Versek, idézetek...

Mindenki értékes valamiért

Fontos, hogy megtanuld: nem szerethet téged mindenki.
Lehetsz te a világ legfantasztikusabb szilvája, érett..., zamatos..., kívánatosan édes, és kínálhatod magad mindenkinek, de ne feledd: lesznek emberek akik, nem szeretik a szilvát. Meg kell értened: hogy te vagy a világ legfantasztikusabb szilvája, és valaki akit kedvelsz nem szereti a szilvát, megvan rá a lehetőséged, hogy banán legyél. De tudd ha azt választod, hogy banán leszel, csak középszerű banán leszel. De mindig lehetsz a legjobb szilva. Vedd észre, hogyha azt választod, hogy középszerű banán leszel, lesznek emberek akik nem szeretik a banánt. Töltheted életed további részét azzal, hogy igyekszel jobb banán lenni, ami lehetetlen hisz te szilva vagy, de megpróbálkozhatsz megint a legjobb szilva lenni...<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o></o>

"A zene erkölcsi törvény, lelket kölcsönöz a mindenségnek, szárnyat az elmének, szállani tanítja a képzeletet. Bájt ad a szomorúnak, derűt és életet mindennek. Lényege a rendnek és útja minden jóhoz, igazságoshoz és széphez vezet, amelynek csak láthatatlan, de kápráztató szenvedélyes és örökkévaló alakja."(Platón)

"Drágám, a majmoktól származunk, s bár reménykedjünk, hogy mindez nem igaz, ha mégis, akkor bízzunk benne, hogy nem válik széles körben ismertté."
(egy anglikán püspök felesége)

"Mivé lenne az általad képviselt jó, ha nem volna gonosz, és hogyan festene a föld, ha eltűnne róla az árnyék? Hiszen árnyékot vet minden tárgy, minden ember kivétel nélkül." (Bulgakov)

"Elveszett helyzetbe küzdeni, ez az élet." (Széchenyi)

"A gondviselés legszebb bizonyítéka a virág" (Arthur Conan Doyle)

"Munkálkodj azon, amit szeretsz! De ne azért, hogy díjakat nyerj! Ha szerencséd van, nagyon sikeres leszel. Én úgy tapasztaltam: minél keményebben dolgozik az ember, annál biztosabb, hogy mellé szegődik a szerencse." (Sir Harold Kroto)

A kimondott szó.

Nagy ereje van minden szónak
A jónak is, hát még a rossznak.

Szeretetre illik a szép s kedves
Meghitt, romantikus szívélyes.

De mit sugalmaz a dúrva marha?
Még ha viccesnek lett is szánva.


Juhász Zs.

Zúgó Róbert: Jutni
<O></O>
a kezdet apró hazugságaitól
először csak az inkább-hallgatásig
aztán hanyatt-homlok a meztelenítő,
kényszerű mindent-kimondásig;
megkövező sorfala előtt a közönynek –
<O></O>
eljutni messzi hangos városokba,
de kis falunkba visszatalálni
anyánk szaváért mégis, bármikor –
<O></O>
tékozló nyári napokra aggatott pillantásaink
ha széthurcolták is mind, megbámult,
melltartó nélküli lányok,
ráncba szedve magunkat lépni
az árván hagyó őszbe –
<O></O>
október havától térdig lucskosan
belevakulni az első lehulló fehérbe,
és mikor útjaink már sehova sem
vezetnek, várni pimaszul, hogy utolérjen
bennünket a kezdet újra meg újra,
mert ez már nem az a kezdet,
másik tavasz, egy másik nyár előtt –
<O></O>
jutni küszöbökön túl, újabb küszöbök elé,
keresztekkel vagy keresztek nélkül,
otthoni gyümölcsök ízével szánkban,
csavargásaink lándzsanyomát takargatva,
szavakat motyogva, köpve magasra,
és a szeplőtlen ég alatt is:
gondolva őszre is, télre is –
<O></O>
jutni az első tétova ölelkezéstől
torzítás nélkül tükröző szemig,
combok tucatnyi útjelzőjén át érni
a megszokottság gyönyörével ringató ölig –
versben a versig, versedig;
<O></O>
a lehetséges határokig, hisz
a szemek gyanútlan mélységénél
mélyebbre, (ott szomszéd már a szív)
emlékeink napoztató hűségénél
magasabbra nem lehet, úgysem lehet

