Szia Karesz! Bár rövidebben is tudnám ezt nyújtani!
Oda kellett volna írnom hogy "Amennyiben abból a feltételezésből indulok ki mint pitti és sámán hogy a bibliának igen is a része volt a reinkarnáció".
Amire viszont nincs semmi igazolás. Természetesen nem tagadható, hogy a hellenizmus idejében (igy Jézus korában is) a görög és a keleti lélekvéndorlásos tanok népszerűek voltak a Földközi-tenger partvidékén. Természetes, hogy a keresztények egy része is vonzónak találta őket. A gnosztikus keresztények és a manicheusok (3. században indult vallási irányzat), akik közé a későbbi nagy teológus doktor Ágoston is tartozott, vallottak reinkarnációs tanokat. Ágoston megtérése után komolyan küzdött mindkét irányzat ellen.Végül az ortodox tanok kerekedtek felül, a történelmi keresztény egyházak ezeket vallják, nem pedig a reinkarnációs gondolatokat, Mindez nem jelenti, hogy a Biblia valaha is tartalmazott reinkarnációs tanokat. Csak azt, hogy voltak (és vannak) keresztények, akiknek vonzó a reinkarnációs tan. Vannak olyan iratok a korai kereszténység korából, amelyek valóban tartalmaznak ilyen tanokat. Ezek viszont soha nem kerültek be a Bibliába. Igy aztán azt állitani, hogy "
a bibliának igen is a része volt a reinkarnáció" teljesen téves.
Mindezek ellenére nézz meg egy szóláncot ami 20 emberen körbeér egy perc alatt és a "vidd ki"-ből "idd ki"-t csinál úgy hogy még csak nem is kell lefordítani a szavakat latinból. Ennek fényében 2000 év meg száz generáció (+ a tény hogy eleve másodkézből van a biblia is mert Jézus nem írt) valahogy bennem mint egyszerű laikusban és nem hozzáértőben elég komoly kételyeket ébreszt.
Teljesen igazad van. Én is emlékszem, hogyan alakult "az ezredes elvtárs parancsára 12 órára mindenki legyen az étkezőben, mert előadást fog tartani a napfogyatkozásról" azzá, hogy "12 órakor az ezredes elvtárs parancsára az étkezőben napfogyatkozás lesz". Ellentétben ezekkel a triviális és eltúlzott példákkal azonban, a Biblia lényege nem változott az évezredek során. Ezt bizonyitják azok a bizonyos kódexek meg a holt-tengeri tekercsek. Igen, van rengeteg példa, hogy betűket hibásan másoltak. Arra is van látható igazolás, hogy bizonyos kifejezéseket megváltoztattak, talán mert a másoló nem értette őket. A bibliai kánonok kialakulásakor pedig egyértelműen annak a hitbeli irányzatnak a hatása érvényesült (mind a zsidó, mind a keresztény Bibliákban), amelyik éppen a legerősebb pozicióban volt. Kételyeidnek természetesen alapja is, helye is van. Mégis a Biblia egészéről nem lehet (komolytalan és tudománytalan) kijelenteni, hogy torzitott, hamisitott. Bérmennyire is divatos ez ma.
Persze ez nem azt jelenti hogy nekem van igazam, pusztán annyit hogy nem "megdönthetetlen bizonyítékként" tekintek a legendás vallási relikviákra. Pláne ha érdekek fűződnek hozzá mint az egyház esetében.
Nem is kell. Nem várja ezt szerintem el tőled senki. Ahogy Te is irod. Ezek vallási relikviák. A hit határozza meg, ki hogyan értelmezi őket.
Magamnak, de én meg nem vagyok tévedhetetlen. Ebből következik hogy csak a véleményemet írom.
Persze jó... amikor úgy látom és érzem hogy valaki igazat mond akkor elhiszem. Ha mást nem is akkor azt hogy ő igaznak hiszi amit mond.
Igen. A kritikus szemléletmód sokszor előre visz a dolgok megismerésében. Sok esetben viszont elzár olyan utakat, emelyek csak intuicióval ismerhetők meg.
de ugyanakkor az is biztos hogy a hívők túlnyomó része nem a Pápához vagy a falu papjához imádkozik hanem Jézushoz/Istenhez.
