Érdekességek a történelemből

[Létrahuszár]

A disznótolvajból lett betyárvezér


A leghíresebb bakonyi betyár, Pap József apja származási helyéről Soborról kaphatta azt a nevet, amelyen országszerte ismertté vált. 18 éves korában részt vett egy disznólopásban, ami miatt kétéves várfogságra ítélték. A rácsok mögött megtanult írni-olvasni, és összeszűrte a levet a foglárnéval, aki a szóbeszéd szerint segített neki megszökni.

Szabadulása után hamarosan szembekerült a törvénnyel. Összegyűjtötte a Bakonyban rejtőzködő betyárokat, akikkel a Dunántúl nyugati megyéiben nemeseket, papokat, kereskedőket, juhászokat rabolt ki.

A banda 1836-ban előbb a győri káptalan pénzét vitte el, nem sokkal később pedig a szolgagyőri kastély tulajdonosát, Hunkár Antal ezredest rabolták ki, nem hagyva neki egy fillért sem. Az ezredes a királynál tett panaszt, s ennek eredményeként hajtóvadászat indult Sobriék ellen, amelyben a pandúrokon kívül kilenc vármegye katonái vettek részt. A rablóvezér fejére 100 arany vérdíjat tűztek ki.

A csapat ekkori kettéoszlott. Az egyik a Vértesbe húzódott, a vezetőjüket azonban karácsonykor elfogták és felakasztották. A másikat Sobri a Dél-Dunántúlra vezette, ahol1837. február 17-én Lápafőnél bekerítették őket a császáriak, Tűzharc keletkezett, s a betyárok zöme életét vesztette. Az elszántan védekező rablóvezért egy tiszt megközelítette, lándzsával támadt rá. Mivel helyzete kilátástalanná vált, a pisztolyával főbe lőtte magát.

Munkácsi Mihály: Búsuló betyár:

 

[Létrahuszár]

A figyelmes vendéglátó

Kemény Zsigmond (1814-75) romantikus regényirodalmunk kiemelkedő alakja 1846 júliusában Wesselényi Miklósnál vendégeskedett Zsibón, ahol olyan élményben is része volt, amilyenre nem számított. Az egyik éjszaka váratlanul egy asszony kopogott szobája ajtaján. A történtekről a következőket jegyezte a naplójába: „Tizenegy órakor meglátogatott Róza, a szép kovácsné. Ő azt hiszi, hogy férje főbe lőné, ha megtudná e kalandját. Mondják, miként bősz féltékeny. Nem munkás embernek, ki aztán mélyen alszik, való e szenvedély." S Róza másnap hajnalban távozott a zsibói vendég szobájából.

 

[Létrahuszár]

Az „Eszterházy-tündérbirodalom”


A Fényes és Pompakedvelő jelzővel illetett Eszterházy Miklós több ízben járt Versailles-ban, s az európai hírű kastélyt látva elhatározta, hogy hasonlóvá fogja átalakíttatni és kibővíttetni az apjától örökölt kétszintes, húszszobás, két dísztermes, U alakú vadászkastélyt a Fertő tó közelében fekvő Sarródon. Bár a vidék mocsaras volt, de emiatt nem mondott le a tervéről, csatornákat ásatott, a vizet elvezettette, s 1862-ben megkezdődhetett az építkezés.

A fenséges szépségű, 126 szobás barokk kastély 1766-ra készült el, mintegy 11 millió aranyforint költséggel. (Viszonyításul: egy tehén ekkoriban 10 forintot ért.)

A kastély parkját narancskertek, ligetek, kagyló formájú medencék, szökőkutak, vízesések, antik szobrok, kővázák, üvegből és kagylókból kirakott mesterséges barlangok tették hangulatossá. Itt épült fel az operaház, a bábszínház, a muzsikaház és a zenészek, színészek lakóépülete.

A kastély mögötti 345 hektáros parkerdő terült el. Az utak találkozásánál mulatóházak álltak, amelyek közül a kétemeletes, kínai tájképekkel díszített kínai ház volt a legnagyobb.

Az egykorú leírások és magasztaló verses szerzemények magyar Verszáliaként emlegették, Goethe pedig a páratlan pompától elragadtatva Eszterházy-tündérbirodalomnak nevezte.

A herceg 1790-ben elhunyt, a tündérbirodalom hamar összeomlott, mert örökösei a fényűző életmód fenntartása helyett a hátrahagyott hatalmas adósságok törlesztésére költötték a pénzt.


