Hírek Hivatalos: Súlyos döntést hozott az Orbán-kormány a csádi misszióról

Orbán Gáspárnak meghatározó szerepe van a magyar kormány csádi missziójában.

Döntöttek: rengeteg pénzt adnak Csádnak Orbánék​

Egészen idáig nem lehetett tudni pontosan, hogy a magyar kormány a 150-200 millió euró összértékű „segélyhitelből” konkrétan mekkora összeget is biztosítana Csád számára, azonban mára már választ kaphatunk erre a kérdésre is.


A kedd éjjel a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint Orbán Viktor „szuverén” kormánya

200 millió euró keretösszegű hitel felajánlásával segíti

• a vízgazdálkodási (!),

• a mezőgazdálkodási (!),

• az élelmiszeripari,

• valamint az információs technológiai projektek megvalósítását Csádban (!).

Közölték, hogy az ütemezést úgy kell végrehajtani, hogy az ne veszélyeztesse a Magyarország stabilitásáról szóló keretszám betartását. A hitelt az Eximbank fogja majd biztosítani az afrikai országnak.

A csádi elnök szeptemberben tett titkos látogatást Magyarországon​

Mint megírtuk, Mahamat Idriss Déby Itnó, Csád elnöke még szeptember elején látogatott Magyarországra, miután részt vett a pekingi Kína–Afrika csúcstalálkozón. Látogatásának célja a Csád és Magyarország közötti biztonsági együttműködési megállapodások véglegesítése volt. Szijjártó Péter később megerősítette:

a két ország között segélyhitelprogram és biztonsági megállapodások is születtek.

Kapcsolódó: Vendég járt a karmelitában vasárnap este: Kiderült, kivel és miről fog tárgyalni hétfőn Orbán

200 magyar katonát vezényel Afrikába Orbán „békepárti” kormánya​

A biztonsági megállapodások részeként körülbelül száz magyar katonát küldenének Csádba a helyi erők kiképzésére. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter már 2023 októberében bejelentette, hogy 200 magyar katonát küldenek a polgárháború sújtotta Csádba a Száhel-övezeti migrációs válság megfékezése érdekében.


A magyar parlament tavaly novemberben szavazta meg a missziót, a kormány pedig már korábban döntött 817 millió forint támogatásról egy csádi humanitárius és fejlesztési központ létrehozására.

Orbán fia kiemelt szerepet kapott a csádi misszióban​

Orbán Gáspár – Orbán fia – szintén részt vett a katonai misszió előkészítésében. A magyar katonák Csádba való indulásának pontos időpontjára vonatkozóan egyelőre semmit sem lehet tudni. A szakértők azonban megerősítették a VSquare oknyomozó portál információit, miszerint a magyar kormány célja egy katonai hírszerző központ

 

ez lesz a menekulo ut !! --- finansirozni kell --- nincs kiadatasi egyezmeny
ezek majd megvedik a segguket

 

Vízgazdálkodási, mezőgazdasági, élelmiszeripari, és információs technológiai projektek - a vállalkozó, aki "megvalósítja" a "projekteket", Mészáros Lőrinc vagy Tiborc István valamelyik cége, amely brutális túlárazással nyer az ügyleteken. Ez a 200 millió legalább olyan remek kihelyezés mint a balkáni 500 millió.
Vagy ezeknek a korrupt rezsimeknek mi vagyunk a kínai hitelkihelyezői?

 

Vízgazdálkodási, mezőgazdasági, élelmiszeripari, és információs technológiai projektek - a vállalkozó, aki "megvalósítja" a "projekteket", Mészáros Lőrinc vagy Tiborc István valamelyik cége, amely brutális túlárazással nyer az ügyleteken. Ez a 200 millió legalább olyan remek kihelyezés mint a balkáni 500 millió.
Vagy ezeknek a korrupt rezsimeknek mi vagyunk a kínai hitelkihelyezői?

ez annak nehany lehutonek az eletbiztositasa aki fel a lampavastol

 

Szerintem meg sokkal kevesebbet látunk mint ami a valóságban zajlik a háttérben. Kicsit fura, hogy pont akkor akar Magyarország Afrikában hősködni, mikor kiteszik onnan a volt gyarmatosító franciákat, angolokat vagy éppen amerikai bázisokat. Sok afrikai országban erősen növekszik az orosz és a kínai befolyás. Magyarország kvázi kétkulacsos startégiát visz már évek óta. Jóban van a kelettel, de a nyugatra is nyalint néha. Ha a közeljövőben pl. lesz valami Francia támogatás akármilyen téren Orbánék felé, az lehet ennek a viszonzása lesz.
Szerintem ennyi pénzért inkább Tájföldön lógatnák a szerelésüket az esetleges menekülők, nem a sok szempontból kevésbé fejlett Afrikában.

