Édes anyanyelvünk, azaz "Mely nyelv merne versenyezni véled."

Horváth Sándor

Állandó Tag
Állandó Tag
1956 emlékére

Hangosvers videóra szerkesztve, a Magyarok világhimnuszával
http://www.youtube.com/watch?v=CFz7Nu23YJw


ÜZENET TESTVÉREIMNEK
Motto:
Mit mondhat még nekünk orosz, angol s francia,
Ha általuk lettünk a népek koldusa, -

Mikor a pokol a földre leköltözött,
Gúny tárgya lettél a koldus népek között.

Szakadt bőrcafatra vertek ólmos bottal,
Bosszúért lihegve, vicsorító foggal, -

Ötvenhatos rabként vörös poklok mélyén, -
Megtagadva bérenc rabtartók szeszélyén -

Ahol minden hazafinak bitó volt a bére,
Gyilkolt a gyűlölet beteg szenvedélye -

Mementó voltál a világ szégyenére,
Mégsem kiáltottál igazságot kérve -

Ott, ahol most erény a pokoli gazság,
Ott nincsen számodra, és nem lesz szabadság.

Magyarnak maradni, bármi legyen sorsod,
Ha hontalan életed könnyezve hordod, -

Magyarnak maradni, ha támadnak orvúl,
Ha sebzett szívedből a vér is kicsordul -

Magyarnak maradni, bölcsőtől a sírig,
Add meg Uram nékünk a Béke igéit -

E hazától távol, elhagyottan, árván,
Balsorsos tört végzet sötét éjszakáján,

Ha guruló arannyal kísért is a sátán,
Maradj meg magyarnak - magyar múltad árán!

Magyarnak maradni - ezer éves jussal!
Ország tolvajok közt, kínnal, könnyel, jajjal -

Felírjuk sebeink a lángoló égre,
És esküszünk pártus Istenünk sebére:

Magyarnak maradni - akkor is megérte,
Ha hűségünknek, most, koldusbot a bére -

Magyarnak maradni - isteni küldetés!
De ha áruló vagy, kísérjen megvetés. <!-- / message --><!-- sig -->


<HR>

NTK HS
<!-- / sig --><!-- edit note -->
 

Horváth Sándor

Állandó Tag
Állandó Tag
1956 emlékére

Az imént készült el az 1956 című hangosvers videóváltozata, íme:
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=1cTr2BSLhhs



1 9 5 6


Európa szívében, Budapesten


Jajveszékel, dübörög az ég
A Corvin közben, Széna téren
Emberirtó verőfényben
Írt köveken járok ünnep reggelén
Vérfövenyen - sápadt arccal
Mély zavaros kábulatban
Hallgatom a gránátok hogy zuhognak
Az ünnep-hangú késő őszben
Vérpad épült - vesztőhely az áldozatnak


A Corvin-közben, Széna téren
Mit üzennek
Gyermek arcú sebesültek?
Büszkén törtek tetem országon át
Álmot szőve keletről nyugatnak
Ám cserbenhagyta őket a világ -


Már tíz éve. Virágba borult minden remény -
Most szemlesütve állok hideglelősen


Oly közel a vég - kísért ama régi kép
Szólít az a másik valóság
Hiába a segélykiáltás
Elrabolták és meghalt a megvasalt szabadság


A Roosevelt téren - Moszkva terén
Nem kellett magyar élet és igazság


A novemberi hideg őszben
A város minden szegletén
Még ragyogott a megváltó remény
Megszületett a régen várt magyar tavasz
Virágba borultak a megőszült szigeti fák


De egyetlen éjszaka alatt
Megjött a Tél és november negyedikén
Megfagyott minden virág
Az ország gyászban és romokban állt
Eltaposott mindent a pufajkás csizmaláb


Ajánlás:
Herceg ugye tudod mi az igazság?
Ha húsába vág, hallgat
Nem akar tudni róla a világ...
<!-- / message --><!-- sig -->
 

Ile57

Állandó Tag
Állandó Tag
A magyar nyelv napján:

Magyari Lajos:

CSOMA SÁNDOR NAPLÓJA

1
"Rejtelmeim birtokában, szárazon csikorgó
kínjaim között, de bírva még a
test romlását figyelő riadt elmét -
idegenek és más lelkűek között,
én, Csoma Sándor, meghalni készülök.

Nincs - mert szükségtelen - a testamentum:
porom itt marad; elég távol ahhoz tőletek,
hogy figyelmeztető szónak támadjon fel
ez idehurcolt test, e vacak,
miben nagy titkom porladni marad.

De elég közel, hogy a kegyelet
utánataláljon, ha majd megszereztétek
valahonnan a lángot, a lángomat,
mivel próbáltam felgyújtani...
a száraz, a szomjas rőzsét...
(De botorak vagyunk, de esendők,
ó, csak kései véreink ne nyögnék!)

2
Ki verte meg azt a kisfiút az utak igézetével,
dobogni ki lopott bele nyugtalan szívet,
s ígérte-hazudta, hogy messzire ér el?

Ki tette, hogy ÉHÉT csak ez veri el,
csak így tűri meg lelkesnek a föld,
s béna köveivel nem keveri el?

Ki áldotta meg megszállott álommal,
válthatatlan drága, de talmi kinccsel,
szegénységen ragyogó cifra lommal?

Kicsi királyfik nyomára ki küldte,
pokolra-mennyre ki űzte ezt a kisfiút?

Az utat én akartam,
mert engem akart az út.

3
Csörgőt ráz, csörgőt, csörgővel hívogat:
földből, ölből, házból kicsalogat,
csörgőt ráz, kolompot, harangot,
meleg testembe rejtette a hangot,
csal át erdőn, úton, át az árkon,
forrást buzogtat a láthatáron,
csörgeti bennem, csörgeti magamban:
elérsz valahová, jössz valahonnan -
még egy lépést, mert születtél,
valaki küldött ...
még egy lépést, mert aki küldött,
bízva küldött,
még egy lépést, mert járni tudsz,
hát muszáj menni,
százezer lépést, mert nem hisz
az utadban senki ...

Addig a városig, addig a hegyláncig ...
Születéstől halálig.

4
Ha megalkotjátok az energikus
táj fogalmát, s utamra ebben találtok
indokot,
próbáljátok meg továbbgondolni a gondolatot:

Akinek semmije nincs,
mindent csak az akarhat,
mert nem lehet: hát álommal beéri,
de azt legalább
kíméletlenül tudja kérni ...

Akit feldob magából a nép,
az nevében akarjon nagyot.
(Kit érdekelne különben Bokharában,
hogy székely-magyar vagyok!)

5
Üzent utánam az otthoni világ:
összeomlott egy gerendaház,
égbe szállt róla a cserép,
roppanva csuklott meg a váz,
az udvarból az állatok futottak,
egy fűzfa kitépte gyökerét,
a fűzfa lehajolt,
leborultak a kertsasok, gazdátlan
leng a szélben egy kasza,
esendő füvek ütötten nézik -
mankóján apám tavalyi mosolya ...

Üzent utánam az otthoni világ,
vérembe lopta áramát.

6
Ó, a lélek melléktermékei, kolonc vágy,
indulat, gyengeség, szerelem,
mint nyúlfival a lecsapó vércse,
gyalázkodva játszanak velem.

És vért csordít a gyengeség,
pedig erő továbbmenni kéne,
mert messze van a kincs nagyon,
s pazarlódik az ember vére.
Hamuval szórom a fejem,
átokkal szikkasztom a vágyat,
és a győzelmem: cifra kín,
elkerül édes gyalázat.

Győzök megint: töretlen homokon megyek.
Felettem látomásos forróság táncol.
Lengeteg.

7
Mint kagyló testébe fogadott gyöngyét
(pedig valami véletlen áram sodorta),
óvom a szót, a hazulról hozottat.
Idegen csendben rügyezik ki bokra.

Húsomba takarom: növekedjék,
fájdalom árán is tisztuljon a fénye -
árulóm lehet ő, lehet menedékem:
halálos páncél a kettőnk kötése.

Nyelvem alól szikrázva felmutattam,
ha arra kért egy szelíd idegen
(napnyugati királynak mondott érte,
és megcsókolta a kezem).

A másik csak látni követelte,
s hogy forgassam, pengét lökött
melléje, s rikoltva röhögött:
"Elveszem gyöngyöd, ha kiköpöd."

Azóta zárva a gyöngy, homályban.
Sebes a szám, hát hallgatok,
méretlen út van még előttem,
mint nyelvetépett dervis, ballagok.

8
A sivatagon át megőrül, aki gyenge,
a lángoló homokba veti magát,
hívja állati vággyal az enyhet adó,
kés bizonyságú, hűvös éjszakát.

Ilyenkor gondolj valami másra -
halkan gyűljön az erő szíveden,
és ne alkudj olcsón a pusztulásra:
a véghez itt még minden idegen.

Lázak tánca járja csontjainkban,
s bizony kidől a szemre vélt derék ...

9
Megkínoztak egyszer, tudni akarták:
ki vagyok, honnan, mit rejtegetek.
Mondtam: a lelkem, valami álmokat.
Bambán néztek, mint hülye gyermeket.

Mert mindenek fölött való a módszer
(nem lehet ily egyszerű igazság):
idegeimet bölcs szakértelemmel
tépdesték, s rángó sebbe hagyták.

Néztek, bűvöltek, belém haraptak -
csak a kígyó nézhet így egeret;
nem fájt, csak furcsa, hogy tudtam,
ember vagyok, és ők is emberek.

10
Most könyvek, nyelvek csendjében élek,
a nyugalom párolog, mint keserű teám,
időnként nyugtalan híreket hoznak,
nyugtalan Európa így talál reám.

S hiába várni tunya áltatás,
és mindenemet otthon őrzöm,
semmim sincs, hát lehetetlen,
hogy kincseim sorsa ne gyötörjön.

A lámák csak értetlen megállnak:
honnan bennem a kínok bokrai ...
(A lámák süket fülébe magyarázom:
"Magyar vagyok, de európai.")

11
No, híres vándor, hová vitt az út,
kihordott álmod merre láttad?
Vagy megfojtottad azt a kisfiút,
ki benned nyöszörögve lázad?

Akárki Mister tudja, merre jársz,
s agyadat becsüli nagyon,
megírja helyetted testamentumod:
hogy ki népé lészen e vagyon ...

S hiába sikolt fel az a kölyök
lázas és megcsalt éjszakáival ...
Erős lettél, ezt is eltűröd,
bódít a tett, akár az ital -

álmodat immár eltakarhatod
a föld minden szavaival.

