Közel sem szerepel minden, ami az elmúlt nyolc év bűneinek lajstroma. Ez csak egy mazsolázás a Népszava írásaiból. Az anyag nagy mennyisége miatt, több részletben közöljük.
Elmúlt, az „elmúlt nyolc év”.
Bűnlajtrom
Próbáltuk röviden összefoglalni az Orbán-kabint alatt kipattant, s elhalt botrányokat, de alig sikerült, annyi van. tisztázatlan ügyek, amelyekről csak a zsugorodó ellenzéki média számolt be. Félő, ha marad a kormány nem sokat tudunk meg a kormányfőig érő Elios-ügyről, Matolcsy György 400 milliós „albérletéről” vagy Kósa Lajos 1300 milliárdjáról.
Stadionépítés
A közismerten futballmániás miniszterelnök szerint régi adósságát törleszti az ország a 2010 óta főképpen közpénzekből felpörgetett stadion építési és felújítási programokkal. A valóságban a stadionok építése sehol sem szakmai alapon dőlt el, hanem a fideszes erősorrend határozta meg, hogy éppen hová húzzanak fel új arénát. A legjobb példa erre az Orbán Viktor felcsúti háza mellé 3,5 milliárdból felhúzott „Pancho Aréna”, 2010 óta ország-szerte több, mint két tucat stadiont húztak fel, illetve újítottak fel. Közülük a legnagyobb tétel az immáron duplájába, 190 milliárdba kerülő Puskás-stadion lesz. Ennek ellenére a magyar foci siralmas, a stadionok konganak az ürességtől, a fenntartásuk pedig évtizedekre megterheli, az önkormányzatok költségvetését.
Földmutyi
A Fidesz 2010-es ígéretei között szerepelt a vidéki kisgazdaságok újjáélesztése, gazdák földhöz juttatása. Kormányra kerülve ennek a tökéletes ellentétét hajtották végre. A posztjáról tiltakozásképpen lemondott Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkár szerint megyéről-megyére ugyanaz játszódott le: a teljesen átláthatatlan földpályázatok során helyi gazdák helyett a földek nagy részét strómanok, illetve rajtuk keresztül a Fidesszel jóban lévő kevesek szerezték meg.
Sajtószabadság
Bár a Fidesz kétharmados győzelmét az előző éra korrupciós botrányait feltáró sajtónak köszönhette, ennek ellenére (vagy éppen ezért) hatalomra kerülve pillanatok alatt neki állt ellehetetleníteni a független sajtó munkáját. A párt 2010-től törvények sorával terjesztette ki az adminisztratív befolyását a médiavilágra, a közmédiát megszállta, majd a Simicska Lajossal történt szakítás után felgyorsult az a folyamat, hogy a közmegrendelésekkel támogatott fideszes oligarchák viszonzásul médiát vásároltak a pártnak és kritikátlan kormányszócsövévé tették azt. Mára az országos média 60 százalékát a kormány ellenőrzi, vidéken szinte kizárólag Fidesz-médiumok érhetőek el. A Fidesz médiaháborújának legfontosabb és egyben szimbolikus lépése volt 2016 októberében az ország legnagyobb, kritikus politikai napilapjának, a Népszabadságnak a bezárása. Bár az osztrák tulajdonos üzleti okokra hivatkozott, később kiderült, hogy valójában Orbán Viktor oligarchája, Mészáros Lőrinc előtt egyengette az utat, aki a Népszabadság elpusztítása után megmaradt kiadóvállalatból megszervezte a Fidesz-média egyik főhadiszállását, a Mediworksöt.
Magánnyugdíj államosítása
A kormány névleg a „nyugdíjak megvédése” ürügyén kényszerítette vissza 2012-ben a magánnyugdíj-pénztári tagokat a közös, állami nyugdíjrendszerbe. Később kiderült, hogy valójában a gazdasági összeomlást akarta elkerülni a kabinet a 3.000 milliárdos nyugdíj vagyonból, illetve az államadóságot csökkenteni. A pénz az állam kezében pillanatok alatt elpárolgott, ám az államadósság azóta sem csökkent, ellenkezőleg. Akik hittek a kormány fenyegetőzéseinek és visszaléptek az állami nyugdíjba alig 70 ezer forintot kaptak meg nyugdíjpénztári megtakarításaiból. Azon kevesek, akik viszont nem hittek a kormánynak és maradtak a manyup-rendszerben, 2012 óta milliós megtakarítást halmozhattak fel, aminek egy jó részét bármikor zsebre vághatják reálhozamként.
Gyűlöletkampány
A Fidesz bő egy évtizede mindenkor gondosan ügyel arra, hogy a híveinek mindig legyen valamilyen ellenségképe. 2014 után azonban Magyarországon a Rákosi-éra óta nem látott méretű gyűlöletkampányba fogott a kormánypárt. Előbb Brüsszelnek üzengettek, majd a Fidesz 2015 körüli megingását a mindennél szélsőségesebb, háborús menekültek elleni uszítással próbálták ellensúlyozni. Idővel a „migránsok” elleni gyűlöletkampányhoz megtalálták a tökéletes célszemélyt, a magyar származású, amerikai pénzember Soros Györgyben. Bár az EU-migráns-Soros gyűlöletkampányokra tizmilliárdokat égetett el a kabinet, lényegében csak a meglévő Fidesz-tábort tudták vele egyben tartani. Legújabban az ENSZ elleni uszítással próbálkozik a kormány-párt, egyelőre érsékelt sikerrel.
MNB BOTRÁNYOK
Minden fideszes onnan építi ki a birodalmát, ahová a sors, illetve Orbán kegye juttatja. Így volt ez a Magyar Nemzeti Bank élére röptetett Matolcsy Györggyel, aki hamar bebizonyította, hogy egy jegybank feladata nemcsak az árfolyam-stabilitás megőrzése, ám lehet egy profitábilis vállalkozás is. A jegybank ennek szellemében alapítványok sorát hozta létre, amelyeket ingatlanoznak, műkincseznek és mellesleg a fideszes holdudvar kifizetőhelyévé lettek. Bár az MNB-alapítványokba pumpált milliárdok elvileg közpénzek voltak, azonban a Fidesz egészen arcátlan törvénye értelmében kivonták volna ezt a közigazgatási törvény hatálya alól, azaz titokba lehetett volna tartani, mire herdálják el. Azonban hiába volt Kósa Lajos legendás magyarázkodása a közpénz és az alapítványi pénz viszonyáról, ez még a fideszesített Alkotmánybíróságnak is sok volt és megsemmisítették a jogszabályt.