 

Szerintem meg sokkal kevesebbet látunk mint ami a valóságban zajlik a háttérben. Kicsit fura, hogy pont akkor akar Magyarország Afrikában hősködni, mikor kiteszik onnan a volt gyarmatosító franciákat, angolokat vagy éppen amerikai bázisokat. Sok afrikai országban erősen növekszik az orosz és a kínai befolyás. Magyarország kvázi kétkulacsos startégiát visz már évek óta. Jóban van a kelettel, de a nyugatra is nyalint néha. Ha a közeljövőben pl. lesz valami Francia támogatás akármilyen téren Orbánék felé, az lehet ennek a viszonzása lesz.
Szerintem ennyi pénzért inkább Tájföldön lógatnák a szerelésüket az esetleges menekülők, nem a sok szempontból kevésbé fejlett Afrikában.

Thaiföld az nem jó ötlet, mert annak ellenére, hogy nincs kiadatási egyezmény velük, azért már sikerült több alkalommal is elítélt bűnözőt hazavinni Mo-ra.

 

Thaiföld az nem jó ötlet, mert annak ellenére, hogy nincs kiadatási egyezmény velük, azért már sikerült több alkalommal is elítélt bűnözőt hazavinni Mo-ra.

Akármiben fogadnék, hogy ha egyáltalán lesz, csak alibi számonkérés lesz komolyabb következmények nélkül.

 

Akármiben fogadnék, hogy ha egyáltalán lesz, csak alibi számonkérés lesz, komolyabb következmények nélkül.

Eddig még egyet sem sikerült elszámoltatni (nem tudom, hogy valóban volt-e akarat)
Hiába hoznak új törvényeket, az visszamenőleges hatályú sosem lehet.

 

Eddig még egyet sem sikerült elszámoltatni (nem tudom, hogy valóban volt-e akarat)
Hiába hoznak új törvényeket, az visszamenőleges hatályú sosem lehet.

Azért a FIDESZ-t az elmúlt években a visszamenőleges hatály nem nagyon zavarta

 

Szerintem meg sokkal kevesebbet látunk mint ami a valóságban zajlik a háttérben. Kicsit fura, hogy pont akkor akar Magyarország Afrikában hősködni, mikor kiteszik onnan a volt gyarmatosító franciákat, angolokat vagy éppen amerikai bázisokat. Sok afrikai országban erősen növekszik az orosz és a kínai befolyás. Magyarország kvázi kétkulacsos startégiát visz már évek óta. Jóban van a kelettel, de a nyugatra is nyalint néha. Ha a közeljövőben pl. lesz valami Francia támogatás akármilyen téren Orbánék felé, az lehet ennek a viszonzása lesz.
Szerintem ennyi pénzért inkább Tájföldön lógatnák a szerelésüket az esetleges menekülők, nem a sok szempontból kevésbé fejlett Afrikában.

Csád a 19. és 20. század során Franciaország gyarmatává vált, és része volt a Francia Közép-Afrikának.
1960-ban Csád függetlenné vált a francia gyarmati uralom alól, de a gyarmatosítás öröksége továbbra is befolyásolja a politikai helyzetet és a társadalmi viszonyokat.
Azonban a jelenlegi konfliktusok mögött más tényezők állnak, belső politikai, gazdasági és társadalmi problémák.
Franciaország jelenlegi szerepe inkább a régió stabilizálására irányul.

 

Franciaország jelenlegi szerepe inkább a régió stabilizálására irányul.

A nyugati erők inkább destabilizálni szoktak.
Hogy aztán mehessenek stabilizálni.
Régi módszer.
Közel keleten sok rendszert megdöntöttek már.
A vége mindig nagy nagy instabil térség lett.
Légüres térbe pedig megérkezett az IS.
Aztán nemzetközi haderő kellett hogy megint lehessen központi erő.
De ne az iszlám állam.
Most is nagyobb befolyást akar Franciaország.

A Száhel-övezetben általános az a vélekedés, hogy a francia katonák nem voltak képesek visszaszorítani az iszlamista lázadókat, hovatovább még hozzá is járultak a térnyerésükhöz (Obadare, 2023). Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az érintett országok lakóinak percepciója a terrorellenes hadművelettel kapcsolatban nem feltétlenül tükrözi a valóságot.