12
Oly magasan vagyok idefenn,
a fenséges halál lábainál,
a némaság fehér csúcsainál,
az emlékezés szennyes köveinél,

a megvallás mély medreinél -
hogy már hittel hiszem:
vallhatok józan borzongással,
mindent megadó szelíden,
szigorúan, hidegen.

Az utat megjártam, s ami kész:
az már nem az enyém.
(Ami volna még, ahhoz csalna,
hívna talán valami részeg remény.)

Lehet, hogy szeretni lett volna jó,
asszonyt ölelni, nemzeni gyereket,
kaszálni áramos nyári szélben,
fejszét emelni téli dérben,
túrni a földet, kóstolni azt, ami
érdesen, de érdesen Való!

Lehet, hogy ez lett volna jó?
13
A nép, melyből vétettem, bizonnyal megél,
tagadjátok le előtte kínjaim,
elég, ha gond akasztja, próbálja a tél.
De tegyétek, hogy lelkét megtartsa - megtalálja,
táplálja a föld ott, ahol él,
szikkadjon el az emlék ázsiája,
szívünknek is jusson bor, kenyér.

Beváltatlan álmom minek fájjon?
A tévedésnél igazam erősebb,
nem az a fontos, hogy rokonok -
de testvérek lakják ezt a földet.

Én pedig? A test már vészt csenget,
de élek. Most a magam dolga minden,
nem hagyakozom, magamért nem remélek.

Ti se szerkesszetek belőlem
szakállas példabeszédet."
 

Ile57

Állandó Tag
Állandó Tag
Nagy Gáspár:

Nem félteni kell, hanem sokkal jobban szeretni

Anyaméh
anyaöl
anyaszültmeztelen
anyajegy
anyatej
anyanyelv
anyaföld
anyanemzet
anyaország
anyaszentegyház … akár egy vers, mondhatnánk a litániás sorolásra.

S még legalább kétszer ennyi gyönyörű anya előtagú vagy abból képzett szót írhatnék ide, melyekhez kivételes lelki tartományok kapcsolódnak azok körében, akiknek nyelvén szólok. Akik megértik és maguk is éltetik ezt a nyelvet. Anyanyelvüket.
Minden nyelv, függetlenül attól, hogy mekkora népesség használja, élteti vagyis alakítja, képes arra, hogy valós párbeszédbe kezdjen a Világgal. S ha a Világgal társalkodik: titkokat nyitogat és őriz egyszerre. A nagy bábeli szerterebbenés óta (hogy jelezzünk egy biztos történelmi pontot) a népek, nemzetek másképp dicsérik a világ titokzatos berendezését, másképp fohászkodnak a Teremtőhöz, akinél minden nyelv egyenrangú. (A kihalt valahai nagy nyelvek is!)
A kis nemzeteket, vagy a háborúságban szétszórt, töredék népeket, kiket megsanyargatott a történelem legtöbbször nyelvük veszejtésére ítélik olyanformán, hogy más nyelvű, nagyobb népek gyámsága alá helyezik őket. A kitépett vagy lenyelt nyelv, és az így végképp elnémult száj, a többszörösen lenyesett képzelet szimbolikája az egyes ember és közössége végórájaként vetül az Égre, s aztán innen indulnak a csodák. Mert valóban: nyelvében él a nemzet. Sőt: abból! A legkisebb is. Ebben a csodálatos lelki-szellemi erőtérben, ahol hangok sorával megérteti magát: anyanyelvén fedezi föl a világot, s születése pillanatától, élete végeztéig ez a legigazibb otthona.
Aki Európa közepén a magyar nyelvet kapta örökül anyjától, az látszólag a legtárstalanabb, legkülönösebb nyelvre mondhatja immár több mint ezer esztendeje, hogy ez az anyanyelve. S azt is, hogy kiállta a viharokat. Mert a történelem minden gyilkos igyekezete ellenére fönnmaradt. Sőt megtartotta a nemzetet is! Hol föntről, isteni, mágneses erővel, hol a nádasok-zsombékok békakuruttyos mélyéről adván a támasztékot. Mert voltak papjai, költői, szentjei: tehát hites bujdosói, akik ebben a nyelvben gondolták el a paradicsomkert és a végítélet közti titkokra a megfelelő szókat, igéket s imákat. S a nyelv úgy súgott nekik Isten által, hogy megmaradt az éltető nemzetség is. Egymást erősítvén a bajban, romlásban, majd a gyógyulásban.
A nyelvi végítélet napjait – külhoni és hazai tudós eleink néhányszor már fölírták ama táblákra. Máskor meg tán ugyanők erről a nyelvről, a magyar nyelv csodájáról, életképességéről, titkairól – lévén e nyelv legnagyobb teremtői és pallérozói – udvarló és hódoló szavakkal szólak.
Legutóbb, éppen a 2000. esztendőben Grétsy László profeszszor válogatásában A mi nyelvünk című reprezentatív antológiában. 260 író, költő megrendítő vallomása sorakozik benne a kezdetektől napjainkig. Ez megmaradásunk, vagy még inkább lelki fönnmaradásunk történelemkönyve is, írhatnám alcíméül. Olyan breviárium, amelyet csatlakozván majd a nagyobb közösséghez – magunkkal kell vinnünk. S szüntelenül éltetve nyelvünket, élnünk is kell a jó tanácsokkal, intésekkel, óvásokkal, amelyek e gyűjtemény lapjairól kisuhognak.
A nagy nyelvek hatása láthatóan a mindennapi nyelvet veszi rendszerint „kezelésbe”, lop el az árnyalatokból, fakítja meg színeit s kölcsönöz mindenféle még emésztetlen új, idegen szavakat a sznobériával kacérkodónak. És a gyors megértésre törekvő kívánalmak szócipelőit nyilván elfogja majd a türelmetlenség, s valami európai egyenmasszát gondolnak ki közös „apanyelvként”, melyben emlékeztetőül ott lüktet majd egy anyányi hajdanvolt Európa is (most ez csak legyen ironikus jóslat).
De azt hiszem, hogy az irodalmi művek nyelve, védekezésképpen talán igényesebb, egyedibb, ha tetszik nemzetibb lesz. A fordítások pedig éppen a ritka nyelvek, a kis nyelvek javára alakulnak kedvezőbben.
Végezetül azt mondom: nem félteni kell anyanyelvünket, hanem sokkal jobban kell szeretni. Akkor és most, akkor és ott. Mindenkor. A szeretet partiturájában ne a féltést és ne a siránkozást, vagy a jajveszékelést kottázzák a nyelv őrzőangyalai, hanem a biztos derűt, és ha tetszik: az óvó büszkeség, a nyelvet bátran megvalló öntudat hangjegyeit. Mert csak a szeretet védelmezheti meg és teremtheti újjá az isteni rendelés szerint ajándékul kapott anyanyelvet. A miénket is.

(Vigilia, 2001/7.)
 

göröngy

Állandó Tag
Állandó Tag
Kiss Dénes:
A “TITOKZATOS” MAGYAR NYELV TÖRVÉNYEI ÉS JÁTÉKAI



Aligha véletlen , hogy azt mondták vagy írták a magyar nyelvről: olyan, mintha a Marsról hozták volna. Amikor a magyarok beszélgetnek, mintha szórakoznának. Ugyanis a szóragozó lehet szórakozó is, a szórakozás pedig szóragozás. Nem csupán játék ez, hanem a magyar nyelv törvénye. Mert a magyar nyelv lényeges tulajdonságait tekintve
ELTÉR A VILÁG LEGTÖBB NYELVÉTŐL!​
Aki magyarul gondolkodik, sajátos rendszerben és eredeti logika szerint működő nyelvvel képes erre. A világon mintegy 3000-3500 nyelvet tartanak nyilván, a nyelvjárásokkal együtt. Illetőleg, pontosabb, ha azt mondjuk: ilyen számura becsülik a valaha volt és a mostani nyelvek összességét. Ha ez a szám éppen háromezer, akkor a magyar nyelv, alapvető rendszerét, legfontosabb tulajdonságait tekintve eltér a világ kétezerkilencszáz-kilencvenkilenc nyelvétől! Kissé egyszerűsített jelzés ez - arányosítás - a magyar nyelv “marsi” származásával kapcsolatban.
Melyek azok a tulajdonságok, amelyek a magyar nyelvet elkülönítik - kisebb-nagyobb mértékben, általában jelentősen! - a világ legtöbb nyelvétől?


1./ A magyar, ragozó - aglutináló - nyelv. Ez azt jelenti, hogy a szavakhoz RAG-okat, - képzőket, jeleket, toldalékokat - RAG-asztgatunk, RAK-osgatunk. (Igy szó-rak-oz-unk!). Ám nem csak a szavak végéhez, hanem azok elejéhez, sőt a közepéhez is. A RAG jelentése maga is rész. A háztetőnek azt a részét - eresz-rész - eresztékét nevezik ragnak például Zalában, ahova a kulcsot s egyéb kisebb tárgyat “eldugtak”. De benne van - s lehet! - több szavunkban a “rag” szórész, például a sa-ROG-lya szóban, amelynek jelentése, a kocsi vagy szekér megtoldása, öblös, keretes farésszel. Azaz maga a saroglya is toldalék! (De föltételezhető, hogy benne van a nyelvfejlődés korábbi idejére utalva, például a farag, fa-rag, s tán reg-gel stb. szavainkban?)
E nyelvi alapelemek - rag, képző, jel - ide-oda rak-os-gat-ha-t-ók. Látható, hogy a rakosgat szavunk ragozása, pontosabban a “rak” szavunké milyen érdekes. De mondhatunk más példát is. Íme:
meg-hí-v-at-tat-hat-ná-tok
valakit valahova. Ezt a világ legtöbb nyelvén legkevesebb négy-hét szóval fejezik ki! A magyar is tudná így is: “Szóljatok, hogy hivattassanak meg engem.” Vagy: “Mondjátok meg, hogy ők (valakik!) hívjanak meg engem.” stb.
Lássunk példát a rag-képző szóhoz kapcsolódó lehetőségeire:
SZER - SZOR - SZÖR
egy-SZER, SZER-ez, több-SZÖR-öz, rend-SZER-int, sok-SZOR, SZOR-galom, stb. Csak egy logikai példát arra nézve, hogy e szó-elemekkel valóban azonos vagy közeli jelentéstartalom jelenik meg a szóban: sok-SZOR. Ebben az esetben a SZOR a szó végén található, és azt jelenti a szó, hogy valaki valamit folyamatosan vagy gyakori ismétléssel tesz. S ha a szó elején: SZOR-galom, találjuk a SZOR-t, akkor az előbbi, a sokszor jelentése világlik elő ebből a szóból is. Hiszen az a szorgalmas, aki valamit sokszor, rendszeresen vagy folyamatosan csinál! De e szótagok, részek jól látszanak a több-ször-ös-en szavunkban is. (Szándékosan választjuk el a szavakat a későbbiek folyamán is, hogy az olvasó lássa, lát-ha-s-sa, lát-ha-tó legyen nyelvünk ragozó jellege - lám: jel-leg! - mert leg-es-leg így leg-én-ked-he-t-ünk nyelvünkkel.) Később még mutatunk példákat a -ra-re, -ban-ben, -tól-től, -nak-nek stb. ragokkal s tán még kép-zők-kel - kép-ző-k-vel, vel-ük - is.