Jegybanki afférok
A Matolcsy-vezette jegybank tankönyvi példája lesz a fideszes nepotizmus intézményesülésének. Matolcsy előbb szeretőjének, későbbi második feleségének, Vajda Zitának állást biztosított a jegybankban, majd a hölgy egy időre az egyik MNB-alapítvány élére került, és hogy kerek legyen a történet, nagy összegű kedvezményes munkáltatói összegű kedvezményes munkáltatói hitelből is részesült, amiből viszont futotta egy nagy értékű budai ingatlanra. De a jegybank az állam másik pillére, Polt Péter főügyész családjának is a kifizetőhelye. Polt felesége havi 5 millióért személyzeti igazgató, de állítása szerint nem ő, hanem személyesen Matolcsy vette fel Polt lányát havi fél millióért a jegybankhoz. Az ügylet különös szépségét az adja, hogy közben Poltnak elvileg nyomoznia kellett volna a jegybanki alapítványok körül közbeszerzés nélkül osztogatott pénzek kapcsán. Nem is tette.
Mészáros Lőrinc
Akár Orbán Viktor strómanja, akár nem, tény, hogy a gázszerelőből lett üzletember a Fidesz hatalomra kerülése után, írta be a nevét az egyetemes gazdaságtörténetbe a párját ritkító ütemű gazdagodásával. Mészáros vagyona csak tavalyelőtt 100 milliárddal nőtt, azaz Mészáros naponta 273 millió forintot, óránként – álmában is – 11 milliót keres, ami még a kokainbáró Pablo Escobarnak sem mindig jött össze. Mészáros (Orbán?) birodalma lassan a gazdaság minden megkaparintható zugába beeszi magát, nemrég tőzsdére is léptek a Mészáros-cégek, a jelek szerint egy méretes tőzsdei lufit fújva fel. A birodalom szépséghibája ugyanis, hogy jórészt uniós források és állami megrendelések tartják el, illetve az állam óvja meg a nem kívánt versenytől, ami nem túl biztató a jövőre nézve.
Felcsúti kisvasút
Ha létezik az uniós fejlesztési források értelmetlen elherdálásának szimbóluma, akkor az jó eséllyel a 600 millió forintnyi brüsszeli pénz elégetésével épült felcsúti kisvasút lesz. A semmiből pontosabban a vasúti csatlakozással nem rendelkező Alcsútdobozról induló vasút a felcsúti Pancho Arénába visz, pontosabban csak a közelébe, mivel az állomástól még 1,5 kilométert kutyagolhat a stadionig (illetve Orbán házáig) a felcsúti focirajongó. Orbán viszont a kisvasutat kritizálókat azzal forrázta le, hogy juszt is megépítteti a kisvasutat Bicskéig vagy Lovasberényig, igaz ez már magyar adófizetői pénzből lesz, mivel Brüsszel jó eséllyel nem finanszírozza azt.
KLIK
Erősen kérdéses, hogy Klebersberg Kuno mit szólna ahhoz, hogy a Fidesz éppen róla nevezte el a magyar közoktatás rendszerét uraló, az iskolákra egyen tantervet, egyen tankönyveket ráerőltető és mára a magyar oktatási rendszer régi problémáit mondhatni konzerváló mamutszervezetet. Az agyoncentralizált szervezet működése akadozik, állandó anyagi problémákkal küzd, az államnak kellett milliárdos adófizetői pénzek belepumpálásával életben tartani a Kliket. Még ha lenne is szándék a túlzott központosítás visszabontására, azokon a gyerekeken az már biztosan nem segít, akik kénytelenek voltak a Fidesz-érában iskolába járni. Az évente ismétlődő PISA-felmérések a magyar gyerekek készségeinek a gyors romlását mutatják ki.
Trafikmutyi
A második világháború utáni kommunista államosítások óta elkövetett legnagyobb méretű, magánemberekkel szemben elkövetett állami vagyon elkobzása történt a 2013-as trafikcsalás során. Ekkor a kormánypárt bábáskodásával egy primitív, bohózatnak beillő pályázat során átjátszották a dohánykereskedelem jogát az addigi kiskereskedőktől, trafikosoktól a fideszes elithez. A csaknem 5600 trafikoncesszió zömét bizonyíthatóan a párt holdudvara kapta, ahogyan az is, hogy a pályázat lebonyolítása nyilvánvaló képtelenségek és csalás közepette történt. Azonban hiába készült még hangfelvétel is a híveik között trafikot osztogató fideszesekről Szekszárdon, a Polt Péter vezette ügyészséget ez sem hozta zavarba és közölték, hogy nem történt bűncselekmény az ügyben.
Elvándorlás
Hosszú távra megpecsételte az ország sorsát, hogy néhány év alatt a fiatalabb, munkaképes generációs jelentős része, mintegy 600 ezer ember hagyta el az országot és ment az orbáni propaganda által hanyatlónak lefestett Nyugatra. A fiatalok távozásával egyre nagyobb a munkaerőhiány, közelebb került egy majdani nyugdíjválság esélye. Politikailag pedig jelentősen csökkent a progresszív pártok támogatói köre, illetve az idősebbek arányának a növekedése egyben konzerválja a rájuk irányuló populista demagógiára építő Fidesz domináns helyzetét. A folyamat vége még nem látható, jelenleg is minden harmadik fiatal elhagyná az országot.
Kvótanépszavazás
A Fidesz legpimaszabb és egyben saját híveit mélységesen lenéző akciója volt, hogy miközben 2016 őszén 17 milliárd adóforintot tapsolt el a végül érvénytelen kvótanépszavazásra, azaz miközben minden csatornán az ellen kampányolt, hogy uniós döntés alapján az ország ne fogadjon be 1296 menekültet, addig más jogcímen, szép csöndben tavaly ugyanennyi menekültet fogadott be Magyarországra. Ugyanez a kettősség jellemző a Fidesz fő kampányfogásnak tekinthető „migránskérdésre”, miközben kormánypárt minden csatornán a „migránsok” ellen hergeli a híveit és párhuzamos társadalmak kiépülését, a kereszténység hanyatlását vizionálja, addig 20 ezer vastag pénztárcájú, harmadik világból érkező letelepedési kötvényes kapott bebocsáttatást az országba és az EU területére.
