Versek

Székely Dezső: Süt a nap, süt a pék

Székely Dezső: Süt a nap, süt a pék


Kel a nap
keleten,
ragyog ránk
melegen,
s egész nap
utazik:
kelettől
nyugatig.

Kel a pék
hajnalban,
ágyából
fölpattan:
sütni kell
kenyeret,
cipót is
eleget.

Friss cipó,
friss kenyér,
illata
elkísér.
Az este
messze még:
süt a nap,
süt a pék!


 
Székely Dezső: Katicabogár

Székely Dezső: Katicabogár

Kató, kati, katica,
katicabogárka,
piros pettyes ruhácskádban
jössz velem a bálba?

Kató, kati, katica,
nyisd ki ezüst szárnyad,
esernyője, napernyője
leszel a világnak.

Kató, kati, katica,
borítsd rám a szárnyad:
átálmodom alatta majd
legszebb éjszakámat.


 
Székely Dezső: Színes ceruzák

Székely Dezső: Színes ceruzák

Kaptam egy doboz
színes ceruzát.
Hányféle színből
állhat a világ;
próbáljuk ki, mert
hamar este lesz.
Minden ceruza
rögtön élni kezd,
ha elindítom
most a rajzlapon,
s a nagyvilágot
ide rajzolom:
fehérrel a havat,
kékkel meg a tavat,
pirossal kendőt,
zölddel kerek erdőt,
arannyal napot,
barnával kalapot,
feketével füstöt,
sárgával rézüstöt,
ezüsttel egy ezüsttallért,
meg egy ezüstróka gallért,
s lilával, mert szebb nem lehet,
aláírom a nevemet.


 
Benedek Elek: Kis falumon néma csend ül…

Benedek Elek
Kis falumon néma csend ül…<O:p</O:p​


Kis falumon néma csend ül,
De a mezőn kasza csendül,
Otthon csak a beteg maradt,
A többi mind búzát arat.​

Merre nézek, kalásztenger,
Mindenfelé dolgos ember:
Hull a földre verejtéke,
S szaporodik, gyűl a kéve.​

Még a földön harmat csillog
A sarló, a kasza már ott villog.
Napfölkeltét meg se várva,
Kint van a nép a határba.​

Csillagok tán földre szálltak?
Búzakeresztekké váltak?
Ahány csillag nyári éjjel,
Annyi kereszt szerteszéjjel.​

Itt is, ott is csendül a dal,
S nincs vége az alkonyattal,
Együtt dalol ember, madár,
Daltól zeng az egész határ.​

Hej, ez a dal! Nincs szebb ennél!
Mintha mennyországban lennél,
Nincsen ez kótára szedve,
Csak úgy terem a szivekbe.​

Szivben terem, szivhez talál,
Minden szava az égbe száll
Hozzá, ki mindnyájunk atyja,
Ki az áldást osztogatja.​

Száll az ének, száll az égbe,
A végtelen mindenségbe:
„Uram, kitől minden ered,
Áldott legyen a te neved!”<O:p</O:p​
 
Angol gyermekvers; Fordatotta: Tótfalusi István; Római számok

Angol gyermekvers</O:p
<O:pFordatotta: Tótfalusi István​

Ha V és I összeakad,
akkor belőlük lesz a HAT.​

Ha I és V sétálni mégyen,
nem lesznek csak mindössze NÉGYen.​

És hogy ha V aludni megy,
szegény I-ből nem lesz, csak EGY.​
 
Gálfi Anikó: Ly mese

Gálfi Anikó
Ly mese​

Milyen hely ez a bolygó barátom!
Bivaly a király, de bagoly a bátor!
Tavaly sólyom szállt osztályról osztályra,
Vitte a hírt, nincs szükség viszályra!​

Nem lesz vita, eldőlt már a kérdés,
A királyválasztásra kedden lesz a gyűlés.
Az összes állat-, kicsi, nagy – odasereglett:
A gólya, a moly s a hangyabolyban a termeszek.​

Amolyan röpgyűlés-féle történt,
A bagoly vette kezébe a vezetést.
Komoly súllyal nehezedett vállukra:
A bolygót rábízzák-e a bivalyra?​

Érkeztek bélyeggel is a szavazatok,
Ki nem írt, selymes füvön szavazhatott.
Milyen világ az, ahol kölykök döntenek?
Mi lesz a folytatás, ha ilyen a kezdett?​

Kár minden kétely, aggódni nem kell,
A gomolyfelhők látták odafentről reggel:
Bagoly sertepertélt odúról odúra,
És gereblyével elhúzta a nyomokat.