2./ A magyar nyelvben a mássalhangzók hordozzák a jelentéstartalom legalább kilencven százalékát s azt inkább csak árnyalják a magánhangzók. Jó példa erre a következő verssor:
Tilpri migyir hi i hizi
vagy: Hözödnök röndölötlönöl
Az olvasó hamarosan rájön, különösen, ha csupa e-vel, majd csupa a-val stb. próbálkozik. Rendszerint a harmadik magánhangzó “összekötés” elővilágítja az eredeti szöveget. Persze mindehhez az szükséges, hogy a magyar mondatban az eredeti helyükön hagyjuk a mássalhangzókat. (Ez csupa mássalhangzós, ősi, magyar rovásírás titka is.) Akar falyamatasan as lahat magyaral baszalna, i misik migyir migis migirti, higy mit is ikirink möndönö ö mösök mögyörnök.....

3./ A magyar nyelvben az ábécé minden hangzója - kivétel x, y, q, - önmagában, másod- vagy harmadmagával külön tisztségviselő is lehet! A már említett “ rag-ok” lényege is ez. Például a fej-em-re szóban három “e” hangzó található, de az első jelenti az eredeti, alaki értéket, a második már a birtokos rag “összekötője”, a harmadik pedig a helyhatározó ragé. Ám lehet még egy zárt “e” kérdőszócskaként: fej-em-re-e? Tehát a magyar ábécé hangzóinak nemcsak alaki, hanem helyi értéke is van. Így például a “k” - a sok szavunkból elvontan! - a többes szám jele. A “t”, amely a tárgy jele, tán nem véletlenül szerepel a “tárgy” szavunkban? De lehet igék esetében az egy vagy két “té” a múlt idő jele is. Alapszó a “vala”-ból kialakult “volt”! Ezért múltból “jövő” bizonyíték a “voltaképpen” szavunk, hiszen azt jelenti, hogy: igazában, valójában.

4./ A magyar, beszéd közben, a mondatban az első szót, a szóban az első szótagot hangsúlyozza. Ez is természeti törvény szerint való. Ugyanis a beszéd kezdetekor van a legtöbb levegő a tüdőben, s akkor létezik a legnagyobb nyomás is. Így az első hangzó lesz nyomatékosabb, ha természetesen beszélünk. Itt említjük meg azt a fontos, talán még zenei törvénynek is nevezhető nyelvi megnyilvánulást, amit magánhangzó-összhangnak neveznek. A lényege, ha a szótőben magas hang “szólal” meg, például “ég”, akkor bármelyik értelemről, jelentésről is van szó, magas hangú lesz a toldalék: égre vagy égés, égő. Ám átváltozhat a szóeleji “é” hangzó “e”-re, ha például így változtatjuk az eredeti ég, égbolt jelentését: egesedik. Költői nyelvben lehetséges: “Fölénk egesedik a kékség.” stb. De a magánhangzó illeszkedés törvénye megmarad. A mély hangú szótövek esetében pl. “haj”, a toldalék, rag: hajra, hajon, hajjal stb. De ha már tovább képződik a szótő: hajadon, akkor ebben az esetben is megmarad a mély hangú toldalék: hajadonnak, hajadonnal, stb. Ám ha önálló jelentésű szórész kapcsolódik a szóhoz: haj+lék - lak-héj! - akkor is mély hangú lesz általában a toldalék: hajlékra, hajlékom, sőt, a képzett hajlékony szóhoz is mély hangú ragok társulnak: hajlékonyan, hajlékonyra, de már ha új, önálló jelentéssel bíró nyelvi elem járul hozzá, akkor kissé fölmagasul a szó vége: hajlékony-ság! (A ság-ség képző minden bizonnyal a “sok” szavunkból lágyultan alakult, formálódott. Hiszen nagyítja, nagyobbítja, erősíti a képet: hegy - hegység, katona - katonaság, bátor - bátorság. De igazában így értékelhető a feltételezés ereje: sok a sok = sokaság.) Külön érdekesség az “i” hangzónak, hogy jaját “szabálya” van. Mert például víz-re, íz-re, tíz-zel, stb. De már síppal, híd-ra, át-hid-al, de sikolt, s lehet sikít, sikoly, sikoltás. Vagy: hig-ít, de hig-ul, sim-ul, simít. Az “i” tehát külön vizsgálandó, iz-gal-mas, iz-ga-tó kérdés.