ELIOS-Tiborcz-botrány
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálataiból immáron tudható, hogy gyakorlatilag a teljes Fidesz alá tartozó magyar államapparátus, fideszes önkormányzatok, illetve cégek tucatjai összejátszottak azért, hogy Orbán Viktor minden lében kanál veje, szállíthasson túlárazott és meglehetősen gyenge fényű lámpákat a fideszes településeknek, ahol időközben több – köztük halálos – baleset is történt már a félhomályos kivilágítás miatt. És hogy a történet kerek legyen: az adófizetők duplán fizetnek a Tiborcz-lámpákért, mivel Magyarországnak jó eséllyel vissza kell majd fizetnie az Uniótól kicsalt 13 milliárdnyi támogatást. Az OLAF-jelentés állami, szervezett bűnözés gyanújáról ír, a Fidesz válasza: az uniós hivatal beavatkozik a választásokba.
Pénztárgép-mizéria
Hogy egy alapvetően jó célból is tud nagy pénzt szakítani a fideszes holdudvar, arra kiváló példa a hazai kiskereskedelem online-pénztár gépesítése. A kiskereskedelemben elharapózott adócsalás letörésére találta ki a nemzetgazdasági tárca, hogy a hazai kiskereskedelmi kasszákat az adóhatóság szerveire kössék. Igen ám, de az online adatkapcsolatot biztosító mobilszolgáltató és a kassza közé beékelődött egy sajátos cég, a Mobil Adat Kft, náluk landol a mobil adathasználat díjának egy része. Talán nem is meglepő, hogy a biztos és évente kétmilliárdos bevételt kasszírozó cég tulajdonosa mára Garancsi István, Orbán egyik oligarchája. A cég helyzetbe hozásának jellemző, hogy amikor a kasszapiac egyik nagyja, az Alt Cash Kft. nem velük szerződött, akkor az adóhatóság a bűnüldöző szervek egyszerre estek neki a cégnek, és lényegében az útszélre lökték. Végül miután a cég beadta a derekát és megkötötte a szerződést a Garancsi-céggel nagy hirtelen elsimult a vihar, és megszűntek a nyomozások az Alt Cash-sel szemben.
Közmunkarendszer
Évente mintegy 200 ezer ember kényszerült közmunkát vállalni azt követően, hogy a kormány szinte teljesen lenullázta a szociális támogatások rendszerét. A hivatalos tervek szerint így vezették volna vissza az embereket a munkaerő piacra, ám ez csak kevés esetben sikerült. Sok helyen a polgármesterek saját céljaikra használták a kiszolgáltatott embereket, néhol pedig „kiszervezték” az önkormányzat által foglalkoztatottakat, így ugyanis a minimálbérnél is kevesebbet, csak mintegy 50 ezer forintot kellett fizetni nekik.
Önkormányzatiság leépítése
Az elmúlt nyolc évben jelentősen csökkent a mintegy 3200 hazai önkormányzat jogköre, a kormány ugyanis – más funkciók mellett – államosította a városok és a települések által működtetett kórházakat, iskolákat. Ezzel párhuzamosan drasztikusan csökkent a településeknek járó támogatások összege is. A közszolgáltatások színvonalán – például hulladékszállítás – a mai napig érezni a centralizáció hatásait.
Letelepedési kötvény-biznisz
A Rogán Antal által megálmodott, tavaly márciusban zárult rendszer koncepciója az volt, hogy korlátlan ideig tartó letelepedési jogot adnak Unión kívüli embereknek, illetve családjuknak, akik ezért cserébe 300 ezer euróért ötéves futamidejű államkötvényeket vásárolnak. Az ötlet eredménye az lett, hogy mintegy 20 ezer – elsősorban kínai, néhány esetben bűnözői múlttal rendelkező – ember „belépőt” vásárolt magának az Európai Unióba, a több mint 100 milliárd forintos haszon pedig átláthatatlan offshore-hátterű cégeknél landolt.
Paks2
Orbán Viktor 2014-ben előzetes bejelentés nélkül Moszkvába utazott, ahol megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a paksi bővítéséről. A mintegy 3600 milliárd forintba kerülő beruházásra Magyarország 3000 milliárd forintos hitelt vesz fel az oroszoktól. Ezt várhatóan hosszú évtizedekig fizeti majd az ország, ráadásul a megállapodás előnytelen is, mivel a jelenlegi piaci kamatokhoz képest majdnem dupla akkora kamattal számol a hitel megállapodás.
Menekültek
Több tízmilliárd forintot költött a kormány Soros-, illetve menekültellenes kampányra, idén januárban azonban – Altusz Kristóf, a külügyminisztérium helyettes államtitkárának elszólásából – kiderült, Magyarország már befogadott 1300 menekültet.
Egyenlőtlen szavazati jog
A Fidesz-KDNP által elfogadott választási törvény alapján szavazati jogot kaptak a határon túli magyarok is. Akiknek nincs magyarországi lakcímük, levélben is szavazhatnak (ők 97 százalékban a Fideszre voksoltak), viszont a kivándorlók (akik többnyire elégedetlenség miatt mentek külföldre, de itthon van az állandó lakcímük), csak a lakhelyüktől akár több száz kilométerre lévő – külképviseleteken adhatják le a voksukat.
Rogán helikopter
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője helikopterrel ment egy nyíregyházi esküvőre. A politikus a hírt kezdetben letagadta és perrel fenyegetőzött, de végül elismerte tettét és bocsánatot is kért érte. Állítása szerint a felesége barterezte a helikoptert, az útbecslések szerint 1,8 millióba került.