Minden lyukban apró papírt:
„A BIVALY TEGYEN, NE A TAPÍR”​
 
szlovákiai magyar költők gyerekversei az évszakokról

Tőzsér Árpád: Rímcsalogató

Egy arasz
a tavasz.
Szöcskecsorda
átugorja.
S mi a nyár?
Gyertyaszál,
fellobban
s elkoppan.
Hát az ősz?
Pipál, s itt-ott
elidőz.
A telet kérdezed?
Hajnal három,
s villamos nincs.
Dugd zsebre a
két kezed.

Petrik József: Itt a vakáció

Itt a vakáció!
Egy táska eladó!
Kinek tetszik- vigye el,
a szünetben úgysem kell.

Tíz hónapig cipeltem,
ideje már pihennem.
Hajrá, itt az alkalom,
akinek kell eladom.

Most, a vidám szünetben
csak tarisznya kell nekem,
könyvek helyett cseresznye
s vajas kenyér lesz benne.

Reggelenként megtömve
viszem ki a mezőre,
mire leszáll az este,
már csak morzsa lesz benne.

Keszeli Ferenc: Nyár

Zöldell
az erdő,
fürdik
az Ernő,
alszik
a bunda,
kisliba
felnő.

Tóth Elemér: Július

Háztetőnkön csattog a gólya,
nézzétek, gyerekek!
Fecskék ülnek a villanydrótra,
nézzétek, gyerekek!
Kezdődik újra a móka,
halljátok, gyerekek?
Kijárunk újra a tóra,
gyerekek, gyerekek.

Gál Sándor: Szüret

Szőlő, szőlő, fekete,
Mézédesre érett.
Szaladj kövér puttonyos,
Vidd a szerencsédet.

Két üres kád a kocsin,
Kocsi előtt két ló,
Pince elé totyogott
Három üres hordó.

Kilenc rigó énekel,
Száz seregély táncol,
Fut a övér puttonyos,
Ma fürgébb, mint máskor.

Háromnapos vigalom,
Minden hordó megtelt,
Talán sosem láttam még
Ilyen víg szeptembert.
 
Szőnyi Zoltán: A katica, a gilice

Szőnyi Zoltán
A katica, a gilice​

Pöttöm bogár a katicabogárka,
pöttyös ruhába’ a mezőt bejárta.
Züm-züm bejárt minden tanyát,
mégsem talált íly jó anyát
a kerek világon, kerek egy világon.​

Kedves madár a gilice madárka,
Szárnyát feszítve az eget bejárta.
Csip-csip bejárt minden tanyát,
mégsem talált íly jó anyát
a kerek világon, kerek egy világon.​
 
Udud István: Faiskola

Udud István
Faiskola​

Ha kicsike, csemete
néhány ága levele
van csak. Tombol,
zúg a szél,
hóval faggyal
jön a tél.
Irgum-burgum,
nagy a vész:
nyúl megrágja,
aztán kész.

De ha megnő, nagy a fa,
öregebb, mint nagyapa,
csupa ág, lomb, korona,
virgonc madarak hona.
Sátorában meleg fészek,
nem ijesztik meg a vészek,
a szelet csak neveti,
hátát jól nekiveti.
Nyuszi? Jöhet a koma!
Beletörik a foga.​
 
Udud István: A legszebb kék

Udud István
A legszebb kék​

Összekapott a szarkaláb
Meg a bájos búzavirág:
Melyikük szebb kék,
Azt vitatták
A csacskák.
Döntőbíróul az eget
kérték föl:
- Ó, ég! Teneked
<O:p</O:ptudnod kell, hiszen
végtelen vagy
s bölcsességed is
végtelen nagy,
hát te dönsd el,
ne holmi lepkék,
melyikünk szebb kék.​

