Alaptalan riogatás - bátran használható az aszpartam[/COLOR]</td> </tr> <tr> <td class="kiscimtorzs" bgcolor="#ff6600" valign="top">
</td> </tr> <tr> <td class="kiscimtorzs" valign="top">
</td> </tr> <tr> <td class="kiscimtorzs" valign="top">
Az utóbbi években az interneten elszaporodtak az olyan oldalak, amelyek egy világszerte engedélyezett és használt édesítőszer, az aszpartam veszélyes, egészségkárosító hatásával riogatnak.
Jellemző a vészharangot kongató dolgozatok színvonalára, hogy az aszpartamot �génmanipulált� (genetikailag módosított) terméknek nevezik, holott ez egy kémiai anyag, amely géneket nem tartalmaz, ami csak az élő szervezetek sajátossága. Ezért az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetben (OÉTI) � amelyhez számos felvilágosítást kérő telefon és levél érkezett ebben az ügyben � dr. Domoki Jánoshoz fordultunk, hogy megtudjuk az aszpartamról a tudományosan megalapozott tényeket.
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif]
Valójában mi az aszpartam, és hol fordul elő? [/FONT]
Triviális neve: Aszpartam (E 951), kémiai neve: N-L-alfa-Aspartil-L-fenilalanin-1-metilészter. Az aszpartam két aminosav úgynevezett metilésztere. Az aminosavak a fehérjék építőkövei, az élet alapjai. Az aszpartam a szervezetben összetevőire bomlik, azaz aszparaginsavra, fenilalaninra és metanolra. Az aszparaginsav a természetben előfordul, minden fehérjében megtalálható és számos biokémiai, élettani folyamatban tölt be nélkülözhetetlen szerepet.
A fenilalanin egyebek között az idegrendszer működésében játszik fontos szerepet. Némely � igen kevés � ember szervezetéből genetikai okok miatt hiányzik egy bizonyos enzim, ezért nem képes a fenilalanin átalakítására. Ennek oka egy sajátos anyagcserezavar (fenilketonurea), amely kezelésre szorul. Akinek ilyen génhibája van, annak figyelnie kell a fenilalanin bevitelét, ezért az aszpartammal készült élelmiszereken a világon mindenütt feltüntetik, hogy fenilalaninforrást tartalmaz. Egyébként egy adag tejben 8-szor több fenilalanin, és 13-szor több aszparaginsav van, mint egy azonos adag, aszpartammal édesített üdítőitalban.
A metanol gyakran megtalálható élelmiszereinkben. Az közismert, hogy a metanol nagy mennyiségben mérgező. A �nagy mennyiség� azonban több 10 gramm tiszta metanolt jelent. Ezzel szemben egy doboz (0,33 literes) diétás üdítő csupán 0,024 gramm metanolt tartalmaz, míg a természetes narancslé 0,018, a paradicsomlé pedig 0,085 grammot. Ezeket a mennyiségeket a máj minden ártalmas hatás nélkül lebontja és kiválasztja.
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif]
Milyen garanciák biztosítják, hogy az aszpartam az egészségre ártalmatlan? [/FONT]
Az aszpartamot � élelmiszer-adalékanyagkénti engedélyezését megelőzően � rendkívül alapos, az új gyógyszerek vizsgálatánál is szigorúbb toxikológiai tesztelésnek vetették alá. Egy gyógyszernek ugyanis lehetnek enyhe mellékhatásai, egy élelmiszer-adalékanyagnak azonban � az előírásoknak megfelelően felhasználva � semmiféle kedvezőtlen hatása sem lehet. Igaz, mint a világon minden anyag, � az arra érzékenyeknél � kiválthatnak túlérzékenységi reakciót, vagyis allergiát.
A toxikológiai vizsgálatok eredményei alapján független szakértőkből álló nemzetközi fórumok, nevezetesen az EU Élelmiszer Tudományi Bizottsága valamint a Közös FAO / WHO Élelmiszer Adalékanyag Szakértő Bizottság az aszpartam megengedhető napi beviteli szintjét 40 mg/testtömeg kg-ban állapította meg. Vagyis egy 60 kilós ember esetében ez 60x40=2400 mg aszpartam lenne naponta.
Az EU Élelmiszer Tudományi Bizottsága 2002-ben újból felülvizsgálatot tartott, cáfolta az aszpartamra szórt vádakat és megerősítette, a 40 mg/testtömeg kg-os megengedhető napi beviteli szintet.
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif]
Milyen laikus tévedések jellemzőek az üggyel kapcsolatban?[/FONT]
Paracelsus, a híres alkimista orvos már a középkorban felismerte: hogy egy anyag orvosság vagy méreg, az csak az elfogyasztott mennyiségtől függ. Ezt az élelmiszer-adalékanyagokra úgy aktualizálhatjuk: az elfogyasztott mennyiségtől függ, hogy ártalmatlan, vagy ártalmas. Az EU-ban kötelező előírás hogy az adalékanyagok fogyasztását folyamatosan figyelni kell, és ha az közeledne a megengedhető beviteli szinthez, megfelelő intézkedéseket kell tenni.
Azt írja egyik érdeklődőnk: �természetesen, mint mesterséges anyag, nem lehet teljesen ártalmatlan�. Ez így nem helyes, nagy dózisban a konyhasó is lehet méreg. Az, hogy valami ártalmas vagy sem, egyáltalán nem befolyásolja, mesterséges vagy természetes eredetű-e, ez csak a toxikológiájától függ. A sztrichnin, amely rendkívül erős méreg, természetes eredetű. Hasonlóan a gombamérgekhez, a mikrogombák által termelt rákkeltő, úgynevezett mikotoxinokhoz. A cián természetes tartalomként van jelen egyes élelmiszerekben. A lényeg tehát a mennyiség.
Összefoglalva: az előírásoknak megfelelő tisztaságú és megfelelően felhasznált aszpartam � kivéve a fenilketonureában szenvedőket � az egészségkárosodás minden veszélye nélkül fogyasztható.
</td></tr></tbody></table>