„Bele van kalkulálva a rakodók bérébe, hogy szajréznak” - foglalta össze a Liszt Ferenc téri csomaglopási botrány lényegét egy, az Indexnek megszólaló rakodómunkás.
A neve elhallgatását kérő informátor elmondása szerint azért volt hajlandó beszélni, mert a budapesti repülőtéren uralkodó állapotok idővel azt is a bűnbe sodorják, aki amúgy becsületesen végezné a munkáját. A csomagok fosztogatása ugyanis folyamatos probléma a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren.
„Nem a repülőtér épületében történik a csomagok nyitogatása. A csomagfeladás útja végig be van kamerázva, a különböző cégek munkásai együtt dolgoznak, ott van a repülőtéri személyzet is. A nyúlkálás akkor kezdődik, amikor a csomag elhagyja az épületet, és elindul a repülőgép felé” - magyarázta a folyamatot informátorunk. A repülőgépnél viszont már több évtizedes rutinnal folyik a munka.
A rakodók háromfős brigádokban dolgoznak.
Egyikük lenn a futószalagra rakja a bőröndöket, két ember pedig a csomagtérben tevékenykedik. A poggyásztérben dolgozók közül az egyik munkás a rakodó, a másik a nyitogató. A nyitogató ember a munka elején falat épít a nehezen felnyitható csomagokból, többnyire a fóliával betekert bőröndökből.
A rakodó feladata a legösszetettebb. Kell hozzá fizikai erő, hogy lekapja a futószalagról az érkező csomagokat. Ugyanakkor jó megérzésre és rutinra is szüksége van, hogy egyetlen pillanat alatt eldöntse, ígéretes bőrönddel van-e dolguk, vagy olyannal, amivel nem érdemes foglalkozniuk. Az utóbbi esetben elhelyezi a poggyászt a poggyásztérben.
Ha azonban úgy ítéli meg, hogy a csomagban érték lehet, az épített fal mögé dobja azt. Itt lép be a fosztogató, aki gyorsan kinyitja, átkutatja a bőröndöt, hogy végül visszazárva berakja a többi közé.
A csapat nem véletlenül dolgozik ilyen szervezetten. „A gép feltöltésére legfeljebb fél óra van. Három ember munkáját pedig csak kettő végzi, mert egyikük a nyitogatással foglalkozik.”
„A repülő poggyászterét állítólag több ponton is ellenőrzik. Vannak rendőrök, akik időnként jönnek, de őket a legkönnyebb kiszúrni. A repülőtéren minden kocsin van valamilyen cégjelzés, ha civil autót látunk, akkor egyértelmű, hogy ők a rendőrök”- magyarázta informátorunk.
A poggyásztérben dolgoznak persze biztonsági őrök is, akik kamerával rögzítik, hogy minden szabályszerűen menjen.
„A rakodók szólnak az őröknek, hogy mikor fordítsák más felé a kamerát” - mutatott rá a férfi arra, hogy mennyire egyszerű kijátszani ezt a biztonsági intézkedést is. „Ezek nyomott órabérű emberek, akik valamennyi pénzért összejátszanak a rakodókkal”.
A csomagfosztogatás oka egyrészről a munkások alacsony bére, másrészről a munkaerőhiány – írja a lap.
atv.
A neve elhallgatását kérő informátor elmondása szerint azért volt hajlandó beszélni, mert a budapesti repülőtéren uralkodó állapotok idővel azt is a bűnbe sodorják, aki amúgy becsületesen végezné a munkáját. A csomagok fosztogatása ugyanis folyamatos probléma a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren.
„Nem a repülőtér épületében történik a csomagok nyitogatása. A csomagfeladás útja végig be van kamerázva, a különböző cégek munkásai együtt dolgoznak, ott van a repülőtéri személyzet is. A nyúlkálás akkor kezdődik, amikor a csomag elhagyja az épületet, és elindul a repülőgép felé” - magyarázta a folyamatot informátorunk. A repülőgépnél viszont már több évtizedes rutinnal folyik a munka.
A rakodók háromfős brigádokban dolgoznak.
Egyikük lenn a futószalagra rakja a bőröndöket, két ember pedig a csomagtérben tevékenykedik. A poggyásztérben dolgozók közül az egyik munkás a rakodó, a másik a nyitogató. A nyitogató ember a munka elején falat épít a nehezen felnyitható csomagokból, többnyire a fóliával betekert bőröndökből.
A rakodó feladata a legösszetettebb. Kell hozzá fizikai erő, hogy lekapja a futószalagról az érkező csomagokat. Ugyanakkor jó megérzésre és rutinra is szüksége van, hogy egyetlen pillanat alatt eldöntse, ígéretes bőrönddel van-e dolguk, vagy olyannal, amivel nem érdemes foglalkozniuk. Az utóbbi esetben elhelyezi a poggyászt a poggyásztérben.
Ha azonban úgy ítéli meg, hogy a csomagban érték lehet, az épített fal mögé dobja azt. Itt lép be a fosztogató, aki gyorsan kinyitja, átkutatja a bőröndöt, hogy végül visszazárva berakja a többi közé.
A csapat nem véletlenül dolgozik ilyen szervezetten. „A gép feltöltésére legfeljebb fél óra van. Három ember munkáját pedig csak kettő végzi, mert egyikük a nyitogatással foglalkozik.”
„A repülő poggyászterét állítólag több ponton is ellenőrzik. Vannak rendőrök, akik időnként jönnek, de őket a legkönnyebb kiszúrni. A repülőtéren minden kocsin van valamilyen cégjelzés, ha civil autót látunk, akkor egyértelmű, hogy ők a rendőrök”- magyarázta informátorunk.
A poggyásztérben dolgoznak persze biztonsági őrök is, akik kamerával rögzítik, hogy minden szabályszerűen menjen.
„A rakodók szólnak az őröknek, hogy mikor fordítsák más felé a kamerát” - mutatott rá a férfi arra, hogy mennyire egyszerű kijátszani ezt a biztonsági intézkedést is. „Ezek nyomott órabérű emberek, akik valamennyi pénzért összejátszanak a rakodókkal”.
A csomagfosztogatás oka egyrészről a munkások alacsony bére, másrészről a munkaerőhiány – írja a lap.
atv.