Barassó Péter a Természet imádságos templomának szolgájaként, azaz vadőrként élte mindennapjait, míg egy napon egy elejtett vaddisznót vonszolva egy mély árokba nem zuhant. Elszakadt az Achilles-ina, és még valami: "a csodaszép hivatásos vadászi pálya gyönyörű élményekből, sikerekből és kudarcokból, reményekből és csalódásokból font, erősnek hitt fonala". Egyetlen reménye az maradt, hogy egyszer visszatérhet kényszerűségből elhagyott hivatásához, ám sérülése a hosszú évek során mit sem javult. Ezért aztán hét és fél esztendő után úgy döntött, ha már a pihentetés úgysem segít, használni fogja sérült lábát ott, ahová a szíve mindig is visszahúzta. Az életben vannak személyes csodák, a volt vadőr újra vadőr lett a monostori erdőben, ott, ahol tizennyolc évesen elkezdte pályáját. Ez ihlette talán arra is, hogy papírra vesse emlékeit, gondolatait, verseit - vadakról, vadászatokról, erdőről, természetről - az életről, ahogyan ő látja. 2005
Bán István - Vadóc vakációk - X-trém sportjaim 1. (2000)
A szerző, akinek eddig 16 természettudományi szakkönyve jelent meg, most az ifjúság kezébe szeretne érdekfeszítő, izgalmas kalandkönyvet adni.
A padlás egyik poros ládájából kerültek elő a már alig olvasható gyermekkori élményleírásai, amelyekben egy igen nehéz körülmények között élő és mégis nagyon boldog vadóc extrém sportélményei elevenednek meg. Legjobb barátjával, Kálmánnal , s az ugyancsak vásott Kardossal és Tükével, illetve a Gyuszi vezette ellen bandával együtt sokszor hajmeresztő sportokban lelték örömüket, máskor a véletlen hozta őket nehéz helyzetbe, de egymáson segítve, ha sokszor sérülések árán is, mindig megúszták ezeket. X-trém sportjaim I-II.. kötet.
X-es osztályidegennek bélyegezték azokat az embereket, akiket származásuk, neveltetésük és politikai hovatartozásuk miatt a kommunista diktatúra ellenségnek kiáltott ki és életüket ellehetetlenítette.
A könyv korrajz, amely a történelmi viharokban hánykolódó gyermek természet iránti rajongását, felnőtté válásának tragikus és komikus mozzanatait mutatja be. Egy olyan földönfutóvá tett nemesi polihisztor családból származó ifjúnak az emberfeletti küzdelmét vázolja elénk, aki bár tudós vénát örökölt és a „rezsimre jellemzően” érettségi előtt írásba kapta: soha nem tanulhat tovább, mégis több diplomát szerzett.
Feltárul az olvasó előtt, hogy a nyomorúságos körülmények ellenére, a küzdelemre született fiatal miként maradt talpon a kommunista rendszer könyörtelen darálójában, miként volt képes Magyarország majd a világ egyik olyan kiemelkedő biomatematikusává válni, akinek számításait a NASA is alkalmazta az űrkutatásban, miként tudta kikerülni a hidegháború tudományos kiszolgáló gépezetének keletről és nyugatról érkező életveszélyes agitációit, hogyan hárította el a kémkedés súlyos vádját, hogy vészelt át ellene irányuló gyilkossági kísérletet, halálos légibaleseteket, s a felmenőiről reámaradt tartása, természetimádata és a sport hogyan segítette át minden nehézségen.
Az író mintaszerű, izgalmas élete egy különleges fricska a történelem felé, makacs kitartása, természet iránti tisztelete valamint szűnni nem tudó tudásvágya példát mutat napjaink emberének és a felnövekvő generációnak egyaránt.
A magyar vizsla közismert, mindenki által kedvelt, hatalmas rajongótáborral rendelkező fajta, amely a filmekben, rajzfilmekben, gyerek-, ifjúsági és felnőttregényekben is sokszor szerepel. Nemcsak itthon, hanem a világ szinte minden táján ismerik. Sokan a kiváló apróvadas vadászkutyát vagy a sportkutyát becsülik benne, mások egy túlzó különlegességektől mentes, mégis elegáns, zsemle sárga színével egyedi küllemű, alkalmazkodó családi kedvencként szeretik. Két magyar vizslafajta van: az eredeti rövid szőrű, az újabb keletű a drótszőrű változat. Az ősi, rövid szőrű magyar vizsla eredete a homályba vész. Történelmi tény, hogy már vándorló, vadászó őseink is használtak vizsla jellegű vadászkutyát. A középkori levéltári anyagok bőven tartalmaznak utalást a vizslára, mint a főúri családok nagy becsben tartott vadásztársára, a fajta egyedei keveredett más országok hasonló típusú vadászkutyáival. Származás-nyilvántartáson és céltudatos szelekción alapuló, tudományos igényű tenyésztése 1920-ban kezdődött. A drótszőrű magyar vizsla ötlete az 1930-as években vetődött fel, kitenyésztése ezután indult a drótszőrű német és a rövid szőrű magyar keresztezésével, majd magyar vizsla jellegre való szelektálásával. Manapság két önálló fajta, melyek keresztezése tilos.
2019
Tájékoztatunk, hogy oldalunk a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket használ.
A CanadaHun.com további használatával ezt elfogadod. Az adatvédelmi (GDPR) törvény értelmében, valamit kötelező megjelenítenünk. Valószínű, hogy már 100+ másik ilyet elfogadtál...rajta hát.