CEU
A felsőoktatási törvény tavalyi módosítását követően csak akkor működhet Magyarországon egy külföldi egyetem, ha az itteni működésük elvi támogatásáról az adott állam és a magyar állam között nemzetközi megállapodás jön létre, valamint ha a székhelyen is folytatnak felsőoktatási képzést. A kormány ezzel hivatalosan a „kamudiplomát” adó egyetemek ellen lépett volna fel, de valójában megpróbálta ellehetetleníteni a Soros György milliárdos vállalkozó által támogatott Central European University (CEU) működését. A legjobbra értékelt hazai, ám Egyesült Államokbeli székhelyű egyetem sorsa még nem dőlt el véglegesen: ugyan New York állam már aláírta volna a működéséhez szükséges szerződést, de a magyar államnak váratlanul ráérőssé vált az ügy, és későbbre halasztották a tárgyalások folytatását.
NETADÓ
Az elmúlt nyolc év egyik legnagyobb tömegtüntetését idézte elő, amikor Varga Mihály bejelentette, 2015-től minden megkezdett gigabájt után 150 forintnyi adót kell fizetni. A demonstrációk hatására a kormány visszavonta a kezdeményezést.
Visszamenőleges és egyénre szabott törvényalkotás
A 2010-es kormányváltást követően az Orbán-kabinet számos alkalommal – így például az előző kormányok idején fizetett végkielégítések esetében is – visszamenőleges hatállyal állapított meg kötelezettségeket. A Fidesz-kormányra azonban gyakran jellemző volt a joghoz való különös viszonyulás, több esetben olyan szabályokat fogadtak el, amelyek csak egy – kormány közeli – embernek kedveztek vagy éppen az ellenfeleknek ártottak.
A „lew Heinekennel” például a vörös csillagos logóval rendelkező sörgyárnak üzentek hadat, míg a „lex Vajnával” lehetővé tették, hogy csak Andy Vajna és Szima Gábor cégei tudjanak online kártyatermet és kaszinót indítani.
Egy párti alaptörvény
Hat évvel ezelőtt, 2012-ben lépett életbe a kizárólag Fidesz-KDNP által alkotott alaptörvény, amely – más kifogásolható pontok mellett – jelentősen csökkentette az Alkotmánybíróság hatáskörét. Orbán Viktor kormányfő „gránit szilárdságúnak” jellemezte az Alaptörvényt, ám azóta hatszor módosították azt.
Egyháztörvény
A Fidesz-KDNP kétharmados többségét felhasználva 2011-ben új egyháztörvényt is elfogadott, ebben diszkriminatív módon létrehozták a jelentős előnyökkel járó elismert egyházak kategóriáját. Ebbe körbe az Országgyűlés döntése alapján lehetett bekerülni. Később az Alkotmánybíróság is alkotmány-ellenesnek minősítette az új szabályozást és többször is módosítani kellett a törvényt. A bevett egyházak kategóriája megszűnt, a kifizetett támogatások feltételei viszont mai napig szubjektívek maradtak.
NAV-botrány – kiutasítás
Az Egyesült Államok 2014-ben megtagadta a korrupciós érintettségre hivatkozva a beutazás lehetőségét hat meg nem nevezett magyar köztisztviselőtől. Utólag kiderült, az egyik érintett Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal akkori elnöke volt. Az Egyesült Államok nagykövetsége átadta a magyar félnek az összegyűjtött papírokat, ám ezekben bizonyítékokat, ezért büntetőjogi következménye sem lett az ügynek.
Schmitt Pál botránya
A HVG 2012-ben számolt be arról, hogy Schmitt Pál akkori köztársasági elnök másolta 1992-es doktori disszertációjának nagy részét. Az ügyben egyetemi vizsgálóbizottságot állítottak fel, amely azt állapította meg, hogy a disszertáció „nagy terjedelmű szöveg azonos fordításon alapul”. Később az elnököt megfosztották doktori címétől is, ekkor Schmitt Pál azt ígérte, újra megszerzi majd a fokozatot. Végül a botrány lemondott elnöki posztjáról, doktori címet – a publikus adatok szerint – azóta nem szerzett.
Rezsiharc és a valóság
A kormány a külföldi cégek elleni harc jegyében, a „luxusprofit ellen” fellépve 2013-2014-ben összesen 25 százalékkal csökkentette a rezsi árát. A lépés nagyban hozzájárult a 2014-es választási győzelemhez is, ám idén februárban – a Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető által kiperelt iratokból kiderült, - hogy átverés volt az egész. A számok azt mutatják, hogy Orbán-kabinet nem hogy csak lekövette a piaci változásokat, de még nyerészkedett is a rezsiharcon. A politikus számításai szerint csak 2016-ban 50 milliárd forint luxusprofit halmozódott fel az állami gáznagykereskedőnél.
Szemétbotrány
A 2016 áprilisában létrehozott Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt (NHKV) elvette a díjbeszedés jog a szolgáltatóktól. A rendszer megbukott, számos helyen csak jelentős késésekkel viszik el a szemetet, ráadásul a kuka tulajdonosok szemétszállítási csekkeket sem kapják meg időben. Ennek ellenére gyakran emiatt panaszkodtak a lakók, hogy már a végrehajtókat is rájuk küldték, pedig egyáltalán nem kaptak csekket.
Kishantos
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. egy német-magyar kormányközi program eredményeként jött létre. Az általuk kezelt 450 hektáros földterületen több mint egy évtizede biogazdálkodást folytattak, így egy nagyon értékes mintagazdaságot működtettek. Az új földtörvény elfogadása után viszont a 2013-ban lejáró fölbérleti szerződést nem hosszabbították meg, a kiírt pályázaton pedig más bérlő nyert. A kishantosiak perre mentek, de a bíróság szerint a földalapkezelőnek joga volt másnak kiadni a földet és mindössze 20 millió forint, az utolsó vetés ára járt vissza.
MOL-INA botrány
A MOL 2003-tól kezdődően több év alatt összesen 49 százalékos tulajdonrészt szerzett a horvát állami olajtársaságban az INA-ban. A horvát kormány – másik tulajdonosként – viszont vitatta a Mol kontrolljogát, később pedig a magyar vállalat vezetőjét, Hernádi Zsoltot korrupcióval vádolták meg, sőt még nemzetközi körözést is kiadtak ellene. A vádak szerint Hernádi ötmillió eurónyi kenőpénzt juttatott az akkori horvát miniszterelnöknek, Ivo Sanadernek, hogy a Mol megszerezhesse a horvát állami olajipari cég, az INA feletti kontrollt 2009-ben.A bíróság azt állapította meg, hogy nem történt törvénysértés.