A kastély a mai formáját 1784-ben nyerte el.

Az Apolló-terem mennyezetének freskóján mindig a látogató felé néznek a lovak, bárhonnan is nézi Jozef Ignaz Mildorfer alkotását.

 

[setni]

A Vazul-fiak közül a legrejtélyesebb alak kétségtelenül Levente herceg. A történészek számára az egyik legnagyobb kérdés, hogy a három testvér tudatosan osztotta-e fel egymás között a szerepeket, vagy inkább múltjuk, személyiségük és a kor történelmi kényszerei terelték őket különböző utakra.
A kérdés lényege: vajon előre megfontolt politikai stratégia állt mögöttük, vagy az események sodorták őket különböző irányokba?
1. Vazul kereszténysége: megkeresztelkedett, de nem lett igazán keresztény
Vazul valószínűleg gyermek- vagy fiatalkorában keresztelkedett meg, valamikor a 990-es években vagy az 1000-es évek elején. Ekkor Géza fejedelem és Mihály herceg már politikai okokból támogatták a keresztény térítést.
Az egyházi krónikák mégis „pogány hajlamú” emberként emlékeztek rá. Ennek oka, hogy felnőttként nem követte következetesen a keresztény életmódot: nem gyakorolta rendszeresen a keresztény hitet, felesége pogány maradt, életvitelével nyíltan szembekerült Szent István keresztény államrendjével.
2. Levente traumája: a kereszténység mint az üldözők vallása
Levente, a legidősebb fiú, valószínűleg egészen másként élte meg az eseményeket.
Számára a nyugati kereszténység összekapcsolódhatott apja megvakításával és családja száműzésével. A vallás nemcsak hitet jelentett, hanem azt a hatalmat is, amely Vazult tönkretette.
Levente talán nem egyszerűen pogány volt, hanem olyan ember, aki elutasította azt a vallást, amelynek nevében apját megalázták és megcsonkították.
3. A három testvér eltérő stratégiája: A száműzetés éveiben a testvérek mintha különböző politikai irányokat képviseltek volna:
Béla Lengyelországban élt, katolikus és nyugati kapcsolatokra támaszkodott.
András a Kijevi Rusz támogatását kereste, keleti, ortodox kapcsolatokkal erősödött meg.
Levente a magyarországi pogány ellenzék természetes vezetőjének tűnt.
Ez olyan volt, mintha a testvérek „több vasat tartottak volna a tűzben”.
Ha a pogány erők győznek, Levente lehet a királyjelölt. Ha a keresztény rend marad erősebb, András vagy Béla kerülhet az élre.
4. Tudatos szerepmegosztás?
Sokan úgy vélik, hogy éppen ez a rugalmas szerepmegosztás tette lehetővé, hogy 1046-ban a magyar társadalom nagyon különböző csoportjai — pogányok, elégedetlen főurak és keresztények — egységesen támogassák a Vazul-fiakat Orseolo Péter ellen.
Összefoglalva
Levente szerepe azért különösen titokzatos, mert egyszerre lehetett személyes sértettségből fakadó pogány ellenálló és tudatos politikai szereplő. A három testvér eltérő útja pedig akár egy jól átgondolt túlélési stratégia része is lehetett: bárhogyan alakuljon Magyarország jövője, a Vazul-családnak mindig maradjon esélye a hatalom megszerzésére.

(Bakos László hivatalos oldala)

 

[Létrahuszár]

Lehetett-e cégére a cégéres gazembernek?

Az alávaló, hitvány, gonosz, törvénybe ütköző tetteik által hírhedtté vált személyeket nevezték el cégéres gazembereknek.
Honnan ered az elnevezésük?
A kisebb vétségeket, például lopást, verekedést, részegeskedést oly módon büntették, hogy az elkövető nyakába egy festett vagy írt fatáblát, esetleg a tettéről árulkodó bűnjelet akasztottak, s úgy kellett járniuk-kelniük a piactéren. A XIV. századtól kezdődően a pellengérállítás kiváltságával rendelkező városokban a megszégyenítés eszközéül szolgáló pellengérhez kötötték ki a bűnösöket, a nyakukban szégyentáblával, vagy a bűnjellel. A szégyentábla, a bűntettre utaló tárgy olyan volt, mint egy cégér, csak éppen negatív dolgot közölt, s ezen az alapon lehetett a rossz hírű egyéneket cégéres gazembereknek nevezni.
E fenyítési mód független volt a foglalkozástól, tehát a cégérrel ellátott üzlet tulajdonosának a nyakába is kerülhetett „cégér”, azaz szégyentábla.

