Sok apró kiadást a végén kifizetni, vagy előre kiadni egy komolyabb összeget, cserébe minden „ingyen” van – felmerülhet a kérdés. Például vannak éttermek, amelyekben meghatározott összegért bárki annyit ehet, amennyit akar. Vannak továbbá a mobilszolgáltatók csomagjai között is olyanok, amelyek adott díj fejében korlátlan netezést, SMS-ezést, telefonálást biztosítanak. A bankszámláknál ez a forgatókönyv lehetne a jövőben a főszereplő, jelenleg viszont még biztosan nem az.
A mindennapi bankolók számára jobb lenne, ha a pénzintézetek átállnának erre a rendszerre, azaz a csomagalapú árazásra. Ehhez össze kellene állítaniuk különböző csomagokat eltérő havi díjért, amelyekbe megszabott mennyiségű utalás, készpénzfelvétel és egyéb szolgáltatás tartozik.
A nemzetközi összehasonlításban a magyar piac ezen a téren le van maradva a Magyar Nemzeti Bank (MNB) még 2019-ben publikált kutatásának eredményei szerint. Európa legtöbb országában a bankok tipikusan csomagárazást alkalmaznak, azaz a fogyasztók fix havi díjért cserébe korlátlan számú átutalást bonyolíthatnak. Magyarországon viszont az ügyfelek a számlacsomagok túlnyomó többségénél közvetlenül fizetnek a tranzakciókért.
Az MNB kimutatása szerint a tranzakciónkénti költségek miatt jövedelemarányosan a magyar bankszámlák a legdrágábbak között voltak tavalyelőtt az európai piacon. Ráadásul elképesztő különbségek lehetnek két, hasonlóan bankoló ügyfél bankszámlakiadásai között – és nemcsak attól függően, hogy melyik banknál vezeti a számláját, hanem abban is, hogy bankon belül melyik számlát választja. Az MNB idén júliusban megjelent elemzése szerint vannak olyanok, akik közel tizenhatszor többet fizetnek a bankjuknak, mint egy hozzájuk hasonló szokásokkal rendelkező másik ügyfél. A fentiekből látszik – és az MNB is erre a következtetésre jutott –, hogy körültekintő számlacsomag-választással már most is komoly mértékben csökkenteni lehetne a pénzforgalmi, azaz bankolási költségeket.
A csomagalapú árazás nem volt eddig sem példa nélküli, a bankok korábban sok ügyfélnek kínáltak számlacsomagokat, amelyekben meghatározott számú ingyenes utalásra, csoportos beszedésre és ingyenes készpénzfelvételre nyílt lehetőség. A változást a tranzakciós illeték bevetetése hozta.
Ez komoly bevétel az államnak, az idei költségvetés szerint 219 milliárd forintos tétel.
Ezt közvetve az ügyfelek, közvetlenül pedig a bankok fizetik az ügyletek után. Igaz, a lakossági húszezer forint alatti tranzakciók ma már mentesülnek az illeték alól, ám a csomagáras konstrukcióknál aligha lehet előírni, hogy csak kisebb összegeket utaljon az ügyfél. Ekkor pedig a csomagárból kell fizetni az illetéket is. Emellett a havi kétszeri, összesen maximum 150 ezer forintos készpénzfelvételt továbbra is terheli a hatezrelékes illeték.
A bankoknak így havi kilencszáz forintot kell befizetniük a költségvetésbe az ingyenes pénzfelvételt maximálisan kihasználó ügyfél után.
Ha csak ez utóbbi tétellel csökkentjük az ügyfelek banki költségeit, európai összehasonlításban máris jóval kedvezőbb helyen állnánk a számlavezetési költségeket tekintve.
A végleges és olcsóbb megoldást mindenki szerint az említett, csomagalapú számlák jelenthetik. Ezeknek az előnye, hogy – csakúgy, mint a fent említett éttermes vagy mobilszolgáltatós példánál – kiszámítható, tervezhető kiadást biztosítanak, így nem éri meglepetés a hó végi bankszámla láttán az érintetteket.