Franciaország negatív megítélésének egyéb okai​

A Franciaország elleni indulatok számos alkalommal a felszínre törtek Nyugat- és Közép-Afrikában a közelmúltban. Az elmúlt évek során több tucat Franciaország-ellenes tüntetés zajlott Beninben, Burkina Fasóban, Kamerunban, Csádban, Maliban, Nigerben és Szenegálban. Más franciaellenes megnyilvánulások is voltak: Burkina Fasóban és Nigerben például tüntetők felgyújtották a francia nagykövetséget övező kerítést, Beninben, Burkina Fasóban és Nigerben francia katonai konvojokat (Obadare, 2023), Szenegálban pedig francia üzleteket támadtak meg (Busari, 2023). A sikertelen hadművelet mindazonáltal nem az egyedüli oka a Franciaországgal szembeni indulatoknak. A frankofón országokban az utóbbi években végbement puccsokért felelős valamennyi katonai csoportosulás azzal indokolta a hatalomátvételt, hogy a célja az adott állam rossz biztonsági és gazdasági helyzetének javítása, valamint a korrupció felszámolása (Obadare, 2023).

Mindemellett más forrásai is vannak a Franciaországgal szembeni mély ellenérzéseknek. Ezek közé tartozik a gyakori francia katonai beavatkozás: 1962 óta több mint húsz alkalommal vetették be a francia katonaságot Afrikában, ami a helyi lakosok szemében a gyarmati időket idézi.
De-stabilizálás ment nekik
De stabilizálni nem tudnak.
Oroszország is ugyanazt teszi épp csak őt megkedvelték mert jobb pozícióban van.
forrás: oeconomus.hu

 

A nyugati erők inkább destabilizálni szoktak.
Hogy aztán mehessenek stabilizálni.
Régi módszer.
Közel keleten sok rendszert megdöntöttek már.
A vége mindig nagy nagy instabil térség lett.
Légüres térbe pedig megérkezett az IS.
Aztán nemzetközi haderő kellett hogy megint lehessen központi erő.
De ne az iszlám állam.
Most is nagyobb befolyást akar Franciaország.

A Száhel-övezetben általános az a vélekedés, hogy a francia katonák nem voltak képesek visszaszorítani az iszlamista lázadókat, hovatovább még hozzá is járultak a térnyerésükhöz (Obadare, 2023). Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az érintett országok lakóinak percepciója a terrorellenes hadművelettel kapcsolatban nem feltétlenül tükrözi a valóságot.

Franciaország negatív megítélésének egyéb okai​

A Franciaország elleni indulatok számos alkalommal a felszínre törtek Nyugat- és Közép-Afrikában a közelmúltban. Az elmúlt évek során több tucat Franciaország-ellenes tüntetés zajlott Beninben, Burkina Fasóban, Kamerunban, Csádban, Maliban, Nigerben és Szenegálban. Más franciaellenes megnyilvánulások is voltak: Burkina Fasóban és Nigerben például tüntetők felgyújtották a francia nagykövetséget övező kerítést, Beninben, Burkina Fasóban és Nigerben francia katonai konvojokat (Obadare, 2023), Szenegálban pedig francia üzleteket támadtak meg (Busari, 2023). A sikertelen hadművelet mindazonáltal nem az egyedüli oka a Franciaországgal szembeni indulatoknak. A frankofón országokban az utóbbi években végbement puccsokért felelős valamennyi katonai csoportosulás azzal indokolta a hatalomátvételt, hogy a célja az adott állam rossz biztonsági és gazdasági helyzetének javítása, valamint a korrupció felszámolása (Obadare, 2023).

Mindemellett más forrásai is vannak a Franciaországgal szembeni mély ellenérzéseknek. Ezek közé tartozik a gyakori francia katonai beavatkozás: 1962 óta több mint húsz alkalommal vetették be a francia katonaságot Afrikában, ami a helyi lakosok szemében a gyarmati időket idézi.
De-stabilizálás ment nekik
De stabilizálni nem tudnak.
Oroszország is ugyanazt teszi épp csak őt megkedvelték mert jobb pozícióban van.
forrás: oeconomus.hu

Csak röviden válaszolok:
ha valóban ugy gondolod, hogy a nyugati erők beavatkozása nélkül a szóbahozott területeken békés egymás mellett élés lenne akkor egy mesevilágban élsz.

A stabilitás szó csak annyit jelent, hogy nem változik a helyzet.
A gonosz Amerikaiak... megzavarták a stabilan embergyilkos Hitleri birodalmat.