Péntek Imre: Megjönni s elmenni

Megjönni s elmenni megint –
a szerelem földrengései után
tested lerészegedett halottjaként
menni csapatostul
a bennem hullámzó szerelemmel
még szemeddel feleselve
szóbaállni a széllel
magamra terítve a huzatos éjszakát –
s míg gondolatban kitakarlak
adok rád egy mosolygó csillagot
egyetlen cinkosunkat
hogy álmodban meg ne fázz.

Falak
Joe Nandori

<O</O
Valaki naponta rossz híreket közöl,
Félsz, hogy ma is újabb falakba ütközöl.
Életedből súlyos heteket ez vesz el,
Amíg ő létezik, hiába tervezel.
<O></O>
Dédelgetsz egy álmot, benne szíved, lelked,
Úgy érzed, szerelmed örökre meglelted.
Mégsem lehetsz boldog, életed fájdalom,
Sovány vigasz olykor elküldött pár dalom.
<O></O>
Tombolna szerelmünk, ha nem lenne lakat,
Bátran ledönthetnénk együtt a falakat.
Fantáziánk számos új utat felvázol,
Melyen indulhatnál, mégis tétovázol.
<O></O>
Köztünk már minden volt, jó és rossz egyaránt,
Fogadd el a szívem, biztosíték gyanánt.
Mindegy, mi hoz hozzám, repülő vagy hajó,
Várlak, mert legyőzte a sok rosszat a jó.
<O></O>
Utolsó akadály csak saját félelmed,
Döntsd le! A szívednek kellene most hinned.
Hiába volt viszály, mindig akartalak,
Várlak, mert közöttünk rég nincsenek falak…

Szabó Éva :Húsvét

A barátnőm masculin-nak ítéli, Szabó Éva Húsvét előtt című versét.
Én nem.
Ismeritek Szabó Éva verseit???
A Húsvét előtt
című versben én nem látok masculinitást .Őszinte hangú vers ,valóban nem a magasztos , elvont érzések csendülnek ki belőle,hanem a kételkedésé,a szomorú realitásé .

A költőnő a húsvétban látja a szenvedést az ártatlanok szenvedését,a viszáságokat, régen és ma .

"Nekem a nagyhét ma is nehéz,
a feltámadás ma sem látszik,
csak a fájdalmas út
virágvasárnaptól a golgotáig"

(Jézus szamárháton érkezett Jeruzsálem városába, a nép virágokat, pálmaágakat hintett lába elé, így dicsőítette. A főpapok, akik rossz szemmel nézték Jézus tanításait, úgy döntöttek, hogy tanítványai körében elfogják, s az áruláshoz megnyerték Júdást. Az utolsó vacsorát (a zsidó Pészah ünnepén) Jézus tanítványai körében költötte el. Kenyeret nyújtott tanítványainak, és ezt mondta: "Vegyétek, ez az én testem", és bort, mondván: "Igyátok, mert ez az én vérem." A vacsora után Jézus tanítványaival a Getsemáné kertbe ment, s arra kérte őket, hogy virrasszanak vele. A tanítványok azonban elaludtak, nem virrasztottak mesterükkel. Itt a Getsemáné kertben árulta el Júdás egy csókkal Jézus kilétét a katonáknak, akik elhurcolták.A foglyot töviskoszorúval megkoronázták és így gúnyolták,: "Íme a zsidók királya!" Ezután a kereszttel a vállán Jézus elindult a Golgota hegyre, ahol megfeszítették.)