A Magyar Bankszövetség napokban közzétett, tízpontos fenntarthatósági javaslata szerint ha költségvetési okokból nincs mód a tranzakciós illeték teljes kivezetésére, megoldást jelenthet, hogy értékhatár nélkül mentesítsék a lakossági átutalásokat és a bankkártyás vásárlásokat az illetékfizetés alól.
Az így kieső 14 milliárd forintot abból fedeznék, hogy a havi kétszeri, maximum 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvétel feletti összeg esetében a korábbi 0,6 helyett egyszázalékos illetéket fizetnének. Ez a túlzott készpénzhasználat visszaszorításában is segítséget jelenthet, amelynek éves többletköltségét a szakértők száz-kétszázmilliárd forintra teszik évente.
A bankok egyre nagyobb része a mai feltételek mellett is igyekszik megfelelni az ügyfelek (és az MNB) elvárásainak – ma már szinte minden banknál újra vannak csomagáras termékek, ám ezek árazásában komoly különbségek vannak. A másik iskola, hogy az adott bank különböző feltételek mellett, jellemzően meghatározott összegű havi jóváírás esetében, illetve megfelelő bankkártyás vásárlási tranzakció teljesítése esetében ingyen adja a számlavezetést, de a különböző tranzakcióért pénzt kér. Továbbá vannak azok a megoldások, amikor az érintettek összeállíthatják a csomagjukat, azaz a mindennapi bankolási szokásaikra szabhatják a szolgáltatásokat.
Amíg az all you can eat éttermek mintájára létrehozott bankszámlák tömeges elterjedésére várnak a mindennapi bankolók, érdemes átböngészniük az éves díjkimutatást, amelyet a bank minden évben elküld. Az abban szereplő kiadások alapján pedig tanácsos megnézni, van-e olcsóbb csomag az adott banknál. Vagy esetleg másiknál. A pénzügyileg tudatos ügyfél kis odafigyeléssel tízezrekkel csökkentheti banki költségeit.
Nagy László Nándor
Drága dolog
A mindennapi bankolók számára jobb lenne, ha a pénzintézetek átállnának erre a rendszerre, azaz a csomagalapú árazásra. Ehhez össze kellene állítaniuk különböző csomagokat eltérő havi díjért, amelyekbe megszabott mennyiségű utalás, készpénzfelvétel és egyéb szolgáltatás tartozik.
A nemzetközi összehasonlításban a magyar piac ezen a téren le van maradva a Magyar Nemzeti Bank (MNB) még 2019-ben publikált kutatásának eredményei szerint. Európa legtöbb országában a bankok tipikusan csomagárazást alkalmaznak, azaz a fogyasztók fix havi díjért cserébe korlátlan számú átutalást bonyolíthatnak. Magyarországon viszont az ügyfelek a számlacsomagok túlnyomó többségénél közvetlenül fizetnek a tranzakciókért.
Az MNB kimutatása szerint a tranzakciónkénti költségek miatt jövedelemarányosan a magyar bankszámlák a legdrágábbak között voltak tavalyelőtt az európai piacon. Ráadásul elképesztő különbségek lehetnek két, hasonlóan bankoló ügyfél bankszámlakiadásai között – és nemcsak attól függően, hogy melyik banknál vezeti a számláját, hanem abban is, hogy bankon belül melyik számlát választja. Az MNB idén júliusban megjelent elemzése szerint vannak olyanok, akik közel tizenhatszor többet fizetnek a bankjuknak, mint egy hozzájuk hasonló szokásokkal rendelkező másik ügyfél. A fentiekből látszik – és az MNB is erre a következtetésre jutott –, hogy körültekintő számlacsomag-választással már most is komoly mértékben csökkenteni lehetne a pénzforgalmi, azaz bankolási költségeket.
