A Colorado Egyetem kutatói szerint a kanadai gleccserek visszavonulása miatt 40000 év után most először látható eredeti valójában a táj, ahogy a térség 115000 éves viszonylatban legmelegebb évszázadát éli.
A kutatás során a Grönland nyugati részén lévő Baffin szigeten lévő jégsapkákból gyűjtött növényi maradványok korát határozták meg. A szigeten az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb nyári felmelegedést mértek – ami egybevág azzal, hogy világszerte a sarkvidéki területek felmelegedése kettő-háromszor olyan mértékű mint a Föld más részein. Ennek természetes velejárója, hogy folyamatosan fogynak a gleccserek és a jégtakaró.
Baffin a Föld ötödik legnagyobb szigete és fjordokkal elválasztott magas fennsíkok alkotják. A fennsíkok felszínét jég borítja, ami folyamatos jelenléte miatt képes volt megőrizni az évezredekkel ezelőtt a területet beborító mohákat és zuzmókat.
A kutatók most a területeknek azon részén gyűjtöttek mintákat, ahol az ősi növények már a visszavonuló jég miatt a felszínre – vagy annak közelébe – kerültek. Mivel a halott növények a jég nélkül csak rövid ideig maradnak meg, így a kormeghatározásuk, megmondja, hogy a területen legutóbb mikor volt ilyen meleg a nyár.
A kutatók még augusztusban összesen 48 növény mintát gyűjtöttek össze, a terület különböző magassági és jéggel való borítottsági szintjei mellett. Mindezen felül a csapat az összes vizsgálati területen a területet takaró homokból is mintát vett, amivel még tovább tudták pontosítani a jégtakaró korát.Az eredmények szerint a növények megközelítőleg 40000 éve már a jég alatt lapulnak.
A kutatók elmondása szerint az eredmények más Grönlandon végzett vizsgálatokkal történő összevetése után megállapították, hogy a mai hőmérséklet az elmúlt 115000 év legmelegebb időszaka lehet, amíg az előrejelzések szerint Baffin a következő évszázadokban teljesen jégmentessé válhat.
Továbbá mivel a növények kora nagyon hasonló volt a különböző területeken, így a kutatók szerint az olvadás akkora mértékű, hogy a különböző magasságú területeket is ugyanolyan mértékben érinti.
nature
A kutatás során a Grönland nyugati részén lévő Baffin szigeten lévő jégsapkákból gyűjtött növényi maradványok korát határozták meg. A szigeten az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb nyári felmelegedést mértek – ami egybevág azzal, hogy világszerte a sarkvidéki területek felmelegedése kettő-háromszor olyan mértékű mint a Föld más részein. Ennek természetes velejárója, hogy folyamatosan fogynak a gleccserek és a jégtakaró.
Baffin a Föld ötödik legnagyobb szigete és fjordokkal elválasztott magas fennsíkok alkotják. A fennsíkok felszínét jég borítja, ami folyamatos jelenléte miatt képes volt megőrizni az évezredekkel ezelőtt a területet beborító mohákat és zuzmókat.
A kutatók most a területeknek azon részén gyűjtöttek mintákat, ahol az ősi növények már a visszavonuló jég miatt a felszínre – vagy annak közelébe – kerültek. Mivel a halott növények a jég nélkül csak rövid ideig maradnak meg, így a kormeghatározásuk, megmondja, hogy a területen legutóbb mikor volt ilyen meleg a nyár.
A kutatók még augusztusban összesen 48 növény mintát gyűjtöttek össze, a terület különböző magassági és jéggel való borítottsági szintjei mellett. Mindezen felül a csapat az összes vizsgálati területen a területet takaró homokból is mintát vett, amivel még tovább tudták pontosítani a jégtakaró korát.Az eredmények szerint a növények megközelítőleg 40000 éve már a jég alatt lapulnak.
A kutatók elmondása szerint az eredmények más Grönlandon végzett vizsgálatokkal történő összevetése után megállapították, hogy a mai hőmérséklet az elmúlt 115000 év legmelegebb időszaka lehet, amíg az előrejelzések szerint Baffin a következő évszázadokban teljesen jégmentessé válhat.
Továbbá mivel a növények kora nagyon hasonló volt a különböző területeken, így a kutatók szerint az olvadás akkora mértékű, hogy a különböző magasságú területeket is ugyanolyan mértékben érinti.
nature