 

a nyugati erők beavatkozása nélkül a szóbahozott területeken békés egymás mellett élés lenne

Úgy gondolom a nyugati erők sose tettek önmagukon kívül jót másnak merő önző gazdasági célokért mentek.
Az Ő békéjük nem tartós sosem!!!!
Mert nem vették figyelembe a saját fejlődését az adott területnek.
És általában kéretlenül mentek.
A selyem papír amibe csomagolják mindegy.
Mikor veszik figyelembe azt az önfejlődési folyamatot ami az adott ország igényel
Polgárháborúk is önfejlődési folyamatok.
Európában is le kellett zajlani volt mi közel 40 évig tartott
A rózsák háborúja is belháború volt.
Le kellett zajlani.A francia belháborúk is súlyos szakaszokon estek át vallásháború, XIV. Lajos abszolutizmusa
Nem folytatom minden népnek meg van a saját fejlődési szakasza
Ezért Csádnak is belső kifejlődésen kell átmenni
Nem Francia volt gyarmatosítóknak újabb befolyásért béke köntösben erőszakoskodni.
Békén hagyni az országokat.
Sose tett jót egy nyugati kierőszakolt béke
Még a délszláv háborúban se tudtak tartós állapotot létrehozni.
A te véleményed a tiéd én nem látom ott szívesen őket
Az Kéksisakosok se tudták megakadályozni srebrenicai mészárlást
"Hollandia kormánya részben felelőssé tehető mintegy háromszáz boszniai muzulmán haláláért, akiket szerb katonák az 1995-ös srebrenicai mészárlás során meggyilkoltak, miután elhurcolták őket a holland ENSZ-békefenntartók bázisáról – mondta ki kedden a hágai fellebbviteli bíróság."
a Szomáliába tervezett missziót elindítani sem tudta, mert a feladatra nem volt elég jelentkező.
Ha netán mint hódítók lépnének fel valahol ott olyan háborút törne ki hogy jobb nem is beszélni róla.
Nem tudnak megoldani semmit csak rontani.
Örökösödési háborúknak le kellett zajlani.
Jó részt HVG forrás.

 

 

Vajon Csáddal van kiadatási egyezményünk?

 

Vajon Csáddal van kiadatási egyezményünk?

pont ugy amikent gondoltad NINCS !!
es ezek az Interpoltol sem kakaljak ossze magukat mikent azt az azsiai teszi
sot arrafele azok nem is keresgelnek jooo ezaz Afrika ha van piiiized

 

pont ugy amikent gondoltad NINCS !!
es ezek az Interpoltol sem kakaljak ossze magukat mikent azt az azsiai teszi
sot arrafele azok nem is keresgelnek jooo ezaz Afrika ha van piiiized

Ebben az esetben szakember kerestetik Hatvanpuszta Csádba való áttelepitéséhez. Pénz, költség nem akadály!

 

Azért ebben a témában jelentős mozgások lehetnekmég!

Érdekes, hogy semmi visszhangja...

A honvédelmi törvénytervezetről

 

Azért ebben a témában jelentős mozgások lehetnekmég!

Érdekes, hogy semmi visszhangja...

A honvédelmi törvénytervezetről

Miért pont a honvédséget jagynak ki?

 

200 magyar katonát vezényel Afrikába Orbán „békepárti” kormánya

Ott eléggé feszült a helyzet.
Újabb rajtaütést hajtott végre a csádi hadseregen a Boko Haram dzsihadista lázadószervezet a Csád-tó térségében, a támadásban negyven katonát megöltek –
„Mahamat Idriss Deby Itno elnök hétfő reggel a helyszínre sietett, és utasítást adott a támadók üldözőbe vételét és elfogását célzó hadműveletre” – közölte az elnöki hivatal.
A meglepetésszerű támadás egy 200 fős laktanyát ért vasárnap az apró szigetek szabdalta mocsaras vidéken, a nigériai határ közelében. A lázadók 22 órán át ostromolták a laktanyát, majd megszállták, felgyújtották a hadsereg ott található járműveit, és magukkal vittek sok kézifegyvert – közölték helyi vezetők az AFP-vel.
Csád fontos szövetségese a francia és az amerikai erőknek, amik célja a dzsihadisták elleni küzdelem a Száhel-övezetben, ami az al-Kaidához és az Iszlám Államhoz hű csoportok támadásai miatt a globális terrorizmus epicentrumává vált. Mali, Niger és Burkina Faso viszont az elmúlt években befejezte a katonai műveleteket az Egyesült Államokkal és Franciaországgal, inkább Oroszországhoz fordult támogatásért.
(eléggé zavaros ott a helyzet mint Afganisztánban. Hiába nyújtassz segítséget nem tudhatod hogy ki fog vele jól járni)