Ma hazánkban Fertőrákoson látható pellengér:

 

[setni]

Lehetett-e cégére a cégéres gazembernek?

Az alávaló, hitvány, gonosz, törvénybe ütköző tetteik által hírhedtté vált személyeket nevezték el cégéres gazembereknek.
Honnan ered az elnevezésük?
A kisebb vétségeket, például lopást, verekedést, részegeskedést oly módon büntették, hogy az elkövető nyakába egy festett vagy írt fatáblát, esetleg a tettéről árulkodó bűnjelet akasztottak, s úgy kellett járniuk-kelniük a piactéren. A XIV. századtól kezdődően a pellengérállítás kiváltságával rendelkező városokban a megszégyenítés eszközéül szolgáló pellengérhez kötötték ki a bűnösöket, a nyakukban szégyentáblával, vagy a bűnjellel. A szégyentábla, a bűntettre utaló tárgy olyan volt, mint egy cégér, csak éppen negatív dolgot közölt, s ezen az alapon lehetett a rossz hírű egyéneket cégéres gazembereknek nevezni.
E fenyítési mód független volt a foglalkozástól, tehát a cégérrel ellátott üzlet tulajdonosának a nyakába is kerülhetett „cégér”, azaz szégyentábla.

Ma hazánkban Fertőrákoson látható pellengér:
Csatolás megtekintése 2111397

Nos, Mexikóban is csak Lagos de Moreno városának hétköznapi emberei örülnek annak, hogy egy Batmanként emlegetett önbíráskodó sorra kapja el és kötözi ki egy oszlophoz a bűnözőket, a helyi rendőrök nem igazán.
Eszerint az említett város utcáit egy önjelölt igazságosztó járja, aki ragasztószalaggal alaposan körbetekeri a bűnözőket, majd kikötözi őket oszlopokhoz. Az illető specifikusan motortolvajokra vadászik, mivel állítólag a motorlopások felszaporodtak Lagos de Morenóban, a rendőrség meg nem tudja ezeknek elejét venni. Az önbíráskodót azért is nevezték el "Lagos de Moreno Batmanjének", mert jellemzően éjszaka dolgozik, és bár nem úgy jelöli meg a gazfickókat, mint Ben Affleck a Batmen a Superman ellen- ben, de ráírja a fejükre, hogy "tolvaj". A lopott járműveket pedig otthagyja a közelükben, hogy a rendőrség vissza tudja szolgáltatni a tulajdonosaiknak. Láthatóan némelyikük sérüléseket is szenvedett, tehát feltehetően kapott egy maflást "Batmantől".

 

[Gaguly]

Nos, Mexikóban is csak Lagos de Moreno városának hétköznapi emberei örülnek annak, hogy egy Batmanként emlegetett önbíráskodó sorra kapja el és kötözi ki egy oszlophoz a bűnözőket, a helyi rendőrök nem igazán.
Eszerint az említett város utcáit egy önjelölt igazságosztó járja, aki ragasztószalaggal alaposan körbetekeri a bűnözőket, majd kikötözi őket oszlopokhoz. Az illető specifikusan motortolvajokra vadászik, mivel állítólag a motorlopások felszaporodtak Lagos de Morenóban, a rendőrség meg nem tudja ezeknek elejét venni. Az önbíráskodót azért is nevezték el "Lagos de Moreno Batmanjének", mert jellemzően éjszaka dolgozik, és bár nem úgy jelöli meg a gazfickókat, mint Ben Affleck a Batmen a Superman ellen-Csatolás megtekintése 2111405ben, de ráírja a fejükre, hogy "tolvaj". A lopott járműveket pedig otthagyja a közelükben, hogy a rendőrség vissza tudja szolgáltatni a tulajdonosaiknak. Láthatóan némelyikük sérüléseket is szenvedett, tehát feltehetően kapott egy maflást "Batmantől".

Pártolnivaló. Van most ezzel kapcsolatban egy elhalgatott film, a Citizen Vigilante. Érdemes megnézni.

