Alkoholelvonó nyílt Kanadában a bogyóktól becsípett madaraknak. Hazánkban is vannak "bekarmolt" madarak.
Nálunk leginkább a hatalmas, 5-10 ezres tömegekben vonuló, szinte csak gyümölcsöt evő csonttollú „karmol be”, de például egy nyírségi gyűrűzőtáborban háromszor is befogták már ugyanazt az erősen szilvacefreszagú kékcinegét.
Vannak madarak, amelyek kifejezetten szeretik a dértől megcsípett, fagyott, fonnyadt bogyókat, aztán rendre be is csípnek tőlük, egy nemrégiben megjelent hír szerint Kanadában már alkoholelvonó is létezik az ilyen állatoknak. A hortobágyi madárkórház szakembere szerint ilyesmi Magyarországon legfeljebb csak nyáron, ősszel fordulhat elő, amikor a lehullott gyümölcsök erjedésnek indulnak.
A hulló epret például a kacsák fogyasztják előszeretettel, de olyasmire is volt példa, hogy egy nyírségi gyűrűzőtáborban háromszor fogták be ugyanazt a minden esetben erősen szilvacefreszagú kékcinegét. A madarakra ugyanúgy hat az alkohol, mint az emberekre, a mozgásuk koordinálatlan lesz, a figyelmük elszáll, így könnyebben ragadozók vagy közúti baleset zsákmányául is eshetnek. Részeg madarat ugyan még senki nem hozott a 15 éve működő hortobágyi madárkórházba, de műtét során, amikor 70 százalékos alkohollal kellett kezelni az állatot, már sikerült előidézni ezt az állapot.
Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa a Ma reggelben azt mondta, nálunk leginkább a hatalmas, 5-10 ezres tömegekben vonuló, szinte csak gyümölcsöt evő csonttollú esik bűnbe, „karmol be”, ami egyébként elég feltűnő és szórakoztató jelenség is, ám egy félig bódult madár nagyon könnyű zsákmány is.
Ez így egyébként egy evolúciós próbakő is – tette hozzá a szakember, aki felidézte, hogy a gyakorlatilag természetes ellenség nélkül élő koala például az egész életét ilyen kába állapotban éli le, folyamatosan eszi az eukaliptuszt, és napi 23 és fél órát alszik. A "madárdetoxikálót" egyébként Orbán Zoltán inkább jól sikerült marketingfogásnak tartja, mint valódi megoldásnak, ezek az állatok ugyanis nem igazán szorulnak segítségre.
Nálunk leginkább a hatalmas, 5-10 ezres tömegekben vonuló, szinte csak gyümölcsöt evő csonttollú „karmol be”, de például egy nyírségi gyűrűzőtáborban háromszor is befogták már ugyanazt az erősen szilvacefreszagú kékcinegét.
Vannak madarak, amelyek kifejezetten szeretik a dértől megcsípett, fagyott, fonnyadt bogyókat, aztán rendre be is csípnek tőlük, egy nemrégiben megjelent hír szerint Kanadában már alkoholelvonó is létezik az ilyen állatoknak. A hortobágyi madárkórház szakembere szerint ilyesmi Magyarországon legfeljebb csak nyáron, ősszel fordulhat elő, amikor a lehullott gyümölcsök erjedésnek indulnak.
A hulló epret például a kacsák fogyasztják előszeretettel, de olyasmire is volt példa, hogy egy nyírségi gyűrűzőtáborban háromszor fogták be ugyanazt a minden esetben erősen szilvacefreszagú kékcinegét. A madarakra ugyanúgy hat az alkohol, mint az emberekre, a mozgásuk koordinálatlan lesz, a figyelmük elszáll, így könnyebben ragadozók vagy közúti baleset zsákmányául is eshetnek. Részeg madarat ugyan még senki nem hozott a 15 éve működő hortobágyi madárkórházba, de műtét során, amikor 70 százalékos alkohollal kellett kezelni az állatot, már sikerült előidézni ezt az állapot.
Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa a Ma reggelben azt mondta, nálunk leginkább a hatalmas, 5-10 ezres tömegekben vonuló, szinte csak gyümölcsöt evő csonttollú esik bűnbe, „karmol be”, ami egyébként elég feltűnő és szórakoztató jelenség is, ám egy félig bódult madár nagyon könnyű zsákmány is.
Ez így egyébként egy evolúciós próbakő is – tette hozzá a szakember, aki felidézte, hogy a gyakorlatilag természetes ellenség nélkül élő koala például az egész életét ilyen kába állapotban éli le, folyamatosan eszi az eukaliptuszt, és napi 23 és fél órát alszik. A "madárdetoxikálót" egyébként Orbán Zoltán inkább jól sikerült marketingfogásnak tartja, mint valódi megoldásnak, ezek az állatok ugyanis nem igazán szorulnak segítségre.