Kanada idén frissítette védelmi politikáját, amelynek középpontjában az Északi-sarkvidék védelme, valamint az Oroszország és Kína jelentette kihívások kezelése áll.
A tengeralattjárók beszerzése kiemelten fontos lépés e stratégia megvalósításában – derült ki a védelmi tárca közleményéből.
Kanada a globális felmelegedésre hivatkozva úgy véli, hogy a Jeges-tenger 2050-re az Európa és Kelet-Ázsia közötti leghatékonyabb hajózási útvonallá válhat, ami felveti a tengeri biztonság megerősítésének szükségességét.
A világ egyik leghosszabb partvonallal rendelkező országaként Kanadának új tengeralattjáró-flottára van szüksége
– fejtette ki Bill Blair védelmi miniszter a dokumentumban.
A gyártókkal való találkozót követően a minisztérium ősszel hivatalos információkérést tesz közzé a lehetséges ajánlattevők beszerzési, építési, szállítási és üzemeltetési képességeiről.
Menetrendet Kanada a tengeralattjáró-beszerzések kapcsán nem mondott, ahogy azt sem, hogy mennyi pénzt szánna az új eszközökre. Ezekkel kapcsolatban csütörtökön várható részletesebb tájékoztatás.
Kanadának jelenleg 4 tengeralattjáróból álló flottája van, amely a tárca szerint egyre elavultabb, és fenntartása egyre drágább. Az új tengeralattjáró-flotta hagyományos meghajtású lesz, és képes lesz jég alatt is működni.
Ottawára az Egyesült Államok nyomást gyakorol, hogy növelje a védelmi kiadásait, és elérje a NATO-szövetségesek által elfogadott szintet, a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát.
A Bloomberg szerint az amerikai Képviselőház republikánus elnöke, Mike Johnson „szégyenteljesnek” nevezte, hogy északi szomszédjuk milyen keveset költ védelmi kiadásokra. Mitch McConnell, a szenátusi republikánusok vezetője pedig azt mondta, itt az ideje, hogy Kanada komolyan beruházzon fegyverekbe.
A legfrissebb kanadai költségvetési tervekben a fegyveres erők számára további milliárdokat irányoztak elő, beleértve a tengeralattjáró-beszerzés költségeit is, hogy a kiadások 2030-ra a GDP 1,76 százalékára emelkedjenek a jelenlegi 1,4 százalékról.
A tengeralattjárók beszerzése kiemelten fontos lépés e stratégia megvalósításában – derült ki a védelmi tárca közleményéből.
Kanada a globális felmelegedésre hivatkozva úgy véli, hogy a Jeges-tenger 2050-re az Európa és Kelet-Ázsia közötti leghatékonyabb hajózási útvonallá válhat, ami felveti a tengeri biztonság megerősítésének szükségességét.
A világ egyik leghosszabb partvonallal rendelkező országaként Kanadának új tengeralattjáró-flottára van szüksége
– fejtette ki Bill Blair védelmi miniszter a dokumentumban.
A gyártókkal való találkozót követően a minisztérium ősszel hivatalos információkérést tesz közzé a lehetséges ajánlattevők beszerzési, építési, szállítási és üzemeltetési képességeiről.
Menetrendet Kanada a tengeralattjáró-beszerzések kapcsán nem mondott, ahogy azt sem, hogy mennyi pénzt szánna az új eszközökre. Ezekkel kapcsolatban csütörtökön várható részletesebb tájékoztatás.
Kanadának jelenleg 4 tengeralattjáróból álló flottája van, amely a tárca szerint egyre elavultabb, és fenntartása egyre drágább. Az új tengeralattjáró-flotta hagyományos meghajtású lesz, és képes lesz jég alatt is működni.
Ottawára az Egyesült Államok nyomást gyakorol, hogy növelje a védelmi kiadásait, és elérje a NATO-szövetségesek által elfogadott szintet, a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát.
A Bloomberg szerint az amerikai Képviselőház republikánus elnöke, Mike Johnson „szégyenteljesnek” nevezte, hogy északi szomszédjuk milyen keveset költ védelmi kiadásokra. Mitch McConnell, a szenátusi republikánusok vezetője pedig azt mondta, itt az ideje, hogy Kanada komolyan beruházzon fegyverekbe.
A legfrissebb kanadai költségvetési tervekben a fegyveres erők számára további milliárdokat irányoztak elő, beleértve a tengeralattjáró-beszerzés költségeit is, hogy a kiadások 2030-ra a GDP 1,76 százalékára emelkedjenek a jelenlegi 1,4 százalékról.