 

[setni]

175 éve ezen a napon vívták meg a második komáromi csatát. Julius von Haynau táborszernagy, a cs. kir. fősereg parancsnoka célja az volt, hogy a Görgei Artúr vezérőrnagy vezette magyar főerőket beszorítsa a komáromi erődbe, illetve az előtte lévő sánctáborba, majd lendületesen nyomulhasson tovább Buda irányába. A hajnalban kezdődő csatában a közel 52000 főt és 234 löveget bevető cs. kir. és orosz csapatok bekerítették a magyar tábort, és a jobbszárnyon bevették a magyar csapatok által védett Ószőnyt, míg a balszárnyon az ácsi erdőt, majd a monostori elővédsáncokat is. Ezt követően azonban Görgei seregével (közel 27000 fő és 131 tábori, illetve 62 sánclöveg) ellentámadásba lendült, és az elővédsáncok visszaszerzése után az ácsi erdő nagyobbik felét is visszafoglalta, míg Klapka György vezérőrnagy Ószőnyből űzte ki a cs. kir. csapatokat. Az estig tartó csatában mindkét fél jelentős veszteségeket szenvedett, Görgei pedig egy gránátrepesztől súlyosan megsebesült a fején. Haynau a heves magyar ellenállás miatt kénytelen volt leállítani a magyar főváros elleni előrenyomulást.

 

[setni]

A TURÁNI ÁTOK LEGENDÁJA
A turáni átok egy legenda, amely szerint a magyarok közötti viszálykodás egy ősi átok következménye. Az átok eredete eltér a különböző változatokban, egyesekben a Szent István által üldözött táltosoktól ered, mások még régebbre mennek vissza, de mindegyikben közös az átok: a magyarok közt legyen széthúzás, ellenségeskedés.
A legenda valószínűleg a 19. század második felében keletkezett, korábbi ismert említése nincsen, és a magyarság turáni eredete is csak Max Müller német nyelvész 1861-es Nyelvtudomány című munkája nyomán terjedt el a köztudatban. A "turáni átok" kifejezés legkorábbi említése Herczeg Ferenc író és publicista nevéhez fűződik.

 

[Létrahuszár]

KI volt a „legmagyarabb Habsburg”? (1.)


József nádort illették ezzel a jelzővel.

I. Ferenc 1795-ben nevezte ki, a következő évben pedig a pozsonyi országgyűlés közfelkiáltással választotta meg nádorrá.

Mivel érdemelte ki a legmagyarabb jelzőt?

Megtanult magyarul, és következetesen ezt a nyelvet használta.

Átvette a magyar szokásokat.

Az ország viszonyait megismerve arra törekedett, hogy a lehetőségeit kihasználva a magyar rendek és az ország érdekeit érvényesítse.

Igyekezett megóvni a nemzetet Bécs túlkapásaival szemben.

 

[setni]

A pozsonyi csata a honfoglalás utáni magyar történelem egyik sorsdöntő ütközete volt. A magyar seregek megsemmisítő győzelmet arattak a keleti frank haderő felett, ezzel megszilárdították jelenlétüket a Kárpát-medencében. Az esemény jelentősége éppen abban áll, hogy a fiatal magyar államalakulás fennmaradását biztosította.

 

[setni]

A pozsonyi csata a honfoglalás utáni magyar történelem egyik sorsdöntő ütközete volt. A magyar seregek megsemmisítő győzelmet arattak a keleti frank haderő felett, ezzel megszilárdították jelenlétüket a Kárpát-medencében. Az esemény jelentősége éppen abban áll, hogy a fiatal magyar államalakulás fennmaradását biztosította.
Csatolás megtekintése 2111774

Az a sok megemlékezés erről a csatáról ami a magyar krónikákból valahogy kimaradt....a sok részlet hogy ki kit vezetett hol támadt stb.
Persze ezt próbálja meg valaki cáfolni!!
Csak egy részlet egy hasonszőrű megemlékezésből...
˝
A csata utáni éjjel Árpád elrendelte az átkelést
teljes csendben. Tehát átkelés a Dunán kb. 35.000 lovassal
az ellenséges sereg 'orra előtt', éjszaka, teljes csöndben,
ami akkor elképesztő haditechnikai bravúrnak számított.
Az átkelés annyira sikerült, hogy hajnalban az ellenség a felkelő napból
záporozó több tízezres nyílfelhőre ébredt majd túlereje ellenére
ismét két nap öldöklő ütközet után szó szerint halomra pusztult
a pozsony körüli síkságon. A néhányezer fős túlélő csoport menekülés
közben próbált rendeződni de a magyar könnyűlovasság
üldözésben is hatékony: Ennsburg váráig meglepően kevesen
jutottak el. A vár alatti síkon felvonuló magyar haderőre rátört
a királyi őrség és tartalék ´....