Folytatas...
Elmúlt, az „elmúlt nyolc év”.
Bűnlajtrom
Próbáltuk röviden összefoglalni az Orbán-kabint alatt kipattant, s elhalt botrányokat, de alig sikerült, annyi van. tisztázatlan ügyek, amelyekről csak a zsugorodó ellenzéki média számolt be. Félő, ha marad a kormány nem sokat tudunk meg a kormányfőig érő Elios-ügyről, Matolcsy György 400 milliós „albérletéről” vagy Kósa Lajos 1300 milliárdjáról.
Stadionépítés
A közismerten futballmániás miniszterelnök szerint régi adósságát törleszti az ország a 2010 óta főképpen közpénzekből felpörgetett stadion építési és felújítási programokkal. A valóságban a stadionok építése sehol sem szakmai alapon dőlt el, hanem a fideszes erősorrend határozta meg, hogy éppen hová húzzanak fel új arénát. A legjobb példa erre az Orbán Viktor felcsúti háza mellé 3,5 milliárdból felhúzott „Pancho Aréna”, 2010 óta ország-szerte több, mint két tucat stadiont húztak fel, illetve újítottak fel. Közülük a legnagyobb tétel az immáron duplájába, 190 milliárdba kerülő Puskás-stadion lesz. Ennek ellenére a magyar foci siralmas, a stadionok konganak az ürességtől, a fenntartásuk pedig évtizedekre megterheli, az önkormányzatok költségvetését.
Földmutyi
A Fidesz 2010-es ígéretei között szerepelt a vidéki kisgazdaságok újjáélesztése, gazdák földhöz juttatása. Kormányra kerülve ennek a tökéletes ellentétét hajtották végre. A posztjáról tiltakozásképpen lemondott Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkár szerint megyéről-megyére ugyanaz játszódott le: a teljesen átláthatatlan földpályázatok során helyi gazdák helyett a földek nagy részét strómanok, illetve rajtuk keresztül a Fidesszel jóban lévő kevesek szerezték meg.
Sajtószabadság
Bár a Fidesz kétharmados győzelmét az előző éra korrupciós botrányait feltáró sajtónak köszönhette, ennek ellenére (vagy éppen ezért) hatalomra kerülve pillanatok alatt neki állt ellehetetleníteni a független sajtó munkáját. A párt 2010-től törvények sorával terjesztette ki az adminisztratív befolyását a médiavilágra, a közmédiát megszállta, majd a Simicska Lajossal történt szakítás után felgyorsult az a folyamat, hogy a közmegrendelésekkel támogatott fideszes oligarchák viszonzásul médiát vásároltak a pártnak és kritikátlan kormányszócsövévé tették azt. Mára az országos média 60 százalékát a kormány ellenőrzi, vidéken szinte kizárólag Fidesz-médiumok érhetőek el. A Fidesz médiaháborújának legfontosabb és egyben szimbolikus lépése volt 2016 októberében az ország legnagyobb, kritikus politikai napilapjának, a Népszabadságnak a bezárása. Bár az osztrák tulajdonos üzleti okokra hivatkozott, később kiderült, hogy valójában Orbán Viktor oligarchája, Mészáros Lőrinc előtt egyengette az utat, aki a Népszabadság elpusztítása után megmaradt kiadóvállalatból megszervezte a Fidesz-média egyik főhadiszállását, a Mediworksöt.
Magánnyugdíj államosítása
A kormány névleg a „nyugdíjak megvédése” ürügyén kényszerítette vissza 2012-ben a magánnyugdíj-pénztári tagokat a közös, állami nyugdíjrendszerbe. Később kiderült, hogy valójában a gazdasági összeomlást akarta elkerülni a kabinet a 3.000 milliárdos nyugdíj vagyonból, illetve az államadóságot csökkenteni. A pénz az állam kezében pillanatok alatt elpárolgott, ám az államadósság azóta sem csökkent, ellenkezőleg. Akik hittek a kormány fenyegetőzéseinek és visszaléptek az állami nyugdíjba alig 70 ezer forintot kaptak meg nyugdíjpénztári megtakarításaiból. Azon kevesek, akik viszont nem hittek a kormánynak és maradtak a manyup-rendszerben, 2012 óta milliós megtakarítást halmozhattak fel, aminek egy jó részét bármikor zsebre vághatják reálhozamként.
Gyűlöletkampány
A Fidesz bő egy évtizede mindenkor gondosan ügyel arra, hogy a híveinek mindig legyen valamilyen ellenségképe. 2014 után azonban Magyarországon a Rákosi-éra óta nem látott méretű gyűlöletkampányba fogott a kormánypárt. Előbb Brüsszelnek üzengettek, majd a Fidesz 2015 körüli megingását a mindennél szélsőségesebb, háborús menekültek elleni uszítással próbálták ellensúlyozni. Idővel a „migránsok” elleni gyűlöletkampányhoz megtalálták a tökéletes célszemélyt, a magyar származású, amerikai pénzember Soros Györgyben. Bár az EU-migráns-Soros gyűlöletkampányokra tizmilliárdokat égetett el a kabinet, lényegében csak a meglévő Fidesz-tábort tudták vele egyben tartani. Legújabban az ENSZ elleni uszítással próbálkozik a kormány-párt, egyelőre érsékelt sikerrel.
MNB BOTRÁNYOK
Minden fideszes onnan építi ki a birodalmát, ahová a sors, illetve Orbán kegye juttatja. Így volt ez a Magyar Nemzeti Bank élére röptetett Matolcsy Györggyel, aki hamar bebizonyította, hogy egy jegybank feladata nemcsak az árfolyam-stabilitás megőrzése, ám lehet egy profitábilis vállalkozás is. A jegybank ennek szellemében alapítványok sorát hozta létre, amelyeket ingatlanoznak, műkincseznek és mellesleg a fideszes holdudvar kifizetőhelyévé lettek. Bár az MNB-alapítványokba pumpált milliárdok elvileg közpénzek voltak, azonban a Fidesz egészen arcátlan törvénye értelmében kivonták volna ezt a közigazgatási törvény hatálya alól, azaz titokba lehetett volna tartani, mire herdálják el. Azonban hiába volt Kósa Lajos legendás magyarázkodása a közpénz és az alapítványi pénz viszonyáról, ez még a fideszesített Alkotmánybíróságnak is sok volt és megsemmisítették a jogszabályt.