5./ A magyar nyelv szókincsét és működési rendszerét is meghatározza a hangutánzó jelleg uralma. Valamint a be-CÉ-ző gyermeknyelv jelenléte. Így aztán a magyar szavak nemcsak - ok-os - jelentésükkel, de sajátos tárgyi “emlékezetükkel” is részt vesznek a közhírlésben, a közlendőknek nemcsak eszközei, hanem többszörös hordozói. Azt mondhatjuk, hogy valójában a magyar nyelv minden szava hatással van a magyar nyelv minden szavára! S ha az ősi szógyököket nézzük, a kezdeteket, akkor ennek logikai - számtani! - útja megrajzolható. Jó példa erre a földönfutó szavunk! Most már néhány érdekes és sajátos példa következik arra nézve, hogy nyelvünk a legvalósabb valóság ősi kifejezője is.
Az említett FÖLDÖNFUTÓ szavunk pedig azért jó példa - noha nem egyedülálló! -, mert egyszerre jellemzi a magyar nyelv valósághoz való szoros és ősi kötődését, valamint a szó dokumentum jellegét. Ugyanis, ha ezt a szót használja a magyar, akkor hozzágondol kimondatlanul is néhány jelzőt. Mégpedig a következőket: szegény, szerencsétlen, hazátlan stb. Ezek a jelzők mint valami szóárnyék követik ezt a szót. Mi ennek az oka? Egyetlen logikus válasz lehetséges, hogy lovon ülő nép szemszögéből, akinek még lova sem volt - két-három-ötezer éve! - az félhetett, hogy bármikor kell menekülni, harcolni stb., ő hátrányos helyzetbe kerül! Így azután a “megjárta” szavunk, ami szintén gyaloglásra utal, ugyancsak mellékjelentést kapott, mert azt jelenti: hogy rosszul járt, valami baja-gondja lett stb. Vagy a nyilallik szavunk jelentése: belénk szúrt éles fájdalom! Belénk nyilallt! Nem kell mondani, hogy igen régi tapasztalat, a nyíllövés. A nyíl okozta fájdalom emlékét őrzi ez a pontos kifejezés. Nem minősítés, de jegyezzük meg: az angol “földönfutó” szóban - homeless - nincs benne a “föld”! Noha ez a szó magyarul azt jelenti, amit az összetétel szavai is jelentenek: föld+ön fut valaki. Máshol nem is futhatott valóságosan. Ahogy a nyíl angolul “arrow”, és a nyilallik: (fájdalom, mi más nyilallna?) shoot, a nyilalló shooting, stabbing pedig inkább hangutánzó, a suhanást halljuk belőle! A nyílpuskában már egyik szó sincs benne. Újra hangsúlyozzuk, ez nem minősítés, csupán a magyar nyelv mássága! De ez a másság megnevezhető: az ősi valóságra emlékezi a magyar nyelv a szavaiban. Nos, még egy példa arra nézve, hogy bizonyos nyelvekben bizonyos szavak nem eredendőek, hanem átvételek: A német nyelvben das Pferd a ló. Lovagolni azonban reiten. Így hát a lovagolni szóban nincs benne a ló! Erre több nyelvet is említhetnénk példaként. Mindez arra is mutat, hogy a ló hasznosítása e földrészen - Eurázsia - keletről nyugatra terjedt el.
E kiragadott példák arra is mintát nyújtanak, hogy a nyelvünk emlékezete több ezer évre nyúlik vissza. A magyar nyelv szavai, akár a föld rétegei, őrzik elmúlt korok eseményeit, valamint a társadalmi és földrajzi környezetre is utalnak. Kis túlzással az is állítható, hogy a magyarság története benne van a magyar nyelvben, csak képesség kell annak elolvasásához.
Végezetül néhány sajátos magyar nyelvi példát mutatunk be. Mindezek meghatározzák a ragozó nyelv működését: a ra-re ragok megtalálhatók a rá, reá, rája - sőt pl. a haj-rá! - stb. szavainkban. A hajrá alighanem vadászati kiáltás is volt, nemcsak harci. A “Huj! Huj! Hajrá!” arra szólította föl a lovon vadászókat, hogy a vadász sólymot, a rárót engedjék rá a vadra:
“Ti is rárószárnyon járó hamar lovak,” (Balassi Bálint)
E verssorban két dolog is utal a gyorsaságra, előbb a ráró szárnya, majd a “hamar” kifejezés, amelyben benne rejtőzik a “mar”, például a kígyómarás gyorsaságára utaló szavunk. (De létezik az elmarja előle, azaz elkapja, elveszi kifejezés is. Valamint pl. a marakodik s tán a Maros gyors folyásáról kapta a nevét?)
Lássunk néhányat az ingó-bingó, majd be-CÉ-zett, csecse-becsés szavainkból: az ingyom-bingyom, egyedem-begyedem, ugra-bugrál, stb. egy sem található a szótárakban! Holott minden magyar szóval lehet “hintázva” hasonlóan játszani: igen-bigen, székem-békem, stb. Használjuk az ákom-bákom kifejezést és még sok ezret, aminek az egyik szóikre nem hordoz külön jelentést, csak hangulatfestőt, érzelmit, játékost. Ám vannak olyanok is, amelyeknek mindkét szavát külön is használjuk: anya-banya, ácsi-bácsi, maci-baci, (bocs, paci, csacsa stb.), ezek be-CÉ-zett szavak, becirmosodik a “c” hangzó és cuki-buki hangulatot kölcsönöz ez a gyerekek-csecsemők: csecs+emlő! szopás közben százezerszer hallott cuppantó, cicin csüngő hangzója, ami benne van a kece-bece és még sok szavunkban, ám a “kece” már csak népdalban őrződött meg: “kis kece lányom fehérben vagyon...” Ki az a “kis kece” lány? A fehér ruhás, kecses, karcsú menyasszony!
Ám szerepet kap a ka-ke-kó kicsinyitő - ke-d-vesitő képző is, amely aligha véletlenül van jelen, a régies kee, kend, majd kegyelmed, őkelme, ke-d-ves stb. szavainkban. (A kedves-ke idétlensége bizonyítja, hogy a szó elején már betöltötte a szerepét a “ke”!) De például a kedves, kis madár neve CIN-KE, egyrészt hangutánzó cin-cin szóból és a kedvesítő képzőből áll össze. A FECS-KE a fecsi-locsi-csicsvegő hangutánzó szóból, valamint a jellegzetes fic-kándozó repülésből adódhat össze. Ezek csak kiragadott példák hiszen a csi-kó szavunkban benne van a ki-CSI szó “csi” része, illetve az említett mélyhangú “kó” képző. Éppen ezért, a nyelvi rákérdezés igazolja, hogy felesleges ezeket a szavakat tovább kedvesíteni - kicsinyíteni! Íme: cin-ke-ke, fecs-ke-ke, csi-kó-ka... És így tovább.
A logika jelenléte meghatározza a magyar nyelv rendszerét! E rendszer fölismerését pedig az segíti, hogy a magyar nyelv a tiszta hangzók nyelve. Azt írunk, amit ejtünk és azt ejtjük, amit írunk! Ezért elkülöníthetők a tiszta hangzók, amelyek mássalhangzó “képletei” általában már a szótőben meghatározzák a jelentéstartalmat. Íme:
a K+R - G+R példái jól mutatják mire gondolunk:
K+R = kar, karéj, karol, (karó: rákarolódik a növény, mert a nyelv logikája “visszafelé” is igaz!), kard, kerek, kerék, kerget, (űz, miközben bekerít: KER+GET, gat-get gátol!), kerge birka, kert, kerít, kerül, korona, karima, KÖR! Hiszen mindezek a jelentéstartalmak, - és még száz! - körre, kerekre, görbére, stb. utalnak. Folytassuk a példákat: karám, karom, köröm, stb.
Majd a lágyult gé-vel: G+R: garat, görbe, görnyeg, gerinc, görgő, görbül, gurul, guriga - karika! - íme a kicsinyítő képző is lágyul, a “ka”-ból “ga” lesz! Hely hiányában, noha kidolgoztunk a nyelv egészének rendszerét, csak kevés példát említhetünk! De megjegyezzük, hogy a “nyelvpörgetéssel” ejtett-formált “R” hangzó jelenléte a döntő! Ezt más nyelvek is igazolják pl. az ír, , rajzol - g-r-afit, car-bon, kara-gara, korom! - szavakban is és a jelentések, még sok más hasonló “eR-res” szóban körre, görbeségre, forgásra utalnak. Például a finnben a piri=kör, de a napapiiri = napkör, azaz sarkkör! Magyarban ireg-forog-pörög vagy a forgatag-fergeteg stb. összefüggései bizonyítják ezt.
Általános nyelvi logika a vízszintes és a függőleges. (Tény-leg, vég-leg, mér-leg: leg és leg, lám így is leg-én-ked-het-ünk nyelvünkkel!)
A “vízszintes” logika példája a jobb és bal testrészeink, valamint oldalunk megnevezésének történeti-tapasztalati összegzése:
A MAGYAR NYELVBEN A JÓ OLDAL A JOBB OLDAL! Vagyis nincs külön szó a jó kézre, ennek fokozása a jobb kéz, ami egyúttal jobb a bal kéznél! Ősi tapasztalat ugyanis, hogy az emberek legtöbbjének a jó keze a jobb keze. Az a jó a szerszámhoz, a fegyverhez, stb. S a bal keze a rosszabb keze: bal-og, bal-ga, bal-lada, stb. jelentések is erre utalnak!
Példa a “függőleges” logika jelenlétére: a “fej” szavunk jelentése még: fő, koponya. “Hajadonfőtt”, kalap, sapka nélkül. “Jó fej, nagy koponya.” - mondják így is. Akinek fő a feje, annak a fejnek, főnek kell használni a koponyáját, azaz gondolkodnia kell! De hol van a fő? Fönt. Fölül. Ebből képződött a főnök, fönnség, fölség, fennséges, stb. A fej-ből a fejedelem, fejes, fejlődés, fejlődik, stb. (Az anyaméhben a fej fejlődik ki előbb, aránytalanul jobban, mint a test! Nomád népek ezt látták nemcsak az embernél, hanem állati magzatoknál is!) Mert a nyelvekre, és nyelvtanra a valóság volt a legnagyobb hatással!
Sajátos logikát képviselnek például az égtájak megnevezései a magyar nyelvben:
KELET - ott kel-kél a nap, kikeletkor kel ki a földből a fű, a mag, kelés keletkezik a bőrön, “kikel-ünk” magunkból, fölkelünk ágyból, székből, vagyis a fölfelé való törekvést fejezi ki s kelt azon a napon, amikor a nap kelt - ez a “keltezés”. (Dátum.)
DÉL: az északi féltekén , déli 12 órakor, bárhol is állunk, Európában vagy Amerikában a nap tőlünk déli irányban van. Vagy dél felé haladva egyre inkább a fejünk fölé kerül, azaz: delel. S mi életünk delén - magasán! - vagyunk daliák, délcegek, deli legények. (Jól tudom pl. a deli török szár-mazású szó, ám had soroljam ide, ahova a magyar nyelv törvénye állítja!) S a “déli” szavunkban benne van az “él”, például az étel: eledel! stb.
NYUGAT: al-kony-atkor a nap le-kony-ul, elnyugszunk, lenyugszunk, nyugalom, nyugodalom terül ránk: a nyugalom és megnyugvás függ össze e jelentéssel.
ÉSZAK: az éj és éhség szaka - szak-szeg, szeglet, szegély, csík! - vagyis a rideg égtáj iránya!

E magyar nyelv rend-SZER-ében a ragok, képzők ide-oda való RAK-os-GAT-ása - gat-get: gát-ol-gat - a tárgyi dologból képzéssel cselekedet lesz: gát-ol, s a folyamatos cselekvést éppen a “gát” újra szóhoz való kapcsolásával szüntetjük meg, gátoljuk: gát-ol-gat!
A BAN-da szavunkban aligha a “da” képző adja a jelentést! Sokkal inkább a “-ban” helyhatározó rag! S így van ez a ban-dita, bandérium szavakban is! A magashangú “-ben” helyhatározóból is képezhetünk szót: ben-dő! Állatgyomor, embergyomor. Belül - bévül, bél! - helyezkedik el. Valóságos akár a fennhéjázó szavunkban a “héja”. De így már: bensőségesen elbeszélgettünk, átjárta egész bensőmet, stb. elvont fogalommá válik ez a szavunk is! S a magyar nyelv lényegi jellemzője, hogy az elvont fogalmakat így vissza lehet vezetni a valóságos fogalmakhoz, tárgyakhoz, amelyeket nyelvünk sokkal előbb megnevezett - s minden nyelv! -, mint az elvont fogalmakat! (Gondoljuk meg, miként mutatja ki “fogafehérét” a “fog” szavunk kettős: tárgyi és cselekedeti vonatkozásban!) De mindezek csak jelzésként kiragadott példák nyelvünk minden más nyelvtől eltérő sajátságaiból. Végezetül ugyancsak nem közönséges mutatványt nyújtunk: a magyar nyelv mértani ábrát, majd épületet tervezett!

A mellékelt ábra minden sora jobbról balra, balról jobbra, alulról fölfele s felülről lefele olvasható. A hosszabb soroknak több lehetséges olvasata van. Az ábrában minden hangzó ék alakban helyezkedik el. A magyar rovásírás ismerői észlelik, hogy a rombusz alak az ősi rovásírásunk “eK”, azaz “k” írásjelét adja. Minő véletlen?!


KÉK EKÉK ÉKE KÉK​


<TABLE border=0 cellSpacing=0 cellPadding=0 hspace="9"><TBODY><TR><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD rowSpan=13>Néhány olvasati lehetőség
= Kék ék
= Kék ekék - Kék-e? Kék!
= Kékek ekék - Kék ekekék
= Kékek éke kék
= Kék ekék éke kék stb.

</TD></TR><TR><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD></TR><TR><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD></TR><TR><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle>[SIZE=+0]K[/SIZE]</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD></TR><TR><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD></TR><TR><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD></TR><TR><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD></TR><TR><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD></TR><TR><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD></TR><TR><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD></TR><TR><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD></TR><TR><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD></TR><TR><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD></TR></TBODY></TABLE>​

E KÉKEK ÉKEK ÉKE

<TABLE border=0 cellSpacing=0 cellPadding=0 hspace="9"><TBODY><TR><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD rowSpan=13>Néhány olvasati lehetőség
= Ekék éke
= E kékek éke - Ekék ekék-e
= Ekék ekekéke stb.
</TD></TR><TR><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD></TR><TR><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD></TR><TR><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD></TR><TR><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD></TR><TR><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD></TR><TR><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD></TR><TR><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD></TR><TR><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD></TR><TR><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD></TR><TR><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>É</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD></TR><TR><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle>K</TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD></TR><TR><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle>E</TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD><TD height=28 width=20 align=middle> </TD></TR></TBODY></TABLE><CENTER></CENTER>

  • A lehető leghosszabb sor: E KÉK EKEKÉKEK ÉKE KÉK EKÉK EKEKÉKE s ez visszafelé is ugyanezt jelenti! Ebből a sík ábrából nőtt az épület.

    Miért lehetséges ezt az ékeskedő ábrát létrehozni? Mert miként említettük, a magyar ábécé hangzóinak nemcsak alaki jelentésük, hanem helyi értékük is van, azaz: többféle tisztsége is lehet hangzóinak. Az “e” és “é” hangzók alaki jelentésükön túl birtokos ragok és kérdőszók is lehetnek. Ez a “titok”! De ez teszi lehetővé, hogy magyar, beszéd közben: négy, csak magánhangzóból álló szót is használhassunk! Íme: betűket festünk és kérdezünk: “Ez a kék szín Jóska áié-e? Vagy Pista béié lesz?” Más példa, a sok magánhangzóra: övéiéiéi.... Valamint: fiaié-e?
    Másfajta játék és törvény:
    DÚS+KÁL
    KOL+DÚS
    A magyar nyelvben ilyen szó “dusk” nincs, nyilvánvaló, hogy a létező “dús” szóhoz kapcsolódik a “kál” szórész. S ennek van is saját jelentéstartalma, ami kifejti hatását a szóban, ha előre kerül! A “káló” maradékot jelent, de ebből származhat pl. a kallódik kifejezés. Vagyis ha szó elejére kerül: dúskál, akkor gazdagságról van szó, ha koldus, akkor szegénységről. A BAL+jós szavunkban hiába van a “” - hiszen a jósnő, jósol, javasasszony: jója valaminek a java! - hogyha a “bal” megelőzi. Így a baljós jelek, egyértelműen rossz jelek. Az élő nyelv sajátos logikája ez.
    De hát a nyelv tengernyi! Mégis tán elég megkóstolni néhány csöppjét, hogy ráérezzünk az egész ízére!

