kormány (milliárdokkal)?
Nehezen tudom elkepzelni, hogy ne cégeket támogassanak, hanem dolgozokat. Ugy gondoljatok hogy ki kell sorsolni 20 embert és neki 15-10 éven keresztul fizetni munkanelkukli segely gyanánt a fizeteset?
Ha a cegeket támogatják, az eselyt ad arra - hangsulyozom, hogy eselyt! - hogy a vallalkozo hosszu eveken keresztul fogja fizetni a dolgozoit, eredmenyt tud felmutatni, adot fizet, jarulekokat fizet!
A gazdasag fejlodese szempontjabol csak ez a jarhato ut, és nem kutba ontozni a vizet!
600 milliárddal konszolidálta az első MDF kormány a bankszektort.
Ki kényszerítette őket erre?

A rendszerváltás utan a bankrendszer erosen tokehianyos volt! A kulfoldi banok elsosorban a lakossagi hitelezesbe szaltak be korabban, mert ez hozta a pénzt, állami cégek más forrásbol mukodtek. Fel kellett erositenoi a bankszektort, mert jol mukodo bankok nelkul nem képes mukodni egy gazdasag! Aztan hogy ezt jpol vagy rosszul csinaltak meger egy miset!
 
De nem a gazdaságról mondottakkal
Elismerve az abszolút szakértelmét, főleg hozzám képest, mégis.

Sokszor tapasztalom, hogy "csak" gazdasági szempontokat emlegetnek, s közben több a kára a fejlesztésnek, mint a haszna, de azzal nem foglalkozik senki.

Az egyetlen adat a termelékenység, az államkincstár haszna - közben emberek élete mehet tönkre, mint pl. Gödön.
Elvész 25 ha erdő, meghal egy csomó állat, növekszik a forgalom, a légszennyezés, a zajártalom.
Aki tud, elmegy, de mivel csökken az ingatlanok ára, többen maradnak kényszerből, mint ahányan mennének. A területen adóssággal rendelkezőkről (pl. devizahitel maradványai) ne is beszéljünk, gyakorlatilag csapdában vannak.
Amíg élnek, hacsak nem nyernek a lottón.
Ez azért ez nem életszerű opció egy multi árnyékában.

A veszélyes üzem kategóriáról se beszéljünk, mert úgysem érdekel senkit. Az elektrolit gyúlékonysága, egy üzemi baleset halált okozó területi eloszlása, a rengeteg idegen, koreai, kínai, ukrán a településrészen sem izgat senkit, csak az ottlakókat.

Ezt nem nevesíti senki. Nem számolják el, hány milliót ér ezen a területen egy emberélet.
Elintézik egyszerűen: ezzel az erővel sehová sem lehetne építeni ...

Csak a haszon, a haszon, az államkincstár ...

Eladták Gödöt, mint egy jobbágyfalut, és senki nem szólt.
Orbánék tapsikolhatnak, mert hallgat mindenki.
 
Tévedés! Ezt már általános iskola első osztályában megtapasztalja, megtanulja!
Ott, ahol már az évnyitón a tanító néni "képben van", hogy ki kinek a gyereke, ezzel megpecsételi a gyerek sorsát, sokszor egy életre.
Nagyon elszánt, dacos, és dühös gyereknek kell lenni ahhoz, hogy csakazértis megmutassa!

Sajnos van igazság abban amit írsz, ugyanakkor azt a pedagógust, aki ennyire részrehajló, fel kell emiatt jelenteni.
Ezen a pályán súlyos hiba, ha egy tanító ilyen - aki ezt tapasztalja, annak ez ellen fel kell lépni!!

Ahol egy gyerek is sérülhet, mert a felnőttek nem szólnak, ott a felnőtt ugyanolyan hibás ezért, mint a tanító/tanár, aki semmiképpen nem erre a pályára való.
 