Jegybanki afférok
A Matolcsy-vezette jegybank tankönyvi példája lesz a fideszes nepotizmus intézményesülésének. Matolcsy előbb szeretőjének, későbbi második feleségének, Vajda Zitának állást biztosított a jegybankban, majd a hölgy egy időre az egyik MNB-alapítvány élére került, és hogy kerek legyen a történet, nagy összegű kedvezményes munkáltatói összegű kedvezményes munkáltatói hitelből is részesült, amiből viszont futotta egy nagy értékű budai ingatlanra. De a jegybank az állam másik pillére, Polt Péter főügyész családjának is a kifizetőhelye. Polt felesége havi 5 millióért személyzeti igazgató, de állítása szerint nem ő, hanem személyesen Matolcsy vette fel Polt lányát havi fél millióért a jegybankhoz. Az ügylet különös szépségét az adja, hogy közben Poltnak elvileg nyomoznia kellett volna a jegybanki alapítványok körül közbeszerzés nélkül osztogatott pénzek kapcsán. Nem is tette.
Mészáros Lőrinc
Akár Orbán Viktor strómanja, akár nem, tény, hogy a gázszerelőből lett üzletember a Fidesz hatalomra kerülése után, írta be a nevét az egyetemes gazdaságtörténetbe a párját ritkító ütemű gazdagodásával. Mészáros vagyona csak tavalyelőtt 100 milliárddal nőtt, azaz Mészáros naponta 273 millió forintot, óránként – álmában is – 11 milliót keres, ami még a kokainbáró Pablo Escobarnak sem mindig jött össze. Mészáros (Orbán?) birodalma lassan a gazdaság minden megkaparintható zugába beeszi magát, nemrég tőzsdére is léptek a Mészáros-cégek, a jelek szerint egy méretes tőzsdei lufit fújva fel. A birodalom szépséghibája ugyanis, hogy jórészt uniós források és állami megrendelések tartják el, illetve az állam óvja meg a nem kívánt versenytől, ami nem túl biztató a jövőre nézve.
Felcsúti kisvasút
Ha létezik az uniós fejlesztési források értelmetlen elherdálásának szimbóluma, akkor az jó eséllyel a 600 millió forintnyi brüsszeli pénz elégetésével épült felcsúti kisvasút lesz. A semmiből pontosabban a vasúti csatlakozással nem rendelkező Alcsútdobozról induló vasút a felcsúti Pancho Arénába visz, pontosabban csak a közelébe, mivel az állomástól még 1,5 kilométert kutyagolhat a stadionig (illetve Orbán házáig) a felcsúti focirajongó. Orbán viszont a kisvasutat kritizálókat azzal forrázta le, hogy juszt is megépítteti a kisvasutat Bicskéig vagy Lovasberényig, igaz ez már magyar adófizetői pénzből lesz, mivel Brüsszel jó eséllyel nem finanszírozza azt.
KLIK
Erősen kérdéses, hogy Klebersberg Kuno mit szólna ahhoz, hogy a Fidesz éppen róla nevezte el a magyar közoktatás rendszerét uraló, az iskolákra egyen tantervet, egyen tankönyveket ráerőltető és mára a magyar oktatási rendszer régi problémáit mondhatni konzerváló mamutszervezetet. Az agyoncentralizált szervezet működése akadozik, állandó anyagi problémákkal küzd, az államnak kellett milliárdos adófizetői pénzek belepumpálásával életben tartani a Kliket. Még ha lenne is szándék a túlzott központosítás visszabontására, azokon a gyerekeken az már biztosan nem segít, akik kénytelenek voltak a Fidesz-érában iskolába járni. Az évente ismétlődő PISA-felmérések a magyar gyerekek készségeinek a gyors romlását mutatják ki.
Trafikmutyi
A második világháború utáni kommunista államosítások óta elkövetett legnagyobb méretű, magánemberekkel szemben elkövetett állami vagyon elkobzása történt a 2013-as trafikcsalás során. Ekkor a kormánypárt bábáskodásával egy primitív, bohózatnak beillő pályázat során átjátszották a dohánykereskedelem jogát az addigi kiskereskedőktől, trafikosoktól a fideszes elithez. A csaknem 5600 trafikoncesszió zömét bizonyíthatóan a párt holdudvara kapta, ahogyan az is, hogy a pályázat lebonyolítása nyilvánvaló képtelenségek és csalás közepette történt. Azonban hiába készült még hangfelvétel is a híveik között trafikot osztogató fideszesekről Szekszárdon, a Polt Péter vezette ügyészséget ez sem hozta zavarba és közölték, hogy nem történt bűncselekmény az ügyben.
Elvándorlás
Hosszú távra megpecsételte az ország sorsát, hogy néhány év alatt a fiatalabb, munkaképes generációs jelentős része, mintegy 600 ezer ember hagyta el az országot és ment az orbáni propaganda által hanyatlónak lefestett Nyugatra. A fiatalok távozásával egyre nagyobb a munkaerőhiány, közelebb került egy majdani nyugdíjválság esélye. Politikailag pedig jelentősen csökkent a progresszív pártok támogatói köre, illetve az idősebbek arányának a növekedése egyben konzerválja a rájuk irányuló populista demagógiára építő Fidesz domináns helyzetét. A folyamat vége még nem látható, jelenleg is minden harmadik fiatal elhagyná az országot.
Kvótanépszavazás
A Fidesz legpimaszabb és egyben saját híveit mélységesen lenéző akciója volt, hogy miközben 2016 őszén 17 milliárd adóforintot tapsolt el a végül érvénytelen kvótanépszavazásra, azaz miközben minden csatornán az ellen kampányolt, hogy uniós döntés alapján az ország ne fogadjon be 1296 menekültet, addig más jogcímen, szép csöndben tavaly ugyanennyi menekültet fogadott be Magyarországra. Ugyanez a kettősség jellemző a Fidesz fő kampányfogásnak tekinthető „migránskérdésre”, miközben kormánypárt minden csatornán a „migránsok” ellen hergeli a híveit és párhuzamos társadalmak kiépülését, a kereszténység hanyatlását vizionálja, addig 20 ezer vastag pénztárcájú, harmadik világból érkező letelepedési kötvényes kapott bebocsáttatást az országba és az EU területére.