    A témáról bővebbet és részletesebbet lehet megtudni az író Játék és törvény, Ősnyelv - nyelvŐS?, valamint az ŐSEGY titka és hatalma avagy a magyar nyelv tana c. munkáiból.
Forrás: port.hu
 

Ile57

Állandó Tag
Állandó Tag
Bajza József:
A KIRÁLYRA.


Áldd meg, Isten, Ferdinándot,
A magyar királyt;
A nemzet nagy seregéből
Áldd meg őt kivált!


Három század óta ő az
Egy király maga,
Akinek magyar szavakra
Nyílt meg ajaka.


Ő az, aki ősi nyelvünk
Fényre emelé,
Ő, ki fölkent, jobbja mellé
Trónra ülteté.


Hitszabadságunknak ő lett
Új apostola,
Tűrelemben példa és jel
Béke angyala.


Felvirasztott a magyarra
Boldogabb jövőt,
Felkölté elhúnyt reményit;
Áldd meg, Isten, őt!


Veszni indúlt életünkben
Ő mentő leve:
Légyen elfelejthetetlen
A király neve!


A Dunának és Tiszának
Zengjen partjain,
Hármas bérceinken, és az
Alföld síkjain!


Millióid seregéből
Áldd meg, Isten, őt,
Szóban tettben a magyar szent-
Íge-hirdetőt!


Nyolcszáz évű koronánkat
Védelmezd fején,
Tartsd meg e hont béke napján,
Vészek idején.


Add, hogy nyílt magyar beszédünk
Oly csodát tegyen:
Félreértés soha többé
Köztünk ne legyen.


És ha ránk van mérve még egy
Ezredes vihar,
Túl azon is mint szabad nép
Álljon a magyar!


 
A MAGYAR egy különleges nyelv!

Nekem ez is tetszik:

Juhász Gyula: Szerelem

Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Elrévedezni némely szavadon,
mint alkonyég felhőjén, mely ragyog,
És rajta túl derengő csillagok.


Én nem tudom mi ez, de édes ez,
Egy pillantásod hogyha megkeres,
mint napsugár, ha villan a tetőn,
holott borongón már az este jön.


Én nem tudom mi ez, de érezem,
hogy megszépült megint az életem,
Szavaid selyme szíven simogat,
Mint márciusi szél a sírokat.


Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés, legyen
Ha szerelem, bocsájtsd ezt meg nekem!
 

Ile57

Állandó Tag
Állandó Tag
Mit jelent magyarnak lenni

A Magyar Értelmezö Kéziszótár szerint magyar: tömegében Magyarországon élö finnugor nyelvü nép.

Én már Buenos Airesben születtem, tehát argentin vagyok? Az is, de magyar is vagyok, igen vallom, hogy MAGYAR vagyok!! Még nagyszüleim jöttek el Magyarországról a ll. Világháború után. Nem azért mert jobb életet kerestek, vagy mert nem szerették eléggé hazájukat, hanem életüket és gyermekeik életét mentették a haláltól. A sors ide hozta öket a messzi Delamerikába, Argentinába. Szüleim itt nöttek fel, itt jártak iskolába majd egyetemre és én mégis magyar vagyok, söt gyermekeim is azok! És ezt büszkén mondom...

Tehát mit jelent magyarnak lenni? Szeretni és ápolni a mi ügyünket, ami a magyarság, a magyar nép, a magyar kultúra, a magyarok múltja, jelene és jövöje. Nem muszáj Magyarországon élni ahhoz, hogy az ember magyar legyen. Bár a Szózat így hangzik: “...Áldjon vagy verjen sors keze, itt élned és meghalnod kell...” Elitéli azokat akik emigráltak? Hisz az életüket mentették! A magyarságukat mentették! Nem itéli el, hanem áldjon vagy verjen sors keze, bármit hoz az élet, bárhol is a világon, mint magyar kell tovább élned és meghalnod. Ez szüleim munkája, az én munkám. Keményen, hangyaszorgalommal, nagy eröfeszítéssel megtartani, táplálni és ápolni magyarságunkat. Továbbadni gyermekeinknek, ismertetni, megszerettetni és becsületet szerezni a magyarságnak az itteni nép körében és általában minél tágabb körben.

Nagyon nehéz feladat, nehéz cél, mert mi egy kis egység vagyunk egy idegen országban, a beolvadás folyton fenyeget bennünket. Szükséges, hogy ismerjük, szeressük és tiszteljük annak az országnak a szokásait, problémáit, légkörét ahova a sors elödeinket sodorta és ahol mi születtünk, azért, hogy a két nép kultúráját birtokolva értelmesen tudjuk ismertetni nemzetünk értékeit, történelmi küldetését, jogos követelményeit és jelenlegi helyzetét.

A magyar nemzet amely 896 óta a Kárpátmedencében van és a történelem viharaiban hösiesen megállta a helyét és nem pusztult el (Tatárjárás, Mohács, Habsburgok, oroszok dacára) “egy ezredévi küzdelem kér éltet vagy halált”, minden gyarlósága ellenére, “szánd meg Isten a magyart kit vészek hányának”, feladatának érzi, hogy ez a maroknyi nép ne tünjön el a történelem viharaiban, hanem mint a fönix madár poraiból újra feltámadjon és hirdesse tovább a világnak a magyar élni akarást, úgy mint egykor Hunyadi János, Dugonics Titusz, Zrinyi Ilona, Rákoczi Ferenc, az 56-os fiatalok tették. Mi is, itt nyugaton kell, hogy tápláljuk a magyar élniakarás lángját. És munkánkat akkor fogjuk igazán szépen elvégezni, akkor leszünk a leghasznosabb szószóloi a magyarságnak, ha idöt, energiát, tudást, anyagi áldozatot szánunk e célra és ha öszinte szeretettel, önzetlen odaadással végezzük szolgálatunkat, akkor vagyunk igazi magyarok!!

De a magyarságért csak úgy tudunk munkát, felelösséget vállalni ha megtartjuk anyanyelvünket, söt nem csak megtartjuk, hanem csiszoljuk továbbra is. Valahogy úgy, ahogy Váci Mihály mondja “Még nem elég” cimü versében: “nem elég jóra vágyni / a jót akarni kell / és nem elég akarni / de tenni, tenni kell!”

Illyés Gyula azt mondta, hogy az anyanyelv maga a nép! Tehát a nyelvvel törödni semmivel se jelent kevesebbet, mint magával a néppel vagy az igazsággal törödni.

Magyarul beszélni, itt Argentinában 14.000 km-re Magyarországtól, ez magyarnak lenni!!!
“... a magyar nyelvet tekintem legnagyobb földi kincsemnek, s minden porcikámmal tiltakozom megrontása, csúffátevése, elárulása és kisemmizése ellen”- így Déri Tibor. Nekem is egyik legnagyobb földi kincsem a magyar nyelv, pedig én már Buenos Airesben születtem... de mégis... magyar vagyok!

Röviden elmesélem családom történetét:

Édesanyám 4 éves korában, édesapám 8 éves korában hagyta el Magyarországot. 14 év után egy argentin kis vidéki városban ismerkedtek meg, ahol édesanyám családja az egyetlen magyar család volt. Hála nagyszüleim magyarság öntudatának otthon csak magyarul beszéltek. Édesapám, aki aktiv cserkész volt, következö évben nem ment nyári táborba, mert esküvöre készült a vidéken megismert magyar lánnyal. Édesapám sok éven keresztül a Kinizsi Pál fiúcserkészcsapat parancsnoka volt, majd ll. Kerületi parancsnok, mindig aktívan és önzetlenül dolgozott a magyarság érdekében. Édesanyám 20 évig volt a Magyar Külföldi Cserkész Szövetség tanfelügyelöje és ö is fáradhatatlanul ügyködik a mai napig.

László bátyám és magam számára gyerek korunk óta természetes volt a magyar légkör. Soha sem jelentett problémát számunkra az, hogy magyarok vagyunk-e vagy argentinok. Az iskolában büszkék voltunk arra, hogy mi vagyunk az “húngaro”k. Hétvégén magától értetödöen jártunk cserkészetre és magyar iskolába.

Bátyám 1986-ben, az egyetem elvégzése után, elindult a nagy világba szerencsét próbálni, és Magyarországon kötött ki. Magyarság érzése oda vitte öt. Akkor amikor nem volt éppen a legjobb pillanat, amikor még kommunizmus volt, ö mégis ott akart élni... mert magyarnak érezte magát... Azóta magyar felesége van, és négy gyermeke.

Én egy vezetöképzö táborban a brazil öserdöben megismertem Lajtaváry Endrét, Danit, akinek szülei szintén fiatalon jöttek el Magyarországról. Ennek a segédtisztitábornak az lett a következménye, hogy másfél évre rá örök hüséget esküdtünk egymásnak. Negyedik generációs Zsuzsi, András, Richárd és Márton gyermekeink is mind beszélnek magyarul és büszkék arra, hogy magyarok!

Csak ezzel a kapacitással lehet ismerni és megszeretni a magyarságot. Ismeret és szeretet nélkül nem tudnánk a magyarságot hathatósan terjeszteni a befogadó országokon belül. Aki épp, hogy uralja a konyhanyelvet, az egyáltalán nem képes arra, hogy az ezerszínü magyar kultúrát felfogja, értékelje és továbbadja.

Három magyarországi látogatásom azért volt olyan fontos számomra mert hozzásegített ahhoz, hogy mélyebben fogjam fel mindazt, amit hallottam, láttam, tanultam, olvastam és tapasztaltam. Hirtelen minden ott volt elöttem a valóságban, nem képeslapon vagy könyvben: a vár, a Mátyás templom, az Országház, a Nemzeti Múzeum, Györ, Székesfehérvár, Esztergom, Lébény, Ják, Zsámbék, Pannonhalma, a Balaton, a Duna, a kanyargós Tisza... És minden kiírás magyarul, és mindenki csak magyarul beszélt!! Olyan volt mint egy álom.

