Mellár Mihály: A magyar nyelv gyökrendszerének alapjai
Mellár Mihály
A magyar nyelv gyökrendszerének alapjai
Összefoglalás helyett:
Nyelvészeink és történészeink előszeretettel származtatják idegenből a magyar alapszókincset. Ebben az öncsonkításban nincs rendszer, nincs módszer, csak hatalmi érdekeket szolgáló „tudományos érvek”. Bach Sándor idejében a legnyomósabb „tudományos érv” a Citadella helyőrsége volt, azt erösítette tovább a Szabadság téri szovjet emlékmű. A nyomás mára, a Tubessel új irányt vett. Alapszókincsünk megcsonkítása önkényes és ártalmas, ezért végső ideje valóságos rendszerbe rakni nyelvünket: olyan rendszerbe, mely tárgyilagosan eldönti, hogy egy szó a magyar nyelv szókincséhez tartozik-e.
A magyar nyelv gyökrendszerének formális megfogalmazása, a szavak és mondatok szerkezetének ésszerű és oksági összefüggéseit önti matematikai formába. A valós gyökrendszer egyszerűsége, természetessége azt sugalja, hogy őseink ismerték és tudatosan alkalmazták a szóalkotásban. Gyermekkorunkban mindannyian szabadon kisérleteztünk a “szó-rakás” tudományával, de nyelvtanunk leszoktat róla. Az értelmiség tagadja a gyökrendszer, nyelvünk valós szerkezetének nyilvánvaló létét, pedig nélküle nyelvünk használhatlan és értelmetlen szótömeg lenne.
A magyar nyelv formális rendszert alkot, melynek
(1) alapigazságait, alaptételeinek rendszerét az
(i) alapfogalmak és
(ii) alaptételek (axiómák) képezik.
(2) A rendszer tételeit, a szavakat képezzük, a rendszer többi fogalmát a logika szabályai szerint értelmezzük.
(3) Az alapigazságokból egyértelműen levezethető, hogy a szavak (a formális rendszer tételei) a magyar nyelv alapszókincséhez tartoznak-e vagy sem.
1.Alapigazságok:
i. Alapfogalmak, melyekre a formális rendszer felépül:
·A gyök az emberi beszéd értelem teremtő, viszonyítási alapul szolgáló egysége, általában egy szótag (ő, éG, Hő, KöR, KeR). A gyököknek nincs valóság tartalmuk, valós gyök-tárgy viszony nem létezik.
·A szó gyökökből összeregasztással képzett értelmes egység.
·A képzőhang önálló értelemmel nem rendelkező hang vagy hangadó, mely hangzásával, hangulatával mégis érzékelteti a szó értelmét.
·A tükörszó egy adott szó fordított hangrendű változata (rét | tér).
·A viszony tárgyak/fogalmak, jelenségek, tevékenységek közötti kapcsolat, összefüggés.
·Az értelmezés valamely szó vagy kifejezés tárgyi/fogalmi jelentésének meghatározása.
·Rokonértelmű az a szó, mely jelentését tekintve egy másik vagy több szóhoz, kifejezéshez nagyon közelálló.
·A fogalomkör a fogalmaknak valamely általánosabb fogalom alá tartozó csoportja.
·A nyelv szavakat alkotó beszédhangokból álló jelrendszer, mint a gondolatok kifejezésének és a társadalmi érintkezésnek eszköze.