ELIOS-Tiborcz-botrány
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálataiból immáron tudható, hogy gyakorlatilag a teljes Fidesz alá tartozó magyar államapparátus, fideszes önkormányzatok, illetve cégek tucatjai összejátszottak azért, hogy Orbán Viktor minden lében kanál veje, szállíthasson túlárazott és meglehetősen gyenge fényű lámpákat a fideszes településeknek, ahol időközben több – köztük halálos – baleset is történt már a félhomályos kivilágítás miatt. És hogy a történet kerek legyen: az adófizetők duplán fizetnek a Tiborcz-lámpákért, mivel Magyarországnak jó eséllyel vissza kell majd fizetnie az Uniótól kicsalt 13 milliárdnyi támogatást. Az OLAF-jelentés állami, szervezett bűnözés gyanújáról ír, a Fidesz válasza: az uniós hivatal beavatkozik a választásokba.
Pénztárgép-mizéria
Hogy egy alapvetően jó célból is tud nagy pénzt szakítani a fideszes holdudvar, arra kiváló példa a hazai kiskereskedelem online-pénztár gépesítése. A kiskereskedelemben elharapózott adócsalás letörésére találta ki a nemzetgazdasági tárca, hogy a hazai kiskereskedelmi kasszákat az adóhatóság szerveire kössék. Igen ám, de az online adatkapcsolatot biztosító mobilszolgáltató és a kassza közé beékelődött egy sajátos cég, a Mobil Adat Kft, náluk landol a mobil adathasználat díjának egy része. Talán nem is meglepő, hogy a biztos és évente kétmilliárdos bevételt kasszírozó cég tulajdonosa mára Garancsi István, Orbán egyik oligarchája. A cég helyzetbe hozásának jellemző, hogy amikor a kasszapiac egyik nagyja, az Alt Cash Kft. nem velük szerződött, akkor az adóhatóság a bűnüldöző szervek egyszerre estek neki a cégnek, és lényegében az útszélre lökték. Végül miután a cég beadta a derekát és megkötötte a szerződést a Garancsi-céggel nagy hirtelen elsimult a vihar, és megszűntek a nyomozások az Alt Cash-sel szemben.
Közmunkarendszer
Évente mintegy 200 ezer ember kényszerült közmunkát vállalni azt követően, hogy a kormány szinte teljesen lenullázta a szociális támogatások rendszerét. A hivatalos tervek szerint így vezették volna vissza az embereket a munkaerő piacra, ám ez csak kevés esetben sikerült. Sok helyen a polgármesterek saját céljaikra használták a kiszolgáltatott embereket, néhol pedig „kiszervezték” az önkormányzat által foglalkoztatottakat, így ugyanis a minimálbérnél is kevesebbet, csak mintegy 50 ezer forintot kellett fizetni nekik.
Önkormányzatiság leépítése
Az elmúlt nyolc évben jelentősen csökkent a mintegy 3200 hazai önkormányzat jogköre, a kormány ugyanis – más funkciók mellett – államosította a városok és a települések által működtetett kórházakat, iskolákat. Ezzel párhuzamosan drasztikusan csökkent a településeknek járó támogatások összege is. A közszolgáltatások színvonalán – például hulladékszállítás – a mai napig érezni a centralizáció hatásait.
Letelepedési kötvény-biznisz
A Rogán Antal által megálmodott, tavaly márciusban zárult rendszer koncepciója az volt, hogy korlátlan ideig tartó letelepedési jogot adnak Unión kívüli embereknek, illetve családjuknak, akik ezért cserébe 300 ezer euróért ötéves futamidejű államkötvényeket vásárolnak. Az ötlet eredménye az lett, hogy mintegy 20 ezer – elsősorban kínai, néhány esetben bűnözői múlttal rendelkező – ember „belépőt” vásárolt magának az Európai Unióba, a több mint 100 milliárd forintos haszon pedig átláthatatlan offshore-hátterű cégeknél landolt.
Paks2
Orbán Viktor 2014-ben előzetes bejelentés nélkül Moszkvába utazott, ahol megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a paksi bővítéséről. A mintegy 3600 milliárd forintba kerülő beruházásra Magyarország 3000 milliárd forintos hitelt vesz fel az oroszoktól. Ezt várhatóan hosszú évtizedekig fizeti majd az ország, ráadásul a megállapodás előnytelen is, mivel a jelenlegi piaci kamatokhoz képest majdnem dupla akkora kamattal számol a hitel megállapodás.
Menekültek
Több tízmilliárd forintot költött a kormány Soros-, illetve menekültellenes kampányra, idén januárban azonban – Altusz Kristóf, a külügyminisztérium helyettes államtitkárának elszólásából – kiderült, Magyarország már befogadott 1300 menekültet.
Egyenlőtlen szavazati jog
A Fidesz-KDNP által elfogadott választási törvény alapján szavazati jogot kaptak a határon túli magyarok is. Akiknek nincs magyarországi lakcímük, levélben is szavazhatnak (ők 97 százalékban a Fideszre voksoltak), viszont a kivándorlók (akik többnyire elégedetlenség miatt mentek külföldre, de itthon van az állandó lakcímük), csak a lakhelyüktől akár több száz kilométerre lévő – külképviseleteken adhatják le a voksukat.
Rogán helikopter
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője helikopterrel ment egy nyíregyházi esküvőre. A politikus a hírt kezdetben letagadta és perrel fenyegetőzött, de végül elismerte tettét és bocsánatot is kért érte. Állítása szerint a felesége barterezte a helikoptert, az útbecslések szerint 1,8 millióba került.