Magyarországi naplómból idézek:

“... az idegenvezetö maximális árkedvezménnyel még Mártát is diákká fiatalítva, kicsit sietve végig vezetett minket az apátság idegenforgalmi látványosságain: csodálatos könyvtár, kódexek, elsö magyar írásbeli emlékünk, a Tihanyi alapítólevél ... Megcsodáltuk a képtárban a mindig szembeforduló fekvö Krisztust, a Mozaik Madonnát sok más régi kép között. Az épitészeti szépségekben való tartós gyönyörködésre Löwei Félix bencés atyától kaptunk engedélyt, ami egész délutáni meleg hely menedéket is jelentett nekünk. A Porta Specioza, a kerengö, a Bazilika... a fütött hely melege, az emberek kedvessége, a ház nyugalma számunkra is a béke szigete volt. Az esti misére menet már otthonosan közlekedtünk a folyósokon s távozóban a kanyarokban hirtelen összefutva a zsolozsmára sietö szerzetesekkel többeket meghökkentettünk. Egy-egy ilyen helyen összegyüjtött értéket az idö rövidsége miatt, tudásbeli hiányosságunk miatt átfogni sem tudunk. Olyannak érzem az élményeink során bennünk összegyüjtött anayagot mint egy mérmüves ablakot, amelynek csak a töredékei vannak meg. A darabok szépségéböl sejlik az egész nagyszerüsége, de az egész hiányzik. S minél többet látunk, tanulunk, egyre több része áll össze a münek, s elöbb utóbb kirajzolódik bennünk az egész...”

84-es utam mély benyomást keltett bennem. Megható érzés volt látni amit a magyar iskolában (Zrínyi Ifjúsági Kör) tanultunk, amit csak könyvben láttunk, ami olyan égtelen messzinek tünt, mintha csak mese lenne. A moziban még Gandhi is magyarul beszélt! A színházakban milyen gyönyörüen csengett a magyar nyelv, amikor Bánffy György Széchenyi István naplójából adott elö, vagy amikor Sütö András életképeit és vallomásait elevenítette meg a “Nagyenyedi fügevirágban”. ...és a Csíksomlyói Passió... és milyen más az Egri Csillagokat az Egri vár Tömlöc bástyáján ülve olvasni, mint Argentinában házifeladatként, vagy Mohácsnál a csata helyszínén elszavalni azt, hogy “Hösvértöl pirosult gyásztér, sóhajtva köszöntlek...” milyen nehezen ment ez a vers tanulás, s ott milyen hideg futott át a hátamon... Szigetvárnál “adj pennámnak eröt, úgy írhassak mint volt”. Hirtelen mindennek volt értelme, mindent átéreztem..
Egy egy ilyen út alkalmával fogja fel az ember, hogy milyen rendkívül értékes kincseket hozott létre a magyar szellem és hogy miért küzdünk magyarságunkért külföldön.

“... a magyar nyelv remekmü, olyan kincs, mint a legnagyobb emberi szellemek alkotta alkotások... nem érveltem azzal, hogy nyelvünk muzsikája szép, szavaink lejtése kellemes, mert ezt mindenki elmondhatja-joggal- anyanyelvéröl, hanem éppen nyelvünk gazdagságáról beszéltem...az, hogy megtanultok magyarul, hogy szüleitek nyelvén érintkeztek, az nem csak a szülök ragaszkodása óhazai múltjukhoz, amelyet gyermekeikben folytatni akarnak, hanem ezzel a nyelvvel müalkotássá váltok magatok is.” László Gyula.

“...a nyelv olyan fiam, mint az asszony: elhervad, ha nem szeretik” Sütö András.

“Szülöföld az anyanyelv is” Fekete Gyula

“Semmi sem jellemzö annyira egy nyelvre, mint sajátos hangzása. Olyan ez mint a virág illata, a bor zamata, a zománc, az opál tüze. Megismerni róla a nyelvet már messziröl, mikor a szót még nem is értjük.” Kodály Zoltán.

A felsorolt idézetek arról tesznek tanubizonyságot, hogy a magyar szellem nagyjai létkérdésnek tartják a magyar nyelv ápolását, gondos megörzését. Ezt a gondolatot kell magunkban és környezetünkben tudatosítani, mert ha hagyjuk elveszni, elsatnyulni a nyelvet, minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a magyarság halálra van ítélve.

Itt Argentínában 50 éve müködik egy hétvégi magyar iskola, a Zrinyi Ifjúsági Kör. Egy magyar apáca alapította 1964-ben. Minden szombat délelött van tanítás. A tanulók száma 60 ( “Az iskolában hatvanan vagyunk...”). Ez nagy szó, hiszen itten nincs utánpótlás, a nehéz és egyre romló gazdasági helyzet miatt egyre többen hagyják el az országot, egyre több a vegyes házasság és ennek következtében a beolvadás egyre nagyobb méreteket ölt. A Zrinyi Ifjúsági Kör magáévá tette Széchenyi István jelszavát: “Kimüvelt emberfök által tenni nagy nemzetté a magyart”, tehát tanítani magyar írást, olvasást, földrajzot, történelmet, irodalmat, ismertetni az itt született fiatalokkal elödeink kultúráját.

Én is jártam a Zrínyi Körbe 4 éves korom óta, letettem a három érettségit s most is még mindig tanítok. Öröm és jó érzés számomra, amikor a 9 éves gyerekek elszavalják azt, hogy “Laci te, hallod-e”... vagy amikor felismerik a magyar betüket, szép hangsúllyal olvasnak magyarul. Vagy a 15 éveseknél, milyen öröm, amikor el tudják helyezni a különbözö századokba a magyar királyokat, amikor felfogják és megértik, hogy miért történt az 56-os forradalom, és hogy nem volt hiába... Nagy felelösség vállalni a magyar nyelv, magyar kultúra tanítását... ezt vállalni az magyarnak lenni! Néha nagyon nehéz, hiszen nem vagyunk profi tanárok, legtöbben mind itt születtünk, mégis komolyan végezzük munkánkat, sok szeretettel és lelkesedéssel!

Idén júliusban megnyertem egy pályázatot, amit a Balassi Bálint Intézet szervezett olyan tanárok számára, akik külföldön tanítják a magyart. Nagy élmény volt, ismét ott lenni, és támogatást, segítséget, lelkesedést kapni igazi magyar szakértöktöl, akik felnéznek és elismerik munkánkat, akik éreztetik velünk, hogy érdemes, van értelme és szükséges megörizni magyarságunkat...

A Külföldi Magyar Cserkészet is rendkívül értékes munkát végez e téren. Arra törekszik, hogy vezetöi minden téren a lehetö legmagasabb színvonalat érjék el, hogy szellemi és erkölcsi elitet alkossanak, mert csak így lehetnek hasznos szószólói a magyarságnak, csak így mutathatnak példát a fiatalabb nemzedéknek. Jelszava az “emberebb ember, magyarabb magyar”, és a cél ezt elérni. “Alakítsátok ki saját szellemi Magyarországotokat olyan hittel,, hivatástudattal, amilyennel lV. Béla a tatárjárás után ujjáalapította az elpusztult országot. Tinódi Lantos Sebestyénhez hasonlóan legyetek a magyar kultúra terjesztöi magyarok és nem magyarok között... Toldi Miklóst példázzátok. Gyözzétek le a magyarság ellenségeit. Gyilkos szerszám helyett a szellem és a lélek fegyvereivel...” írta Bodnár Gábor, a Magyar Cserkészszövetség elhunyt ügyvezetö elnöke. Az eszme, a cél világos, de a megvalósításhoz hangyaszorgalom kell, a szalmaláng leküzdése és a mindennapok kitartása. Többször felmerült bennem a kérdés: miért vállalom ezt a feladatot?? Nem azért mert valaki követeli tölem, hanem azért, mert úgy érzem, hogy kötelességem és tudom, vagy legalábbis remélem, hogy így hozzájárulok a magyarság megtartásához, mert jó nekem magyarnak lenni! Mert úgy érzem, hogy ezt kell csinálni... mert büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok!

“Végzem, mit az idö rám mér,
végzem, ha kell százszorozva!
Hinni kell csak, s feljutunk mi,
Fel a fényes csillagokba!”

(Kányádi Sándor)

Buenos Aires, 2002 november 18.-a
Lajtaváryné Benedek Zsuzsi
 

Ile57

Állandó Tag
Állandó Tag





Anyanyelvünkön a Kárpát-medencében

LIV. évf. 21. sz. - 2010-05-23 - Jakus Ágnes

Magyar nemzetünk tagjait Trianonban egyetlen tollvonással választották el egymástól. Az elcsatolt, hatalmas területeken azóta felnőtt újabb három nemzedék, a negyedik ma az óvodákban, iskolákban nevelődik. Az elmúlt évtizedek során nemcsak az anyaországban változott sokat a magyar nyelv, hanem határainkon túl is. Mindez kihívás elé állítja a nyelvhasználókat, a magyar intézményeket és az egyházat, hiszen a nyelvőrzésben mindannyiuknak felelősséget kell vállalni. A nyelv ugyanis ezeken a területeken nemcsak kulturális örökség, hanem identitást közvetítő szereppel is bír. Legalábbis akkor, ha erre igény van. Hiszen nem csupán a nyelvpolitikai intézkedések jelenthetnek gátat ezen a téren, hanem az anyagi és szakmai boldogulást meghatározó tényezők is. A határon túliak körében súlyos dilemma, hogy ha megtartják a magyar nyelvet, a magyar nyelv vajon megtartja-e őket.

A magyar nyelvterület sokszínűsége


„A trianoni békeszerződés által kijelölt határvonalak semmiféle néprajzi, nyelvi, kulturális határoknak nem felelnek meg” – véli Tolcsvai Nagy Gábor nyelvész. Az élet azonban nem állt meg, a leszakított országrészekben – ahogy Magyarországon is – a nyelv követte a közösségek életében bekövetkező változásokat. Szerinte az elmúlt kilencven évben az utódállamonként meghatározható külső régiókban kialakult nyelvi sajátosságok részben az ott élő magyarság tájnyelvi jellemzőiből erednek, részben pedig az adott államnyelv hatásából. Mikor tehát a nyelvőrzésről beszélünk, elsősorban annak az anyanyelvváltozatnak a megőrzéséről van szó, amit az adott tájegységen élők személy szerint a legjobban ismernek és használnak. Ez pedig a mindennapi élet összes területén jelen van, az írott és beszélt nyelvben egyaránt.