Ha tovább gondolom kivetíthetem a mai viszonyokra is ezeket a sorokat mint ,ahogy Szabó Éva ki is vetítette.

"Én ma is látom azt a kisgidát,
akivel együtt sírtam gyerekkoromban,
amikor ott az udvaron
nagyapám kése villant
Nekem a nagyhét ma is nehéz,
incselkedik egy kérdés velem,
miért a latroké azóta is
kereszt helyett a kegyelem
Én ma is látom Jézus szemét
csak találgatom,hogy mit is érzett,
amikor ott a régi kertben
nagypéntek este visszanézett."

Még jobban kibontva ezt és a mai viszonyokra vonatkoztatva maga Szabó Éva ad választ.

"Hordják a Golgotát alólad
kis alkalmi Krisztusok
a latorságnak állítanak
keresztet s az ég kárpitja
nem szakad meg mégsem
a Pilátusok kezüket mossák
Júdás nem köti fel magát
harminc ezüstön vett szégyenében
a Péterek kakasszó előtt
tagadják meg a Mestert
szatócsok járnak a Kálvárián
pirulnak mind a stációk
hallgatnak a harangok
könnyeivel strichel Magdaléna
mázsás kövét a sziklasírnak
nem görgeti el feltámadás
csodák csak csendben esnek
s itt nagy a hangzavar
van-e még erőd kimondani
s hallják-e a mindenfelől acsargók
uram bocsásd meg vétkeiket
mert nem tudják
hogy mit cselekszenek…
Mottó
Mire a szívem szárnyat bontott,
Elrabolták a horizontot."

Ezt a Húsvét 1989 című versében írta .

Megdöbbentő ugye??? Mennyire igaz ez 2010-n is .

“Ha nem kapod meg, amit akarsz, szevedsz; ha megkapod, amit nem akarsz, szenvedsz; sőt ha pontosan azt kapod meg , amit akarsz, akkor is szenvedsz, mert nem tarthatod meg örökké.” (Dan Millman)

Pink Floyd: Ha

Ha hattyú lennék, elmennék.
Ha vonat lennék, késnék.
És ha ha jó ember lennék,
Beszélnék veled
Gyakrabban mint most.

Ha aludnék, álmodnék.
Ha félnék, elbújnék.
Ha megőrülnék,
Kérlek ne tegyél drótokat az agyamra.

Ha hold lennék, hűvös lennék.
Ha könyv lennék, meghajolnék neked.
Ha jó ember lennék érteném
Az űrt a barátok között.

Ha egyedül lennék, sírnék.
Ha veled lennék, száraz otthon lennék.
És ha megőrülnék,
Elzárnának,
Továbbra is engednél játszani?

Ha hattyú volnék, elmennék.
Ha vonat lennék, megint késnék.
Ha jó ember lennék,
Beszélnék veled
Gyakrabban mint most.

“Végre hazaérsz. Kutyád nyakadba ugrik.
- Hol jártál eddig? oly sokáig elvoltál!
Hiányoztál, hiányoztál, hiányoztál!
Szeretlek, szeretlek, szeretlek!
Mi van a szatyrodban? Ugye az enyém?
Juj, hadd nyaljalak gyorsan fülön!
Ham, most egy picit megrágom a kesztyűdet.
De jó! Itthon vagy végre!”
(Pam Brown)

"Ne aggódj, ha fellegvárakat építettél. Ott vannak a helyükön. Most rakd alájuk az alapjukat."
/ Henry David Thoreau /

"Ha nem maradsz sokáig távol, itt foglak várni egész életemben."
/ Oscar Wilde /

"Azon a napon válik az ember igazán felnőtté, amelyiken először nevet magán tiszta szivéből."
Ethel Barrymore

"Bármi legyen is a kincsed, úgy tartsd kezedben,
mintha vizet tartanál.
Mert ha megszorítod, eltűnik.
Ha kisajátítod,
tönkreteszed.
Tartsd szabadon, és örökre a tiéd marad."

/ Anthony de Mello /