CEU
A felsőoktatási törvény tavalyi módosítását követően csak akkor működhet Magyarországon egy külföldi egyetem, ha az itteni működésük elvi támogatásáról az adott állam és a magyar állam között nemzetközi megállapodás jön létre, valamint ha a székhelyen is folytatnak felsőoktatási képzést. A kormány ezzel hivatalosan a „kamudiplomát” adó egyetemek ellen lépett volna fel, de valójában megpróbálta ellehetetleníteni a Soros György milliárdos vállalkozó által támogatott Central European University (CEU) működését. A legjobbra értékelt hazai, ám Egyesült Államokbeli székhelyű egyetem sorsa még nem dőlt el véglegesen: ugyan New York állam már aláírta volna a működéséhez szükséges szerződést, de a magyar államnak váratlanul ráérőssé vált az ügy, és későbbre halasztották a tárgyalások folytatását.
NETADÓ
Az elmúlt nyolc év egyik legnagyobb tömegtüntetését idézte elő, amikor Varga Mihály bejelentette, 2015-től minden megkezdett gigabájt után 150 forintnyi adót kell fizetni. A demonstrációk hatására a kormány visszavonta a kezdeményezést.
Visszamenőleges és egyénre szabott törvényalkotás
A 2010-es kormányváltást követően az Orbán-kabinet számos alkalommal – így például az előző kormányok idején fizetett végkielégítések esetében is – visszamenőleges hatállyal állapított meg kötelezettségeket. A Fidesz-kormányra azonban gyakran jellemző volt a joghoz való különös viszonyulás, több esetben olyan szabályokat fogadtak el, amelyek csak egy – kormány közeli – embernek kedveztek vagy éppen az ellenfeleknek ártottak.
A „lew Heinekennel” például a vörös csillagos logóval rendelkező sörgyárnak üzentek hadat, míg a „lex Vajnával” lehetővé tették, hogy csak Andy Vajna és Szima Gábor cégei tudjanak online kártyatermet és kaszinót indítani.
Egy párti alaptörvény
Hat évvel ezelőtt, 2012-ben lépett életbe a kizárólag Fidesz-KDNP által alkotott alaptörvény, amely – más kifogásolható pontok mellett – jelentősen csökkentette az Alkotmánybíróság hatáskörét. Orbán Viktor kormányfő „gránit szilárdságúnak” jellemezte az Alaptörvényt, ám azóta hatszor módosították azt.
Egyháztörvény
A Fidesz-KDNP kétharmados többségét felhasználva 2011-ben új egyháztörvényt is elfogadott, ebben diszkriminatív módon létrehozták a jelentős előnyökkel járó elismert egyházak kategóriáját. Ebbe körbe az Országgyűlés döntése alapján lehetett bekerülni. Később az Alkotmánybíróság is alkotmány-ellenesnek minősítette az új szabályozást és többször is módosítani kellett a törvényt. A bevett egyházak kategóriája megszűnt, a kifizetett támogatások feltételei viszont mai napig szubjektívek maradtak.
NAV-botrány – kiutasítás
Az Egyesült Államok 2014-ben megtagadta a korrupciós érintettségre hivatkozva a beutazás lehetőségét hat meg nem nevezett magyar köztisztviselőtől. Utólag kiderült, az egyik érintett Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal akkori elnöke volt. Az Egyesült Államok nagykövetsége átadta a magyar félnek az összegyűjtött papírokat, ám ezekben bizonyítékokat, ezért büntetőjogi következménye sem lett az ügynek.
Schmitt Pál botránya
A HVG 2012-ben számolt be arról, hogy Schmitt Pál akkori köztársasági elnök másolta 1992-es doktori disszertációjának nagy részét. Az ügyben egyetemi vizsgálóbizottságot állítottak fel, amely azt állapította meg, hogy a disszertáció „nagy terjedelmű szöveg azonos fordításon alapul”. Később az elnököt megfosztották doktori címétől is, ekkor Schmitt Pál azt ígérte, újra megszerzi majd a fokozatot. Végül a botrány lemondott elnöki posztjáról, doktori címet – a publikus adatok szerint – azóta nem szerzett.
Rezsiharc és a valóság
A kormány a külföldi cégek elleni harc jegyében, a „luxusprofit ellen” fellépve 2013-2014-ben összesen 25 százalékkal csökkentette a rezsi árát. A lépés nagyban hozzájárult a 2014-es választási győzelemhez is, ám idén februárban – a Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető által kiperelt iratokból kiderült, - hogy átverés volt az egész. A számok azt mutatják, hogy Orbán-kabinet nem hogy csak lekövette a piaci változásokat, de még nyerészkedett is a rezsiharcon. A politikus számításai szerint csak 2016-ban 50 milliárd forint luxusprofit halmozódott fel az állami gáznagykereskedőnél.
Szemétbotrány
A 2016 áprilisában létrehozott Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt (NHKV) elvette a díjbeszedés jog a szolgáltatóktól. A rendszer megbukott, számos helyen csak jelentős késésekkel viszik el a szemetet, ráadásul a kuka tulajdonosok szemétszállítási csekkeket sem kapják meg időben. Ennek ellenére gyakran emiatt panaszkodtak a lakók, hogy már a végrehajtókat is rájuk küldték, pedig egyáltalán nem kaptak csekket.
Kishantos
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. egy német-magyar kormányközi program eredményeként jött létre. Az általuk kezelt 450 hektáros földterületen több mint egy évtizede biogazdálkodást folytattak, így egy nagyon értékes mintagazdaságot működtettek. Az új földtörvény elfogadása után viszont a 2013-ban lejáró fölbérleti szerződést nem hosszabbították meg, a kiírt pályázaton pedig más bérlő nyert. A kishantosiak perre mentek, de a bíróság szerint a földalapkezelőnek joga volt másnak kiadni a földet és mindössze 20 millió forint, az utolsó vetés ára járt vissza.
MOL-INA botrány
A MOL 2003-tól kezdődően több év alatt összesen 49 százalékos tulajdonrészt szerzett a horvát állami olajtársaságban az INA-ban. A horvát kormány – másik tulajdonosként – viszont vitatta a Mol kontrolljogát, később pedig a magyar vállalat vezetőjét, Hernádi Zsoltot korrupcióval vádolták meg, sőt még nemzetközi körözést is kiadtak ellene. A vádak szerint Hernádi ötmillió eurónyi kenőpénzt juttatott az akkori horvát miniszterelnöknek, Ivo Sanadernek, hogy a Mol megszerezhesse a horvát állami olajipari cég, az INA feletti kontrollt 2009-ben.A bíróság azt állapította meg, hogy nem történt törvénysértés.
Folytatas...