Kedves Jaszladány
-
Szabadjon megjegyeznem hogy a termodinamika második fötétele és vele az entropia a gözgépek idelyéböl származik és te gondolatmeneted horgonyzott itt le. 
Az entropia mutatja, hogy a kezdeti feltételek hatása esetenként olyan hatalmas lehet, hogy egy ujfajta törvénynek tünik.
Ez kész vicc, Ernoe.
Kérlek nézzél bele a lábosba amikor a leves elkezd forrni és megindul egy örvényszerü mozgás a labos fenekétöl felfelé, vagy ha kiengeded a vizet a fürdökádbol vagy elviszi az orkán a háztetöt a fejed fölül. A folyok is szép rendezetten folynak a magasabb helyzeti eneriával rendelkezö helyröl az alacsonyabb felé.
Hogy hozhatsz fel ilyen példákat, amiknek semmi közük a témához? A fazékban azért forr a víz, mert a hőenergiát átadja neki a gáz elégetése, ami nekem egy csomó pénzembe kerül.
A víz meg nem azért folyik le a lefolyón, mert a kádban nagyobb a helyzeti energiája, mint a csatornában, hanem mert a gravitáció törvénye szerint nem tud visszafolyni a csapba.
És a Niagara vízesést is a gravitációnak köszönhetjük. Hol van itt az evolúció?
Már bocsánat az "energiaátalakitás" nem az élet speciális tulajdonsága ezzel minden anyag rendelkezik.
A villanyégö, a vasalo, a kifehéredett lepedö a száritokötélen, a luftballon, de nem sorolom tovább mert nevetséges a tévedésed.
És a villanyégő, a vasaló, a luftballon mind magától jött létre, és kialakította magának ezt az "energiaátalakító" mechanizmust. Ezek mögött a tárgyak mögött nem intelligencia áll, Ernoe? Nem annak köszönhetően tudják hasznosítani az energiát? Ezt most komolyan hozod ide?
A kiszáradt ruha sem kel életre. A nap melege elpárologtatja belőle a vizet. Ahogy az ősanyagból is elpárologtatta volna, mielőtt az életre kelhetett volna.
Az élet csak beékelödött az energiaáramlás folyamatában. A Nap több elektronvoltos, energiája (fény) vizböl, széndioxoidbol keményitöt, celulozt csinál, eltárolja az energiát.... Energetikailag az élet folyamata egy fokozatos, apro lépesekben valo energiaelnyelés.
Ja. Több elektronvoltos energia. Meg az őrült hőmennyiség. Amitől maximum összeaszalódik minden, mint az aszalt szilva.
Az evolutio elönye többek között abban áll, hogy elképzelésünket a tapasztalataink (ismereteink) növekedésével finomithatjuk, mig a teremtöben valo csalodás az egész kátyavár összeomlásához vezet.
Az evolúcióban bezzeg nem lehet csalódni, ugye, Ernoe. Nem is, ha minden fizikai törvényszerűséget félresöprünk az érdekében.
A teremtőhöz viszont nem kell fizikai törvényeket félresöpörni.
Nem lehet benne csalódni, mert minél inkább kutatsz, annál inkább meglátod a teremtmények mögött az intelligenciát. Csak az evolúcióba vetett vakhit gátolja meg, hogy meglásd.
Valljuk be: ha Darwin tudott volna a DNS láncokról, az aminosavakról, a fehérjékről és egyebekről, eszébe nem jutott volna olyan elméletet kitalálni, ami szerint mindezek maguktól alakultak ki.