Az illeték akadály
A csomagalapú árazás nem volt eddig sem példa nélküli, a bankok korábban sok ügyfélnek kínáltak számlacsomagokat, amelyekben meghatározott számú ingyenes utalásra, csoportos beszedésre és ingyenes készpénzfelvételre nyílt lehetőség. A változást a tranzakciós illeték bevetetése hozta.
Ez komoly bevétel az államnak, az idei költségvetés szerint 219 milliárd forintos tétel.
Ezt közvetve az ügyfelek, közvetlenül pedig a bankok fizetik az ügyletek után. Igaz, a lakossági húszezer forint alatti tranzakciók ma már mentesülnek az illeték alól, ám a csomagáras konstrukcióknál aligha lehet előírni, hogy csak kisebb összegeket utaljon az ügyfél. Ekkor pedig a csomagárból kell fizetni az illetéket is. Emellett a havi kétszeri, összesen maximum 150 ezer forintos készpénzfelvételt továbbra is terheli a hatezrelékes illeték.
A bankoknak így havi kilencszáz forintot kell befizetniük a költségvetésbe az ingyenes pénzfelvételt maximálisan kihasználó ügyfél után.
Ha csak ez utóbbi tétellel csökkentjük az ügyfelek banki költségeit, európai összehasonlításban máris jóval kedvezőbb helyen állnánk a számlavezetési költségeket tekintve.
Bankszövetségi javaslat
A végleges és olcsóbb megoldást mindenki szerint az említett, csomagalapú számlák jelenthetik. Ezeknek az előnye, hogy – csakúgy, mint a fent említett éttermes vagy mobilszolgáltatós példánál – kiszámítható, tervezhető kiadást biztosítanak, így nem éri meglepetés a hó végi bankszámla láttán az érintetteket.
A Magyar Bankszövetség napokban közzétett, tízpontos fenntarthatósági javaslata szerint ha költségvetési okokból nincs mód a tranzakciós illeték teljes kivezetésére, megoldást jelenthet, hogy értékhatár nélkül mentesítsék a lakossági átutalásokat és a bankkártyás vásárlásokat az illetékfizetés alól.
Az így kieső 14 milliárd forintot abból fedeznék, hogy a havi kétszeri, maximum 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvétel feletti összeg esetében a korábbi 0,6 helyett egyszázalékos illetéket fizetnének. Ez a túlzott készpénzhasználat visszaszorításában is segítséget jelenthet, amelynek éves többletköltségét a szakértők száz-kétszázmilliárd forintra teszik évente.
Létezik azért csomagáras ajánlat
A bankok egyre nagyobb része a mai feltételek mellett is igyekszik megfelelni az ügyfelek (és az MNB) elvárásainak – ma már szinte minden banknál újra vannak csomagáras termékek, ám ezek árazásában komoly különbségek vannak. A másik iskola, hogy az adott bank különböző feltételek mellett, jellemzően meghatározott összegű havi jóváírás esetében, illetve megfelelő bankkártyás vásárlási tranzakció teljesítése esetében ingyen adja a számlavezetést, de a különböző tranzakcióért pénzt kér. Továbbá vannak azok a megoldások, amikor az érintettek összeállíthatják a csomagjukat, azaz a mindennapi bankolási szokásaikra szabhatják a szolgáltatásokat.
Amíg az all you can eat éttermek mintájára létrehozott bankszámlák tömeges elterjedésére várnak a mindennapi bankolók, érdemes átböngészniük az éves díjkimutatást, amelyet a bank minden évben elküld. Az abban szereplő kiadások alapján pedig tanácsos megnézni, van-e olcsóbb csomag az adott banknál. Vagy esetleg másiknál. A pénzügyileg tudatos ügyfél kis odafigyeléssel tízezrekkel csökkentheti banki költségeit.
Nagy László Nándor
