A magyarok 90 százalékának nincs végrendelete, aki pedig rögzítené végakaratát, nincs tisztában a végrendelkezés szabályaival — derült ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara megbízásából készített online felmérésből.
A kutatás szerint sok a tévhit a szóbeli végrendelkezéssel és az öröklésből való kitagadással kapcsolatban is, a félreértések pedig gyakran vezetnek pereskedéshez az örökösök között. A felmérés arra is rávilágít, hogy a tévhitek ellenére a magyarok egyre tudatosabbak, a résztvevők harmada tervezi, hogy a jövőben írásban rögzíti végakaratát, 80 százalékuk pedig igénybe venné közjegyző segítségét.
Kevesen és helytelenül végrendelkeznek a magyarok — állapította meg egy, a lakosság végrendelettel kapcsolatos tudását és szokásait vizsgáló, több mint 500 fő részvételével, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) megbízásából készített online felmérés. Ebből kiderült, hogy számos tévhit és félreértés övezi a végrendelkezést.Az egyik leggyakoribb téves elképzelés a szóbeli végrendelethez kapcsolódik: a magyarok kétharmada szerint a szóban tett ígéret egyenértékű az írásba foglalt végakarattal.A Polgári Törvénykönyv szerint azonban szóban végrendelkezni csak speciális esetekben lehetséges, ha az illető az életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. Így általában nem tekinthető érvényes végakaratnak a családi összejöveteleken elhangzott szóbeli ígéret.
FORRÁS: AFP/PHILIPPE HUGUEN
Sok a bizonytalanság az írásbeli végrendelkezéssel kapcsolatban is.Annak ellenére, hogy egyre többször készíti szakértő a végrendeletet, a közjegyzők tapasztalata szerint továbbra is rengeteg az otthon készített, fiók mélyén lapuló végrendelet, amelyek között sok a hibás dokumentum.
Pedig az írásbeli végrendelkezésre vonatkozó szabályok betartása fontos feltétele annak, hogy a végrendeletet érvényesnek fogadják el a hagyatéki eljárás során vagy a bíróságon.A legjellemzőbb félreértés a saját kezűleg készített végrendeletre vonatkozik: a válaszadók kétharmada nem tudta, hogy egy aláírt, elejétől a végéig saját kezűleg írt végakarat nem igényli tanúk jelenlétét és aláírását,ám amennyiben géppel készítik, minden oldalát alá kell írnia a tanúknak és a végrendelkezőnek egyaránt.
Origo
A kutatás szerint sok a tévhit a szóbeli végrendelkezéssel és az öröklésből való kitagadással kapcsolatban is, a félreértések pedig gyakran vezetnek pereskedéshez az örökösök között. A felmérés arra is rávilágít, hogy a tévhitek ellenére a magyarok egyre tudatosabbak, a résztvevők harmada tervezi, hogy a jövőben írásban rögzíti végakaratát, 80 százalékuk pedig igénybe venné közjegyző segítségét.
Kevesen és helytelenül végrendelkeznek a magyarok — állapította meg egy, a lakosság végrendelettel kapcsolatos tudását és szokásait vizsgáló, több mint 500 fő részvételével, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) megbízásából készített online felmérés. Ebből kiderült, hogy számos tévhit és félreértés övezi a végrendelkezést.Az egyik leggyakoribb téves elképzelés a szóbeli végrendelethez kapcsolódik: a magyarok kétharmada szerint a szóban tett ígéret egyenértékű az írásba foglalt végakarattal.A Polgári Törvénykönyv szerint azonban szóban végrendelkezni csak speciális esetekben lehetséges, ha az illető az életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. Így általában nem tekinthető érvényes végakaratnak a családi összejöveteleken elhangzott szóbeli ígéret.
FORRÁS: AFP/PHILIPPE HUGUEN
Sok a bizonytalanság az írásbeli végrendelkezéssel kapcsolatban is.Annak ellenére, hogy egyre többször készíti szakértő a végrendeletet, a közjegyzők tapasztalata szerint továbbra is rengeteg az otthon készített, fiók mélyén lapuló végrendelet, amelyek között sok a hibás dokumentum.
Pedig az írásbeli végrendelkezésre vonatkozó szabályok betartása fontos feltétele annak, hogy a végrendeletet érvényesnek fogadják el a hagyatéki eljárás során vagy a bíróságon.A legjellemzőbb félreértés a saját kezűleg készített végrendeletre vonatkozik: a válaszadók kétharmada nem tudta, hogy egy aláírt, elejétől a végéig saját kezűleg írt végakarat nem igényli tanúk jelenlétét és aláírását,ám amennyiben géppel készítik, minden oldalát alá kell írnia a tanúknak és a végrendelkezőnek egyaránt.
Origo