Mi az anyanyelve a határon túliaknak?


A tömbmagyarság anyanyelve a magyar, a szórványban és a peremvidékeken élők helyzete azonban jóval nehezebb, mert „a mindennapi életben sokszor kell az államnyelvet használniuk, és a kódváltás az anyanyelvre például a templomban nem mindig könnyű” – mutat rá a nyelvész. Somogyi Botond kolozsvári lelkész szerint Erdélyben sok-sok különböző mértékben kétnyelvű gyermeket nevelnek a családok. A lelkipásztor úgy véli, ez még a jobbik eset, mert ezek a gyerekek sokszor csak a román nyelvet beszélik, a magyart pedig egyáltalán nem. A helybéli lelkészek tapasztalatai megkerülhetetlenek. A Vajdaság szórványvidékein élők gyakran a családban is a szerb nyelvet használják egymás közt – mondja Thomka Orsolya, délvidéki útikönyvíró. A horvátországi Verőcétől 30-40 kilométerre az idősek még szépen beszélnek magyarul, a negyvenes, ötvenes korosztály is, de komolyabb témában horvátra váltanak, mert nem tudják magyarul kellőképpen árnyalni a mondanivalójukat. Az iskoláskorúakkal lehetetlen magyarul szót érteni, sérelmezi Hájek János karancsi lelkész. Bódis Tamás muravidéki lelkész szerint a szlovéniai magyarság körében a legtöbb család vegyes, így a gyerekek jó esetben beszélik ugyan mind a két nyelvet, de a környezetükből kifolyólag többet használják a szlovént. Ráadásul rohamosan emelkedik a nyugati nyelvek ismeretének az értéke. A lelkész szerint „a magyar nyelvnek hasznossá és értékessé kell válnia, különben csupán úgy lesz a kulturális örökségünk része, mint mondjuk a mákos tészta vagy a pálinka”.

Közoktatás – anyanyelven?


A többségében magyarlakta területek, illetve a tömbmagyarság esetében magyar nyelvű óvodák, iskolák szinte mindenhol működnek. A kisebbségi törvények értelmében általában megfelelő létszámnál mindenhol biztosítják az anyanyelvi osztály indulását a szórványban. Nehézséget jelent viszont, hogy nem mindenhol van elég jelentkező. Az erdélyi falvakban van, hogy 3-4 gyermek szeretne magyarul tanulni – ebben az esetben viszont ezek a gyerekek kénytelenek egy másik településre átjárni. Horvátországban sincs meg általában a 7 fő, mivel a legtöbb szülő nem íratja be a gyermekét magyar tagozatra, attól tartva, hogy később hátrány érheti a továbbtanulás és a munkavállalás terén. Hájek János szerint az a magyar gyerek, aki először horvátul tanul meg írni, olvasni, számolni, már nem fog tudni magyarul anyanyelvi szinten kommunikálni. Pedig a horvát nyelvterületen előnyt jelenthet a magyar nyelvtudás a munkavállalásban, hiszen magyarországi nagyvállalatoknak vannak ott beruházásai.

Fészekhagyó értelmiség


Bár a Felvidéken vannak magyar tanszékek, a választható szakok száma nem túl nagy, ezért sok fiatal Magyarországon folytatja a tanulmányait. Kárpátalját azért hagyják ott gyakran, mert ukránul kell érettségizniük, hogy bekerüljenek az ukrajnai felsőfokú intézményekbe, de ők a nemzetiség nyelvén tanultak minden tantárgyat.
Romániában a marosvásárhelyi orvosképzés anyanyelvi szempontból is a legmagasabb színvonalú volt az 1970-es évekig, amikor a professzorok döntő többsége magyar volt. Ennek már a nyomai is alig látszanak. A magyar lakosság számarányához képest kevés a magyar orvos. Ráadásul azok jó része hazánkba vagy még nyugatabbra távozik. Egyébként is tendencia, hogy főleg az értelmiségiek jönnek át Erdélyből Magyarországra. Ez probléma a horvátországi magyarság körében is – azok a diákok, akik hazánkban tanulnak tovább, általában nem is térnek vissza a szülőföldjükre. Hájek János szerint az Európai Unión belül szimbolikus határok kellenének, így nem lenne hátrányos magyar nyelven kezdeni a gyermekek oktatását, hiszen képzésük folytatódhatna a közeli, magyarországi városokban. Szlovéniában a magyar közösség éppen azzal támogatja fiataljait, hogy pályázat útján ösztöndíjat ad a Magyarországon tanuló egyetemistáknak.

Anyanyelv – kultúra – identitás


Bár a megkérdezettek szerint egyöntetűen fontos az államnyelv ismerete, a határon túli magyarságnak fel kell mérnie azt, hogy a nem anyanyelvi oktatásban részesülő gyermekek kapcsolata megszakad a magyar kultúrával is.
Fazekas László felvidéki püspök szerint a gyökerek vállalása fontosabb, mint az érvényesülés, és az azzal együtt járó gyökértelenség. Kérdéses azonban, hogy kinek mennyire fontos, hogy legyen egyáltalán gyökere, illetve hogy ki miben határozza meg azt. A püspök szerint az egyház segíthet ugyan a nyelv megőrzésében, de ha a szülők nem állnak a helyükön és nem megfelelően döntenek az iskoláztatást illetően, az egyház ilyenkor csak a magyar közösség agóniáját hosszabbíthatja meg. A püspök szerint a nyelv megőrzése a magyarság fennmaradásának alapfeltétele, és „aki igazán új teremtés lett Krisztusban, annak az életében kétségtelenül ajándék a nyelv is, amit őriznie és ápolnia kell”.
Hasonlóképpen vélekedik Kovácsné Marton Erzsébet, a Kárpátaljai Református Egyház kommunikációs szolgálatának munkatársa is, aki szerint a szülőknek nem szabad megtorpannia a nehézségek előtt akkor sem, ha azokat külső tényezők okozzák: „Magyar szülő írassa magyar iskolába gyermekét! Ne hallgasson, ha politikai túlkapások miatt hátrányba kerül a gyermeke, harcoljon jogaiért, közös ügyünkért, megmaradásunkért.” A küzdelemnek már eddig is volt eredménye. A kormányok ugyanis sikertelenül próbálták bevezetni a Felvidéken és Kárpátalján, hogy a magyar gyerekek is az állam nyelvén tanuljanak.

Az egyház szerepe az identitás megőrzésében


Thomka Orsolya szerint „a muzslyai szórványkollégium, a becskereki és újvidéki oktatási központok és diákotthonok kiemelt jelentőségűek épp a szórvány lemorzsolódásának lassításában. A tömb közepén nagy jelentőségű a moravicai református óvoda is, mert a legfogékonyabb korban tudja hagyományőrzésre és keresztyénségre nevelni a magyar gyerekeket. Ez az egyetlen ilyen református intézmény a Délvidéken, ezért kitüntetett figyelmet és támogatást érdemelne az anyaországtól is”.
Bár szakértők szerint a vajdasági magyar közösség a határon túli magyar közösségek közül a legkevésbé összetartó és erős, Thomka Orsolya ezt a hívekre nem tartja érvényesnek. „Nagyon jó és erős közösségeket láttam, bár a szórványban sokkal nehezebb reformátusként is magyarnak maradni. Mindenesetre a református egyház egyértelműbben funkcionálhat nemzeti egyházként, mint a katolikusok” – vélekedik.
Bódisék a Muravidéken olyan alkalmakat szerveznek, amikor a gyülekezet tagjai találkozhatnak más magyar református gyülekezetekkel is. Mindezek segítenek megőrizni a nyelv használatát, és egyeseknél még fejlesztik is azt.
A felvidéki magyar egyházközségekben főleg magyar nyelven folynak az istentiszteletek, a hitoktatás, az egyházi alkalmak. Feke György, felvidéki származású, hazánkban tanuló egyetemista szerint az egyház által szervezett bibliaismereti vetélkedők, táborok, konferenciák mind olyan események, amik lehetőséget adnak a magyar kultúra és identitás ápolására, még ha nem is ez a fő cél. A református egyháznak vannak magyar nyelvű újságjai, éves kiadványai, ezzel is hozzájárul a nyelv ápolásához. Számára azért is példaértékű a kétnyelvű Szlovákiai Református Keresztyén Egyház, mert nem szakadt szét a nyelv mentén. A nyelvtörvény ugyanis a Felvidéken számos köznapi szituációban a szlovák nyelv használatára kötelezi a magyar ajkú népességet. „Az egyház szlovák része a zsinati tanács egyik ülésén nyilatkozatban fejezte ki sajnálatát a történések miatt, és bizonyságot tett arról, hogy Krisztusban nincsenek különbségek az emberek között sem faji, sem nyelvi szempontból, valamint elítélik a nemzeti extrémizmust, amely politikai erők játéka” – számolt be a nyilatkozatról a felvidéki püspök. A Szlovákiai Egyházak Ökumenikus Tanácsa azt javasolja az egyházaknak, hogy tiltakozzanak, ha valakit büntetés ér nyelvhasználata miatt.

Fennmaradhat-e a magyar nyelv a teljes Kárpát-medencében?


A határok átrendeződését jobb, ha józansággal tudomásul vesszük, viszont érdemes hittel fáradozni az anyanyelv és a magyar kulturális örökség hagyományozásán. „A közösségek és a nyelvpolitikai küzdelem erősítik a kedvező magyar jövőképet” – állítja Tolcsvai Nagy Gábor.
A hivatali nyelvhasználatban, az egészségügyben és a névadásban például gyakran korlátozott a magyarok anyanyelvhasználata, de nem ritkán ők azok, akik nem élnek a kínálkozó lehetőségekkel. „Hogy kevés a közintézményeken a magyar felirat, az sajnos sokszor a mi hibánk. Bár rendelet nem tiltja, mégsem tesszük ki magyarul az üzlet vagy a termék nevét, a városi étteremben ukránul rendelünk, vasúti vagy autóbuszjegyet többnyire ukránul kérünk” – magyarázza Kovácsné Marton Erzsébet. Van azonban ellenpélda is: Aranyosgyéresen, egy kis erdélyi városban például jóval 20% alatt van a magyar lakosság számaránya, mégis kiírják magyarul a feliratokat, mert ott olyan a helyi vezetés. A Vajdaságban a helységnévtáblákat megfelelő számarány esetén szintén kétnyelvűsíteni kell. „Ilyen kérdések nyomon követésében nagyon alapos munkát végeznek a szenttamási Emberi Jogi Központ aktivistái” – magyarázza Thomka Orsolya.
A magyar nyelvet azért túlzottan nem kell félteni. Sem az államnyelv ismerete, sem a nyelvbe beépülő kölcsönszavak nem jelenthetnek rá végzetes veszélyt. Tolcsvai Nagy Gábor szerint persze ez utóbbi elkerülhetetlen folyamatot érdemes, amennyire lehet, határok között tartani. Szerinte jó lenne, ha létrejönne egy közmagyar műveltségbeli egyezség, miszerint ahol lehet, ott a magyar kifejezéseket alkalmazzuk. Ez ugyanis olyan közösséget fenntartó érték, amely vonatkozik az anyaországiakra is. „A magyarban rendkívüli erő és nagy műveltségi teljesítmény van, ezt tudnunk kell” – mondja.
„Hitünk és anyanyelvünk az, ami megtartott bennünket ezer éve, s megtarthat bennünket a jövőben is” – fogalmaz Kovácsné Marton Erzsébet. Ha tehát egy református határon túli magyar úgy dönt, hogy megtartja a nyelvét, kultúráját és identitását, akkor ez biztos fogódzót jelenthet számára. Hogy ezt megtehesse, és gyermekeit is erre nevelhesse, ahhoz elengedhetetlen volt és még lesz is az egyházi szolgálók összefogása. Mindez azonban csak azért valósulhat meg, mert a magyarságát őrző embert Isten őrzi.