Igen. Ez biztos igy van, és remélem, hogy igy is marad. Ugyanis a hivőknek Istenhez kell fodulniuk imáikkal, nem emberekhez. Ez megjegyzem alapszabály a kereszténységben. Soha nem a paphoz vagy a pápához imádkoznak!
Ebben a kontextusban pedig igen: Én úgy gondolom hogy az egyház szerepe drámaian megkérdőjelezhető, mert ő (ha szabad ezzel a hasonlattal élnem) csak a hírvivő, és ebben a 2000 évben ez a hírvivő sajnos rájött hogy minél jobb hírt hoz annál valószínűbb hogy utána borravalót kap érte.
Nagyon igazad van abban, hogy az egyházakat (én többes számot használok, mert pillanatnyilag megosztott) hirvivőként kell kezelni. A kereszénység szerint ennél több az egyház, de azok számára, akik történeti szerepét vizsgálják, a tanitás továbbadása a legjelentősebb funkció.
Júdással kapcsolatban: ma ott tartunk hogy teljesen tisztázatlanná vált a szerepe és a történetének cselekménye is. Példa erre a Tchacos kódex. (Még mielőtt felhozod: lehet miattam ez is hamisítvány vagy épp annyira eredeti mint a többi, de az összképen így is meg úgy is csak ront mert fel hánytorgatja hogy másodkézből, a tanítványok elgondolásában kapjuk az egész történetet)
Júdás szerepe nem vált "
tisztázatlanná". Amit ma már újra tud a világ az, hogy a 3.-4. században voltak keresztény közösségek, amelyek olyan gnosztikus tanokat vallottak, amelyekben a megváltó lelkének kiszabaditása testéből (Júdás árulása által) jó cselekedet volt. Ez egy drasztikusan más hitvilág szemlélete. Nem változtatja meg azt, hogy Jézust Júdás elárulta. Ami más, az ezen cselekedet megitélése. A Júdás evnagéliuma publikálása óta sokkal többen tudnak arról, amit a biblikus kutatók már nagyon régóta tudnak, hogy a gnoszticizmus felfogásában Jézus megváltói szerepe és minden olyan eseményé, amely kereszthalálához vezetett más jelentéssel bir.
Meglepőnek én sem tartom, elfogadhatatlannak már annál inkább mert valahányszor a politika és a vallás szavak egymásra találnak ott rögtön világot lát a manipulálás és az érdekképviselet...A hírvivőnek tudnia kellene hogy hol a helye....
Ezért szerintem nem a vallás vagy annak szent könyvei a felelősek, hanem a hatalomra ácsingózó korrumpálható emberek. Ez pedig világnézettől, rassztól, nemtől, stb. függetlenül mindenütt és minden korban megleli a maga intrikáját, hatalomjátékát. Sajnos teljesen igazad van abban, hogy az üzenet és hordozója nincsenek mindig szinkronban. Reményem, hogy az évek során ez is javulni fog, mig eggyé nem válik (az Omegapontban). Voltak jobb, és rosszabb időszakai az egyházaknak ezügyben.
Én a bibliát és a nézőpontját 100%ig elfogadom, de csak mint perspektív véleményt.
Minden nézőpont perspektivikus véleményként fogandó fel. Ez fokozottan igaz a mai, mindent relativizáló világban. Annak számára viszont, aki hittel közelit meg valamit, még ha van is bizonyos mértékű rugalmasság álláspontjában, hite álláspontja AZ álláspont. Ez igaz a nem vallásos hitre is
Sok mindennel nem értek egyet Fagyis. Az egyházzal, a biblia megfogalmazásaival, az egész valóság értékével, és még sorolhatnánk a végtelenségig, de Jézus személyisége, maga a mondandó nem szorul magyarázásra és nem is lehet tétje semmi féle-fajta vallás alapú nézeteltérésnek mert csak a megbocsátásról és a szeretetről szól.
Örülök, hogy újabb pontot találtunk, amiben egyet érthetünk!
Ha a lényeg nem elég hogy közös bennük akkor a többivel már fölösleges foglalkozni.
A humanizmus valóban minden vallás központjában ragyogó gyöngyszem kell, hogy legyen. Ez adja meg a párbeszéd egyetlen lehetséges, értelmes platformját. Minden másban való egyetértés csak felszines mellébeszélés.