 

[Létrahuszár]

A „legmagyarabb Habsburg” (2.)

Egy Habsburg a magyarok oldalán

Nádorsága első évtizedében Bécs érdekeit tartotta szem előtt, és maradéktalanul teljesítette az első években havonta érkező levelek utasításait. Budára.1801-ben előterjesztésben javasolta három börtönben sínylődő jakobinus szabadon bocsájtását, köztük Kazinczy Ferencét is, további hat fogolyét pedig a viselkedésüktől függően.

Meglátása szerint Magyarország önállósága végett önálló magyar minisztériumra, a magyar had- és pénzügy elkülönítésére lett volna szükség. Emiatt 1805-ben titkosrendőrség parancsot kapott a nádor megfigyelésére. Ellenőrizték a levelezését, s azt hitték, hogy a nádor saját titkosrendőrséget tart fenn, de tévedtek. Az 1811. évi országgyűlésről közel ezer jelentés érkezett az udvarba, de egy részük alaptalan rágalmazásokat tartalmazott. I. Ferenc 1814-ben szüntette meg az öccse megfigyeltetését.

A magyar országgyűlés mellőzésének időszakában (1813-1825) Bécs megkövetelte tőle, hogy minden rendeletet pontosan hajtson végre.

Ő beszélte rá I. Ferencet 1825-ben, hogy 13 évnyi szünet után hívjon össze országgyűlést.

A reformkorban a vezető ellenzéki politikusok bebörtönzése miatt csökkent a népszerűsége, de közbenjárásával elérte, hogy Wesselényi Miklós és a rabságban szellemileg leépült Lovassy László büntetését mérsékelték. Az árvízi hajós rendőri felügyelet alá került, az országgyűlési ifjak vezetője pedig amnesztiát kapott, míg Kossuth elsősorban Deák erélyes fellépésének köszönhette a szabadulását.

A Védegylet megalakítását sokan ellenezték. Bécs be akarta tiltani, de a nádor közbelépett, s az egylet törvényesen működhetett.
József nádor díszmagyarban:

 

[setni]

Szondi György hősi halála Drégely várának védelmével fonódott össze. A kis erősség csekély őrsége Ali pasa túlerejével szemben sem adta meg magát, Szondi pedig a végsőkig kitartott. A vár eleste katonailag súlyos veszteség volt, emlékezete azonban a magyar végvári hűség és önfeláldozás egyik legerősebb példájává vált.

 

[setni]

A nándorfehérvári ostrom egyik fordulópontján Hunyadi János és Kapisztrán János erői áttörték az oszmán hajózárat. Ezzel megnyílt az út a vár felmentése és ellátása előtt, Hunyadi pedig bejutott az ostromlott erősségbe. A siker új reményt adott a védőknek, akik néhány nap múlva Európa-szerte ünnepelt győzelmet arattak.

 

[setni]

1683. Megkezdődik Bécs török ostroma.
(ezt az ostromot nagyon kevésbé tekintik döntőnek pedig nagyon kritikus volt hogy meddig tudják még védeni...a korabeli ismertetések és a várvédők már csak 2-3 napot adtak a várnak...az aknászok már nagyon benn jártak a vár falai alatt..)

 

[setni]

1944. 600 amerikai bombázó szőnyegbombázása a budapesti olajfinomítók és a Danubia vegyigyár ellen. Egy másik amerikai légi kötelék teljesen elpusztítja a péti Nitrogén Művek ammóniagyárait. A kép illusztráció. Másik támadás, Almásfüzitő ellen.

 

[Létrahuszár]

A legmagyarabb Habsburg (3.)
Pestet az ország központjává tette

Támogatta az ország felemelkedését szolgáló kezdeményezéseket (Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, Lánchíd gőzhajózás, pesti gőzmalom, vasútépítés, Vakok Intézete, Ludovika ….).
Támogatta, szorgalmazta a tudományok és a kultúra fejődését (Nemzeti Múzeum, Nemzeti Színház, a gellérthegyi csillagvizsgáló, MTA, Kisfaludy Társaság, Természettudományi Társaság, általános mérnököket képző intézet, azaz a műegyetem elődje, a magyar nyelv hivatalossá tétele...)
Kezdeményezte Lipótváros kiépítését.
Pestet az 1830-as évekre az ország központjává, európai színvonalú várossá fejlesztette.