Tudom én mik az invaziv fajok, hogy vannak növények amiket csak védöruhában lehet irtani, azzal is tisztában vagyok mekkora károkat tudnak az embernek okozni.
-
Az evolutio hozzátartozik az élethez, a "fitness" azt jelenti, hogy amelyik lény a jobban passzol a környezetéhez annak nagyobb az esélye a tuléléshez. Az invaziv élölények ilyenek az uj otthonukban.
-
Nem mondtam én ellen neked csak kiegésztettelek.
Ha a kiegészítéseid passzolnának a témához, jobban örülnénk.
Nem az az invazív faj, amit csak védőruhában lehet megközelíteni, hanem az, amelyik elfoglalja az őshonos fajok elől a területüket, élőhelyüket.
Például van az ecetfa, avagy bálványfa. Idézet a wikipédiából: (olyan szépen van megfogalmazva, hogy én nem tudok jobbat!
)
A bálványfa Közép-Európa egyik legveszélyesebb invazív faja. Éghajlatunkon 70-80 évig él, származási helyén ennek kétszeresét is megéri. Nagyon gyorsan szaporodik, 1 év alatt akár 200–300 m²-es területet is elfoglalhat. Sűrű és magas lombja elfogja a fényt a honos növényzettől, valamint a lomb nagy nitrogén-felhalmozódást eredményez, ami a ragadós galajhoz hasonló gyomnövények terjedését segíti elő. A bálványfa
allelopatikus hatása révén a fa gyökere, illetve a levelei továbbá képesek olyan
biomarkerek kiválasztására, amelyek a környezetében lévő lágyszárú és fás szárú növények életfolyamataira negatív hatást gyakorolnak. A fagy sem árt neki, mert serkenti a gyökérsarjak képződését. Ellene permetezéssel, sorozatos sarjkenéssel (mely során a vegyszert csepegésmentes kézi szerkezettel kenik rá a célnövényre) vagy fainjektálással (mely során a hatóanyagot közvetlenül a fa törzsébe juttatják) lehet védekezni.
Ehhez még annyit, hogy érzékenyebb embereken gyenge allergiás tüneteket okoz. Az irtásához emberi erő kell, védőruha nélkül.
A faipar a fáját nem tudja felhasználni, mert gyorsan tönkremegy. A fa kemény, jól faragható, esztergálható - de minek, mikor egy-két év alatt szétreped, elkorhad. Gyorsan elhasználható csomagolásra (élelmiszer) sem jó, mert a szaga mindent átjár.
Az ötvenes években a gondozatlan kertekben terjedt, mert sűrű árnyékot adott és nem kellett vele foglalkozni. Azóta ez megváltozott.
Az evolutio, avagy magyarul az evolúcióhoz az is hozzátartozik, hogy a mutáció által létrejött fajhoz létrejön annak az ellensége is. A természet már csak ilyen. A kínai ezüstpontynak Kínában van ellenfele, egy élősködő. Annak az élősködőnek is van ellenfele, valami apró élőlény, nem vírus, nem bacilus - és ezek egymást képesek az eredeti élőhelyükön szabályozni egymást. Az amerikai tudósok már törték a fejüket, hogy ezeket is át kellene telepíteni, de - jogosan - féltik az őshonos, a még le nem gázolt faunát. A pontyokat le lehet halászni, (és omega3-t készíteni belőlük) de mit kezdjenek egy 2 mm-es élőlénnyel, ami valami mást is kiirthat??? Ezért a kutatók más megoldást keresnek.
A tatárok, mikor szétdúlták, lehengerelték az Uralon inneni népeket és végül a magyarokat is (tatárjárás), nekik is megvolt az ellenfelük: a trónutódlás. Dzsingisz kán meghalt, mire minden hódító szinte azonnal visszavonult eldöntendő az utódlást. Aminek a következménye az volt, hogy az utód, Ögödej Mongóliában kiirtotta a Tangud királyságot úgy, hogy irmagja sem maradt. Erre gondolva, mi még jól jártunk.