Szólt az ég:
- Oktondi virágok,
az áldott napfény
tűz tirátok;
veszekedni, civódni
vétek!
Örüljetek inkább, hogy
éltek!​

Szép kék vagy, kicsi
Szarkaláb,
Te is, bájos
búzavirág,
de míg az a fény
fent ragyog,
A legszebb kék én,
- én vagyok!​
 
Sándor Gyula: Az aratás

Sándor Gyula
Az aratás​

Szellő kóborol céltalan, néha meg-megállva
itt is, ott is, beletúr, a szikkadt út porába.
Parasztok feszülnek, a lendülő kaszának,
s az aranyló búzába, sorba, rendet vágnak.​

A fehérnép sarlóval, a markot felszedvén,
majd keresztekbe rakják, szépen, sorja mentén,
hogy érhessék a szem, még, vagy néhány napra,
majd a szérűn sok táncos láb, később kinyomtatja.​

Vibrál a rónaság, már a szél sem rezdül.
A nap is fentről néz, majdnem igenyesrül.
S messze túl a tarlón, a templom tornyán,
megkondul a harang, a delet kiáltván.​

Hűs árnyékot borít, a rezgő nyárfa lombja,
elő kerül lassan, a kenyér, meg szalonna.
A cserépkorsókat, reggel, fölbe ásták,
hogy az innivalót, jó hűvösön tartsák.​

Míg enyhül a nap heve, eldőlnek a nyirkos avaron,
csupán, az aludttej marad még kicsit, sűrű bajszukon.
S ha majd az alkony, halvány fátylat sző az égen,
elindulnak hazafelé, a zörgő szekéren.​
 
Labdajáték

Ismeritek, játszák ma a gyerekek?

Első egyre,
Két kettőre,
Három hatra,
Hat kilencre,
Üsd ki tízre,
Tizenegyre,
Gyertyatartó,
Vaskoppantó,
Egy a földre,
Tíz a falra. (Rát)


Egy-előre,
Két-kettőre,
Három-hatra,
Hat-kilencre,
Üsd ki tízre,
Tizenegyre.
Gyertyatartó,
Vaskoppantó.
Üti háta,
Döbbentőre. (Beregrákos)
 
Székely Dezső: Vásárfia

Székely Dezső
Vásárfia ​

Kis pénzzel a nagyvilágban
sok szép vidéket bejárta,
s elmesélem nektek mostan,
puttonyomban mit is hoztam:
Egyekről egy vadgalambot,
Kétbodonyból két harangot,
Háromszékből három széket,
Négyesről meg négy keréket,
Öttevényből öt köcsögöt,
Hatvanból meg hatvan tököt.
Ennyi van a puttonyomban,
szét is osztom nektek nyomban.​
 
Székely Dezső: Vasmacska

Székely Dezső
Vasmacska​

Vascipőben járnak a gépek,
s ez a vasmacska gyalogol:
sétáltatja egy hajóslegény
az óceánon valahol.​

Az óceánon valahol.
A vasmacska mélybe vágyik -
S míg pihen az öreg hajó,
Csillámló halakkal cikázik.​

1195432185170327005anchor_john_olsen_02.svg.hi.png
 
Károlyi Amy: Nagyon kis fiúk dala

Károlyi Amy
Nagyon kis fiúk dala​

Anya kezét fogni jó,
száraz és meleg.
Kerül árok és gödör,
ha vele megyek.​

Anya kezét fogni jó,
hogyha kutya jön,
anya kicsit mosolyog,
a kutya köszön.​

Anya kezét fogni jó,
hogyha hull a hó.
Egy szavára elkerül
minden hógolyó.​

Kék köténye az öböl,
én meg a hajó.
Hajózik a képzelet,
alszik a hajó.​
 
A válaszhoz kattints ide és lépj be Facebook-al, Gmail-el stb.

Hasonló témák

csipkebogyo
Mesék
35 36 37
Válaszok
723
Olvasás
297K
ilyvo
ilyvo
Oldal tetejére