Egy múlt heti kormányrendelet szerint ezentúl csak azok lesznek jogosultak elszállásolásra, akik a háború által közvetlenül sújtott területekről érkeznek. A Helsinki Bizottság szerint a változtatás könyörtelen, így vissza kell vonni.
Egy múlt pénteken kiadott kormányrendelet jelentősen átalakítja azoknak az Ukrajnából érkezőknek a körét, akik jogosultak lesznek elszállásolásra. Ennek értelmében augusztus 21-et követően már csak azok a menekültek lesznek jogosultak szállásra, akik kifejezetten harcok sújtotta részekről érkeznek. Lévén, hogy Kárpátalján jelenleg nem zajlanak harci cselekmények, ez azt is jelenti, hogy a Kárpátaljáról érkező, sokszor a sorozás elől menekülő magyar állampolgároknak sem jár majd szállás.
Eddig minden Ukrajnából érkező menekült automatikusan jogosult volt a erre, függetlenül attól, hogy az ország melyik részéről érkezett. Augusztus 21-től viszont csak a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium listáján szereplő területekről érkezők lesznek jogosultak az ellátásra: ezt a listát minden hónapban kiadja majd a minisztérium.
Ha a rendelet ebben a formában bevezetésre kerül, akár az a helyzet is előállhat, hogy egy menekült az egyik hónapban még jogosult a szállásra, a háborús helyzet változása miatt azonban a következő hónapra kikerül a jogosultak köréből.
Még nehezebb helyzetbe kerülhetnek azok, akik jelenleg is ilyen szállókon tartózkodnak: az első lista csütörtökön fog megjelenni, nekik innentől számolva mindössze hat nap áll rendelkezésükre, hogy különös méltánylást érdemlő helyzetükre tekintettel kérvényezhessék a maradást. A kérelem benyújtásának határideje július 10-e, az elbírálás pedig Pál Norbert hatáskörébe fog tartozni: őt tavaly májusban nevezték ki orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztossá.
A kormányrendelet csupán a 65 éven felüliekkel, a fogyatékossággal élőkkel, a várandós nőkkel, illetve a gyerekekkel tesz kivételt: ők ezután is maradhatnak a szállón, viszont csak egy hozzátartozójuk maradhat velük, ami egy két szülővel érkező gyerek esetén praktikusan a család szétszakadását jelenheti.
Hogy a változás pontosan hány embert fog érinteni, illetve hogy jelenleg mennyien tartózkodnak a magyarországi menekültszállókon, azt nem tudni, mert a kormány eddig csak a szállásadók számáról adott ki pontos információkat.
A rendelet emellett a menekülteket segítő önkormányzatokat és civil szervezeteket is nehéz helyzetbe hozza: eddig ugyanis 5000 forintos fejpénzt kaptak a menekültek és elszállásoltatására és étkeztetésére, ezentúl azonban ez sem fog járni azok után, akik nem közvetlenül a háborús övezetből érkeznek.
A Magyar Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa, Szekeres Zsolt szerint az új szabályozás nemcsak az Európai Unió jogszabályaival, de az Alaptörvénnyel is ellentétes. Az emberi jogi szervezet szerint vissza kellene vonni az új szabályozást.
Oroszország 2022. február 24-én indított támadást Ukrajna ellen, az azóta eltelt időszakban több, mint 1,3 millió ukrán menekült érkezett Magyarországra. A nagy részük továbbutazott, de még így is több ezren lehetnek az országban.
HVG
Egy múlt pénteken kiadott kormányrendelet jelentősen átalakítja azoknak az Ukrajnából érkezőknek a körét, akik jogosultak lesznek elszállásolásra. Ennek értelmében augusztus 21-et követően már csak azok a menekültek lesznek jogosultak szállásra, akik kifejezetten harcok sújtotta részekről érkeznek. Lévén, hogy Kárpátalján jelenleg nem zajlanak harci cselekmények, ez azt is jelenti, hogy a Kárpátaljáról érkező, sokszor a sorozás elől menekülő magyar állampolgároknak sem jár majd szállás.
Eddig minden Ukrajnából érkező menekült automatikusan jogosult volt a erre, függetlenül attól, hogy az ország melyik részéről érkezett. Augusztus 21-től viszont csak a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium listáján szereplő területekről érkezők lesznek jogosultak az ellátásra: ezt a listát minden hónapban kiadja majd a minisztérium.
Ha a rendelet ebben a formában bevezetésre kerül, akár az a helyzet is előállhat, hogy egy menekült az egyik hónapban még jogosult a szállásra, a háborús helyzet változása miatt azonban a következő hónapra kikerül a jogosultak köréből.
Még nehezebb helyzetbe kerülhetnek azok, akik jelenleg is ilyen szállókon tartózkodnak: az első lista csütörtökön fog megjelenni, nekik innentől számolva mindössze hat nap áll rendelkezésükre, hogy különös méltánylást érdemlő helyzetükre tekintettel kérvényezhessék a maradást. A kérelem benyújtásának határideje július 10-e, az elbírálás pedig Pál Norbert hatáskörébe fog tartozni: őt tavaly májusban nevezték ki orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztossá.
A kormányrendelet csupán a 65 éven felüliekkel, a fogyatékossággal élőkkel, a várandós nőkkel, illetve a gyerekekkel tesz kivételt: ők ezután is maradhatnak a szállón, viszont csak egy hozzátartozójuk maradhat velük, ami egy két szülővel érkező gyerek esetén praktikusan a család szétszakadását jelenheti.
Hogy a változás pontosan hány embert fog érinteni, illetve hogy jelenleg mennyien tartózkodnak a magyarországi menekültszállókon, azt nem tudni, mert a kormány eddig csak a szállásadók számáról adott ki pontos információkat.
A rendelet emellett a menekülteket segítő önkormányzatokat és civil szervezeteket is nehéz helyzetbe hozza: eddig ugyanis 5000 forintos fejpénzt kaptak a menekültek és elszállásoltatására és étkeztetésére, ezentúl azonban ez sem fog járni azok után, akik nem közvetlenül a háborús övezetből érkeznek.
A Magyar Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa, Szekeres Zsolt szerint az új szabályozás nemcsak az Európai Unió jogszabályaival, de az Alaptörvénnyel is ellentétes. Az emberi jogi szervezet szerint vissza kellene vonni az új szabályozást.
Oroszország 2022. február 24-én indított támadást Ukrajna ellen, az azóta eltelt időszakban több, mint 1,3 millió ukrán menekült érkezett Magyarországra. A nagy részük továbbutazott, de még így is több ezren lehetnek az országban.
HVG