Reformátusok Lapja
 

dragonlance

Állandó Tag
Állandó Tag
Kosztolányi Dezső
Még büszkén vallom

Még büszkén vallom, hogy magyar vagyok,
És nagyapám, a régi katona
hallgatja mosolyogva, boldogan,
sebforradástól lángol homloka
s én térde közt, hadarva szavalok,
hogy győznek mindenütt a magyarok.​

Csak a szeme borul el néha kissé:
Jaj, meg ne tudja ez az árva gyermek,
hogy vannak messze, különös világok,
s aranyba nyílnak a versailles-i kertek,
jaj, meg ne tudja és ne lássa őket,
ne lássa fényük és ne hallja hangjuk,
a magyar szó a hét szilvafa alján
körötte most még mint tengermoraj zúg.
Óvjátok édesen az édes álmát,
mint álmát a szegény beteg gyereknek,
hogy meg ne tudja, élete nem élet,
és meghalt már, bár alig született meg.
Jaj, meg ne tudja, hogy hiába minden,
ha dalol és ha a távolba lát,
mert néma gyermek minden kismagyar,
s a Nagyvilág nem érti a szavát.​
 

Isabel66

Állandó Tag
Állandó Tag
„Lelkemhez és a magyar nyelvhez van közöm; néhány könyvhöz, táj−
hoz, vershez, magyarul. Minden más közömbös és reménytelen.”
(Márai Sándor: Napló, 1943)
 

Isabel66

Állandó Tag
Állandó Tag
Kosztolányi Dezső:

Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok,
életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem külsőséges valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Fontosabb annál is, hogy magas vagyok−e vagy alacsony, erős−e vagy gyönge. Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként. Ebben az egyedülvaló életben csak így nyilatkozhatom meg igazán. Naponta sokszor gondolok erre. Épp annyiszor, mint arra, hogy születtem, élek és meghalok.
 

Ile57

Állandó Tag
Állandó Tag

„… Látnoki szemmel nézem a jövőt… Mily perspektiva! … Látom jönni az időt, mikor iskoláinkban tanítani fogják gyermekeinket őseink betűrendszerére. Az építőművészet (magyar) stilusát megrekonstruálják lelkes mestereink és a középületek homlokán rovásirásban fogjuk olvasni egy-egy intézet rendeltetését. Mert hiszen az idegenre nézve nem egészen mindegy-e, hogy a magyar szöveg minemű betűvel van a ház homlokára irva, holott érteni úgy sem érti, de legalább látja őseinknek legsajátabb kezeirását. Ellenben minden magyar büszkén fönnlobogó szívvel fogja az idegennek mutatni a rovott fölirást és magyarázni, hogy őseink évezredek óta… ezekkel a betűkkel irtak… És ez a mienk volt, mi föntartottuk és föntartjuk immár mindörökre a magunkénak, magyarnak.”
Fadrusz János (1858_1903)
 

Ile57

Állandó Tag
Állandó Tag
"Nem szeretem ezt a mai világot. Azt mondják átmeneti idők. Csakhogy én nem kívántam átmeneti időt. Arra sem emlékszem, hogy ezt az egész életet valaki követelte volna. Protekciót biztos nem vettem igénybe. Már arra sem vagyok kíváncsi, hogy minek örülhet az ember, ha magyar.
Szerte a hazába mondom a verseket és figyelem a közönséget. Nem tudják mit jelent magyar, ahogyan Ady értette, ahogyan Petőfi lángolta, Balassi élte, Arany szenvedte, Bartók sikoltotta Kodállyal, Csontváry és Egri festették, ahogyan Kosztolányi féltette, Babits óvta, ahogyan Móricz simogatta, Karinthy viccelte, Molnár írta, Radnóti vérezte. Nem tudják, nem értik és félnek attól, ha feléjük tüzelem a szót, ahogyan Vörösmarty és Juhász szavait égetem, félnek attól, hogy ma nem szabad úgy érteni, ahogy értenék."
Latinovits Zoltán
 

Ile57

Állandó Tag
Állandó Tag
"Van-e nyelv, mely, mint élő, élni hivatott, egészséges szervezet nem ragaszkodik körömszakadtáig egyéniségéhez, szabályzataihoz és szeszélyeihez? ... A természet ösztöne ez. Ártatlan, senkinek se vétő, szűzi sovinizmus, fullánktalan szeretet, édes-boldog elvakultság, akár a gyermeké, aki az édesanyját legszebbnek, legjobbnak látja, s ezért esze ágában sincs, hogy kiirtsa a többi édesanyákat. "
(1933)

Kosztolányi Dezső
 

Ile57

Állandó Tag
Állandó Tag
"Nem vagyok nagy regiszterű orgona, kolompszó vagyok a magyar mezők felett, de fáradt emberek ezt is szeretik hallani néha. Nem vagyok csillag csak rőzsetűz, de az, amíg ég, meleget tud adni az egyszerű embereknek."
Móra Ferenc
 

Ile57

Állandó Tag
Állandó Tag
Nem tudhatom - az Ország Verse


616.jpg
Radnóti Miklós 1944-ben írt, a hazaszeretetet nemes egyszerűséggel, érthető és mégis érzékletesen gyönyörű szavakkal, képekkel bemutató sorait választotta a Facebookon összegyűlt közösség 2011 decemberében az Ország Versének.
A felhívást a Douwe Egberts Omnia tette közzé, párhuzamosan azzal a kezdeményezéssel, mely szerint karácsonyra nemcsak hagyományos, képeslapos üdvözleteket küldhettünk szeretteinknek, hanem csodaszép költeményeket is. A lehetőséggel, a versküldéssel szerencsére több mint tízezren éltek, így sokan kívántak boldog ünnepet, s egyúttal tartalmas pillanatokat szeretteiknek, barátaiknak. A költeményeket három nagyszerű színművész Gubás Gabi, Csányi Sándor és Pindroch Csaba adta elő. A legnagyobb sikert teljesen érthető módon a versek közül ezúttal a téli hangulatú művek aratták, Juhász Gyula Karácsony felé című verse lett a sláger. „Szép Tündérország támad föl szívemben, ilyenkor decemberben" - ez a szép üzenet jókívánságként sokakhoz eljutott, és ez az akció is arra ösztönzi az Omniát, hogy más alkalmakkor is születhessen hasonló lehetőség, hogy verssel ajándékozzuk meg ismerőseinket.
Az Ország Verse szavazás eredményét kíváncsian várta mindenki. 168 vers kapott szavazatot az oldal lájkolóitól. Természetesen nagyon sokan szavaztak legnagyobb költőink verseire, így József Attila, Kosztolányi Dezső, Petőfi Sándor, Ady Endre, Tóth Árpád és Radnóti Miklós is több verssel szerepelt a listában. Számos kevéssé ismert költő művére is jutott voks, ezek az igazi személyes kedvencek lehetnek, mint például a gyermekverseiről ismert Osvát Erzsébet, az inkább íróként népszerű Móra Ferenc, vagy éppen Várnai Zseni egy-egy költeménye. Pilinszky János, Áprily Lajos, Nagy László és még sokan mások szerepelnek a szavazatok között, amelynek alapján remélhetőleg sokan kaptak kedvet ahhoz, hogy újraolvassák kedvenc költeményeiket.
Az élmezőny érdekesen alakult: az első tíz helyezett között van két-két József Attila és Ady Endre-költemény (Tiszta szívvel, Óda ill. Őrizem a szemed, Karácsonyi rege), egy-egy vers Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád és Szabó Lőrinc tollából (Akarsz-e játszani, Lélektől lélekig, Semmiért egészen), az élen viszont egészen egyértelműen Radnóti Miklós végzett, hiszen az első három hely az övé. Két karodban és Tétova óda című szerelmes költeményei dobogósak, az Ország Verse pedig a haza szeretetét örökérvényű gyönyörűséggel tükröző mű lett: Nem tudhatom.
(forrás: Kultography magazin
 

Ile57

Állandó Tag
Állandó Tag
A Magyar Kultúra Napján:


A Himnusz eredeti kézirata, Kölcsey Ferenc aláírásával kiegészítve.
hymn1.JPG
hymn2.JPG
hymn3.JPG
Kolcsey_alairas.jpg
 

Jocci77

Állandó Tag
Állandó Tag
ALKONY


Olyan a nap, mint a hervadt rózsa,
Lankadtan bocsátja le fejét;
Levelei, a halvány sugárok,
Bús mosollyal hullnak róla szét.

Néma, csendes a világ körűlem,
Távol szól csak egy kis estharang,
Távol s szépen, mintha égbül jönne
Vagy egy édes álomból e hang.

Hallgatom mély figyelemmel. Oh ez
Ábrándos hang jólesik nekem.
Tudj' isten, mit érzek, mit nem érzek,
Tudja isten, hol jár az eszem.

Diósgyőr, 1847. július 8.
 

Jocci77

Állandó Tag
Állandó Tag
Arany János:KÉT ÉLES KARD


Marciánus büszke császár
Adaját nem fizeti:
Mennek hozzá kemény szóval
Etele követi.
"Az adót te, gyáva császár,
Megadjad, megadjad!
Te uradtól, Etelétől,
Meg se is tagadjad."

Hallja császár a parancsot,
Jő megyen fel s alá;
Teszi magát mintha nem is
Hallaná, hallaná...
 
Oldal tetejére