Kulonboztessunk meg - ahogy azt az osszes orszagban megteszik - vállalkozoi hiteleket, és lakossagiakat! A lakossagi hiztelek kamata mindenhol lenyegesen magasabb! Egy vállalkozoi hitel ma nálunki 2,5 szazalekos kamattal megy. A lakossagiak joval magasabbak.
Etől függetlenül ezek még mindig 2,5-szor (250%) magasabb kamatok és arról van szó, hogy hol kezdödik a tisztességtelen haszon.
A jegybanki alapkamat elsosorban kozgazdasági kategoria, és max a kisbetétesek kamatat kotik hozza.
Meg a pótlekokat (hataridő mulasztas, késedelmes befizetés... eseten)
A kihelyezett hitelek számára ez egy alap, de ehhez hozza kell szamolni a banki tevekenyseg koltsegeit is! Dolgozo9k bere, helysegek, hasznalt eszkozok + a bank nyeresege.
Akkor hogy is volt az, hogy ugyanaz a bamk (otp, de barmelyik másik is) a lakásomra felvett 3 hitel (munkaltatói, allami kedvezményes kamatozasú, svájci) mindegyike után felszámolta a banki költségeket, holott ugyanazt a rendszert használta, amit a naluk vezetett számlám után mar egyszer levont?
Hogy ez mennyire realis a jelenlegi helyzetben lehet vita tárgya, de az is tény hogy meg kell fizetni ezeket!
Plussz meg hozzajon a bankhitelek bedolesenek kockazata.
Kockazat a bank részéról?
Akkor miért kérnek fedezetet?
Nehezen tudom elkepzelni, hogy ne cégeket támogassanak, hanem dolgozokat.
Nem is dolgozókat, hanem munkaköröket/beosztásokat.
Ugy gondoljatok hogy ki kell sorsolni 20 embert és neki 15-10 éven keresztul fizetni munkanelkukli segely gyanánt a fizeteset?
Szerintem ilyet senki sem gondol, de az elvárható, hogy az állami támogatáxert kapjon az állam is valamit vissza.
Ha a cegeket támogatják, az eselyt ad arra - hangsulyozom, hogy eselyt! - hogy a vallalkozo hosszu eveken keresztul fogja fizetni a dolgozoit,
Mint Lőrinc a szallodamunkásait a 18miliárdból?
Ere kellene egy törvény pl., hogy az adott öszeg mire költhető es nem teljesítés esetén visszajár.
eredmenyt tud felmutatni, adot fizet, jarulekokat fizet!
A gazdasag fejlodese szempontjabol csak ez a jarhato ut, és nem kutba ontozni a vizet!
Nagy tévedés!
Az állam feladata stabil hosszútávú előírások megteremtése es nem beavatkozas az üzletifolyamatokba.

A rendszerváltás utan a bankrendszer erosen tokehianyos volt! A kulfoldi banok
Tehat idejöttek a tőkehianyos bankok?
És őket kellett konszolidalni 600 milliárddal?
elsosorban a lakossagi hitelezesbe szaltak be korabban, mert ez hozta a pénzt, állami cégek más forrásbol mukodtek. Fel kellett erositenoi a bankszektort, mert jol mukodo bankok nelkul nem képes mukodni egy gazdasag!
Most talán jól működik? Versenyeznek egyaltalan egy picit is egymásal?
Akkor ennyit ert a konszolixálás?
Aztan hogy ezt jpol vagy rosszul csinaltak meger egy miset!
Mondj egyetlen dolgot amit jól csinált az Antall kormány!
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

duveen wrote on Miranda77's profile.
Szia,

Korábban kerested Dan John: Beavatkozás c. könyvét. Véletlenül nem sikerült megszerezned azóta? Én is ezt keresem.
Üdv.: D.
babajaro wrote on ani515's profile.
Hátha.....:
berczineani wrote on Ajuda67's profile.
Kedves Ajuda! Köszönöm a sok csodás fordítást neked. sok nehéz napon segítettek már át. még új vagyok az oldalon de a fordításaid már jó ismerősök. köszönöm
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönöm szépen a fordítást !

Statisztikák

Témák
36,616
Üzenet
4,433,395
Tagok
592,591
Legújabb tagunk
Matee4144
Oldal tetejére