Orbán Viktornak koránt sem lehet ma őszinte a mosolya, ugyan is komoly bajba került az ellenzéki gigatüntetés miatt. Ráadásul a probléma mértéke nem is kicsi. Politikai helyzetelemzésünkbe bemutatunk egy lehetséges forgatókönyvet.
Alig vagyunk túl egy héttel az április 8-ai választásokon soha nem látott mértékű ellenzéki demonstráció tör ki a fővárosban. A legpesszimistább becslések is a tömeget 100 ezresre teszik. De egy biztos: amikor a tömeg eleje a Kossuth téren volt már, a vége még csak az Operaháznál csordogált. No, matematikusok számoljátok ki ez mennyi.
Ameddig ők elbíbelődnek, addig érdemes beszélni a tüntetés politikai következményeiről. Mert, hogy vannak neki, még hozzá Orbán komoly bajba kezd kerülni. A problémát úgy hívják a politológiai szakzsargonban, hogy legitimációs válság… bár csak mentem volna matematikusnak.
A legitimáció egy nagyon bonyolult és összetett dolog. Röviden arról van szó, hogy az emberek elfogadják a hatalom jogosságát. A választás a demokráciákban a legitimációs aktus, na de ha egy választás körülményeinek tisztasága kérdőjeleződik meg, akkor a legitimáció is csorbul és nem fogják elfogadni az emberek a hatalmat. Tökmindegy a győzelem.
Ezer elemzés született már, de kb. ez történik meg Gyurcsány Ferenccel és az Ő jó Őszödi- beszédével. Ez a példa is jól mutatja, ha egy legitimációs válság bekövetkezik, abból nagyon nehéz kijönni.
Nos, mi okozhatja itt ebben a helyzetben a legitimációs válságot? Csaltak! Oké, nagy arányú a győzelem, ebből könnyen ki jön a Viktor, azt mondja, hogy oké azokat a szavazóköröket újra szavaztatjuk. Kabum, még fél mandátuma se fog rajta múlni. Máris megszűnt a legitimációs válság.
S bármilyen meglepő, vagy épp nem az, de Karácsony Gergely, az MSZP- Párbeszéd exminiszterelnök-jelöltje érzett rá leginkább, hogy Orbán miért is van komoly slamasztikában. Miért is kérdőjelezi meg ennyi ember a hatalom jogosságát!
Bizony, Gergő jó az irány! Mert a legitimációs válságot nem a csalások idézik elő, hanem az egypárti, a Fidesznek igen csak kedvező választási törvény.
Mert azt látják az emberek, hogy az ellenzék pártjai összességében több szavazatot kaptak mint a Fidesz mégis 68 százaléknyi mandátum áll szemben a parlamentben 32 százalékkal. Hogy a határon túli szavazatok, 99 százalékát a Fidesz kapja, közben a Londoni magyarok nem szavazhatnak levélben. S az ukrán határon buszokkal hozták a beregszászi embereket szavazni, roma emberek tabletet kaptak egy ikszért. Szóval azt, hogy erőteljesen lejt a pálya: ilyen körülmények között, ilyen választási törvénnyel nem lehet legitimációs aktus a választás. Ergo megkérdőjeleződik a hatalom.
De azt, hogy Orbán komoly bajban van nem csak Karácsony Gergő tudja, hanem a mi Vityánk is. Nem véletlen, hogy a Fidesz médiapropaganda gőzerőkkel kezdte meg az első pillanatban szétcsapni a tüntetést. S gyakorlatilag elérni, hogy ne legyen egy komolyan vehető létszám. Nem sikerült.
Ha Orbán belecsúszik ebbe a legitimációs válságba, akkor csak egyféleképp tud kijönni: új választásokkal. Igen ám, de az nem mehet az egypárti régi törvények szerint. Nem kicsi baj körvonalazódik a 4. Orbán kormány körül.
Alig vagyunk túl egy héttel az április 8-ai választásokon soha nem látott mértékű ellenzéki demonstráció tör ki a fővárosban. A legpesszimistább becslések is a tömeget 100 ezresre teszik. De egy biztos: amikor a tömeg eleje a Kossuth téren volt már, a vége még csak az Operaháznál csordogált. No, matematikusok számoljátok ki ez mennyi.
Ameddig ők elbíbelődnek, addig érdemes beszélni a tüntetés politikai következményeiről. Mert, hogy vannak neki, még hozzá Orbán komoly bajba kezd kerülni. A problémát úgy hívják a politológiai szakzsargonban, hogy legitimációs válság… bár csak mentem volna matematikusnak.
A legitimáció egy nagyon bonyolult és összetett dolog. Röviden arról van szó, hogy az emberek elfogadják a hatalom jogosságát. A választás a demokráciákban a legitimációs aktus, na de ha egy választás körülményeinek tisztasága kérdőjeleződik meg, akkor a legitimáció is csorbul és nem fogják elfogadni az emberek a hatalmat. Tökmindegy a győzelem.
Ezer elemzés született már, de kb. ez történik meg Gyurcsány Ferenccel és az Ő jó Őszödi- beszédével. Ez a példa is jól mutatja, ha egy legitimációs válság bekövetkezik, abból nagyon nehéz kijönni.
Nos, mi okozhatja itt ebben a helyzetben a legitimációs válságot? Csaltak! Oké, nagy arányú a győzelem, ebből könnyen ki jön a Viktor, azt mondja, hogy oké azokat a szavazóköröket újra szavaztatjuk. Kabum, még fél mandátuma se fog rajta múlni. Máris megszűnt a legitimációs válság.
S bármilyen meglepő, vagy épp nem az, de Karácsony Gergely, az MSZP- Párbeszéd exminiszterelnök-jelöltje érzett rá leginkább, hogy Orbán miért is van komoly slamasztikában. Miért is kérdőjelezi meg ennyi ember a hatalom jogosságát!
Bizony, Gergő jó az irány! Mert a legitimációs válságot nem a csalások idézik elő, hanem az egypárti, a Fidesznek igen csak kedvező választási törvény.
Mert azt látják az emberek, hogy az ellenzék pártjai összességében több szavazatot kaptak mint a Fidesz mégis 68 százaléknyi mandátum áll szemben a parlamentben 32 százalékkal. Hogy a határon túli szavazatok, 99 százalékát a Fidesz kapja, közben a Londoni magyarok nem szavazhatnak levélben. S az ukrán határon buszokkal hozták a beregszászi embereket szavazni, roma emberek tabletet kaptak egy ikszért. Szóval azt, hogy erőteljesen lejt a pálya: ilyen körülmények között, ilyen választási törvénnyel nem lehet legitimációs aktus a választás. Ergo megkérdőjeleződik a hatalom.
De azt, hogy Orbán komoly bajban van nem csak Karácsony Gergő tudja, hanem a mi Vityánk is. Nem véletlen, hogy a Fidesz médiapropaganda gőzerőkkel kezdte meg az első pillanatban szétcsapni a tüntetést. S gyakorlatilag elérni, hogy ne legyen egy komolyan vehető létszám. Nem sikerült.
Ha Orbán belecsúszik ebbe a legitimációs válságba, akkor csak egyféleképp tud kijönni: új választásokkal. Igen ám, de az nem mehet az egypárti régi törvények szerint. Nem kicsi baj körvonalazódik a 4. Orbán kormány körül.
