Bárcsak a Bibliát olvasgatnád ilyen nyitott szemmel!
Szerinted összegyeztethető az a hadúri parancs, hogy:
menjetek ide-vagy oda, és gyilkoljatok meg mindenkit, nem kímélve sem nőt, sem gyereket,
azzal a jézusi mondattal, hogy:
szeressétek az ellenségeiteket?
Sajnos nem nagyon van időm és kedvem a Te meggyőződéseddel vitatkozni. Sem nem érted, sem nem ismered a Bibliát, és amint látom, inkább ragaszkodsz a magad látásmódjához, semmint megpróbáld megérteni az üzenetét.
Én nem akarlak győzködni semmiről. Amit ajánlhatok, hogy gondolkozz el Jézusnak ezeken a szavain is: Máté
22: Sokan mondják majd nékem ama napon: Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-é, és nem a te nevedben űztünk-é ördögöket, és nem cselekedtünk-é sok hatalmas dolgot a te nevedben?
23: És akkor vallást teszek majd nékik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosztevők.
Máté 40: Amiképpen azért összegyűjtik a konkolyt és megégetik: akképpen lesz a világnak végén.
41: Az embernek Fia elküldi az ő angyalait, és az ő országából összegyűjtik a botránkozásokat mind, és azokat is, akik gonoszságot cselekesznek,
42: És bevetik őket a tüzes kemencébe: ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
Szeresd felebarátodat, mint önmagadat! - ez szerinted mi, ha nem mellérendelő viszony?
Olvasd el figyelmesen, amiről írtam. Én Isten és az ember viszonyáról írtam. Továbbá megjegyeztem: A többiek között valóban mellérendeltségi viszony van, akárcsak a testvérek között. A többiek alatt Jézus tanítványait, régieket és maikat, értettem, de vonatkozhat az egész emberiségre is. Isten az Atya, mi emberek pedig testvérek vagyunk, az Ő szemében egyenrangú testvérek.
Azokra a hamisításokra gondolsz, amit később beletoldottak a mondatok közé?
Ezekre már Markion felhívta a figyelmet az I.században, amikor a kanonizált könyved még nem is létezett!
Te pedig már a XXI.században élsz.
Kedves Zsolt, én nem ebben a hangnemben társalgok Veled. Ha valamiért ingerült vagy, inkább gyere vissza később.
Felesleges Marcionra hagyatkoznod, napjainkban már számos korai kézirat áll rendelkezésünkre (II.-III. századból) ahhoz, hogy meggyőződhessünk, nincs hamisítás az Újszövetségben.
Javaslom a témában ezt az oldalt áttanulmányozni: http://infaustus.wordpress.com/2012/02/02/az-ujszovetseg-megbizhatosaga/
Jézus számos esetben hivatkozik az Ószövetségre, abszolút mértékben elfogadva annak szavahihetőségét és ihletettségét. Többek között az ószövetségi próféciákkal és kijelentésekkel igazolja messiási voltát.
"az Ószövetség egy nép, a zsidó nép eredetmondája, nemzeti kultúrája, Jézus előtti kultúrája. S Jézus azt mondta magáról, hogy mindazok, akik őelőtte jöttek, tolvajok és rablók," "Minden nép eredetmondája ér valamit. Mennyit? Hát annyit, amennyit érhet az, ami Jézus előtti. Tolvajok és rablók írták."(Bulányi atya)
Nagy elfogultság kell ahhoz, hogy valaki ennyire félreértelmezze Jézus szavait. Éppen Jézusét, Aki teljes mértékben elfogadta és tisztelte az ószövetségi szerzők és próféták tekintélyét, Aki közölte, hogy Mózes Őróla beszélt, Aki Ésaiás szavait önmagára vonatkoztatta, és Aki azonosította Magát Ábrahám, Izsák és Jákob Istenével.
Ha szövegösszefüggésében olvasnád ezt a mondatot, látnád, hogy Jézus itt a farizeusokról és a farizeusoknak (is) beszél, akik a tanításaikkal felülírták az ószövetségi tanításokat, és ezzel eltérítették a népet az Istenhez vezető úttól.
Utoljára módosítva: