A megtermékenyített petesejt és a születése előtt egy órával álló magzat között lényegi különbségek vannak. A művi terhességmegszakítást e két esetben másként és másként kell megítélni. A születés előtt egy órával elvégzett abortusz (ún. késői abortusz) mégsem olyan ártatlan jellegű tevékenység, mint egy esemény utáni tabletta bevétele (korai abortusz), egész egyszerűen azért, mert az utóbbi esetben már nem pusztán vegetatív-biológiai lényről van szó (a törvény szerint sem). Ráadásul a születés előtt egy órával álló magzat és az egy órás már megszületett csecsemő között fejlődéslélektanilag semmi lényeges különbség nincs. A csecsemőgyilkosság pedig morálisan és jogilag is gyilkosságnak minősül. Ha a logikádat követem, akkor ezen az alapon a csecsemők is indok nélkül elpusztíthatók lehetnének a szülők vagy ki tudja ki más akaratából, mert például még nem fejlődött ki az intellektusuk, nem beszélnek és még hosszú ideig korlátozottan cselekvőképesek maradnak. Természetesen lehetséges efféle álláspontra helyeződni, én azonban nem osztom ezt az elképzelést!
Elbeszélünk egymás mellett. Magad is elismerted hogy a megtermékenyített petesejt és a majdnem megszületett magzat közt jelentős különbség van, ugye? Te magad érvelsz amellett hogy mindegyiket másképp kell megítélni morálisan, ugye?
Tehát, ennek alapján magad is elismered hogy gyilkosság és gyilkosság közt JELENTŐS KÜLÖNBSÉGEK VANNAK. Fokozatilag, erkölcsileg, mindenféle téren és értelemben!
Ebből nyilvánvalóan az következik, hogy az egyedek (azok, akiknek a meggyilkolásáról beszélünk: egy petesejt, egy 3 hetes magzat, egy majdnem megszületett magzat, egy már megszületett pár órás csecsemő, egy 5 éves kisgyerek, egy 40 éves professzor...) között igenis vannak ÉRTÉKBELI KÜLÖNBSÉGEK.
Ha pedig VANNAK efféle különbségek, akkor nem látom be, miért kéne úgy tennünk, mintha nem lehetne vizsgálat alá vetni ama kérdést, miszerint igaz-e az az álláspontom (mert ez az én álláspontom!), hogy AZ ANYA ÉLETE MINDIG ÉS KIVÉTEL NÉLKÜL ÉRTÉKESEBB, MINT A MAGZATA ÉLETE.
Ha pedig ezen állításom igaz, akkor ebből az következik hogy az anya ha óhajtja, dönthet úgy, hogy megszabadul a magzatától, azért, mert az valamiért hátrányos a számára. Például mert a terhesség folytatásába ő belehalna. Vagy a gyerek sérülten születne s ő nem akar kínlódni egy félkegyelmű nevelésével. Vagy mert erőszakból fogant, s nem kívánja szaporítani az erőszaktevője genetikai örökségét. Vagy a terheség akadályozná a tanulmányaiban illetve karrierjében. Vagy mert szegény, s nehezen tudná felnevelni. Vagy akármi.
Én tehát nem vitatom - figyelj erre! - hogy a magzat is értékes valamiféle értelemben. Azt se, hogy a megölése gyilkosság. Még azt se hogy a jobban kifejlődött magzat megölése bizonyos értelemben komolyabb gyilkosság mint a kevésbé kifejletté. Épp ellenkezőleg, pont amellett érvelek hogy minél jobban ki van fejlődve annél inkább nevezhető embernek, állítom azonban hogy amíg meg nem született, mindenféleképpen kevésbé ember mint az anyja, annyira kevéssé hogy az ő jogai - ha lehet egyáltalán beszélni erről - mindenképp meg kell hajoljanak az anya jogai előtt, az anya érdekében tehát - az anya döntése esetén - FELÁLDOZHATÓ.
Igazából én bevallom neked, valóban hajlok ama nézőpont felé, hogy az épp megszületett csecsemők is abortáltathatóak legyenek speciális esetekben! Én se látok sok különbséget aközt, ha az orvos észreveszi 10 perccel a szülés előtt hogy a gyerek fél agya hiányzik és emiatt egész életében nyáladzó idióta marad s emiatt abortáltatja, vagy ha ezt sajnos csak pont születés után veszi észre. Elárulom neked hiába fintorogsz a gondolat ellen, amennyire én tudom számos esetben igenis ez történik ilyenkor a klinikákon - nem kötik el a köldökzsinórt, s az ilyen magzat elvérzik... fájdalommentes, könnyű halál...
Miért volna ez iszonyatos?! Miért KELLENE egy anyát arra a rabszolgasorsra kötelezni hogy ilyen egyedeket gondozzon, tönkretéve a saját életét?!
Nyilván, az efféle esetek száma rendkívül kevés, és nagyon speciális esetek lehetnek csak. A képlet azonban akkor is egyszerű, még ha kegyetlen is: AZ ANYA ÉLETE ÉRTÉKESEBB.
Gyakorlatilag mindaddig értékesebb míg a gyerek önmaga is el nem tudja látni magát. A születés annyiból tekinthető némi vízválasztónak, hogy születés után a gyermek gondozásába az apa is besegíthet már - feltéve hogy van apa egyáltalán... Mindenesetre ha van, születés után már őt is illik belevonni a gyermek sorsáról való döntésbe. Születés ELŐTT azonban nem, semmi köze hozzá szerintem. A lényeg azonban az, hogy a nagyon kis porontyok olyan fejletlenek, hogy az anya BÁRMIFÉLE ÉRDEKÉT IS erősebben védendőnek érzem, mint az efféle fejletlen egyedekét.
Remélem az álláspontom világos.